2019. 09. 18.

Sajtófigyelő 2019.09.18., szerda

Félig mezőgazdasági, félig összeszerelő ország vagyunk pénzügyi fővárossal

 

Kifejezetten sokan dolgoznak az agráriumban Magyarország déli régióiban uniós összevetésben, míg északon az ipar részesedése meghatározóbb az EU-s átlagnál. Ez derül ki abból az ábrából, amit kedden közölt az Európai Unió statisztikai hivatalaként működő Eurostat. Bár az adatok 2016-osak, mivel a régiók többségére még a két évvel ezelőtti végeleges számok sem állnak rendelkezésre, a térkép így is érdekes egyszerűsítéssel mutatja az unió szektor szintű széttagoltságát, miközben ráerősít egy-egy sztereotípiára is.

 

A térképen hat különböző ágazatra osztották a gazdaság egészét, és azt vizsgálták, hogy ezekben a foglalkoztatottak mekkora része dolgozik. A mezőgazdaság-ipar-építőipar hármason sok mindent nem érdemes magyarázni*, a másik három kategória viszont elég komplex, ugyanis a szolgáltatásokat szedték több részre. Ezek végül így alakultak

  • kis- és nagykereskedelem, vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, információ és kommunikációs szolgáltatások;
  • pénzügyi és biztosítási szolgáltatások, ingatlanügyek, szakértői, tudományos és műszaki tevékenységek, támogató szolgáltatások;
  • közigazgatás, védelem, oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás, szociális munka, művészet, szórakozás.

 

A szolgáltatási szféra felosztása elég logikus lépés, lévén a teljes EU-ban a foglalkoztatottak közel háromnegyede a fenti három ágazatcsoport valamelyikében dolgozik. Miközben az agrárium az emberek 4,5, és az ipar is csak 15,3 százalékának ad munkát.

 

Az Eurostat azt vizsgálta meg, hogy az egyes uniós régiókban a fentiek közül mely szektorok részesedése tér el leginkább felfelé az EU-s átlagtól. Magyarul minden régióban megnézték, hogy mely ágazatban mennyien dolgoznak, ezt összevetették a teljes uniós részesedésekkel, és egy terület annak az ágazatnak a színét kapta, amelynek helyi részesedése leginkább meghaladta az átlagot.

 

A térképen az látszik, hogy az EU dél-keleti részén az agrárium, Csehországban, Lengyelországban, Németországban és Olaszország északi régióiban az ipar, Franciaországban és a skandináv államokban a közigazgatás, a Benelux térségben a pénzügyi szféra, az Egyesült Királyságban pedig sok helyen a kereskedelem felülreprezentált a foglalkoztatottságon belül. (Persze ezzel együtt fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az ilyen színezős térképek erősen leegyszerűsítik a valóságban jóval komplexebb helyzetet.)

 

 

Magyarország a mezőgazdasági és az ipari tömb határán helyezkedik el: a két alföldi régióban és a Dél-Dunántúlon előbbi, a Dunántúl többi részén és Észak-Magyarországon pedig utóbbi foglalkoztatása tér el leginkább az uniós átlagtól. A két kakukktojás régió Pest megye, ahol a kereskedelem illetve a főváros, ahol a pénzügyi szféra dominánsabb a megszokottnál.

 

Az itthoni eltérések az uniós átlagtól azonban tulajdonképpen sehol sem kiugróak. Bár az ipar a Dunántúl északi területein jellemző 30 százalék feletti részesedése kifejezetten magasnak számít, a cseheknél nagyjából ez az átlag, és Lengyelországban illetve Szlovákiában is vannak hasonló régiók.

 

A mezőgazdasági megyéinkben pedig nagyjából 10-13 százalék dolgozik az agráriumban, amivel egyrészt sehol nem tud a legnagyobb foglalkoztató lenni a szektor, másrészt Bulgáriában és Görögországban szép számmal akadnak olyan régiók, ahol az emberek negyede-ötöde él a mezőgazdaságból. Sőt, Romániában olyan terület is van, ahol közel 50 százalékos a szektor részesedése a munkaerőpiacon.

