2019. 09. 23.

Sajtófigyelő 2019.09.23., hétfő

 

Jövő héten indul az evások tájékoztatása

 

Harmadával csökken 2022-ig az adók száma, jövőre négy adófajtával lesz kevesebb, egyebek között megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) is. A Pénzügyminisztérium mintegy 17 ezer érintett vállalkozásnak segít a lehető legkedvezőbb adózási mód kiválasztásában, az evások tájékoztatása a jövő héten indul – tájékoztatta Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár az MTI-t.

 

A Gazdaságvédelmi Akcióterv egyik sarkalatos pontja az adók számának csökkentése, amely a vállalkozások bürokratikus terheit érdemben mérsékli. A cél az, hogy a 2022-ig tartó kormányzati ciklus végén harmadával kevesebb adótípus legyen, mint amennyi a ciklus elején volt – hangsúlyozta az államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy tavaly decemberben még mintegy hatvan közteherfajta volt, amelyből az idén már ötöt kivezetett a kormányzat.

 

A munka folytatódik – mondta Izer Norbert, hozzátéve, hogy jövőre további négy adónem szűnik meg. Egy teherré olvad össze a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék, a negyedik megszűnő tehertípus pedig az egyszerűsített vállalkozói adó lesz.

 

Felidézte, hogy az eva korábban népszerű volt, a rekordévben, 2006-ban például több mint 99 ezer evást tartott nyilván az adóhivatal. Ám ahogy a 2013-ban bevezetett kedvező adófajtákat egyre többen választották, úgy zsugorodott az evások tábora. Az adóhivatal legfrissebb – szeptember 13-i – nyilvántartásában mindössze 17 467 evás szerepel, eközben több mint 350 ezren választották a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata), és 41 ezren a kisvállalati adót (kiva) – részletezte az államtitkár.

 

Izer Norbert kiemelte, hogy a Pénzügyminisztérium segíti az érintetteket a lehető legkedvezőbb adózási mód kiválasztásában. A jövő héten indul az evások  tájékoztatása, amely két lényeges részből áll. Egyrészt felkerül a honlapra egy eva-kalkulátor és döntési segédlet, amelynek segítségével minden érintett végiggondolhatja, kiszámíthatja, hogy jövőre melyik adózási formát érdemes választania.

 

A tárca tájékoztatása azonban csak úgy lehet hatékony és eredményes, ha minden érintetthez eljut – jegyezte meg az államtitkár. A jövő héten ezért minden evásnak érdemes figyelnie az ügyfélkapun, illetve cégkapun érkező leveleit. Az adóhivatal ugyanis elektronikusan küldi ki a leglényegesebb tudnivalókról szóló rövid figyelemfelhívó levelet, amely egyebek között az eva-kalkulátor linkjét is tartalmazza.

 

Teljes cikk

https://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/adougyekert-felelos-allamtitkarsag/hirek/jovo-heten-indul-az-evasok-tajekoztatasa

 

 

Szeptemberben zuhant a GKI üzleti bizalmi indexe, a fogyasztók viszont kirobbanóan optimisták

 

Szeptemberben a GKI konjunktúraindexe két és fél éve nem látott szintre esett, ezen belül az üzleti várakozások három éves mélypontjukra zuhantak, a fogyasztói várakozások viszont még kissé javultak is, utoljára 2002 nyarán voltak ennél kedvezőbbek. A GKI (www.gki.hu) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti bizalmi index szeptemberi esése jelentős (igaz, az átmenetileg megemelkedett augusztusihoz képest), egyetlen hónap alatt több mint tíz éve nem következett be ekkora romlás.

