2019. 09. 30.

Sajtófigyelő 2019.09.30., hétfő

 

A nyári hónapokban 34 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban

Elérte csúcspontját a foglalkoztatás

 

Elérhette a csúcspontját a foglalkoztatás, a további bővítést a munkaerőhiány mellett elsősorban a bizonytalan világpiaci környezet akadályozhatja – írták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokra reagálva.

 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölte, hogy a június-augusztusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 16 ezerrel 157 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal 3,4 százalékra csökkent. A nyári hónapokban 34 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 517 ezerre, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,2 százalékra nőtt.

 

A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője úgy látja, hogy a foglalkoztatás még bővíthető a munkaerő képzésével és újabb beruházásokkal. Utóbbiakat ugyanakkor visszafoghatja a romló külgazdasági helyzet okozta keresletcsökkenés – tette hozzá Regős Gábor.

 

Az ING Bank vezető elemzője kiemelte, hogy térségenként a munkaerő-kínálat még mindig eltér, és a munkát keresők képzettsége sem mindig felel meg a piaci elvárásoknak. Virovácz Péter szerint a következő egy-másfél évben szinten maradhat a munkanélküliségi ráta, köszönhetően a belső keresletnek, és a kedvező költségszintnek a kivitelre termelő vállalatoknál.

 

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője a legversenyképesebb EU-tagállamok adatai alapján úgy látja, hogy még legalább 4 százalékponttal lenne emelhető a foglalkoztatottság, ami további 250-300 ezer álláshelyet jelentene.

 

A szabad munkaerő azonban képzetlen, további bővülés ezért szerinte csak a képzési programoktól várható.

 

Középtávon az elvándorolt munkaerő is egyre nagyobb arányban térhet haza, ha az emelkedő fizetések a vonzóvá teszik a magyar munkaerőpiacot – tette hozzá a szakértő.

 

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy beleillenek az eddigi javuló trendbe a legfrissebb munkaerőpiaci mutatók, de felhívta a figyelmet a különböző korosztályok eltéréseire.

 

Míg a 15-64 éves korosztály 70,2 százalékos foglalkoztatottsági rátája rekord, a 15-64 évesek 60,9 százalékos mutatója megegyezik az előző három havival, így a 64 évnél idősebbek körében csökkent a foglalkoztatottság – írta. Továbbra is feszes a munkaerőpiac és alacsony a munkanélküliségi ráta, ebben rövid távon számottevő változás nem várható – tette hozzá.

 

Az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy a munkaerőpiac elérte a teljes foglalkoztatottságot, így a fizetések és a fogyasztás is tovább nőhet. Nyeste Orsolya szerint a munkaerőpiac feszességét rövid távon csak az európai gazdaság lassulása enyhítheti, és a munkanélküliség is legfeljebb csekély mértékben nőhet.

 

Teljes cikk

https://szakszervezetek.hu/hirek/19920-elerte-csucspontjat-a-foglalkoztatas

 

 

Ha működő csúcstechnológiát akarsz látni, irány a farm

 

A városlakó ember nem feltétlenül gondol bele, de az asztalára kerülő zöldségek-gyümölcsök vagy épp hústermékek nagy utat járnak be, mire a termelőtől-tenyésztőtől eljutnak az élelmiszer-üzletekbe. Pedig a mezőgazdaság ma már jóval többről szól, mint a zúgó traktorok és szántó ekék, sőt, bizonyos területeken jóval előrébb járnak, mint más, modernebbnek vagy digitálisabbnak gondolt szektorok.

 

Hogy egy példát mondjunk, a műholdas helymeghatározó technológia nemcsak az autósokat vagy épp a tengereken hajózókat segíti, hanem a termőföldeken komoly segítséget nyújt a gazdálkodóknak is. Ezt jól mutatja például az ingyenesen elérhető CropSat, amelyen keresztül bárki kijelölheti a művelésre szánt parcelláit, és például a trágyaszórás ütemezését „leprogramozhatja” a rendszer segítségével.