 

Teljes cikk

https://g7.hu/adat/20190917/felig-mezogazdasagi-felig-osszeszerelo-orszag-vagyunk-penzugyi-fovarossal/

 

 

7 új magyarországi szolgáltatóközpont létrehozásáról tárgyal a kormány

 

A magyar gazdaság dimenzióváltáson ment keresztül az elmúlt években – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter kedden Szegeden.

 

Szijjártó Péter a British Petrol magyarországi üzleti szolgáltató központja megalapításának tizedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen kifejtette, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság nagy utat tett meg. A bátor vállalati döntések, a magyar emberek teljesítménye és a kormányzati gazdaságpolitika együttállásával sikerült elérni, hogy az Európai Unió leggyorsabb növekedési ütemét Magyarország tudja felmutatni.

 

Már 4,5 millió ember dolgozik és fizet adót, amire a rendszerváltás óta nem volt példa, és minden évben sikerült megdönteni az éppen aktuálisan fennálló export- és beruházási rekordokat. Az új helyzet új gazdaságpolitikai megközelítést igényel, mondta a miniszter. A teljes foglalkoztatás küszöbén állva, október 1-jétől új beruházás ösztönzési rendszert indít a kormány, amelyben a munkahelyek létrehozása már nem szerepel a Magyarországra érkező beruházások költségvetési támogatásának feltételei között, közölte Szijjártó Péter.

 

A magyar gazdaság átalakulásában fontos szerep jut a szolgáltatóközponti ágazatnak, amely elsősorban a fiatal, jól képzett, több nyelvet beszélő fiatalok számára kínál versenyképes munkalehetőséget – tudatta a politikus. A nagyvállalatok eleinte a legegyszerűbb feladatokat látták el magyarországi központjaikból,  mára azonban a matematikai modellezés, a könyvelés vagy a magas szintű informatikai támogatás is az 50 ezer munkavállalót foglalkoztató 110 hazai szolgáltatóközpont tevékenysége között szerepel, közölte a miniszter. Hozzátette: a kormány tavaly tíz új ilyen központ létrehozásáról kötött megállapodást, és jelenleg is hétről tárgyal.

 

Az ágazat egyik legjelesebb képviselője, a BP akkor szavazott bizalmat Magyarországnak, amikor kevesen tettek így. A cég 35 milliárd forintot meghaladó magyarországi beruházásához a kormány mintegy 5 milliárd forinttal járult hozzá – mondta Szijjáretó Péter. A BP a világ 78 országban van jelen 73 ezer munkatársával, közülük kétezren Budapesten dolgoznak, a cég hat globális szolgáltatóközpontja közül a legjelentősebben. A vállalat bevételei tavaly 24 százalékkal nőttek globálisan, a magyar részleg ezt is meghaladta a 28 százalékos bővüléssel – tudatta a politikus.

 

A brexitről szólva Szijjártó Péter kifejtette, a magyarok sajnálják, hogy az Egyesült Királyság elhagyja az EU-t, ugyanakkor tiszteletben tartják a britek döntését. A brit kiválás egyértelműen politikai, gazdasági és stratégiai veszteség az unió számára. A magyar kormány arra törekszik a brexit beálltáig tartó időszakban, hogy ne történhessen semmi olyan, ami ellehetetlenítené a zökkenőmentes együttműködést az EU és az Egyesült Királyság között – mondta Szijjártó Péter.

