2019. 10. 04.

Sajtófigyelő 2019.10.04., péntek

 

Elbocsátások kezdődtek egy nagy hazai üzletláncnál – megszólalt a cég

 

Minden áruházat érintő átszervezés zajlik a Metro Kereskedelmi Kft.-nél, ennek keretében pozíciók szűnnek meg a társaságnál. Az üzletlánc szerint a vevőigények változása és a technológiai fejlesztések miatt van szükség e lépésre, azt ugyanakkor nem állították, hogy a jövedelmezőség romlása indokolná. A láncnál történt néhány látványos változás az elmúlt hónapokban.

 

Állásokat szüntet meg a Metro: a döntés érinti például a pénzügyi egységeket, így minden áruházból elbocsátják a főkasszásokat, a jövőben ezek a pozíciók az üzletlánc lengyel egységeinél lesznek betöltve – tudta meg a Napi.hu a cég egyik munkatársától. Több áruházból bocsátanak el dekorációs munkatársakat – vagyis a címkéket, reklámokat nyomtató szakembereket -, továbbá egyes alvállalkozókon keresztül foglalkoztatott dolgozókat – biztonsági őröket, raktárosokat – is meneszt a cég.

 

Negyedszázad után nagy újítást jelentettek be

A Magyarországon 25 éve jelenlévő nagykereskedelmi lánc nemrég szakított korábbi gyakorlatával: eddig csak a vállalkozások és különféle intézmények kiszolgálására építette üzletpolitikáját, nyártól kezdve azonban mindenki előtt megnyitotta áruházait. Ezidáig kártyát kellett kiváltani a bevásárláshoz, amelyhez feltétel volt a vállalkozói engedély, az újítást követően viszont napijegy igénylésével pénteken, szombaton és vasárnap bárki vásárolhat a Metro áruházakban. Mi több, hirdettek már akciós időszakot is: szeptember 24-ig minden nap – azaz hétfőtől vasárnapig – fogadtak a magánszemélyeket, családokat is a cash&carry áruházak.

 

Teljes cikk

https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/metro-kereskedelem-uzletlanc-elbocsatas-leepites.692621.html

 

 

Társadalombiztosítási alapok

 

A társadalombiztosítási ellátások egy cég képviselőjeként és magánszemélyként is érintenek bennünket. Az RSM blog sorozata a társadalombiztosítás szerteágazó egységeivel foglalkozik.

 

A társadalombiztosítás a társadalom közös kockázatvállalásán alapuló kötelező biztosítási rendszer. Az állam által működtetett szociális ellátórendszer része, amelynek fenntartásához társasági és állampolgári oldalról is járulékokkal és különböző befizetési formákkal kell hozzájárulni.

 

A társadalombiztosítási ellátások rendszere

A társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátások két nagy csoportban, az egészségbiztosítás, illetve a nyugdíjbiztosítás keretében vehetők igénybe. Ezek mellett a rendszer ellátásokat nyújt a megváltozott munkaképességű biztosítottak számára is.

 

Egészségbiztosítási ellátások Nyugdíjbiztosítási ellátások Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
Egészségügyi szolgáltatások Pénzbeli ellátások Baleseti ellátások Saját jogú ellátások Hozzátartozói ellátások Rehabilitációs ellátás, Rokkantsági ellátás
Baleseti egészségügyi szolgáltatás Baleseti pénzbeli ellátás Sima Baleseti
Természetbeni ellátások Táppénz,

CSED, GYED

Természet-beni ellátások Baleseti táppénz, Baleseti járadék Öregségi nyugdíj Özvegyi nyugdíj, Árva-ellátás

 

A társadalombiztosítási rendszerben a biztosítás, illetve a biztosított fogalmának pontos meghatározása különösen fontos, hiszen a biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek, így a természetbeni ellátáson (egészségügyi szolgáltatás) túl a pénzbeli ellátásokra is. Fontos azonban azzal is tisztában lenni, hogy a biztosítás megléte mellett az egyes ellátások kapcsán a jogosultságnak további feltételei lehetnek, amelyeket külön is meg kell vizsgálnunk!

 

Kik biztosítottak a TB-rendszerben?

Azokat a személyeket kell a társadalombiztosítási rendszerben biztosítottnak tekinteni, akik járulékfizetés mellett valamilyen jogviszonyban állnak. Ezeket a jogviszonyokat a társadalombiztosításról szóló törvény (Tbj 5. §.) pontosan meghatározza, így a biztosítottak közé sorolódnak az:

alkalmazottként dolgozó,

szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő,

tanulószerződés alapján szakképzőiskolai tanulmányokat folytató,

álláskeresési támogatásban részesülő,

nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó,

egyházi személyek,

mezőgazdasági őstermelő,

egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, *

választott tisztségviselő,

főállású kisadózó,

állami projektértékelő státuszú személyek.

