2019. 09. 20.

Sajtófigyelő 2019.09.20., péntek

 

Javítja a korrupció ellenőrzését az iskolázottság szintje?

 

A jó kormányzás egyik fő jellemzője a korrupció ellenőrzésének képessége. Ezen belül a jól működő közintézmények közbeszerzéseit alacsony korrupciós kockázat és a verseny magas szintje jellemzi. Egy olyan államban, amelyben a közintézmények integritása erős, ezek a pozitív tulajdonságok nemcsak központi, hanem helyi szinten is érvényesek. Érdemes tehát a korrupció kontrollját nemcsak nemzetek szintjén vizsgálni, mint ahogy például a Világbank teszi rendszeresen, hanem helyi szinten is, ezen belül akár önkormányzatok szintjén is. A CRCB egy folyamatban lévő kutatása ennek vizsgálatát irányozta elő magyar adatokon.

 

Az OECD szerint a közbeszerzés az egyik olyan terület, amelyet a korrupció leginkább érint. Fontos tehát elemezni a közbeszerzési korrupciót, és lehetővé kell tenni a kormányok számára, hogy ezen a téren tovább haladjanak a korrupció elleni küzdelemben, nemcsak nemzeti, hanem helyi szinten is. Ebben eddig a vizsgálatok főleg a korrupcióval kapcsolatos percepcióra koncentráltak, de vannak már olyan elemzések is, amelyek kemény adatokon, közbeszerzési ajánlati felhívások és szerződések adatain, keresztül vizsgálják ezt a problémát az önkormányzatok szintjén. A kemény adatok elemzésének fontosságára az EU is felhívja a figyelmet.

 

Ehhez tehát olyan vizsgálatokat kell végezni, amelyek az önkormányzatok szintjén és kemény adatok alapján mérik a korrupció kockázatait és a verseny intenzitását. Ezek segítségével válaszolni lehet például arra a kérdésre, hogy az önkormányzatok társadalmi-gazdasági jellemzői és az önkormányzatok mérete milyen kapcsolatban áll a korrupciós kockázatok kontrolljával és a közbeszerzési verseny intenzitásának szintjével.

 

A CRCB 291 város önkormányzatának 2015-2018 között lebonyolított közbeszerzésének, összesen 16 161 szerződés adatainak vizsgálata alapján arra kereste a választ, hogy milyen kapcsolatban van önkormányzati szinten a korrupció kontrollja a városok fejlettségével, a vállalkozássűrűséggel és a városi lakosság iskolázottságával. Országok szintjén elvégzett vizsgálatok arra mutattak rá – a korrupció szintjét percepciós indikátorokkal mérve -, hogy azokban az országokban, ahol magasabb az iskolázottság szintje, ott a korrupció kontrollja is erősebb. Más munkák a korrupció szintje és a gazdasági fejlettség és a gazdasági növekedés közötti negatív összefüggésre hívták fel a figyelmet.

 

A korrupció negatív társadalmi költségei elvont fogalmakon keresztül érthetők meg (társadalmi jólét, járadék, piaci verseny), és az ellene való fellépés is intézmények, törvények, szabályok együttesén keresztül lehet hatékony. Ennek megfelelően a korrupciós kockázatokat kontrolláló intézményekért való fellépés, és a kontrollt szolgáló eszközök használata is erősen függ az iskolázottság szintjétől és a gazdaság fejlettségétől. Minél alacsonyabb egy országban a lakosság iskolázottsága, minél kisebb arányban tud az ország lakossága megérteni elvont közgazdasági fogalmakat, annál nagyobb tere van a korrupt tranzakcióknak.

 

A vizsgált 291 önkormányzatnál a közbeszerzési korrupciós kockázatok és a verseny erőssége szintje meglehetősen eltérő* (lásd a két következő ábrát)

/A magyar városok megoszlása a korrupciós kockázatok átlagos szintje szerint, a 2015-2018 között megkötött szerződések alapján, városok száma = 291, elemzett közbeszerzési szerződések száma = 16.161 Forrás: CRCB/

/A magyar városok megoszlása a közbeszerzési verseny erőssége szerint, a 2015-2018 között megkötött szerződések alapján, városok száma = 291, elemzett közbeszerzési szerződések száma = 16.161 Forrás: CRCB/

 

A magyar városok között nagy különbségek vannak, mind a korrupció kontrolljában, mind a közbeszerzési verseny erősségében a közbeszerzési tenderek dokumentumaiban fellelhető információk szerint. A CR2 átlaga városoknál 0,55 volt, ami némileg magasabb az egész országra jellemző értéktől (0,46). A versenyerősség mutatójának (ICI) átlaga 0,47, alig tér el az országos átlagtól (0,5).