 

Camille Drummond, a BP Global Business Services alelnöke kifejtette, a cég kettős mérföldkőhöz ért: szolgáltatóközpontja tíz éve kezdte meg tevékenységét Magyarországon, szegedi alkalmazottainak száma pedig elérte az ötszázat. A szakember elmondta, hogy a BP együttműködik a Szegedi Tudományegyetemmel, ennek köszönhetően az üzleti tanulmányokat folytató diákok napi gyakorlatra tehetnek szert a multinacionális szervezetnél. A BP büszke arra, hogy a legjobb magyar munkavállalókat vonzza, akiknek kiváló karrierlehetőséget biztosít helyben és külföldön – közölte az alelnök. A cég hálás azért a támogatásáért melyet a magyar kormánytól kapott – mondta Camille Drummond.

 

Teljes cikk

https://www.portfolio.hu/uzlet/20190917/7-uj-magyarorszagi-szolgaltatokozpont-letrehozasarol-targyal-a-kormany-401193

 

 

Új gyakornoki program indult EU-s milliárdokból

 

Hétfőn megjelent és bő egy hónap múlva meg is nyílik egy újabb EU-pénzből megvalósított gyakornoki program, amelynek 10 milliárd forintos a keretösszege, minimum 2,5 millió, maximum 22,176 millió forintnyi támogatással jár és legfeljebb 6 gyakornokot lehet felvenni az adott céghez.

 

Hétfőn megjelent a hivatalos uniós pályázati oldalon az a közlemény, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy megjelent a GINOP-5.2-4-19 kódszámú „Új gyakornoki program” című felhívás, amelynek rendelkezésre álló tervezett keretösszege 10 milliárd Ft. A támogatási kérelmek benyújtása 2019. november 26. 10.00 órától 2021. április 30. 12.00 óráig lehetséges.

 

A pályázat a vállalkozás statisztikai létszámának növelésével együtt járó, azaz új státusz betöltését eredményező foglalkoztatás esetén bér- és járuléktámogatást nyújt a vállalkozások számára a gyakornok (legfeljebb 6 fő) foglalkoztatásához valamint a vállalati gyakornoki kapcsolattartói tevékenység ellátásához, lehetőséget teremt továbbá megváltozott munkaképességű gyakornok foglalkoztatása esetén a munkavégzés segítésével foglalkozó személy foglalkozatására.

 

A felhívás biztosítja a gyakornoki munkavégzéshez szükséges feltételek kialakítását is, melynek költségei átalány alapú egyszerűsített költségelszámolás keretében kerülnek elszámolásra. Az átalány mértéke a gyakornok és a vállalati gyakornoki kapcsolattartó személyi jellegű ráfordításainak 40%-a. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 2.500.000 Ft, maximum 22.176.000 Ft. A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100%-a lehet.

 

Múlt csütörtökön egyébként módosult a Pest megyei régiónak szánt uniós hátterű gyakornoki program („Gyakornoki program a Közép-Magyarországi Régióban” című VEKOP-8.3.2-18 kódszámú felhívás). A kiadott összefoglaló többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy sablon és jogszabályi voltozások miatt az előleg mértéke legfeljebb 25%-ra, maximum 2,5 millió Ft-ra változott a Felhívás 1. oldalán és az 5.4 Előleg igénylése pontban, 2. oldalon a Miniszterelnökség Innovációs és Technológiai Minisztériumra változott. Emellett a bevont gyakornok foglalkoztatására vonatkozó előírások hangsúlyozásra kerültek a közleményben. Mindezek mellett számos technikai jellegű területen, például a piaci árak és az elszámolható költségek terén is nyomatékosították/pontosították a kiírók a felhívás szövegét.