 

Az üzleti várakozások az év elejétől szinte folyamatosan romlanak, most szeptemberben az építőipar kivételével minden ágazatban csökkent a bizalmi index, különösen az iparban és a szolgáltató szférában. Az ipari bizalmi index öt évvel ezelőtti szintjén van. Egyaránt rosszabb lett az elmúlt és következő időszak termelésének, a rendelésállománynak (ezen belül az exportnak is) valamint a készleteknek a megítélése. Az építőipari bizalmi index közel egy éve tartó, szinte folyamatos csökkenés után szeptemberben kissé korrigált. A magasépítők derűlátóbbá, a mélyépítő cégek kissé borúlátóbbá váltak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség enyhén romlott, míg a rendelésállományok értékelése kissé javult. A kereskedelmi bizalmi index szeptemberben az augusztusihoz hasonló mértékben csökkent tovább, s ezzel kilépett az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sávból. Az index legutóbb hat éve volt ennél kedvezőtlenebb. Az eladási pozíció megítélése közepesen, míg a rendelések várható alakulása – az előző havi kismértékű visszaesés után – jelentős mértékben romlott, a készletekről alkotott vélemény viszont valamelyest kedvezőbb lett. A szolgáltató cégek várakozása szeptemberben nagyot esett, s immár három évvel ezelőtti szintjén jár. Az általános üzletmenet és az elmúlt időszaki forgalom megítélése csak kissé lett rosszabb, a forgalmi várakozások viszont sokkal.

 

A foglalkoztatási hajlandóság az építőipar kivételével minden ágazatban romlott, különösen a szolgáltató cégek körében. A lakosság munkanélküliségtől való félelme – igaz, rendkívül alacsony szintről – kissé emelkedett. Ugyanakkor az áremelési törekvés az ipar kivételével minden ágazatban enyhült, leginkább a kereskedelemben. A lakosság inflációs várakozása viszont érezhetően erősödött. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az előző havinál sokkal rosszabb lett (legkevésbé az építőiparban romlott), a fogyasztók véleménye azonban kissé javult.

 

A GKI fogyasztói bizalmi index augusztus után – annál valamivel kisebb mértékben – de szeptemberben is tovább emelkedett, s ezzel tizenhét éves csúcsára került. A lakosság saját pénzügyi helyzetének várható alakulását és jövőbeli megtakarítási képességét is jobbnak látta, mint egy hónappal ezelőtt, ez utóbbi legutóbb 2002 augusztusában állt a mostanival egyező pozícióban.

 

Teljes cikk

https://www.gki.hu/language/hu/

 

 

Nincs hova tovább? Kifulladt a béremelési hullám az állami cégeknél

 

Egy friss elemzés az állami vállalatok éves beszámolói alapján vizsgálta a bérek emelkedését. Közben a MÁV-nál és a Volánnál működő szakszervezetek épp a minap jelentették be: a bértárgyalások megindítását kezdeményezik a kormánynál. A munkaerőhiány miatti működési problémák sok esetben már nem csak a szolgáltatást igénybevevőknél érződik, ennek kezelése is a tárgyalások megkezdését indokolja.

 

A mindenkori bértárgyalásoknak van egy különös eleme, ez pedig a kormány szerepe. A kormány egyszerre szabályozó, és munkaadó. Korábbi évekhez hasonlóan a Policy Agenda idén is megvizsgálta a legnagyobb állami vállalatokat, illetve cégcsoportokat az alapján, hogy hogyan változtak a bérek 2010 és 2018 között.

 

A vizsgálatba bevont cégekben 125 ezer fő dolgozott éves átlagban. A két legnagyobb foglalkoztató a MÁV-csoport (kb. 37 ezer dolgozó), és a Magyar Posta (30 ezer dolgozó). Ezen kívül egységes tömbben vizsgálták a regionális Vizi-közmű társaságokat (6 ezer dolgozó), a Volán-társaságokat (18 ezer dolgozó), erdészeteket (8 ezer dolgozó) és az egyéb kiemelt társaságokat (26 ezer dolgozó) – ide tartoznak például a Magyar Villamos Művek, a Szerencsejáték Zrt, és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek.

 

Az állam ebben a körben 2010 óta összesen 61 százalékkal emelte meg a béreket. Ez 4 százalékponttal kevesebb, mint a versenyszférában lezajlott emelések.

 

Külön megvizsgálták a minimálbér emelését követő béremeléseket is. 2017-ben és 2018-ban jelentősebb minimálbér-emelésre került sor (24 százalékos emelkedés a két évre nézve, kumulált hatását tekintve). Ezt mindenképpen meghaladta a béremelés mértéke, amelynek nyilvánvaló mozgatórugója az egyre nagyobb munkaerőhiány volt.

