2019. 09. 25.

Sajtófigyelő 2019.09.25., szerda

 

Kúria: indokolt a munka törvénykönyve módosítása

 

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a munkavállalókat érintő versenytilalmi és tanulmányi szerződések vizsgálata után felvetette a munka törvénykönyve (Mt.) módosításának szükségességét – hangzott el a munkacsoport összefoglaló jelentéséről tartott háttérbeszélgetésen a Kúrián.

 

A munkaviszonyhoz kapcsolódó versenytilalmi megállapodások jellemzően azt rögzítik, hogy megfelelő ellentételezésért cserébe a munkavállaló a cégtől távozás után bizonyos ideig nem helyezkedhet el konkurens vállalatnál.

 

Mészárosné Szabó Zsuzsanna kúriai bíró, a munkacsoport vezetője a háttérbeszélgetésen arra hívta fel a figyelmet: a Mt. jelenlegi szabályozása nem teszi kötelezővé a versenytilalmi megállapodás írásba foglalását, ám ez a jogbiztonság szempontjából aggályos. A szóbeli megállapodás, vagy módosítás nem egyszer bizonyítási nehézségeket vet fel, ezért tartják indokoltnak a szakemberek, hogy a versenytilalmi megállapodásokat csak írásban lehessen megkötni. (Például tanulmányi szerződésnél, vagy kötbérezésnél jelenleg is ez a szabály.)

 

A szakember elmondta: a munkavállalókat a Mt. alapján a cégtől távozásukat követően titoktartási kötelezettség köti. A konkurenciánál elhelyezkedést a törvény nem tiltja, de a munkaadó és a munkavállaló közötti versenytilalmi megállapodás kizárja a munkavállaló versenytárshoz távozását. Ez a tilalmi időszak azonban legfeljebb 2 év lehet, és erre az időre pénzbeli ellentételezés jár a volt munkavállalónak, amely legalább az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.

 

A munkacsoport vizsgálta, hogy ezekben az esetekben hogyan határozható meg a konkurencia. A korábbi gyakorlat szerint a cégiratokban meghatározott tevékenységi kör volt a döntő: azt vizsgálták, van-e ebből a szempontból egyezés a munkavállaló korábbi és új munkahelye között. A munkacsoport most arra az álláspontra helyezkedett, hogy bár a cégjegyzék továbbra is irányadó, lehetséges az ellenbizonyítás, hiszen előfordul, hogy a cégiratokba rögzített tevékenységi kör egyes elemeit valójában nem gyakorolja a cég, azok inkább csak jövőbeni elképzeléseket rögzítenek. Ugyanakkor a munkacsoport azt is megállapította, hogy a versenytilalom hatálya alól nem vonja ki magát a távozó munkavállaló azzal, hogy a konkurenciánál más munkakörben helyezkedik el, hiszen tudását, tapasztalatát így is viszi magával új munkahelyére.

 

A munkáltató a munkaviszony megszűnéséig állhat el a megkötött versenytilalmi megállapodástól.

 

A tanulmányi szerződésben – a jelenlegi szabályozás szerint – a munkáltató azt vállalja, hogy a tanulmányok idejére támogatást nyújt, a munkavállaló pedig azt, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat elvégzi és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos ideig – legfeljebb öt évig – munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.

 

A tanulmányi szerződéssel összefüggő perek száma csökkenő tendenciát mutat. A kúriai munkacsoport többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy határozott idejű munkaviszonyt a tanulmányi szerződés nem hosszabbít meg. Tanulmányi szerződésnek lehet tárgya olyan képzés is, amely magasabb képesítést nem ad, csak új ismereteket, például egy tanfolyam. Az új végzettségnek megfelelő munkakör csak akkor jár, ha ezt külön kikötötték a tanulmányi szerződésben.

 

A kúriai munkacsoport elemzése alapján véleményt adott ki a Kúria Közigazgatási-Munkügyi Kollégiuma, amely kimondja: “a versenytilalmi megállapodás feltétele, hogy ahhoz a munkáltatónak számba vehető, jelentős gazdasági érdeke fűződjön”. A vélemény rögzíti többi között azt is, hogy a versenytilalmi megállapodásban “tiltott tevékenységi körnek megfelelően körülírtnak kell lenni ahhoz, hogy a munkáltató gazdasági érdekeit védje, de nem korlátozhatja méltánytalanul és túlzottan a munkavállaló jövedelemszerző tevékenységét”. A tanulmányi szerződéssel kapcsolatban pedig többi között azt írják, hogy “a fél a tanulmányi szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a körülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna”.