 

Ez csak a jéghegy csúcsa, a Szilícium-völgyben már javában dolgoznak azok a startupok, amelyek a kockázati tőkebefektetéseket nem kriptovalutákba vagy például valamilyen sharing economy szolgáltatásba, hanem agrár-tech megoldásokba fektetik.

 

A rendszergazda szeme hizlalja a jószágot

A mezőgazdaságban gyakorlatilag minden mai „forró” technológiára van kereslet: az automatizálástól kezdve az adatfeldolgozáson át a mesterséges intelligenciáig vagy épp a robotokig szinte minden hasonló fejlesztésnek helye van a szántóföldeken vagy állattenyésztő telepeken. Ez pedig óriási üzleti lehetőséget jelent: a Market Mirror számításai szerint ugyanis a már jelenleg is több mint hétmilliárd dollárnyi forgalmat lebonyolító „okosfarm-piac” a következő öt évben több mint duplájára nőhet – 2024-re 15,4 milliárd dollárra becslik ennek mértékét, évente nagyjából 12 százalékos növekedéssel számolva.

 

Ennek egy részét olyan óriáscégek viszik el, mint az IBM vagy a Microsoft, amelyek elsősorban gépi tanulási és mesterségesintelligencia-fejlesztéseiket hegyezik ki mezőgazdasági célokra, viszont az ilyen területen mozgolódó startupokat sem lehet félvállról venni. Az AgFunder adatai szerint ugyanis 2017 és 2018 között elképesztő ütemben, 43 százalékkal növekedett a kockázati tőkebefektetések mértéke ezen a téren, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági startupok már most is közel 17 milliárd dollárnyi tőkét tudtak felhajtani.

 

Míg a hírekben egyre gyakrabban szereplő önvezető autók elterjedése még várat magára, az önvezető traktorok és egyéb mezőgazdasági járművek előrébb járnak: olyan nagynevű gyártók, mint az amerikai John Deere például már a múlt század kilencvenes éveiben fejlesztett olyan traktorokat, amelyek emberi beavatkozás nélkül végig tudtak menni a szántóföldeken. Persze ez még igen kezdetleges volt, főleg a mai megoldásokhoz viszonyítva, amikor a John Deere már olyan intelligens kombájnokat is kínál, amelyek gépi látás segítségével gondoskodnak róla, hogy a betakarítás során az utolsó szem termény is a gazdához kerüljön.

 

A hasonló eszközök iránti igényt jól mutatja, hogy a Szilícium-völgy egyik legizgalmasabb cége jelenleg a Bear Flag Robotics, amely nem önvezető járműveket fejleszt, hanem olyan szenzorokat és vezérlőrendszereket, amelyekkel a meglévő traktorokat-kombájnokat „okosíthatják fel” a farmerek. A GPS-t, a mesterséges intelligenciát és gépi tanulási algoritmusokat kombináló megoldás pontosságát pedig jól mutatja, hogy az így átalakított trágyaszóró vagy magvető berendezések a műholdas navigációnak köszönhetően pár centiméteres pontossággal képesek végezni a dolgukat. Eközben a konkurens John Deere egyik partnercége, a Taranis olyan kamerarendszert fejlesztett ki, amely a legalsó levélen mászkáló rovart is képes nagyfelbontású képen rögzíteni – egy 60 méter magasságban 160 kilométer/óra sebességgel haladó repülőgép fedélzetéről.