 

Azt mindenképpen fontos megjegyezni – hívják fel a figyelmet az elemzés készítői –, hogy a versenyszférában a 2018 és 2016 közötti béremelkedés 23 százalékos volt (minimálbérrel szinte teljesen megegyező), azaz az állam megpróbálta bérversennyel megállítani a munkaerő elvándorlását.

Mi lesz idén és jövőre?

Az idei béradatokból az látszik, hogy a versenyszférában magasabb a bruttó keresetek növekedése, mint a minimálbér emelés mértéke. Az idei béradatok az állami cégeknél egyelőre nem ismertek, csak abból lehet kiindulni, hogy milyen megállapodásokat kötöttek a szakszervezetekkel. A MÁV esetében a hároméves megállapodás alapján idén 5 százalékos béremelésre került sor. Ez jelentősen alatta van a nemzetgazdasági átlag kétszámjegyű emelésének. A Magyar Postánál a szakszervezetek a korábbi megállapodást újratárgyalták, és kb. 8-9 százalékos béremeléssel lehet számolni azon a területen.

 

Már tárgyalnának a kormánnyal

A MÁV és a Volán társaságoknál működő szakszervezetek egyébként pénteken jelentették be, hogy a bértárgyalások megindítását kezdeményezik a kormánnyal és a munkáltatókkal, hogy kiszámítható, “középtávú, az egyes vállalatok problémáira fókuszáló bérmegállapodást tudjanak kialakítani”. Mint közölték, idén lejár a 2017-ben kötött, 3 éves bérmegállapodás, de a munkaerőhiány kezelése is a tárgyalások megkezdését indokolja, ez a probléma ugyanis megfogalmazása szerint a MÁV-nál már néhány területen működési nehézséget okoz.

Halasi Zoltán, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke  szerint a MÁV csoport munkavállalóinak nagy része 40 éves, illetve ennél idősebb. A vasúti dolgozók “az elmúlt 3 évben gyakorlatilag erőn felül teljesítve őrizték meg a vasút vállalat működőképességét és szerintem tovább már nem terhelhetők.

 

Horváth László, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének alelnöke is megerősítette, hogy a 2017-ben kötött 3 éves bérmegállapodásnak jótékony hatása volt az ágazatra, de az idei 5 százalékos béremelés „nyomott hagyott a munkavállalók hangulatán” szavai szerint.

 

A tavaly megkötött kétéves bérmegállapodást újratárgyalná a Magyar Szakszervezeti Szövetség is, ezért Kordás László elnök a héten bejelentette: kezdeményezte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának összehívását.

 

Teljes cikk

https://privatbankar.hu/vallalat/nincs-hova-tovabb-kifulladt-a-beremelesi-hullam-az-allami-cegeknel-328454

 

 

6,5 milliárd forintból épült éticsiga-feldolgozó üzem Kisvárdán

 

Romániából, Fehéroroszországból és Litvániából is importálnak feldolgoznivaló csigát.

 

Átadták a francia tulajdonú Bourgogne Gastronomie Kft. élő éticsigákat feldolgozó és fagyasztott tésztatermékeket gyártó üzemét pénteken Kisvárdán. A mintegy 6,5 milliárd forintból felépített és több mint 12 ezer négyzetméter alapterületű létesítmény avatóján Kötél Bernadett, a beruházó Bourgogne Gastronomie Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, Magyarországon szinte alig fogyasztják a természetben gyűjtött éticsigát, a frankofón országokban azonban – különösen Franciaországban – az egyik legkeresettebb ínyencség közé tartozik.

 

A Bourgogne Gastronomie Kft. anyavállalata, az 1991-ben alapított IMOFI Kft. zalaszentgróti üzemében jelenleg is termel, a társaság francia tulajdonosa a növekvő piaci igényt szeretné a csiga és a fagyasztott tésztafélék összekapcsolásával, a Kisvárdán lévő korszerűbb technikai színvonal segítségével kiszolgálni. A zalaszentgróti üzemben évente mintegy ezer tonna, részben Magyarországon gyűjtött éticsigát dolgoznak fel.