 

Teljes cikk

https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20190917/uj-gyakornoki-program-indult-eu-s-milliardokbol-401093

 

 

4,5 milliós EU-támogatást kaphatnak az álláskeresők és fiatalok vállalkozók országszerte

Mintegy 633 millió forintos uniós támogatásból álláskeresők és fiatalok vállalkozóvá válását segítik a nyugat-dunántúli régióban, és a program kapcsán az a cél, hogy a vállalkozás indítását tervező, alkalmas szemlélettel rendelkező álláskeresőket és fiatalokat felkészítsék saját vállalkozásuk indítására – tájékoztatta a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kedden az MTI-t. Ez az uniós pályázat egyébként nemcsak a nyugat-magyaarországi, hanem a többi vidéki régióban is zajlik ugyanilyen feltételrendszer mellett, azaz máshol is kaphatnak akár 4,5 milliós támogatást a megcélzott társadalmi csoportok.

 

A feltételrendszer röviden

A programban résztvevőknek olyan ismereteket nyújtanak, amelyek segítik őket elképzelésük kidolgozásában és üzleti tervük elkészítésében. A képzési programokat eredményesen elvégző, jóváhagyott üzleti tervvel rendelkező, vállalkozást alapítók 4,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphatnak. A programmal olyan mikrovállalkozások jöhetnek majd létre, amelyek vezetői megfelelő tudással rendelkeznek a vállalkozások fenntartható, adótudatos, hatékony és szabályszerű működtetéséhez.

A programot a Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Vas Megye és Szombathely Város Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványa, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Tolna Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány konzorciuma valósítja meg.

A célcsoportban a harminc év alatti fiatalok, a harmincadik évüket már betöltött álláskeresők, valamint a szintén harmincadik életévüket betöltött, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál nyilvántartásba vett megváltozott munkaképességűek szerepelnek.

 

A pályázat háttere

A támogatott projektkereső adatbázis alapján a fenti pályázati konstrukció az „Álláskeresők és fiatalok vállalkozóvá válásának ösztönzése – képzés és mentorálás” címet viseli GINOP-5.1.9-17 kódszámmal, ami egyúttal azt is jelenti, hogy nemcsak a Nyugat-Dunántúlon fut ez a program, hanem az ország további öt vidéki (konvergencia) régiójában is, de a nyugat-dunántúli régióban a fenti konzorcium bonyolítja le a konstrukciót.

A 632 millió forintos pályázati keret 86%-át fizeti az Európai Szociális Alap, a fennmaradó 14% jön a magyar költségvetésből. A projekt adatlapja szerint a megvalósítás kezdete tavaly február 28. volt, a vége pedig a tervek szerint 2022. augusztus 30. A kifizetett előleg mértéke (tavaly júliusban történt meg) egyelőre 305 millió forint, azaz az elnyert keretösszeg csaknem fele.

 

Az aktuális uniós támogatási adatbázis szerint a GINOP-5.1.9-17 kódszámú pályázatra összesen 10 támogatási kérelem érkezett be 10,5 milliárd forintos támogatási igénnyel (ezek a konzorciumok, nem a fiatalok, vagy álláskeresők), amelyek közül 6 igényt támogattak eddig 5,97 milliárd forinttal, és ezekre együttesen 2,57 milliárd forintot fizettek ki eddig (előlegek formájában, ahogy azt a nyugat-magyarországi konstrukciónál is látjuk).

 

Teljes cikk

https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20190917/45-millios-eu-tamogatast-kaphatnak-az-allaskeresok-es-fiatalok-vallalkozok-orszagszerte-401159

 

 

Így őrli fel a nőket a család és a munka összeegyeztetése

 

A láthatatlan munkáért és a munkahely érdekében meghozott áldozatokért nagy árat fizetnek az anyák. Sok anya érzi úgy, hogy akinek nincs gyereke, vagy aki férfi, vagy mindkettő, annak fogalma sincs arról, milyen küzdelmes, és mennyi erőforrást igényel kisgyerek mellett dolgozni.