 

Ki foglalkoztató a TB rendszerben?

Foglalkoztatónak minősülbármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, amennyiben biztosítottat foglalkoztat. A társadalombiztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Ennek érvényesítése érdekében a foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és levonási, járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettség terheli. A biztosítás megszűnik, ha az alapjául szolgáló jogviszony is megszűnik.

 

Teljes cikk

https://ado.hu/tb-nyugdij/tarsadalombiztositasi-alapok/

 

 

Robotokkal gyártanak kandallót Salgótarjánban

 

A Wamsler SE új, 5400 négyzetméteres robotizált üzemcsarnokát adták át csütörtökön Salgótarjánban; a fejlesztés 3,6 milliárd forintba került, amit kormány 1,8 milliárd forinttal segített a nagyvállalati támogatási program részeként.

 

A beruházással a mintegy 700 embert foglalkoztató magyar tulajdonú cég megduplázza termelési kapacitását és javítja a termékek minőségét.

 

A modernizáció jegyében ma már a robotizáció is elengedhetetlen az eredményes működéshez. Az Opus Global Nyrt. felelős tulajdonosként ugyanakkor ügyelt arra, hogy a robotok valóban csak a hiányszakmákban váltsák ki az élőmunkát – mondta Mészáros Beatrix, a tulajdonos Opus Global Nyrt. igazgatótanácsának elnöke (képünkön) az MTI beszámolója szerint.

 

Teljes cikk

https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/robot-opus-tuzhely-kandallo-salgotarjan.692666.html

 

 

Mennyivel nőttek a hazai reálbérek közel 10 év alatt?

 

Mennyire volt sikeres a gazdasági felzárkózás, csökkent-e Magyarország sérülékenysége, illetve milyen mértékben emelkedtek a reálbérek a környező országokhoz képest? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az MNB új tanulmánya, amelyet a Növekedés.hu ismertet.

 

A Matolcsy György jegybankelnök és Palotai Dániel főközgazdász és ügyvezető igazgató által jegyzett tanulmány beszámol hazánk 2010 óta fontosabb tendenciáiról. Kiemelik, hogy rendkívül ritka az olyan időszak, amikor úgy tud régiós szinten is kiemelkedően növekedni egy ország gazdasága, hogy nem kíséri azt a külső adósság megugrása, és a folyó fizetési mérleg egyenlegének jelentős romlása. Ilyen együttállásra Magyarország második világháború utáni időszakában csak egyszer, 1973-ban volt példa, miközben ez az állapot hazánkban már nagyjából 2012-től kedve folyamatosan fennáll. Emellett a folyó fizetési mérleg egyenlege is pozitív tartományban van 2010 óta folyamatosan, ilyen hosszú szakaszra nem is igen volt példa eddig, és a világgazdaság bővülését tartósan meghaladó növekedési időszakok aránya mindössze 6 százalék.

 

2013 és 2018 között a gazdaságpolitikai reformoknak, valamint a monetáris és fiskális politika összhangjának köszönhetően a magyar GDP 23 százalékkal bővült. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar gazdaság bővülési üteme évente átlagosan 2 százalékkal haladta meg az Európai Unió fejlett gazdaságainak átlagát.

 

A dinamikus gazdasági növekedés a reálbérek legnagyobb mértékű emelését eredményezte. 2010 óta nemcsak a régióhoz, hanem az egész Európai Unióhoz képest is messzemenően hazánkban bővültek a legnagyobb mértékben a reálbérek. Ez természetesen a hazai lakossági fogyasztás megugrásához és a megtakarítások emelkedéséhez is vezetett.

A reálbérek emelkedése mellett egy másik fontos mutatóban, a foglalkoztatottságban is kedvezően alakultak a számok. Míg 2010-ben az Európai Unió országai közül Magyarországon volt a legalacsonyabb a foglalkoztatottsági ráta, a foglalkoztatás a következő évtől 2018-ig mérve összesen 750 ezer fővel nőtt, idén pedig már elérte az EU átlagát, a 4,5 millió főt. Ez a változás egy 14,3 százalékos lemaradást hozott be az Európai Unió átlagához képest, a legutolsó, 2010-re az államcsőd közelébe került Görögország szintjéről indulva és felemelkedve egészen 70 százalékig.