 

A családi vállalkozásként működő cég alapanyagként a hazai mennyiség felvásárlása mellett több kelet-európai országból, például Romániából, Fehéroroszországból és Litvániából is vesz éticsigát. Magyarországról a szigorú kvótakorlátozás szerint csak április 1. és június 15. között, összesen maximum kétezer tonna gyűjthető az élő éti csigából, amelyből a társaság a jövőben évi 400-500 tonnát szeretne felvásárolni.

 

A kisvárdai gyár termékeit száz százalékban exportálják, az elsődleges piac Franciaország lesz. A kisvárdai beruházáshoz a magyar kormány negyven százalékos támogatást biztosított.

 

A nyilvános cégadatok szerint az IMOFI Kft. a 2017 áprilisától 2018 márciusig terjedő gazdasági évében 118 munkavállalót foglalkoztatott és 4,4 millió eurós (1 milliárd 450 ezer forint) nettó árbevétel mellett 12 ezer eurós (csaknem 4 millió forint) adózott eredményt realizált. Az előző üzleti évben a cég nettó árbevétele több mint 4,3 millió euró, nyeresége pedig 137 ezer euró volt.

 

2018 júniusában arról beszélt Pacs István, az Éticsiga Terméktanács elnöke, hogy vergődik a magyar éticsiga ágazat. A 2016 óta hatályos új törvényekben egyszerűsödött a vadon gyűjtött gyógy- és fűszernövények, a vadon termő gyümölcsök és gombák, valamint az éticsiga értékesítése, csökkentek az adminisztrációs terhek és az gyűjtésre kirótt adó, viszont alig van valaki, aki szüretelne, mert “elment a kedvük”, annyi molesztálást kaptak a rendőröktől.

 

Teljes cikk

https://hvg.hu/gazdasag/20190920_65_milliard_forintbol_epult_eticsiga_feldogozo_uzem_Kisvardan

 

 

Oktatás, munkalehetőség, éghajlatváltozás – ezek miatt aggódnak leginkább a gyerekek

 

Tíz gyerekből kilencnek nem öröm a tanulás, kettőnek egyáltalán nincs szabadideje – derült ki a gyerekek által az ENSZ számára készített gyerekjogi felmérésből.

 

2018 novembere és 2019 márciusa között a gyerekek online kérdőívben mondhatták el véleményüket az őket érintő legfontosabb hét témában. Fókuszcsoportos beszélgetést is folytattak 50 olyan hátrányos helyzetű és fogyatékossággal élő gyerekkel, akik másként nem tudtak volna részt venni a felmérésben.

 

Mi a fontos?

A jó minőségű oktatás a legfontosabb a gyerekek számára. A válaszadók 30 százaléka érzi hasznosnak azt, amit tanul, és elsősorban ennek alapján ítélik meg az iskolájukat. A felmérés igazolta, hogy a jó iskolákban nagyobb a tanulási kedv. Tíz gyerekből kilencnek nem öröm a tanulás, és a gyerekek ötöde szerint túl sok a bántalmazás az iskolákban.

 

A második legfontosabb dolognak azt tartják a gyerekek, hogy több lehetőséget kapjanak az ország jövőjével kapcsolatos döntések befolyásolására. Míg a családban általában figyelnek a véleményükre, csak a gyerekek negyede érzi úgy, hogy az országos vagy helyi ügyekben számít a véleménye. Az iskolák többségében pedig hiába működik diákönkormányzat, a diákok fele úgy érzi, nem fontos, mit gondolnak. A felmérés alátámasztotta, hogy a gyerekek aktív részvétele, meghallgatása összefügg a biztonságérzetükkel és azzal is, mennyire érzik úgy, elfogadják őket.

 

A gyerekek fontos szerepet tulajdonítanak a környezetvédelmi intézkedéseknek. A klímaváltozással szembeni fellépés a harmadik legfontosabb kérésük az állam felé, és egyúttal ez a gyerekek második legfőbb aggodalma a jövőt illetően.