 

Élet a szerverfarmon

De nagy igény van a különféle big data megoldásokra is. A mezőgazdaság természetéből fakadóan kiszámíthatatlan terület, ahol sok múlik az időjárás szeszélyén vagy épp a vetőmagok árának alakulásán. Az óriási adatmennyiségekkel dolgozó, azok összefüggéseit gyorsan és hatékonyan feltáró adatbányászat ideális lehet a sokváltozós egyenlet megfejtésében, különösen, hogy az elmúlt pár év tapasztalati helyett akár több évtized fontos információit is képes lehet elemezni, felismerve olyan összefüggéseket, amelyeket az emberek már csak a hatalmas adatmennyiség miatt sem feltétlenül vennének észre. Jó példa erre az IBM 2016-os felvásárlása, amelynek keretében megvette a Weather Company nevű meteorológiai céget, amely többek között mezőgazdasági elemzésekkel foglalkozik. A technológia már most is több mint 800 ezer hektár termőföldet elemez világszerte, a műholdas és légköri adatok alapján pedig úgynevezett hiperlokális – azaz nagyon kis területre vonatkozó – időjárási előrejelzéseket tud nyújtani, akár hat hónapra előre.

 

A kisebb cégek közül érdemes kiemelni az alábbiakat, amelyek a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari konferenciáján, az F&A-n mutatkoztak be az idén. Ott van például a görög Augmenta, amely robotok segítségével elemzi a szántóföldek állapotát és az információk alapján tesz javaslatot a megfelelő termésfokozó vagy növényvédő szerek használatára. A rendszer ráadásul akár automatizálni is képes ezeket a műveleteket, a gazdák pedig táblagépükről követhetik, hogy épp hol tart a folyamat. A vállalatba tavaly nyáron a szintén görög Marathon Venture Capital fektetett be 600 ezer dollárt, a cég pedig ígérete szerint akár 12 százalékkal képes javítani a terméshozamokon, 20 százalékkal a termények minőségén, miközben akár 15 százalékkal is képes csökkenteni a felhasznált trágya vagy műtrágya mennyiségét.

 

Kevésbé a technológiai, inkább a tudományos oldalról közelít a massachusettsi GreenLight Biosciences, amely a napjainkban egyre népszerűbb személyre szabott orvoslás mintájára precíziósan célzott rovarirtó szereket fejleszt, amelyek nem avatkoznak be más fajok életébe. A cég nemrég 50 millió dollárnyi befektetést hajtott fel, ez több mint duplája a 2017-ben lezajlott befektetési körüknek.

 

Nem lehetne teljes egy ilyen körkép egy blokklánc-megoldást kínáló cég nélkül: a brit Hectare Agritech ugyanis épp egy blockchain-alapú kereskedelmi platformot fejlesztett vetőmaggal, illetve haszonállatokkal kereskedők számára. A cég kreatív megoldásokkal jut tőkebefektetéshez: közösségi finanszírozáson keresztül ötmillió dollárt szedett össze, támogatói között pedig ott van többek között az egykori világelső teniszező Andy Murray is.

 

A mezőgazdasági technológiánál legfeljebb a fenntarthatósági és környezetvédelmi projektek futnak jobban napjainkban, ha pedig ezt a kettőt kombináljuk, akkor máris a svájci Mootral háza táján járunk, amely a haszonállatszektor üvegházhatású gázainak kibocsátását szeretné mérsékelni. Egyszerűbben fogalmazva a vállalat a – főként a tehenek által kibocsátott – metángázt szeretné valamilyen formában hasznosítani, egyelőre azonban még csak a próbaüzemnél járnak, valamikor idén indulnak el élesben.

 

Teljes cikk

https://g7.hu/tech/20190928/ha-mukodo-csucstechnologiat-akarsz-latni-irany-a-farm/

 

 

Hamar visszahozná az árát, ha háromszor annyit költenénk a roma integrációra

 

Orbán Viktor már 2013-ban arról beszélt, hogy a kormány rejtett erőforrásként, a magyar gazdaság tartalékaként tekint a cigányságra. A romák helyzete ettől még nem kezdett varázsütésre javulni, a szegregációval, a munkaerőpiaccal és az iskolai előmenetellel kapcsolatos utóbbi évekbeli kutatások alapján nincs okunk az optimizmusra.