 

Mindezek kihatottak az egy főre eső GDP-növekedésre is, mely a 2010-es szinthez képest mára 26 százalékkal nőtt, ezen belül 2013 és 2018 között 20 százalékkal. Ez meghaladja az Európai Unió átlagát, sőt az unión belül a legmagasabb. Összehasonlításul Németország mára mintegy 112 százalékkal növekedett az egy főre eső GDP tekintetében, míg Franciaország, a skandináv államok vagy Ausztria nagyjából 107 százalékon állnak.

 

Mint a tanulmányban kifejtik, a jövőbeli hasonló dinamikához fenntartható növekedési források szükségesek, melyek többek között a termelékenység és a versenyképesség fokozásában rejlenek.

 

Az elmúlt bő nyolc évben jelentősen csökkent a gazdaság nettó külső adóssága, vagyis a vállalatok, bankok, lakosság és az állam külföldi szereplőkkel szembeni hiteltartozása. A magas külső finanszírozási képességnek köszönhetően 2021-re nulla százalék közelébe csökkenhet a már most is mindössze néhány százalékon álló mutató, aminek következtében az ország sokkal védettebb lehet egy külső sokk időszakában. A tanulmány adatai szerint a fontosabb országok közül egyedül Németország előz meg minket ebben, a V3-országok (Csehország, Lengyelország, Szlovákia), Ausztria vagy éppen a skandináv államok pedig mögöttünk járnak, nagyjából 20 százalékos aránnyal a GDP-hez viszonyítva. A kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően 2010 óta számottevően csökkent a költségvetési hiány is, amely hozzájárult a GDP-arányos bruttó államadósság süllyedéséhez.

 

Végezetül a tanulmány megemlíti azt is, hogy az egész Európai Unióban hazánkban a legalacsonyabb a társasági adó.

Az alacsonyabb adókulcs növeli a vállalkozási szellemet, fehéríti a gazdaságot, és egyúttal hatékonyabbá teszi a vállalati szektort is.

 

Teljes cikk

https://www.origo.hu/gazdasag/20191003-magyarorszagon-kiugro-mertekben-nottek-a-realberek-kozel-10-ev-alatt.html

 

 

200 ezer banki alkalmazott munkahelyét vehetik el a robotok

 

Több mint 200 ezer banki alkalmazott veszítheti el a munkahelyét a következő 10 évben az automatizáció és a robotika fejlődése miatt – áll a Wells Fargo legfrissebb kutatásában.

 

Évente 150 milliárd dollárt költenek a bankok digitalizációra, ennek köszönhetően pedig jelentősen csökkenhetnek a pénzintézetek bérráfordításai, hiszen sokkal kevesebb alkalmazottra lesz szükségük. A back office-okban, call centerekben, fiókokban és vállalattámogatási részlegekben dolgozók számát harmadára, felére lehet csökkenteni, míg a salesben, a tech-ágon és a tanácsadásban dolgozókat kevésbé érinti majd a technológia előretörése.

 

„Már most is látjuk ennek a jeleit a chatbotokkal és annak tényével, hogy sokan nem is tudják, hogy egy robottal beszélgetnek” – kommentálta a jelentésben Michael Tang, a Deloitte partnere.

A Coalition Development Ltd. adataiból kiderül az is, hogy a befektetési banki és kereskedési üzletágak front office létszáma 2013-tól 2018-ig minden évben esett.

 

Teljes cikk

https://www.portfolio.hu/bank/20191003/200-ezer-banki-alkalmazott-munkahelyet-vehetik-el-a-robotok-402789

 

 

Állítólag boldogabbak azok a munkatársak, akik távolról dolgoznak

 

Egyre több cégnél van home office-ra lehetőség és egy új tanulmány szerint azok a munkavállalók, akik távolról dolgoznak nem csak boldogabbak, de tovább is maradnak a cégnél – összegzi a Business Insider.

 

Az Owl Labs videókonferencia cég 1.200 22 és 65 év közötti amerikai munkavállalót vizsgált meg 2019-ben. A megkérdezettek 62 százaléka dolgozott már távolról. A felmérés során a cég megállapított, hogy a távolról dolgozók, boldogabbak és hosszabb ideig maradnak a cég alkalmazásában,mint azok a munkavállalók, akik nap mint nap bemennek a fizikai irodába dolgozni.

 

A most megjelent tanulmány szerint a teljes munkaidőben, távolról dolgozó munkavállalók 22 százalékkal jobban szereti munkáját, mint azok, akik sohasem dolgoztak így. A home office-ban dolgozó válaszadók több okból választották ezt a munkafajtát: 91 százaléka nyilatkozta, hogy így jobb a magánélet és a munka egyensúlya, 79 százalék szerint sokkal hatékonyabban tud dolgozni és jobban tud összpontosítani, illetve 78 százalékuk szerint kevesebb a stressz.