A gyerekek több elfogadást és az egyenlő bánásmódot is szeretnének. A kitöltők fele úgy véli, jobban meg kell küzdenie az álmaiért, mint a társainak. Az érzelmi biztonság, az emberi tényezők sokkal hangsúlyosabbak számukra, mint a fizikai biztonság. Az iskolát szerintük az elfogadó légkör és a támogató felnőttek tennék biztonságosabbá, nem pedig a biztonságtechnika vagy a fizikai környezet, ahogy az orvosi ellátásban is jobban számít nekik a szakemberek viselkedése és bánásmódja, mint a kórházak állapota. Az egyenlő esélyeknél is az elfogadást, odafigyelést hangsúlyozták az anyagi lehetőségekkel szemben.

 

Az eredmények felhívják a figyelmet arra a felelősségre, hogy milyen információkkal segítik a felnőttek a gyerekeket. Tízből nyolc gyerek hallott a kötelességeiről, de a jogairól csak négyen. A gyerekek jelentős részével nem beszélnek arról, mit tegyen, ha bántják (iskolában 60, otthon 40 százalékukkal nem esik szó erről), ahogy tabu a drog (40 százalék) és a szexualitás (50–60 százalék) is. A szöveges válaszokban erőteljesen visszaköszönnek a politikai narratívák is, valamint a médiát tematizáló beszédtémák és kifejezések.

 

Egy gyerek helyzetét és véleményét jelentősen meghatározza, milyen a háttere. A fiúk inkább érzik úgy, hogy figyelembe veszik a véleményüket – különösen a közéleti kérdésekben –, a lányokkal többet beszélnek a szexualitásról, a drogokról és az alkoholról. A szakiskolások, szakközépiskolások között gyakoribb az iskolai bántalmazás, nehezebben tudnak tájékozódni, kevésbé férnek hozzá a szabadidős tevékenységekhez. A diáktüntetésekről, a menekültekről pozitívabban gondolkodnak a fővárosi gyerekek, mint a falusiak, míg a falvakban a biztonságérzetük és a közügyekbe való beleszólásuk magasabb.

Magyarországnak ötévente jelentést kell készítenie az ENSZ-nek a gyerekek helyzetéről, hogy mit tett a kormány az 1990-ben jogszabályba foglalt Gyermekjogi Egyezmény végrehajtásáért. A kormányjelentés beszámol a törvényi garanciákról, a hivatalos statisztikákról, az elindult programokról, intézkedésekről. A civil szervezetek egy alternatív jelentésben erősítik meg vagy árnyalják a képet. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány által kezdeményezett, „Te hogy látod?” kampány elsőként vonta be a gyerekeket a civilek nemzetközi jelentéstételébe.

 

Nem beszélhetünk komolyan a gyerekek helyzetéről úgy, hogy a véleményüket meg sem kérdezzük. A véleményük tükrében láthatjuk meg igazán, hogy milyen világot építünk– mondta Németh Barbara, a program vezetője.

 

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága augusztus végén megkapta a gyerekek véleményét összegző jelentést, októberben pedig személyesen is meghallgatja annak képviselőjét. A gyerekek tapasztalatai befolyásolni tudják az állam számára 2020 elején elkészülő javaslatokat.

 

Teljes cikk

https://nepszava.hu/3050833_oktatas-munkalehetoseg-eghajlatvaltozas–ezek-miatt-aggodnak-leginkabb-a-gyerekek

 

 

Szervezeti kommunikáció: ez nem kabaré!

 

A kabaréjelenetek alapfelállása, hogy van valami, amit többféleképpen lehet érteni vagy amiről pont az nem tud, akit leginkább érint. Ebből persze jó kis bonyodalom lesz, amin remekül szórakozik a közönség. Az azonban már koránt sem olyan vicces, amikor az ember maga is a kabaré szereplőjévé válik egy-egy szervezet keretei közt dolgozva. Mi az a gyakran elfelejtett lépés, ami segít elkerülni a zűröket a szervezeti kommunikációban?

 

Íme néhány jelenet a szervezeti kabaréból:

A terület megkapott egy feladatot a vezetőségtől, amire kezdetben mindenki sok figyelmet fordított. Aztán valahogy alábbhagyott a lelkesedés, most meg az a helyzet, hogy ez a tétel eltűnt a feladatos listából, amit a heti értekezleten szoktak végignézni.