 

Rengeteg tépelődő, vergődő és hibákat elkövető anya van, és van igen sok tökéletes is. Utóbbiakban az a közös, hogy még nincs gyerekük. Anne Kenny és Natalie Tulsiani végzett minikutatást 13 dolgozó, öt évnél fiatalabb gyerekkel rendelkező anyával, és mindannyiuknál ugyanazt, a szerepeik ütközéséből fakadó feszültséget tapasztalta, amit a The Mediumon összegeztek. Első megszólalójuk, az értékesítő Claire szerint a legkevésbé az anyák érdekeit szolgáló dolog a világon az, hogy úgy össztársadalmilag, mint kicsiben, az aktuális munkahelyeken, nem beszélgetünk arról, hogy milyen nehéz anyának lenni. Ő maga is bevallja, hogy míg nem volt gyereke, egyáltalán nem érezte át az anyák nehézségeit, úgy volt vele, hogy ugyan már, mi lehet ebben olyan nehéz. Ahogy megszületett a gyereke, az értékrendje radikális változáson ment át, most pedig itt áll kimerülten, túlhajszoltan, teljesítőképessége határán, és a munkahelyén ő is (és mindenki más) ugyanazokat az elvárásokat támasztja önmaga felé, mint amiket korábban.

 

A szerzők egyetemet végzett, fehérgalléros munkákban dolgozó anyákkal beszéltek, akik olyan, nem szociálisan érzéketlen és rosszul fizető helyeken dolgoztak, mint a Google vagy az Airbnb. A csapdák, amikben vergődnek viszont univerzálisak, és a nehézségek magyar viszonylatban vagy alacsonyabb presztízsű munkahelyeken csak még fokozottabbak lehetnek.

 

Láthatatlan munka

Akármennyire jó fej az apa, aki igyekszik kivenni a részét a gyereknevelésből, akármennyire törekszik a család arra, hogy egyenlően osszák el a feladatokat, minden megkérdezett anya azt mondta, hogy úgy érzi, a család menedzsmentje, a döntéshozatal és a háttérfeltételek biztosítása az ő vállán nyugszik. Általában jóval nagyobb arányban viszik és hozzák az anyák a gyerekeiket ide-oda, mint az apák, az orvosi időpontok megszervezése és a gyerekek orvoshoz vitele az anyák feladata, az egyéb elfoglaltságok, sport, fejlesztések felkutatása az anyák dolga, a bébiszittert ők intézik, és általában ők azok, akik gondoskodnak a fogyó készletek újratöltéséről is. „A legjobb apa, de a legtöbb dologról, amit csinálok, halvány sejtése nincs. Azt hiszi, valami varázslattal terem mindig pelenka, mint ahogy megfelelő méretű, az évszaknak megfelelő kisruhák is csak úgy odakerülnek a szekrénybe” – mondja az operatív igazgató Lexi, sok anya érzésére rezonálva. A háttérfeltételek biztosítása időigényes, érzelmileg megterhelő felelősség, amit az anyák a látszólag kifogyhatatlan, de valójában az évek során egyre csökkenő energiakészleteikből oldanak meg.

 

Az anyák láthatatlan áldozathozatala a munkájuk miatt

A munkahelyek általában teljes energiabedobást várnak, és az anyák gyakran kerülnek abba a helyzetbe, hogy a munkájuknak való megfelelés miatt félreteszik a saját szükségleteiket, vagy azokat a dolgokat, amiket a családjuknak biztosítani szeretnének. Például szeretnének két hétig otthon maradni a beteg gyerekükkel, hogy ápolják, amíg teljesen meg nem gyógyul, de úgy érzik – legtöbb esetben jogosan –, hogy a munkahelyük nem tolerálná az újabb táppénzt. Vagy egészséges anyagokból, ízletes vacsorát főznének a családnak, de nincs erre idejük. Emiatt aztán az életük tele van bűntudattal és önváddal, sem a munkahelyükön nem teljesítenek úgy, ahogy szeretnének, mert azért csak kihúzzák magukat a család miatt egy-egy dologból, csak lerövidítik a munkaidejüket, és a gyerekeiknek sem tudják megadni azt, ami számukra a jó anyaság sztenderdje lenne.