 

Milyen tényezőkkel függ az össze, hogy egy városi önkormányzat mennyire képes kontrollálni a korrupciós kockázatokat és biztosítani az erős versenyt a közbeszerzések piacán? Kézenfekvő lenne egyből politikai faktorokkal magyarázni ez. Ezekkel ez a cikk nem foglalkozik. Inkább egy másik fontos tényező, az iskolázottsággal kapcsolatos összefüggéseket vizsgálja.

 

Az iskolázottság szintje a humán tőke egyik indikátora. Érvényes-e az az összefüggés, hogy a magasabb humán tőke (magasabb iskolázottsági szint) mellett erősebben lehet féken tartani a korrupciót? Egyrészt ilyen városok önkormányzataiban dolgozók iskolázottsága is magasabb lehet, és így eleve jobban ki tudnak dolgozni olyan belső szabályokat, működtetni tudnak olyan intézményeket, amelyek hatékonyabban képesek kontrollálni a korrupciós kockázatokat. Másrészt az iskolázottság magasabb szintje egy városban azt is jelenti, hogy itt a lakosság nagyobb része érti meg a korrupció hosszú távú, a társadalmi jólétet romboló következményeit, és ezért hatékonyabban és erősebben is tud lokális civil szervezeteken, pártokon keresztül, vagy magánemberként fellépni a városi önkormányzat esetleges korrupt tranzakcióival szemben.

 

A kutatók a városokra jellemző iskolázottsági szintet az érettségizetteknek a városi lakosságon belüli arányával mérték (lásd az alábbi ábra).

/A magyar városok megoszlása az érettségivel rendelkező városi lakosság aránya szerint, városok száma = 291 Forrás: T-STAR, CRCB/

 

A magyar önkormányzatokra vonatkozó eredmények alátámasztják a leírt összefüggéseket: minél magasabb az iskolázottság szintje egy városban, annál alacsonyabbak e városi önkormányzatnál a közbeszerzések korrupciós kockázatai. A két tényező között (lásd az alábbi ábrát) közepes erősségű fordított irányú kapcsolat fedezhető fel (r= -0.3137).

/Az iskolázottság szintje és a korrupciós kockázatok közötti kapcsolatok, városok száma = 291 Forrás: CRCB/

 

Azokban a városokban, ahol az érettségizettek aránya 35 százalék alatti, ott 8 százalékponttal magasabbak a közbeszerzések korrupciós kockázatai, mint ott, ahol legalább a lakosság fele érettségizett.

 

A versenyerősség esetében az iskolázottsági szint szerinti különbségek nem ennyire erősek, de itt is szignifikánsak. Ezek az összefüggések megmaradnak a város nagysága (lakosok száma) és a városi lakosságra jellemző jövedelmi szint figyelembe vétele mellett is.

 

Az iskolázottság szintje tehát több csatornán keresztül számottevően képes hatni helyi szinten a korrupciós kockázatokra és a közbeszerzési verseny erősségére. Minél többen tudnak érettségit tenni, azaz minél kevesebben lépnek ki az iskolarendszerből az általános iskola elvégzése után, illetve minél kevesebben választják az érettségit nem adó szakképzést, annál erősebben lehet helyi szinten a korrupciós kockázatokat is kontrollálni. Egy olyan kormányzati politika, amely a korrupció erősebb kontrolljára törekszik, az iskoláztatás szintjének növelését sem hagyhatja ki az ezt szolgáló eszközök közül.

 

Teljes cikk

https://g7.hu/kozelet/20190919/javitja-a-korrupcio-ellenorzeset-az-iskolazottsag-szintje/

 

 

Nem tántorodtak meg a cégek: a változások után is szórják a juttatásokat

A hazai nagyvállalatok a béren kívüli juttatások szabályozásának év eleji módosítása után is a megszokott módon jutalmazzák munkavállalóikat. A cégek a dolgozók megtakarításait és a családbarát juttatásokat részesítik előnyben.

Pánikba esett sok hazai vállalkozás ez év januárjában, amikor úgy változtak meg a béren kívüli juttatások szabályai, hogy több, addig adómentes cafeteriaelem után kénytelenek közterhet fizetni. Több mint fél év elteltével azonban úgy látszik, csillapodtak a kedélyek, derült ki a Világgazdaság cikkéből.