 

Ráadásul az alkalmazottak sokkal hűségesebbek ahhoz a céghez, amely nagyobb rugalmasságot kínál nekik:13 százalékkal többen mondták, hogy az elkövetkezendő öt évben nem terveznek munkahelyet váltani. Továbbá a home office-ban dolgozók hajlamosabbak tovább dolgozni, 43 százalékkal többen vállalják a hosszabb munkanapot, mint a helyszínen dolgozó munkatársaik.

 

Érdekesség, hogy a távolról dolgozó munkavállalók főleg a felsővezetők közül kerülnek ki, éves fizetésük pedig meghaladja akár a 100 ezer dollárt (30 millió forint) is.

 

Teljes cikk

https://www.origo.hu/gazdasag/20191002-egyre-tobb-cegnel-van-home-officera-lehetoseg.html

 

 

Generációváltás a munkaerőpiacon

Milyen cégvezető válik a Z generációból?

 

A Z generáció szerint kiváló cégvezető lesz belőlük, mivel tanulékonyság, alkalmazkodóképesség, kreativitás és kíváncsiság jellemző rájuk. A jövő vezetői szerint 2050-ben diploma helyett a vizsgával nem megszerezhető szociális készségeken lesz a hangsúly, és a vezetői képességeket nem feltétlenül az iskolapadban, hanem a munkahelyi ranglétrát végig járva fogják megszerezni – derül ki az Adecco Csoport #CtheFuture Z generációs felméréséből.  

 

Jelenleg még az X generáció van többségben – hazai és nemzetközi szinten egyaránt – a munkaerőpiacon, 5 éven belül viszont a fiatalok átvehetik az uralmat. Becslések szerint ugyanis 2025-re a munkavállalók 75%-a az Y és Z generációból fog kikerülni. A HR-specialista Adecco csoport #CtheFuture nemzetközi kutatásában 5000 ambiciózus Z generációst kérdezett meg arról, hogy milyen képességek és tulajdonságok fogják jellemezni a jövő cégvezetőit. „Jelenleg a munkaerőpiacon generációváltás zajlik. Mivel azonban a Z generáció tagjai másként gondolkoznak, mint az idősebbek, a munkaerő kicserélődése a mai cégek felépítésének, szemléletmódjának és kultúrájának változását is eredményezheti” – mondta el Karvalics Mária, a magyarországi Adecco Kft. HR menedzsere.

 

Minek nekünk diploma?

„Z generációs kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy hogyan gondolkodik egy húszas éveiben járó fiatal a jövő vezetőiről, azaz saját magáról. Véleményük szerint rendkívüli vezetők és ügyes kommunikátorok lesznek, mivel a tanulékonyság, az alkalmazkodóképesség, a kreativitás és a kíváncsiság a legerősebb készségeik” – ismertette a kutatást Karvalics Mária.

 

A válaszokból az is kiderül, hogy a fiatalok úgy érzik, a jelenlegi oktatási rendszer nem készíti fel őket megfelelően a vezetői döntésekre. Így 30 év múlva jó eséllyel találkozhatunk olyan cégvezetőkkel és vezető beosztásban dolgozókkal, akiknek nem feltétlenül lesz diplomájuk (51%), és a kellő tudást nem az iskolában, hanem a munkahelyi ranglétra minden egyes lépcsőfokát megjárva fogják megszerezni. Több mint felük szerint ugyanis a szakmai gyakorlat és a tapasztalati tudás a legjobb módja a jövőbeli vezetők felépítésének.

 

Mindezek következtében nem meglepő, hogy a fiatalok többsége (70%) szerint 30 év múlva a készségek (soft skill) fontosabbak lesznek, mint a képességek (hard skill). „A jövőben az olyan szociális készségeken lesz a hangsúly, amikről nem szerezhető papír, nincs belőlük vizsga, és nem feltétlenül láthatóak elsőre az állásinterjún. Ilyen például az empátia, a könnyed és nyílt kommunikáció, a felelősségvállalás, a gyors problémamegoldó képesség, a csapatban gondolkodás vagy a feladatok sikeres átadására való képesség” – mondta el a szakember. „A fiatalok úgy látják, a mai vezetők nem túl erősek ezekben a készségekben, holott egy Harvard-i kutatás szerint mindezek akár 85%-ban meghatározhatják a munka sikerességét. A jelenlegi vezetőknek teháta csapat irányításán, együttműködésén, a kreativitáson és az érzelmi intelligenciájukon kellene leginkább dolgozniuk a fiatalok meglátása szerint” – tette hozzá Karvalics Mária.

 

Teljes cikk

http://hrpwr.hu/leadership/cikk/milyen_cegvezeto_valik_a_z_generaciobol