2019. 10. 09.

Sajtófigyelő 2019.10.09., szerda

 

Egy hónappal halasztják a közszolgálati sztrájkot

 

November 13-ára halasztja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete az október 10-ére tervezett közszolgálati sztrájkot, mert nem született megállapodás a még elégséges szolgáltatásokról – közölte a két érdekképviselet.

 

A munkavállalók jogi biztonsága érdekében a szakszervezetek kizárólag törvényes munkabeszüntetést szerveznek, ezért a még elégséges szolgáltatásokról szóló megállapodás hiánya miatt november 13-ára, a szociális munka napja utáni napra hirdettek munkabeszüntetést – közölték.

 

Teljes cikk

portfolio.hu/gazdasag/20191008/egy-honappal-halasztjak-a-kozszolgalati-sztrajkot-403309

 

 

Ezt minden cégnél kötelezővé kellene tenni: így lesz előny a felmondásból

 

Csökkent a munkanélküliek aránya, és nőtt a foglalkoztatottság, így a szakképzett munkavállók is könnyebben mernek váltani. A munkaerőhiány miatt felértékelődött a kilépő interjú szerepe, amelyből a cégeknek gazdasági előnye is származhat – mondta Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.

 

Amikor a munkanélküliségi ráta két számjegyű volt, könnyebben találtak szakképzett munkaerőt a cégek. Ma azonban sokkal többen mernek váltani is – mondta a szakértő. Ezt a módszert sokáig nem önálló eszközként kezelték, viszont a kilépő interjú fejlődésre is ösztönözhet – írja a Magyar Hírlap.

 

A kilépőinterjú egy módszertani eszköz, közepes illetve nagyobb cégeknél jellemző, a vállalat méretétől függően a humánerőforrás osztály vagy maga a cégvezetés végzi, nincs kötelező jellege – mondta lapunknak Szalai Piroska. A kiléptetés során a távozó munkavállalónak lehetősége nyílik a munkakörről vagy a szervezetről visszajelzést adni, és a szakmai indokkal véghezvitt munkahelyváltások miatt többször is lehet relevanciája az utólag adott visszajelzéseknek, akár a munkakört, akár a munkafolyamatot nézzük. Hozzátette, ezt korábban nem önálló eszközként kezelték, azonban napjainkban, mivel egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni, és az inaktívak száma is jócskán csökkent, ezt a módszert is bevetik. Kilenc évvel ezelőtt ugyanis, amikor a munkanélküliségi ráta két számjegyű volt, könnyebben találtak szakképzett munkaerőt a cégek. Ma azonban sokkal többen mernek továbblépni is, mint korábban – magyarázta a szakértő.

 

A vállalatoknak nem meghatározott időnként át kell alakítaniuk a munkafolyamatokat, egy ilyen változtatáshoz, megújuláshoz is adhat alapokat egy-egy távozó munkatárs visszajelzése. Szalai Piroska nem tartja kizártnak azt sem, hogy valakinek közvetlenül a kilépése előtt ajánlanak magasabb bért, ám sokszor nem is kell(ene) eddig eljutni, de ugyanez igaz a munkakör továbbgondolására – a kihívások biztosítására – vagy éppen a feladatok megosztására, ilyenre is lehet szükség. A szakértő szerint bár nem jellemző, de egyedi, szélsőséges esetben előfordulhat, hogy a munkavállaló így próbál meg előnyhöz jutni.

 

Vannak olyan esetek is, amikor a tervezettel ellentétben elmarad a kiléptetőinterjú, ám a lehető legjobb légkörben távozni lehetőséget ad arra is, hogy az elköszönő munkatárs tapasztalatát megtartják, átadják. Noha jogszabályi kötelezettség nincs rá, egy ilyen módon levezényelt távozás a visszajelzések és tapasztalatok birtokában a későbbiekben akár gazdasági előnyt is jelenthet a cégnek.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/karrier/ezt-minden-cegnel-kotelezove-kellene-tenni-igy-lesz-elony-a-felmondasbol.1083727.html

 

 

Mi alapján választanak munkahelyet a fiatalok?