 

Az OTP Bank béren kívül mindenki számára elérhető, adott keretű juttatást nyújt a munkavállalóinak. Ez lehet ajándékutalvány, sportrendezvényre szóló belépő vagy bérlet, az OTP Egészségpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás-kiegészítés vagy SZÉP-kártya – közölte a pénzintézet. A bank megtartotta a cafeteria-rendszer korábbi elemeinek egy részét, és az előző évi bruttó keretet tartja fenn a munkavállalóknak, ám a juttatási csomagokat az adótörvény béren kívüli juttatásokat érintő módosítása hátrányosan érintette. Azonban a munkavállaló átgondolt döntése nagyban befolyásolja a juttatás nettó értékét.

 

A Groupama Biztosító szintén nyújt cafeteriaszolgáltatást. A megtakarítást és egészségmegőrzést célzó juttatások esetében a megnövekedett közterhek ellenére sem csökkentette a munkáltatói hozzájárulás mértékét, sőt, egy részét még növelte is. A cég igazodott a megváltozott adókörnyezethez, folyamatosan keresi az olyan új juttatási lehetőségeket, amelyeket kedvezményes közteher mellett nyújthat.

 

Komplex, széles körű csomagunk szabadon választható a cafeterián belül. Megtakarítási, egészségmegőrző és családbarát juttatások egyaránt megtalálhatók a csomagban – emelték ki.

 

Teljes cikk

Pénzcentrum

 

 

Százezernyi magyar vállal részmunkaidős állást: 6 ok, miért teszik

 

Az Európai Unióban a legtöbb részmunkaidős dolgozó azért vállal munkát ebben a formában, mert egyszerűen nem talál teljes munkaidős állást. Sokan vannak persze azok is, akik azért “kényszerülnek” ebbe a foglalkoztatási formába, mert gyereket nevelnek vagy munkaképtelen felnőttet gondoznak. Magyarországon azonban EU-átlag alatti azon részmunkaidős alkalmazottak aránya, akik azért dolgoznak így, mert mást nem találnak. 

 

31,2 millió 20-64 év közötti nő, valamint 9,5 millió ugyanebben az életkorban lévő férfi dolgozott részmunkaidőben az EU-ban 2018-ban. Ez a mennyiség az összes munkavállaló 19 százaléka volt tavaly – derült ki az Eurostat friss jelentéséből. Ebből az is kiolvasható, hogy a legtöbb részmunkaidőben dolgozó ember leginkább azért végzi így a munkáját, mert nem talált teljes munkaidős állást (26%), ám ezt az okot szorosan követi a gyermek vagy munkaképtelen felnőttek gondozása (24%). Ha a nemek közötti különbségeket vizsgáljuk, akkor a férfiak leginkább azért dolgoznak részmunkaidőben mert nem találnak teljes munkaidős állást, míg a nőknél a legfőbb indok a gyermek nevelés vagy idősgondozás.

 

Az átlag alatt

Az Eurostat frissen kiadott adataiból kiolvashatjuk azt is, hogy az egyes országokban a részmunkaidőben dolgozók hány százaléka dolgozik azért ebben a formában, mert teljes munkaidős állást egyszerűen nem talál. Ezekből az derül ki, hogy Görögországban a részmunkaidőben dolgozók 70 százaléka azért dolgozik így, mert nem talál teljes munkaidős állást. Ezzel Görögország magasan az élen ál, ám őket nem sokkal lemaradva követi Olaszország és Ciprus, mindkét ország 65 százalék körüli aránnyal.

 

Magyarország ebből a szempontból az átlag alatt van, ami azt jelenti, hogy a magyar részmunkaidős dolgozók közül jóval kevesebben vannak, akik úgymond teljes munkaidős állás hiányában kényszerültek bele a részmunkaidős foglalkoztatásba. Az EU-átlag egyébként ebben a tekintetben 26 százalék, míg Magyarország 23 százalék körül mozog.

 

A magyar adathoz persze érdemes azt is hozzátenni, hogy hazánkban az összes foglalkoztatotthoz képest viszonylag kevesen dolgoznak részmunkaidőben. Olyannyira, hogy az összes alkalmazott csupán 4,2 százaléka (kb. 200 000 fő) volt így foglalkoztatva 2018-ban.