 

Mészárosné Szabó Zsuzsanna elmondta: a munkacsoport mintegy 100 – versenytilalmi, illetve tanulmányi szerződésekkel kapcsolatos – lezárt bírósági ügyet vizsgált. Sok esetben ezek a munkaügyi perek jogviszony megszüntetése, vagy elszámolási vita miatt indultak, és csak a per során vetődtek fel a munkacsoport témájához szorosan tartozó kérdések.

 

A szakember hozzátette: a versenytilalmi és tanulmányi szerződéseknél nincsenek nagyobb jogértelmezési viták, ellentmondó ítélkezési gyakorlat, a munkacsoport felállítására elsősorban azért volt szükség, mert régen volt már átfogó vizsgálat ezen a jogterületen.

 

A joggyakorlat-elemző csoport mintegy 80 oldalas összefoglaló véleménye, illetve a Közigazgatási-Munkügyi Kollégium véleménye  a cikknél érhető el.

 

Teljes cikk

https://ado.hu/munkaugyek/kuria-indokolt-a-munka-torvenykonyve-modositasa/

 

 

A hiányszakmáknál módosulhat a nyelvvizsgaszabály

 

Még mindig lehetnek változások a jövő év egyetemi felvételi szabályokban. Parragh László, az iparkamara elnöke nem lepődne meg, ha bizonyos hiányszakmák esetén a kormány eltekintene a kötelező nyelvvizsgától.

 

Ma egy nyelvet megtanulni nem olyan nagy dolog – állítja Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. – Ha valaki komolyan veszi a nyelvtanulást és rászánja az időt, akkor el tud jutni a nyelvvizsgáig. Így nem jelent számára gondot az egyetemi jelentkezés nyelvvizsgához kötése.

 

Az elnök szavait egyelőre nem igazolják a számok. Néhány napja a kormánypárti Magyar Nemzet írt arról, hogy egyelőre sem a nyelvi kurzusokra beiratkozók, sem a nyelvvizsgára jelentkezők száma nem ugrott meg, jóllehet ebben a tanévben életbe lép a felsőoktatási felvételi szigorítása, és a jövő tavasszal végző középiskolások közül már senki sem juthat be a felsőoktatásba középfokú nyelvvizsga nélkül.  Az elmúlt évek adatai alapján a felsőoktatásba felvételizők közel fele rendelkezik nyelvvizsgával. Az elitegyetemeken ez eddig sem volt kérdés, hiszen a többszörös túljelentkezés generálta versenyben csak azok a diákok lehettek biztos befutók, akik a nyelvvizsga, illetve az emelt szintű érettségi vizsgák révén pluszpontokat vittek. Ezekben az intézményekben semmilyen változást nem hoz az új szabályozás, jövőre is válogathatnak majd a jelentkezők között – jelenti ki Parragh.

 

Probléma a szerényebb képességű diákok által megcélzott kisebb, korábban jellemzően főiskolaként működő intézményeknél lehet. Parragh ugyanakkor nem kívánt jóslásokba bocsátkozni arra vonatkozóan, hogy az emelt szintű érettségi és a kötelező nyelvvizsga bevezetése nyomán mennyivel csökkenhet a felsőoktatásba jelentkezők, illetve bejutók száma. Azt viszont nem tagadja, hogy a várható visszaesés több vidéki egyetem fennmaradását is veszélyeztetheti.

 

A kamara elnöke nem tartaná ördögtől valónak, hogy bizonyos képzések esetében felvételi könnyítést tegyen lehetővé az állam. Nyilván a hiányszakmák esetében jöhet ez szóba. Több opció is van erre vonatkozóan – állítja Parragh. De nem szerencsés, ha a kocsi megelőzi a lovakat. A kormány tervei szerint jövő szeptembertől indul a technikumi képzés, ami a szakgimnáziumok helyére lép. Ezek a középiskolák egységesen öt évesek lesznek, ahol az utolsó év a szakmai képzésé. Ha ebben kiválóan teljesít a diák, akkor egy másfajta ágról juthat be a felsőoktatásba. Nem valódi könnyítésről vagy valami engedményről lenne tehát szó, hanem egy külön útról, ami a szakmájában kiválóan teljesítő diákok előtt nyílna meg – hangsúlyozza a szakképzés erősítése mellett évek óta érvelő kamarai elnök, aki szerint a korábban szakközépiskolából egyetemre kerülőknek gyakorta könnyebb dolguk volt, mint a gimnáziumból érkezőknek, hiszen az adott szakmáról sokkal többet tudtak.