 

37 ezer fiatalt kérdeztek meg a munkavállalási preferenciákról. A válaszokból kiderült: a rugalmas munkavégzés, stabilitás és az alapfizetés a legfontosabb munkahely-választási tényezők a jövő munkavállalóinak. A teljesítmény alapú honoráriumnál vonzóbb a fix, kiszámítható alapbér, és meghatározó a közvetlen felettes vezetői stílusa is a 16-28 éves korosztálynak. 

 

A korábbi évekhez hasonlóan 2019-ben is felmérte a jövő munkavállalóinak munkahelyválasztási preferenciáit a PwC Magyarország. Az idei kutatásban többek között a nemzetköziség, a személyes fejlődés és a transzparens vállalati működés is bekerült a vizsgált fókuszterületek közé.

 

A felmérésben részt vevő több mint 37 ezer fiatal 51 százaléka felsőoktatásban, míg 21 százalékuk középiskolában tanul, 27 százalékuk pedig dolgozik. A kutatás szerint a 16-28 éves korosztály számára a munkahelyválasztási szempontok között első helyen a rugalmas munkarend és munkaidő áll, melyet az alapbért megelőzve a stabilitás és kiszámíthatóság követ. A cafeteria idén annak ellenére kiesett a top 10-ből, hogy a tavalyi évben még az előkelő negyedik helyen szerepelt.

 

Veszélyeztető tényező a munkaerőhiány

„Idén kibővítettük a felmérést annak érdekében, hogy a hazai vállalatok még jobban megismerhessék a potenciális munkavállalóik munkahellyel kapcsolatos elvárásait. Mindez azért is fontos, mert a PwC Vezérigazgatói felmérése szerint a hazai vállalatvezetők döntő többsége a munkaerőhiányt jelölte meg az üzleti sikert veszélyeztető legnagyobb kihívásnak” – mondja Bencze Róbert, a PwC Magyarország People & Organisation, HR-tanácsadási szolgáltatások igazgatója.

 

A kutatásából kiderül, hogy a válaszadók döntő többsége (96 százalék) utánanéz a cégnek, mielőtt beadja jelentkezését. A fiatalok 63 százaléka szívesen dolgozna multinacionális vállalatnál, míg 28 százalékuk start-up-nál is elhelyezkedne. A megkérdezettek mindössze alig több mint ötöde (21 százalék) vélte úgy, hogy az állami szféra is vonzó munkavállalási lehetőség.

A 25 év alatti válaszadók 94 százaléka megfontolná az országon belüli költözést. Csongrád megyében a legnagyobb azoknak az aránya (78 százalék), akik szívesen maradnának jelenlegi lakóhelyükön. További érdekesség, hogy a Heves megyei válaszadók több mint fele (54 százalék) akár a Győrbe költözést is el tudja képzelni egy vonzó munkahely érdekében. Azonban nemcsak a mobilitásban, hanem egyéb munkahelyválasztási preferenciákat illetően is láthatóak régiók közötti különbségek: a vállalatnál kapott szakmai képzés például Hajdú-Bihar megyében az 5. legfontosabb szempont, addig a fővárosban mindössze a tizedik.

Általános vélekedéssel szakít az a legújabb országos kutatás, mely azt bizonyítja, hogy a munkahellyel kapcsolatos elvárásokat sok esetben inkább a munkavállalók élethelyzete határozza meg, semmint a generációs különbségek. Ezek szerint az Y vagy a Z generáció gyakran hangoztatott újfajta szemlélete korántsem egyedül meghatározó a munka világában, sokszor a női és férfi különbségek, vagy a családi állapot jobban befolyásolják azt, hogy milyen igényeket támasztanak a dolgozók a munkáltatók felé.

