2019. 09. 27.

Sajtófigyelő 2019.09.27., péntek

 

Újabb gazdaságvédelmi lépés: már vállalkozások is pályázhatnak munkásszállások támogatására

 

A Gazdaságvédelmi Akcióterv újabb pontja lépett életbe a kormány döntésének értelmében, az önkormányzatok és gazdasági társaságaik mellett a jövőben a vállalkozások is pályázhatnak munkásszállások építésére vagy felújítására – mondta az MTI-nek Varga Mihály.

 

A pénzügyminiszter kiemelte: az 5 milliárd forintból megvalósuló program egyszerre segíti a munkavállalókat és a vállalkozásokat, könnyíti a dolgozók mobilitását, a vállalkozásoknak pedig biztosítja a fejlődéshez szükséges munkaerőt. A program eddig 24 munkásszállás építéséhez és felújításához járult hozzá több mint 10 milliárd forinttal, amellyel napi mintegy 3700 fő elszállásolása vált lehetővé.

 

A magyar gazdaság folyamatos növekedésének egyik alapfeltétele, hogy a vállalkozások számára megfelelően képzett munkaerő álljon rendelkezésre, ennek érdekében folyamatosan növelni kell a dolgozók lakhatásának támogatását – mondta Varga Mihály, emlékeztetve, hogy eddig a helyi önkormányzatok vagy önkormányzati társulások részesülhettek támogatásban munkásszállások építéséhez vagy felújításához.

 

A kormány a program kibővítésével októbertől a gazdasági társaságoknak regionális beruházási támogatásként biztosítja a szükséges támogatást munkásszállók létrehozásához. Ez azt jelenti, hogy az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl régiókban 50 százalék, a Közép-Dunántúl régióban 35 százalék, a Nyugat-Dunántúl régióban 25 százalék lesz a támogatás mértéke – ismertette a tárcavezető.

 

Varga Mihály felhívta a figyelmet, hogy amennyiben kisvállalkozás alakít ki munkásszállót, esetükben további 20 százalékkal, középvállalkozások beruházásai esetén pedig 10 százalékkal növelhető a támogatás mértéke, így az akár a 70 százalékot is elérheti.

 

A program keretében legalább 80 fő elszállásolására alkalmas munkásszállás létesíthető, a támogatásból az építési és felújítási költségek, valamint a beruházás célját szolgáló új tárgyi eszközök költségei számolhatók el. A támogatásban részesülőnek vállalnia kell, hogy a létesítményt legalább 10 éven keresztül üzemelteti.

 

A kérelmek 2019. október 10-től 2020. május 15-ig nyújthatók be, gazdasági társaságok esetén a beruházás megvalósításának tervezett helyszíne; helyi önkormányzat, vagy önkormányzati társulás esetén pedig a székhely szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalhoz. A részletes feltételekről, valamint a benyújtandó dokumentumokról a www.kormany.hu honlapon közzétett program útmutató nyújt majd tájékoztatást.

 

Teljes cikk

https://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/hirek/ujabb-gazdasagvedelmi-lepes-mar-vallalkozasok-is-palyazhatnak-munkasszallasok-tamogatasara

 

 

Budapest és Hajdú-Bihar között a legnagyobb a bérszakadék

 

Átlagosan tizenkét százalékkal keresnek kevesebbet a vidéki munkavállalók, mint a budapestiek – derül ki a Workania állásportál által működtetett Fizetesek.hu legújabb kutatásából. Az online bérfelmérés adatai szerint a fővárosban bruttó 445 ezer forint az átlagfizetés, míg az ország többi régiójában 392 ezer.

 

Vidéken érthető módon a megyeszékhelyek állnak legjobban fizetés tekintetében, ezekben a városokban átlagosan 422 ezer forintot lehet keresni. Érdekesség, hogy az országos átlagbér is pontosan ugyanennyi.