 

Az átmenet folyamatán még dolgoznak a minisztériumokban – teszi hozzá az MKIK elnöke -, de minden esély megvan arra, hogy a következő középiskolai felvételi időszakra elkészüljenek a szakgimnáziumok technikummá alakulásához szükséges szabályozások. Ha pedig ezzel a „külön ággal” kinyitja a kormány az utat szakmatanulás és a felsőoktatás között, akkor még inkább felértékelődnek a technikumok. Le kell bontani a felsőoktatás és a szakképzés közötti falat – hangsúlyozza Parragh, aki szerint az új, szigorúbb bejutási küszöbnek „nem az a célja, hogy kizárja a gyerekeket a felsőoktatásból, hanem az, hogy sikeresen el tudjanak majd helyezkedni. A siker titka pedig az, hogy tudjanak nyelveket”.

 

Teljes cikk

https://mfor.hu/cikkek/makro/kotelezo-nyelvvizsga-.html?fbclid=IwAR3laRNSkidyoycogmiMid71Ruv_korJvhJL1VVNN1uc_JdPXUM5EvcPf_w

 

 

Kisebb cafeteria keretben gondolkodnak a cégek 2019-ben

 

Csak kis mértékben csökkentek a vállalatok cafeteria keretei, mert aki eddig adott, nem gondolta meg magát hirtelen 2019-re. Legfeljebb másként adta ki ugyanazt az összeget, vagy valamivel kevesebbet – így jellemezte a cafeteria, avagy a juttatások világának helyzetét Fata László, a Cafeteria TREND alapítója, szerkesztője.

 

A Cafeteria TREND másokkal együttműködésben 400 cég megkérdezésével készített felmérést a juttatásokról az év elején. A népszerűségi sorrendet a Széchenyi Pihenő Kártya vezette és a jövedelemként adózó pénz kifizetés volt a második. A sorrend azóta sem változott. Fata László, a Cafeteria TREND alapítója és szakértője úgy látja, hogy volumenében e kettő viszi el a juttatási keretek nagy részét azóta is. Elmondta, hogy ezek mellett hangsúlyt fordítnak a cégek a munka-magánélet egyensúlyra, itt cafeterian kívüli megoldások is előfordulnak, továbbá a munkavállalói jólétre és az egészségcélú juttatásokra. A juttatások körében jellemzően adnak még kulturális belépőt, önkéntes pénztári hozzájárulást, óvoda, bölcsőde térítést és sportrendezvényekre szóló belépőt is.

 

A tapasztalat azt mutatja, hogy a cégek juttatásokról általában nem váltottak béremelésre, ugyanis teljesen külön kezelik a béreket és a juttatásokat, igen kevesen keverik össze ezeket.

 

Fata László meglátása szerint csak kis mértékben csökkent a vállalatok által kínált átlagos cafeteria keret. „A felmérésünkben az szerepel, hogy 2018-ban 390 ezer forint volt az átlagos éves bruttó cafeteria keret, 2019 elején pedig 375 ezer” – mondta a szakértő. A Cafeteria TREND év eleji kutatása szerint tavaly 100 ezer forint alatti cafeteria keretet adott a cégek 2%-a, míg idén 7%-ra emelkedett az arányuk. A 100 és 300 ezer forint közötti keretet adó cégek aránya is csökkent, a derékhad viszont erősödött valamennyit, azaz a 300 és 500 ezer közötti keretekben gondolkodók száma emelkedett. Az 500 ezer forint feletti juttatási keretet adók száma viszont kisebb lett, 2018-ban a cégek 14% volt ebben, tavaly már csak a 12%-uk.

Fata László nem számít nagy visszaesésre 2019-et tekintve: „Aki eddig adott, nem gondolta meg magát hirtelen 2019-re, hogy idén semmit nem fog adni. Legfeljebb másként adta ki ugyanazt az összeget, vagy valamivel kevesebbet” – foglalta össze.

 

 

Iskolakezdési támogatás újragondolva

„Az iskolakezdési támogatásnál jó volt látni, hogy az új adókörnyezethez elkezdték keresni a megoldást a cégek. Ennek többféle módja volt, például pénzt adtak a tanszerekre, vagy ajándékutalványt, ami a minimálbér 10%-ig adható adómentesen közeli hozzátartozóknak is. Arra is van lehetőség, hogy egy több munkavállaló számára rendezett, jellemzően vendéglátás, szabadidő célú rendezvényen adjon át a munkáltató ajándéktárgyakat kedvező adózással. Ezzel a módszerrel nemcsak az iskolakezdéskor, hanem például egy ötletmenedzsment rendszerben átadott ajándéktárgy jutalmak esetében is szoktak élni.