 

Teljes cikk

https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mi-alapjan-valasztanak-munkahelyet-a-fiatalok-.html

 

 

Van olyan orvos, aki egyszerre tíz helyen dolgozik Magyarországon

 

Az egészségügyi intézmények fenntarthatóságának problémájáról, az adósságállomány okairól, a lehetséges struktúráról tartott előadást Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár a Hungaromed keretében zajló Medicina Fórumon.

 

Előadását azzal kezdte, hogy melyek azok az okok, amelyek a közintézmények adósságának felhalmozódásához járulnak hozzá. Ilyen

  • a rendszeres kódkarbantartás hiánya, valamint hogy
  • a területi ellátási kötelezettség nincs összhangban az intézmények teljesítményvolumen-korlátjával,
  • kialakult egy bérspirál a szakorvosi migráció következtében,
  • az amortizáció és eszközpótlás nem épül be a finanszírozásba,
  • vannak hiányosságok az intézményvezetésben és
  • a beszállítói árak kitettek az árfolyam mozgásának.

 

A bérspirálra példát is hozott az államtitkár: Adataik szerint az orvosok zöme, 90%-a 1-2 helyen vállal munkát, de akad olyan (ők a csúcstartók), aki 9 vagy 10 intézményben is dolgozik egyszerre. Az államtitkár a megoldási lehetőségeket is vázolta, a minőség és hatékonyság együttes javításában látja a lehetőséget. Megemlítette a kihasználatlan kapacitások átcsoportosítását, a szakma specifikus centralizációt és célzott átszervezést, az alapellátás és járóbeteg ellátás erősítését, a praxisközösségek kiterjesztését, a krónikus kapacitások átalakítását. A finanszírozás hiányosságai kapcsán kiemelte, hogy a jelenlegi rendszer az eseményt, beavatkozást finanszírozza, de hogy a betegre nézve ez milyen következményekkel jár, már nem figyeli a rendszer. Nincs “bundle payment”.

 

Teljes cikk

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20191008/van-olyan-orvos-aki-egyszerre-tiz-helyen-dolgozik-magyarorszagon-403285

 

 

Ilyen munkahelyre vágynak a magyarok: sokaknak nem a pénz az első

 

Általános vélekedéssel szakít az a legújabb országos kutatás, mely azt bizonyítja, hogy a munkahellyel kapcsolatos elvárásokat sok esetben inkább a munkavállalók élethelyzete határozza meg, semmint a generációs különbségek. Ezek szerint az Y vagy a Z generáció gyakran hangoztatott újfajta szemlélete korántsem egyedül meghatározó a munka világában, sokszor a női és férfi különbségek, vagy a családi állapot jobban befolyásolják azt, hogy milyen igényeket támasztanak a dolgozók a munkáltatók felé.

 

A munkaerőpiac jelenleg dinamikus változások színtere. A KSH adatai szerint a munkanélküliség 2019 második negyedévére rekord alacsony, 3,3%-os szintet ért el. Ugyanakkor ez korántsem jelenti azt, hogy a munkahelyek telítődnek, sőt! A foglalkoztatás bővülése ellenére az elmúlt időszakban fokozatosan nőtt a betöltendő álláshelyek száma és az üres álláshelyek aránya is emelkedett. Ezeknek az üres állásoknak a 72%-a a versenyszférában vár betöltésre. A munkaerő bevonzása érdekében a cégek számos módszert be is vetnek, köztük a munkabérek emelését: KSH adatok alapján nem csak a foglalkoztatottság, de az átlagkereset is nőtt 2019-re, 9,8%-kal. A cégek munkaerő problémáira azonban ez nem feltétlenül megoldás.