 

Az anyák nem törekednek előléptetésre

Érdekes ellentmondás van itt: míg az anyák rengeteget tesznek bele abba, hogy dolgozhassanak, egy csomó áldozatot hoznak a munkájukért, mégsem érzik úgy, hogy megérdemelnék az előléptetést, hogy karrierjükben van út felfelé. Sokan azt mondták, hogy mióta gyerekük van, türelmetlenek lettek a munkahelyi politikával, helyezkedéssel kapcsolatban. Értékrendjük is átalakult: míg régebben vonzó volt a magas pozíció, nagyobb fizetés, az most elvesztette a csillogását, és sokkal fontosabb számukra, hogy megfelelően ellássák a munkájukat és annak legyen értelme. Sokan úgy gondolják, hogy nem érdemlik meg az előléptetést – néha ezt pusztán a munkahelyen töltött kevesebb idővel indokolva. Tehát a számaik jók, a minőségre nincs kifogás, de egyszerűen azért, mert már nem tudnak a külső kötelességeik miatt napi tíz-tizenkét órát dolgozni, érdemtelennek tartják magukat.

A feletteseik meg úgy veszik, hogy nincs bennük ambíció, vágy az előretörésre, már csak a családjuk a fontos, ezért nem veszik számításba őket. Nem kellene a nagyobb fizetés? Dehogynem. Azért is ellentmondásos ez, mert soha annyira nincs konkrét szükség a pénzre, mint amikor már másokat is el kell tartani. A megélhetés költségei sokszorozódnak a gyerekekkel. Az anyák mégis úgy érzik, hogy limitáltabb idejük miatt nem érdemlik meg, és a világ igazolja is ezt: egy amerikai kutatásban azt találták, hogy minden gyerek négy százalékos fizetéscsökkenéshez vezet. Bennem például az utóbbi években fel sem merült, hogy többet is kereshetnék, sokkal inkább arra törekszem, hogy ugyanazt az összeget kevesebb munkával elérhessem, csökkentve ezzel azt az áldozathozatalt, amit a családtól és magamtól vesz el az, hogy dolgozom.

 

Mi haszna az anyáknak a munkahelyeken?

A szerzők szerint nagyon is sok, és a körültekintőbb, az anyák helyzetét jobban figyelembe vevő munkahelyek sokat profitálhatnak belőlük. Egyrészt diverzifikáltabb lesz a munkaerő, ezáltal több esély van újszerű ötletekre, innovációra. Másrészt a megkérdezett anyák mind azt érezték, hogy hatékonyabbak lettek: okosabban állítják fel a prioritásokat, nem rugóznak lényegtelen dolgokon, határozottabbak, feladatorientáltabbak, jobb az időgazdálkodásuk. Nincs csodamódszer az anyák jó foglalkoztatására, de néhány elvet lehetne követni.

Ismerje el a munkahely, hogy nehéz egy anyának nap mint nap megjelenni a munkahelyén. A vezetők beszélgessenek a beosztott anyákkal a családról, a napi rutinjukról, ismerjék meg, mi mindent tesznek otthon is, keressék, hogy hogyan lehetne jobban összeegyeztetni a kettőt.
Dolgozzanak azon, hogy olyan legyen a munkahelyi környezet, ahol ezeket a nehézségeket szégyen és büntetés nélkül meg lehet beszélni. A kollégák ismerjék meg egymás helyzetét, értsék meg, hogyan lehet jobban támogatni az anyákat.
Legyen láthatóbb az anyaság a munkahelyen is – így az anyáknak ne kelljen egy másik, munkahelyi személyiséget növeszteniük, hanem lehessenek olyanok a munkahelyen is, mint amilyenek valójában.

 

Teljes cikk

https://divany.hu/szuloseg/2019/09/16/anyasag-munka-csalad/?token=c67cd9c619bccce5db5c0d253b0ff679