 

Mit találtak ki a szolgáltatók?

Fata László szerint a juttatásokat kínáló szolgáltatók aktívak voltak 2019-ben. Sokan a szakértőkkel összhangban a célorientált juttatás tervezést támogatták: „A saját gyakorlatom szerint mindenkit arra kérek, gondolja át, melyik megoldással éri el jobban a kívánt hatást. A kínálati oldalon ott vannak jövedelemként adózó elemek mellett az adómentes juttatások, a béren kívüli juttatások (32,5% adó) és az egyes maghatározott juttatások (38,35%) is. Ha pénzt ad, akkor azért tegye, mert ez szolgálja a legjobban a céljait, de ha például az egészségmegőrzést fontosabbnak tartja ennél, akkor nem biztos, hogy a pénz a megoldás.

 

Érdemes még munkáltatói oldalról a kockázati biztosításokra is figyelni 2019-ben. Az idei évfordulóig adómentes juttatási forma az évfordulót követően jövedelemként vagy akár 38,35%-al adózhat a választott biztosítástól függően.

 

Fata László szerint – bár lehetett rá számítani – mégis sokakat meglepett a szociális hozzájárulási adó csökkentése. Sok cégnek egyedi eljárást kellett kidolgoznia arra, mit tegyenek a juttatásoknál megmaradó 2% többlettel. Nagy létszámnál nem egyszerű, ha egyénenként különböző módon használnák fel ezt a munkavállalók. „Ez arra mutat rá, hogy a munkáltatóknak előre fel kell készíteniük a cafeteria rendszerüket arra, hogyan reagáljanak az év közbeni (adó)változásokra” – mondta a szakértő.

 

Teljes cikk

https://www.hrportal.hu/hr/kisebb-cafeteria-keretben-gondolkodnak-a-cegek-2019-ben-20190924.html

 

 

Tömegeket keresnek Kelet-Magyarországon: havi 300 ezres nettó, végzettség nem kell

 

Az ország keleti régiójában a legmagasabb a regisztrált munkanélküliek száma, ezt igazolják a TeIR legfrissebb adatai is. A felmérésből kiderül az is, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a foglalkoztatási arány elmaradt az országostól, a munkanélküliségi ráta pedig az átlagos több mint kétszerese. Az is világos, hogy a keleti régióban sokkal alacsonyabbak a fizetések, mint a nyugati országrészben. Ennek ellenére néha felbukkannak olyan álláslehetőségek is, amelyek busás fizetéssel csábítanák kelet felé a munkavállalókat. Most mi is belefutottunk néhány kecsegtető álláshirdetésbe. Mutatjuk, mit kínálnak!

 

A napokban jött szembe velünk két álláshirdetés az Irányár nevű magazin, szeptember 16-án megjelent számban, ami felkeltette az érdeklődésünket. Az álláshirdetésben erős fizikummal rendelkező, férfi munkavállalókat kerestek különböző segédmunkás pozícióra, magas fizetését ígérve. A hirdetésben a keleti országrészben történő munkálatokra kerestek embert, a Tisza magyarországi szakaszának teljes vonulatára, valamint Békés megye területére.

 

Fakitermelési munkálatok:

Az első hirdetésben fakitermelési munkálatokra, csak segédmunkás pozícióba keresnek, kitartó és jó fizikummal rendelkező férfi munkaerőt. Átlag munkaidőben végezhető, hétfőtől-péntekig tartó munka egyetlen hátránya talán az utazás lehet, hiszen a Tisza teljes magyarországi szakaszán kell váltakozva dolgozni. Ezzel szemben motiváló lehet a fizetés, mivel 12 000-15 000 forintot nettót kínálnak naponta, természetesen teljesítménytől függően. Ha a legrosszabb esetben, csak az alsó határt érjük el, akkor öt napra 12 000 forinttal számolva, két hét után, nettó 60 000 forintot tehetünk zsebre. 15 000-el számolva ez az összeg már nettó 75 000 forintra ugrik. Havi fizetésként pedig akár nettó 300 000 forintot is hazavihet egy szorgalmas munkás.