 

A régiók szerinti összehasonlítás alapján egyedül Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megye tudja megközelíteni a fővárosi béreket. Előbbiben 428 ezer forint, utóbbi megyében pedig 421 ezer forint az átlagos bruttó bér. Havi 400 ezer forint feletti fizetésre számíthatnak még Pest (418 400 Ft), Heves (409 700 Ft), valamint Fejér (407 700 Ft) megye alkalmazottai. Az ország többi régiója már legalább 10 százalékos lemaradásban van a fővárosi bérekhez képest.

 

A legnagyobb, 18 százalékos bérszakadék Budapest és Hajdú-Bihar megye között van, ahol 366 ezer forint az átlag. Szintén jelentős, 16-17 százalékos lemaradásban van még Békés, Szabolcs, Csongrád és Baranya megye is. A bérösszehasonlító portál eredményei szerint a megyeszékhelyek közül Békéscsabán a legalacsonyabbak a keresetek. A város 230 km-re van Budapesttől, de a távolság forintban mérve 80 ezer – ennyi ugyanis a két város közti bérkülönbség.

 

Így alakulnak a számok

Az érzékletesebb összehasonlítás kedvéért a Fizetesek.hu azt is megnézte, hogy mennyit kap a munkaerőpiac legjobban és legrosszabbul kereső 10 százaléka ebben a két régióban. Budapesten a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező egytizednyi munkavállaló legfeljebb 275 ezer forintot keres, míg Békés megyében 230 ezer forint az alsó határ, ami alig lépi túl a bérminimumot. Ezzel szemben a fővárosi felső 10 százalék több mint 620 ezer forintra számíthat havonta, Békésben viszont 550 ezer forint a legfelső decilis.

 

Teljes cikk

Világgazdaság

 

 

Dobrev: lesz európai minimálbér, ami nem kell, hogy csak a munkaadókat terhelje

 

Lesz európai minimálbér és európai minimálbér-szabályozás is – mondta Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti (EP-) képviselője egy budapesti konferencián.

 

Európában új és friss szelek fújnak, olyan változások vannak készülődőben, amelyek közelebb tudják hozni Európát a polgáraihoz. Európa korábban gazdasági egységként tekintett a polgáraira, csak később, ahogy erősödött, tudott odafigyelni az olyan demokratikus jogokra, mint például a sajtószabadság, valamint a demokrácia, a korrupció helyzetére – mondta az MTI szerint az Európai Parlament alelnöke.

 

Az az Európa, amely létrehozta a világ egyik legerősebb gazdaságát és demokráciáját, nem volt képes létrehozni azt a közösségi élményt az ötszáz millió lakója számára, hogy összetartoznak. A gazdasági és a politikai jogok mellett elsikkadt, hogy hús-vér emberek alkotják az uniót. Mára azonban rájöttek, egy ilyen erős közösséget csak akkor lehet összetartani, ha odafigyelnek, hogy az emberek a hétköznapokban is jól éljenek – fogalmazott Dobrev Klára.

 

Az úgynevezett szociális Európa gondolata nem csak a minimálbérről szól. Az EU most készül tárgyalni a tisztességes és boldog gyermekkort biztosító gyerekgarancia-programot valamint a munkanélkülieknek biztonságot nyújtó garancialapot. Tárgyalni fognak az egészséges és tisztességes munkahelyeket teremtő programokról és az oktatási minimumról is – tette hozzá az EP-képviselő.

 

A szociális intézkedések alapja egy erős és versenyképes gazdaság. Versenyképes gazdaságot azonban nem lehet úgy építeni, hogy a lakosság emberhez nem méltó körülmények között él -mondta Dobrev Klára. Egy ország versenyképessége ma már azon múlik, hogy a lakói képzettek, egészségesek és biztonságban érzik magukat a hazájukban. Az európai minimálbérnek és minimálbér-szabályozásnak Magyarországon hatalmas jelentősége van. A magyar átlagbérnél ugyanis már csak a román és a bolgár rosszabb, ráadásul a 4,4 millió magyarországi foglalkoztatottból 3,1 milliónak alacsonyabb a bére az átlagnál – emelte ki az EP-képviselő.