 

Teljes cikk

Pénzcentrum

 

 

Automatizáció és élőmunka-erő: együtt többre megyünk

 

2030-ra a globális szakképzett munkaerőhiány előreláthatólag eléri a 85,2 millió főt, és ez várhatóan az ázsiai fejlődő gazdaságokat fogja a leginkább érinteni. Csak a gyártóiparból 2020-ra körülbelül kétmillió munkás fog hiányozni, 2030-ra pedig ez a szám már a 7,9 milliót is meghaladhatja. Ez körülbelül 607,1 milliárd dolláros bevételkiesést jelent.

 

A Gyártóipari Mérnökök Társasága (SME) által készített jelentés szerint az Egyesült Államokban működő gyártóvállalatok 89%-a talál nehezen szakképzett munkásokat, mivel a munkaerő fokozatosan öregszik, a fiatalabb munkavállalók közül pedig egyre kevesebben gondolkodnak a gyártóiparban.A munkaerőhiány Magyarországon is már évek óta az egyik legnagyobb problémát jelenti. A Központi Statisztikai Hivatal szerint több mint 83 ezer (83 337) állás maradt betöltetlenül Magyarországon 2018 végére, ami országos gazdasági szinten 13,8%-os növekedést jelent a 2017 végén mért adathoz képest. A leginkább érintett területek a gyártóipar, a közigazgatás, és az egészségügy.A munkaerőhiány és termelékenység lassú növekedése gazdasági szempontból aggodalomra adhat okot, mivel mindez a béreket és a gazdasági növekedést veszélyezteti. A tapasztalatok azt mutatják, hogy Magyarországon számos vállalkozás a munkaerőhiányt jelöli meg, mint a vállalat növekedését akadályozó legfőbb okot.Szerencsére mindennek van jó oldala is.

 

A munkaerőhiány és az alacsony termelékenység arra készteti az iparágak szereplőit, hogy gyors fejlődésen menjenek keresztül, és lehetőséget teremt a gyártóvállalatok számára, hogy versenyelőnyt szerezzenek azzal, hogy megfontolják az innovatív megoldásokat, és gyorsan alkalmazkodnak. Ennek köszönhetően a gyártók egyre inkább a robotikai automatizáció felé fordulnak, hogy fejlesszék termelékenységüket és elkerüljék az egyre szigorodó és ritkuló munkaerőpiacból eredő potenciális veszteségeket.

 

Az automatizáció segíti a vállalkozás működésétAz automatizáció számos előnnyel szolgál a vállalkozások számára. Az automatizáció csökkentheti a vállalatok instabil munkaerőforrásokra való támaszkodását, ami veszélyezteti jövedelmezőségüket és megakadályozza a piaci terjeszkedést, sőt, szélsőséges esetekben még a vállalkozás felszámolásához is vezethet. A Boston Consulting Group (BCG) tanácsadócég becslése szerint körülbelül 10 trillió dollárnyi GDP lesz veszélyben 2030-ra, ahogyan a vállalatok és az országok egyre nehezebben tudják majd betölteni a rendelkezésre álló munkahelyeket. Az automatizációval azonban a vállalkozások növelni tudják a munkaerő teljesítményét. A meglévő munkások fejleszthetik szakértelmüket, és nagyobb értéket teremtő pozíciókba kerülhetnek, ahelyett, hogy manuális és ismétlődő feladatokkal kelljen foglalkozniuk. Mivel mindez lehetővé teszi az alkalmazottak számára, hogy értékesebb teljesítményt nyújtsanak, javul az üzleti hatékonyság, és nőnek a bérek.

 

A robotok ma már olyan feladatokat is el tudnak látni, amit korábban csak emberek tudtak elvégezni, mivel fejlett End-Of-Arm eszközökkel (EOAT) lehet ellátni őket; ezeket általában a robotkar végére szerelik. Például az OnRobot RG2-FT Grippere, a világ első intelligens fogója, beépített erő- és nyomatékérzékelőjének köszönhetően képes látni és érezni is a munkadarabokat. Az érintés-érzékeny kétujjas fogószerkezet gyorsan és hatékonyan képes felvenni és csomagolni kisméretű, törékeny termékeket anélkül, hogy összenyomná, vagy eltörné őket.

 

Egy további intelligens eszköz az OnRobot HEX erő/nyomaték szenzora, amely egy emberi kéz érzékenységét és ügyességét képes visszaadni.