 

Kézi lapátolás:

A második hirdetésben vízátvezető zsilipek iszaptalanítására és tisztítására keresnek erős fizikummal rendelkező férfi munkavállalókat. A séma itt is hasonló, teljesítménytől függ mennyit kereshetünk, de az átlag ebben a munkakörben is nettó 12 000-15 000 forint/nap. A kézi lapátolásért szintén nettó 60 000-75 000 forintot zsebelhetünk be, viszont itt előnynek számít, hogy fix helyen kell végezni a munkát, Békés megye területén. Havi fizetésként itt is, akár nettó 300 000 forintot is be lehet zsebelni a szorgalmas munkával.

 

Megéri a keleti régiót választani?

Azt már tudhatjuk, hogy a keleti országrészben a fizetések összege sokkal alacsonyabb, mint az országos átlag. Ráadásul a foglalkoztatási arány elmaradt az országostól, a munkanélküliségi ráta pedig az átlagos több mint kétszerese. Ennek ellenére, aki nyitott szemmel jár, belefuthat olyan hirdetésekbe, mint a fent említettek is, amelyek kedvező fizetést biztosítanak a munkavállalók számára. A most talált álláshirdetések alapján arra lettünk kíváncsiak, hogy mi a helyzet jelenleg az országban. Miként alakul a munkanélküliség aránya megyékre bontva?

 

Először az országos helyzetet vizsgáltuk meg. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, a 2019. május–júliusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 158 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 3,4 százalék volt. A nők mutatói javultak, miközben a férfiak körében stagnált a munkanélküliség.

 

A legfrissebb számok továbbá azt mutatják, a legrosszabb helyzetben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye van. Elmondható, hogy ebben a régióban, az elmúlt évhez képest a KSH munkaerő-felmérése alapján a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma egyaránt csökkent. De a foglalkoztatási arány elmaradt az országostól, a munkanélküliségi ráta pedig az átlagos több mint kétszerese volt. Ráadásul az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az országos átlagtól elmaradva 109 ezer forinttal alacsonyabb volt.

 

Szorosan a dobogó második és harmadik fokán helyezkedik el Békés és Nógrád megye is. Békés esetében 6,2 százalék a a regisztrált munkanélküliek száma, Nógrádban ez a szám sokkal több, 6,9 százalék. A fizetések terén Békésben az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az országostól elmaradva 96 ezer forinttal volt alacsonyabb, Nógrádban viszont 85 ezer forinttal.

 

Nagyon érdekes tény, hogy a regisztrált munkanélküliek száma Veszprém- és Győr-Moson-Sopron megyében a legalacsonyabb. Míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 8,9 százalék, addig Veszprém megyében a foglalkoztatási arány meghaladta a hazai átlagot, a munkanélküliségi ráta 1 százalék alá csökken, egészen pontosan 0,8 százalékra. Ehhez képest kicsivel van lemaradva Győr-Moson-Sopron megye, ahol a munkanélküliségi ráta 1,5 százalék.

 

Ez persze a fizetésekben is hatalmas különbségeket mutat. A KSH adatai szerint, Veszprém megyében az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete csupán 31 ezer forinttal alacsonyabb a hazai átlagnál. Míg Győr-Moson-Sopron megyében ez a szám lényegesen kevesebb, itt csupán csak 10 ezer forinttal alacsonyabb az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a hazai átlagnál.

 

Teljes cikk

https://www.hellovidek.hu/gazdasag/2019/09/24/tomegeket-keresnek-kelet-magyarorszagon-havi-300-ezres-netto-vegzettseg-nem-kell

 

 

Ezek a magyarok bármikor találnak munkát: 40 fölött is kapósak

 

Egy évtizede érkezett Magyarországra a BP Globális Szolgáltató Központja, amely budapesti székhelye mellett 2017-ben Szegeden is irodát nyitott, 500 új munkahelyet teremtve. Rengeteget változott a munka világa az elmúlt 10 évben, amihez a cégeknek is alkalmazkodni kell – mondta el a Pénzcentrumnak Knezevics Viktor. A cég országigazgatója beszélt arról is, a náluk a sokszínűségnek az is eleme, hogy várják a tapasztalt munkaerőt és a karrierváltókat egyaránt. 

 

10 éve érkezett Magyarországra a BP Európai Szolgáltató Központja: mik az első évtized tapasztalatai, melyek a legfontosabb változások, amit a magyar munkaerőpiacon érzékelni lehet?

Sokat változott a helyzet, amihez nekünk is alkalmazkodnunk kellett. A verseny egyre erősebb lett, nemcsak azért, mert több nyitott állás van a piacon, és ma már versenyeznünk kell a munkavállalókért, de lassan nyílik az olló is aközött, hogy mi az, amit a munkaadók elvárnának, és mik azok a készségek, képességek, amelyekkel a munkavállalók rendelkeznek.