 

Az európai minimálbér nem kell, hogy csak a munkaadókat terhelje, mert újra adómentessé lehet tenni a minimálbért vagy nagyobb kulccsal lehet adóztatni a magasabb jövedelmeket.

 

Dobrev Klára azt mondta, szükség van egy európai szolidaritási alapra is. Ha az EU képes arra, hogy költségvetésének csaknem 39 százalékát a mezőgazdasági gazdálkodóknak fizesse ki, akkor arra is képes, hogy az európai minimálbér bevezetése után egy átmeneti időszakban támogassa a kis- és közepes vállalkozókat.

 

Dobrev Klára az Új Köztársaságért Alapítvány, valamint a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége európai parlamenti képviselőcsoportja által szervezett, Európai minimálbér – karnyújtásnyira című konferencián szólalt fel – írta az MTi.

 

Teljes cikk

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/dobrev-lesz-europai-minimalber-ami-nem-kell-hogy-csak-a-munkaadokat-terhelje.692243.html

 

 

Egyre jobban fáj a General Motorsnak a sztrájk, szakszervezeti tagokat tartóztattak le

 

Második hetébe lépett az amerikai General Motors autógyárban az Egyesült Autóipari Munkások (UAW) szakszervezet sztrájkja, sőt, ahogy a tét egyre nő, egyre elkötelezettebbek a résztvevők – írja a Jacobin.

 

Az elmúlt héten szakszervezeti tagokat tartóztattak le, egymás után álltak ki a munkások mellett az elnökjelölt-aspiránsok elképzelhetővé vált, hogy a sztrájkot az eredetileg meghatározott időtartamon túl is folytatják.

 

A munkások jelenleg megkapják heti 250 dolláros sztrájkbérüket, miközben a GM figyelmeztetés nélkül visszavonta mind a 49.000 sztrájkoló munkás egészségbiztosítását – ugyanakkor az UAW 750 millió dolláros sztrájkalapjából többnyire fedezni tudják költségeiket. Azonban a gyár is komoly veszteségeket könyvelhet el. A Citigroup befektetői vállalat szakértője szerint a vállalat napi 50-100 millió dolláros veszteséget szenved a sztrájk idején, és ahogy telik az idő, ez az összeg egyre emelkedik.

Kristin Dziczek szerin „a költségek olyanok, mint egy piramis, kicsiként kezdik, és idővel egyre nagyobbá és nagyobbá válnak. A GM könnyedén pótolni tudja egy rövid sztrájk alatt kieső termelését, de amint kimerülnek a készletek, bevételek esnek ki a kereskedésekben és az ellátólánc is megérzi a hatásokat, a költségek növekednek” – szakértők szerint a GM hetvenhét napra elegendő készlettel rendelkezik. Mikor év elején a győri Audi munkásai sztrájkoltak, akkor is az ellátóláncra gyakorolt hatásukat érezte meg igazán a cég, tekintve hogy még ha a többi gyár nem is állt le, hiányoztak a kocsikból a Győrben gyártott motorok, azok nélkül meg nem igazán lehet autót eladni.

 

Több államból érkeztek hírek, miszerint a rendőrség letartóztatással fenyegetett sztrájkoló munkásokat, néhányukat pedig le is tartóztatta, leginkább a gyárak és raktárak forgalmának, alkatrészek és egyéb termékek szállításának blokkolására hivatkozva. Jessie Kelly UAW-tag elmondása szerint „az a helyzet, hogy a cég [a szokásoshoz képest] kétszer annyi biztonságit bérelt fel, és nem akadályozhatjuk a közlekedést, így a rendőrség átkíséri a járműveket az előőrsök vonalán”.

 

Ugyanakkor ez sem segíti ki minden esetben a vállalatot, ugyanis több szakszervezet, például az, melynek tagjai az autókat leszállító kamionok sofőrjei, tiszteletben tartják az UAW sztrájkját, és vontatóikkal nem haladnak át a raktárak és gyárak körül fenntartott vonalakon, ahogy a gyárak területén dolgozó építőmunkások közül is sokan letették a munkát.