A vezető egy rövid összefoglalót kért az új beosztottjától. A kolléga 3 teljes napot dolgozott az anyagon, ami végül 6 oldal terjedelmű lett. A vezető nem lát a dühtől, mert neki legfeljebb 2 bekezdésre lett volna szüksége még aznap.

Vajon mi történhetett?

 

Éppen éves teljesítményértékelő beszélgetés zajlik. A kolléga megdöbbenésére a vezető hosszasan sorolja, hogy mi mindennel elégedetlen az illető munkájával kapcsolatban. Semmi kétség, a kolléga most szembesül a teljesítményéről kialakult képpel. De hát – mondja a vezető – én azt gondoltam, hogy te ezt mind tudod, csak nem érdekel…

Vajon mi történhetett?

 

Ugye egyáltalán nem szórakoztató ezeket a történeteket olvasni? Részben azért, mert lehet, hogy hasonlít valamihez, amit személyesen is átéltél, részben pedig azért, mert kívülről nézve egészen nyilvánvaló, hogy mi áll a háttérben: nem megfelelő kommunikáció. Pontosabban a kommunikáció hiánya. Nem úgy, hogy valaki szánt szándékkal nem oszt meg valamit, hanem egyszerűen adottnak veszi, hogy minden érintett – valahogyan – a szükséges információ birtokában van.

 

Hogyan lehet ezt a kommunikációs hibát elkerülni? A legegyszerűbben úgy, hogy nem feltételezed a másikról, hogy már biztos hallotta a dolgot, és ezért mindig kimondod a nyilvánvalót, vagy inkább azt, ami neked nyilvánvalónak tűnik.

 

Miért érdemes ezt a megközelítést használnod? Főleg mert nem kockáztatsz semmit. Ha a másik fél tényleg birtokában van az információnak, gyorsan átismételtétek a közös pontokat, amire rögtön tudtok építeni. Ha pedig az derül ki, hogy mégis újat mondtál, elkerültök egy csomó lehetséges kellemetlenséget. Másrészt azáltal, hogy hangosan kimondod, ami számodra nyilvánvalónak tűnt, rögtön kiderül, hogy tényleg annyira kerek és logikus-e az egész, mint amilyennek csendben végiggondolva tűnt.

 

Mik azok a területek, ahol kifejezetten fontos odafigyelned erre?

  • Változások: Mi, hogyan, kivel és mi miatt történt illetve fog történni? Hogy ne csak eltűnjenek feladatok a ti táblázatotokból is, hanem mondjátok ki, hogy ez a kezdeményezés nem hozta, amit vártatok tőle, és ezért leállítjátok.
  • Elvárások: Pontosan mit, mikorra és hogyan vársz. Van, akinek 6 oldal rövid, másnak a 2 bekezdés. Ha nem vezetőként dolgozol, a te felelősséged a nyilvánvaló kapcsán, hogy ezekre a dolgokra rákérdezz annál, akitől a feladatot kapod.
  • Visszajelzés: A viselkedésre, annak következményére hozzátéve, hogy ez rád hogyan hat: mit gondolsz, mit érzel. Nem, egy felhúzott orrból vagy összeráncolt szemöldökből nem feltétlenül fogja tudni, és meg lesz lepve, ha az egész éves termés a teljesítményértékelőn zúdul a nyakába. Ezen a téren szintén van felelősséged akkor is, ha nem te vezeted a csapatot. Ha úgy érzed, hogy nem kapsz elég visszajelzést, kérd. Ráadásul lehet, hogy a főnököd nem ügyes abban, hogy tetten érje a finom jelzéseidet, és lehet, hogy neki nem lenne sok vagy nem esne rosszul az, ami téged bánt. Mielőtt a felmondásodat csapod az asztalra, jelezd nyíltan, ha nem vagy elégedett.

 

Szóval a szervezeti kabaré egyik leghatékonyabb ellenszere a nyilvánvaló kimondása mind vezetőként, mind csapattagként! Amikor kialakítjátok az együttműködésetek kereteit, ezt is érdemes felvenni a közös normák közé.

 

Teljes cikk

https://legacykft.blog.hu/2019/09/20/szervezeti_kommunikacio_ez_nem_kabare