 

Ez jelenleg még nem olyan nagy különbség, de a digitalizációval, az automatizációval, a folyamatos fejlődéssel a munkavállalóknak is fel kell venniük a sebességet, hogy az új kihívásoknak megfelelő készségekkel, képességekkel rendelkezzenek.

 

A vállalatnak is nagy felelőssége van abban, hogy megtartsa a munkavállalóit, és képezze is őket, adjon nekik lehetőséget olyan területeken fejlődni, ahol úgy érzik, hogy jók. A mi feladatunk kialakítani egy olyan támogató környezetet, amiben el tudják érni a karriercéljaikat, és adaptálódni, ha ezek esetleg gyökeresen megváltoznak.

 

Mennyire nyitottak a munkavállalók ezekre a képzésekre?

Nagy az aspiráció bennük, hiszen érzik a változásokat. Azt tapasztaljuk, ha munkavállalóink megszeretik a céget, akkor kialakul bennük a lojalitás. Mi ezt úgy próbáljuk biztosítani, hogy megteremtünk minden olyan körülményt, amelyben ők inspirálva és jól érzik magukat – ha ez megvan, akkor nagyon is nyitottak az új kihívásokra. Nem szeretek különbséget tenni a generációk között, nem gondolom, hogy ebben áll a titok. Tény, hogy a fiatalabbak másfajta háttérrel érkeznek, ambiciózusabbak, szeretnének sokkal többet tanulni, nyilván gyorsabban is megy nekik, mint az idősebbeknek. Ugyanakkor azt gondolom, hogy kevésbé kor, inkább habitusfüggő a nyitottság. Mi úgy látjuk, hogy akik hozzánk jönnek dolgozni, azok közül sokan szeretnének hamar előrejutni. Velük kapcsolatban inkább az egyensúlyt kell megtalálni, hiszen kulcsfontosságú, hogy mindenki megfelelő tapasztalatot szerezzen egy bizonyos pozícióban. Nem azért késleltetjük esetleg, mert nem akarjuk előléptetni, hanem hogy amikor egy új pozíciót kap, abban tényleg sikeres legyen. Ehhez erős alapok kellenek. Mindenkinek más az életüteme, mások az ambíciói. Meg kell találni a az egyensúlyt a cégen belül, hiszen vannak, akik gyorsabban szeretnének haladni, de azokra is szükség van, akik jól érzik magukat abban a pozícióban, amiben vannak, jól csinálják, és szeretnék minél jobban csinálni.

 

A mai körülmények között egyre jobban oda kell figyelni a munkavállalókra, az egyéni célokra.

Igen, de egy vállalat nem feltétlenül tudja megtenni, hogy mind a 2000 emberre odafigyel, azt viszont meg tudjuk tenni, hogy olyan környezetet teremtünk, ahol minden ember ki tudja alakítani magának a fejlődési pályát. Gyakran hangsúlyozzuk, hogy kettőn áll a vásár, nemcsak az én felelősségem a te fejlődésed, hanem a tiéd is.

Számos kurzust indítunk, szakmait és készségfejlesztőt egyaránt, lehetőséget adunk a nyelvtanulásra, de nyitottak vagyunk arra is, hogy kollégánk akár karrierutat váltson: nemrég egy vevőszolgálati munkatársból például kommunikációs specialista lett. Ő 6-7 éve csatlakozott a céghez, és jelenleg Londonban dolgozik. A BP nyitott az ehhez hasonló karrierváltásokra.

 

Miért éppen Szegedet választották a BP globális üzleti szolgáltatóközpontjának helyéül? Miért tűnt vonzó helyszínnek?

2017-ben úgy láttuk, hogy a budapesti központ kinőtte magát, és el kellett gondolkoznunk, hogy Budapesten növekedjünk-e tovább, vagy valahol a fővároson kívül. A vidék mellett sok érv szólt: egyrészt láttuk, hogy Budapesten mennyire intenzív volt a munkaerőpiac, és úgy gondoltuk, hogy sokkal jobban el tudunk érni tehetségeket, ha mi megyünk hozzájuk, és nem azt várjuk el, hogy ők költözzenek Budapestre.

 

Teljes interjú

https://www.penzcentrum.hu/karrier/ezek-a-magyarok-barmikor-talalnak-munkat-40-folott-is-kaposak.1083227.html