 

Ez a helyzet rossz a romáknak, rossz a nem romáknak, rossz a piacnak és rossz az államnak is. Az integrációnak még akkor is vannak nyilvánvaló előnyei, ha az emberiességi tényezőket kivesszük az egyenletből: a szegregátumokban tengődő, alig vagy csak feketén dolgozó népesség ugyanis rengeteg kihasználatlan munkaerőt és rengeteg kieső adóbevételt jelent.

 

A KSH adatai szerint a közfoglalkoztatásban arányaiban sok roma vesz részt (ez papíron javított is a munkanélküliségi mutatóikon), 2014 és 2017 között minden ötödik közmunkás vallotta romának magát. De mint tudjuk, a közmunka pozitív hatása a későbbi munkaerőpiaci integrációra erősen függ az egyedi tényezőktől, vannak települések, ahol nagyon jó dolgok sültek ki a közmunkaprogramból, máshol csak avart söpörnek az emberek bármiféle kilátás nélkül. Alacsony hatásfokához képest viszont a közmunka drága műfaj, ezért érdemes azon gondolkodni, mivel lehetne kiváltani.

 

Az EU Danube Transnational Programja keretében Pécsen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és más helyi szereplők együttműködésével idén tavasszal egy ilyen megközelítést teszteltek. Az eredmények alapján a Budapest Intézet pedig arra jutott: még akkor is jobban megéri intenzívebb, költségesebb programot végigvinni, ha az állam pusztán a költség-haszon elemzés alapján dönt a kérdésben.

 

Magyarán: azok a romák, akik közmunka helyett a pilot projektben tesztelt képzésen vesznek részt, hosszútávon adófizetőként kvázi visszafizetik a rájuk fordított támogatást.

 

Kárpitosműhely a telepen

A konkrét projekthez Pécs környékéről választottak ki önként jelentkezőket a szociális munkások. Moravcsik László Magyar Máltai Szeretetszolgálat projektvezetője az Index kérdésére azt mondta, telepi körülmények között élő, alacsony iskolai végzettségű romák alkották a célcsoportot, akik jószerével még közmunkában sem vettek részt; Pécs mellett nem nehéz ilyen embereket találni, ugyanis bár már elindult valamiféle rehabilitáció, még mindig van 5-6 telep, ami roma szegregátumnak minősül.

 

A programot két telepen hirdették meg, amikor összejött 30 jelentkező, kétfelé osztották őket, az egyik csapat csak kontrollcsoportként funkcionált (vagyis nem vettek részt a képzésben). 16 és 62 év között bárki jelentkezhetett, de végül leginkább fiatalok alkották a 14 fős társaságot, akik egy 3 hónapos program keretében megtanulhatták egy-egy szakma alapjait.

 

A projekt keretében asztalosnak, kőművesnek és kárpitosnak lehetett tanulni olyan mesteremberek segítségével, akik előzetesen vállalták, hogy kijárnak képzéseket tartani a telepen létrehozott műhelybe. Mivel ez nem egy akkreditált tanfolyam volt, a résztvevők nem kaptak hivatalos papírt a végén, de egy mestermunkát el kellett készíteniük, és oklevelet is kiállítottak a részükre. A program során nem volt lemorzsolódás, vagyis mindenki végigcsinálta, aki elkezdte.

 

Teljes cikk

https://index.hu/gazdasag/2019/09/28/hamar_visszahozna_az_arat_ha_haromszor_annyit_koltenenk_a_roma_integraciora/

 

 

A magyar ember nem akar dolgozni – a betanított munkások motiválása

 

“A magyar ember egyszerűen nem akar dolgozni.”

Biztos, hogy igaz ez?

 

Sokszor hallani a fenti megjegyzést, amikor a betanított munkások vagy akár szakmunkások motiválásáról van szó. Vajon tényleg így lenne?

 

Jómagam HR tanácsadóként dolgoztam sok éven át Magyarországon, majd egy hirtelen fordulattal kimentem a családommal Angliába. Az elmúlt öt évben számos, teljesen különböző céggel ismerkedtem meg. A gyári-, raktári-, illetve betanított munkás fronton egészen érdekes a helyzet. A nagyobb városokban (London, Birmingham stb.) a fizikai állomány általában nem angol. Nem azért, mert az angol munkás drágább, hanem azért, mert pl. a kelet-európai sokkal jobban hajt és olyan dolgokra is rá lehet venni, amire a briteket sokkal kevésbé.