Az érzékelővel a bonyolult polírozó, csiszoló, vagy sorjázó feladok is könnyedén kezelhetők, melyeknél a kívánt eredmény elérése érdekében alapvető fontosságú a pontos irányítás és a kifejtett erővel kapcsolatos visszajelzés. Az erő- és nyomaték-beállításokkal rendelkező szenzorok rendkívül hatékonyak az ilyen alkalmazásoknál a bútorok, hajók, és repülőgépek gyártása során.Az OnRobot RG2 és RG6 Duális Gripperei kihozzák a legtöbbet a gépek használatából. Például amíg az egyik gripper kiveszi az elkészült munkadarabot a CNC gépből, a második felveszi a következő megmunkálandó anyagot, és betölti a gépbe. Így csökken a ciklusidő, javul a hatékonyság, és nő a termelés. Mindössze egy fogószerkezet használata esetén a gépek sokáig állnak tétlenül, ami hatalmas mennyiségű felesleges kiadást jelent a vállalkozás számára.Mivel a szervezetek körülbelül egyharmada a korlátozott munkaerő miatt nem tud új üzleteket kötni, a csökkenő munkaerő egyértelmű és súlyos veszélyt jelent a gyártóipar számára. Az automatizáció viszont lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy komoly komplikációk veszélye nélkül tudjanak függetlenebbül működni.

 

Az automatizáció jövőjeTekintettel arra, hogy a munkaerő kapcsán egyre kisebb a kínálat és a megbízhatóság, a robotikai automatizáció életképes megoldásnak bizonyul a vállalkozások számára. Ezen kívül abban is segít mind a vállalatoknak, mind a munkásoknak, hogy maximalizálni tudják termelékenységüket és hatékonyságukat. Mindezt azzal, hogy a robot átveszi az unalmas, piszkos és veszélyes munkákat, aminek köszönhetően az alkalmazottak készségeiket jobban fel tudják használni másutt. Az automatizáció tehát kulcsfontosságú szerepet játszik az emberi munka kiegészítésében, valamint a hatékonyság növelésében, és hosszú távon, munkaerőhiány esetén a feladatok elvégzésében is.

 

Teljes cikk

http://profitline.hu/Automatizacio-es-elomunka-ero:-egyutt-tobbre-megyunk-397797

 

 

A jövő irodaháza ilyen lesz: íme a Liberty

 

A 21. századi munkavállalónak olyan munkakörnyezetre van szüksége, amely ergonómiai adottságaiban is visszatükrözi megbecsültségét, kiegészítő szolgáltatásokkal, élményekkel gazdagítja az ott töltött időt. Futópálya, panorámás tetőkertek, skybar? Csak, hogy a legkiemeltebbeket említsük, amelyek hozzájárulnak a munkaközi és munka utáni feltöltődéshez.

 

Az ország legnagyobb ingatlanfejlesztője, a WING legújabb irodaprojektjét indítja el, a minden szempontból úttörőnek számító Telekom székház mellett lévő telken. A Liberty nevet viselő új fejlesztés azonban nem csak megfelel az újgenerációs elvárásoknak, hanem magasabbra is teszi a lécet annál, ami az inpsiráló munkahelyet illeti, hiszen aligha találunk még egy olyan irodát, ahol a dolgozók a munkaközi szüneteket a zöld növénykertben sétálva vagy akár a budai hegyekre panorámás skybarban tölthetnék el.

 

A sportos életmód elkötelezettjei is megtalálják számításukat: a tetőszinti, panorámás futó- és streetballpálya révén akár helyben is átélhető a mozgás öröme. A Liberty megoldásai azonban nem csupán élményteliek, hanem maximálisan környezettudatosak is. A fejlesztő a BREEAM Excellent épületminősítést tűzte ki célul, melynek követelményeit a szomszédos Telekom székház is sikerrel teljesítette.

 

A zéró emissziós közlekedést támogatandó, a Libertyben az elektromos járműtöltő állomások mellett kerékpártároló és BuBi állomás is elérhető lesz, de kiváló lokációjának köszönhetően a tömegközlekedést választók számára sem jelent problémát a megközelítés, hiszen az 1-es villamos és a 3-as metró megállója csupán 1 perc sétával elérhető, valamint a Népliget autóbusz-pályaudvar és a Ferencváros Vasútállomás belföldi és nemzetközi járatokkal gazdagítja a lokáció elérhetőségét. Nem utolsó sorban a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér pedig mindössze 15 perc alatt megközelíthető.

 

A Liberty irodaház rugalmasan alakítható, funkcionális épülete összesen 42 ezer négyzetméteren várja a legkülönbözőbb méretű, akár speciális bővülési igényekkel rendelkező vállalatokat. Az egyedülálló Liberty várhatóan 2021-től költözhető.

 

Teljes cikk

Világgazdaság