 

A pénz nem minden

Ezt a Groupama Biztosító 1000 főt megkérdező reprezentatív felmérése is alátámasztja. Önmagában attól ugyanis, hogy valahol magasabbak a fizetések, mint más cégnél, még nem válik egy munkahely vonzóvá. Ettől jóval lényegesebb szempont a munkavállalók szemében a stabilitás, a pénzbeli és egyéb juttatások megléte, de még az is, hogy a munkahely közel legyen az otthonhoz. Ha pedig két, egyébként főbb jellemzőit tekintve (fizetés, otthontól való távolság, munkakör, stb.) azonos munkahely közül kell választani, a munkahely kínálta lehetőségek fontosságát az élethelyzethez köthető körülmények nagyon erősen befolyásolják.

 

Gyermekkel a pályán

A munka-magánélet egyensúlyát támogató lehetőségeket gyakran tulajdonítják a fiatalabb generációk egyedi szükségletének, ugyanakkor kiderült, hogy e lehetőségekre az igényt az élethelyzet legalább annyira megteremti, mint a kor. A rugalmas munkaidő és a részmunkaidős foglalkoztatás lehetősége a két legfontosabb szempont a gyermeket nevelők számára a munkahelyen a mindennapokat segítő intézkedések közül.

 

Ha pedig választani kellene két munkahely között, a gyermekesek, különösen a nők egyenesen az otthoni munkavégzés (Home Office) lehetősége alapján döntenének. A férfiak körében a munkahelyi előmenetellel, továbbképzéssel kapcsolatos lehetőségek bírnak nagyobb vonzerővel, míg a nők esetében általában is sokkal vonzóbbak a gyermeknevelést támogató intézkedések (pl. a munkahelyi bölcsőde, óvoda, vagy a kismamák segítése).

 

Bár a kutatás e része némileg erősíti a sztereotípiákat, mi örömmel látjuk, hogy például a baba-mama szobánkat férfi kollégáink is előszeretettel használják. Az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban viszont a kutatás eredményeihez hasonló tapasztalatokkal rendelkezünk: ez a lehetőség valóban sok gyermekes kollégánk számára könnyíti meg a családi élettel együtt járó szervezési feladatok kezelését – mondta el a kutatás kapcsán Marton Klaudia, a Groupama Biztosító humán erőforrás igazgatója.

 

Sokszínű igények

A kutatás arra is rámutatott, hogy a nők és a gyermeket nevelők esetében a juttatások vonatkozásban is vannak különbségek. Az egészségpénztári juttatás összességében a legvonzóbb juttatásnak számít, a válaszadók 41%-a jelölte számára fontosként, a gyermeket nevelők körében azonban még inkább preferencia, közülük 47% választaná ezt a juttatást. A fizikai dolgozók esetében a többiektől eltérően a táppénz kiegészítés is kiemelkedő jelentőséggel bír. A falvakban élő munkavállalók a biztonságos, egészségmegőrzést biztosító munkakörülményeket sorolják az átlagnál előrébb, az 50-59 éves korosztály számára a nyugdíjbiztosítás is az abszolút favoritok között van. A munkáltatóknak tehát rendkívül változatos munkavállalói igényeket kell kielégíteniük, ha munkavállalóik szempontjait figyelembe szeretnék venni.

 

Cégünk nagyon sokféle végzettségű, korú munkatársat foglalkoztat különböző munkakörökben, beosztásokban. Tudjuk azt is, hogy a vállalat központjában dolgozó közel 800 munkatársunk különböző élethelyzetben van, így számukra komplex, széleskörű juttatási formákat kínálunk, hiszen – ahogy a kutatás is alátámasztotta – az elvárások is rendkívül sokfélék. Egy munkaadónak általában véve is annál nagyobb lehetősége van bevonzani, majd megtartani a munkaerőt, ha minél többféle módon tudja segíteni munkavállalóit például megtakarítási, egészségmegőrző és családbarát juttatásokkal – hangsúlyozta Marton Klaudia.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/karrier/ilyen-munkahelyre-vagynak-a-magyarok-sokaknak-nem-a-penz-az-elso.1083745.html