 

Megismertem például egy brit céget, ahol az irodában kizárólag angolok dolgoznak, míg a fizikai állomány 80-90%-ban magyar. Kijáró szerelőkről van szó, akik állandóan ügyeletben vannak. Minden nap, minden éjjel, akármikor kaphatnak egy hívást és menniük kell azonnal. Egyéni vállalkozóként dolgoznak, így még ügyeleti pénz sincs. Egy brit van a fizikai csapatban.

 

Nemrégiben beszélgettem egy angol tanácsadóval, aki elmondta, hogy a britek nagy része sajnos lusta. Egy másik pedig azt mondta nekem, hogy a kelet-európai munkavállalók elrontották a piacot, mert olyan iramot tartanak a munkában, ami előtte merőben ismeretlen volt. De így most már az az elvárás.

 

Szóval összehasonlítva az Angliában tapasztaltakat, és itt aztán számos nemzetiséget sikerült megismernem, a magyar munkaerő általánosan motivált, pörgős, keményen dolgozó hírében áll a fizikai munkakörökben. Így szívesen veszik fel őket.

 

Szóval a magyar munkás egyáltalán nem rosszabb, butább, motiválatlanabb, mint a nyugati. Sőt, a helyzet pont sokszor az ellenkezője.

 

Teljes cikk

https://www.hrportal.hu/hrblog/mentor-training-kft./a-magyar-ember-nem-akar-dolgozni-___-a-betanitott-munkasok-motivalasa-20190925.html

 

 

Ezt nem lehet letagadni: ennyire van egyensúlyban a munka, magánélet Magyarországon

 

Manapság nagyon nehéz kiszakadni a munka világából, a legtöbb esetben ugyanis a rengeteg túlóra miatt még a szabadidőnkben sem tudunk teljesen kikapcsolódni. De vajon melyik országban a legkönnyebb megtartani a munka és a magánélet közötti egyensúlyt?

 

A legtöbb esetben nagyon nehéz kiszakadni az állandó munka világából, ugyanis a rengeteg túlóra miatt még a szabadidőnkben sem tudunk teljesen kikapcsolódni. Pedig a jóllétünk érdekében nagyon fontos lenne, hogy egyensúlyt teremtsünk a munka, a magánélet és a személyes kapcsolataink között. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss, évente megjelenő rangsorában azt vizsgálta, hogy melyik országban a legjobb az életminőség. A sorrendet egy összetett, különböző szempontok alapján összeállított mutató, az ún. “Better Life Index” adja. Ebben az évben az OECD 40 országot vett górcső alá.

 

Az egyik ilyen fontos szempont a munka és a magánélet közötti egyensúly volt. Ennél a munkával és a szabadidős tevékenységekkel töltött idő mennyiségét vették elsősorban figyelembe. Minél magasabb a munkaórák száma, annál kevésbé tartható fenn a munka – magánélet közötti balansz. A friss rangsor szerint Az OECD országaiban dolgozó alkalmazottak 11 százaléka hetente legalább 50 órát dolgozik, de országonként nagyon változó ez a mutató: Törökországban például a munkavállalók 33 százaléka fordít hetente 50 óránál többet a munkájára. A vizsgált országokra az is jellemző, hogy a férfiak minden esetben többet dolgoznak a nőknél.

 

Az OECD országaiban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók átlagosan a nap 63 százalékát, vagyis 15 órát fordítanak önmagukra, illetve szabadidős tevékenységekre.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/otthon/ezt-nem-lehet-letagadni-ennyire-van-egyensulyban-a-munka-maganelet-magyarorszagon.1083375.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=penzcentrum_linkek&utm_campaign=hiraggregator%27..%27