 

A gyárbezárások problémája és a munkások elbocsátása, akár sikeres lesz a sztrájk, akár nem, csupán ideig-óráig odázható el, mivel ahogy a legtöbb autógyár, az idők szavát meghallva a GM is az elektromos meghajtás felé fordul a belsőégésű motorok felől.

 

Ezek a járművek pedig jóval kevesebb alkatrészből állnak, és jóval kevésbé bonyolultak mint hagyományos társaik, így elkészítésükhöz is kevesebb munkaerőre van szükség, miközben a folyamatok könnyebben automatizálhatóak. Példaként ott van a villanyautókat gyártó Tesla, ahol a gyártás kezdeti automatizálási nehézségei után immár sikerült úgy összehangolni a gépeket, hogy a többi gyártóhoz hasonló, vagy magasabb volument érhessenek el.

 

Teljes cikk

https://merce.hu/2019/09/26/egyre-jobban-faj-a-general-motorsnak-a-sztrajk-szakszervezeti-tagokat-tartoztattak-le/

 

 

Van, amit még az egyterű irodáknál is jobban utálnak a dolgozók

 

Az egyterű irodák hatásáról már viszonylag sokat lehetett olvasni, kevesebb szó esik viszont arról, hogyan fogadják a dolgozók, ha nincs saját asztaluk, hanem reggel érkezési sorrendben foglalhatják el a nekik szimpatikus helyeket.

 

Ahogy az Economist írja, egy vezető pénzügyi intézményben a rendszert olyan kérlelhetetlenül betartatják, hogy ha valaki a munkanap végén bármilyen személyes dolgot hagy az asztalán, azt másnap reggel már az elveszett tárgyak osztályán kell keresnie. De nem csak ezért lehet stresszes a reggel. Egy brit dolgozók körében elvégzett felmérés szerint átlagosan 18 percet vesz igénybe, míg valaki helyet talál magának. Egy évben ez 66 elveszett munkaórának felel meg. Vannak olyanok, akik inkább bemennek korán reggel, hogy mindig ugyanoda ülhessenek le. És persze az is előfordul, hogy a vezetők – hivatalosan nem kijelölt – helyére senki nem mer leülni.

 

Persze ez a fajta elrendezés sem azért kezdett terjedni, mert a dolgozók szeretnék. A Workplace Unlimited olyan embereket kérdezett meg a preferenciáikról, akik már többféle munkakörnyezetben is dolgoztak karrierjük során. A saját fix helyet nélkülöző elrendezés az utolsó előtti helyen végzett, csak – némileg meglepő módon – a teljesen különálló irodahelyiségek bizonyultak még népszerűtlenebbnek. A különböző megoldásokkal felosztott terek és az otthoni munkavégzés szerepelt a legjobban, míg az egyterű irodák a két véglet között helyezkedtek el.

 

A megoldás terjedésének leginkább az az oka, hogy sokat lehet vele spórolni. Egy olyan cégnél például, ahol a munkatársak heti két napot otthonról dolgozhatnak, pénzügyi szempontból felesleges a teljes létszámra méretezni az irodát. Egy több száz fős cégnél – például egy szolgáltató központ esetében – ezzel komoly összegeket lehet megtakarítani.

 

Ez még inkább így van a külsősöknél vagy azoknál, akik jellemzően irodán kívüli helyszínen dolgoznak. Igaz, ők általában nem is igénylik a saját asztalt a cégnél. Ha viszont olyanokra is erővel ki akarják terjeszteni a rendszert, akik (szinte) a teljes munkaidejüket az irodában töltik, azzal jó eséllyel ugyanúgy csökkentik a hatékonyságot, ahogyan az esetenként az egyterű irodákban már bebizonyosodott.

 

Teljes cikk

https://g7.hu/elet/20190926/van-amit-meg-az-egyteru-irodaknal-is-jobban-utalnak-a-dolgozok/