2019. 09. 17.

Sajtófigyelő 2019.09.17., kedd

 

Nesze neked robotizáció: ez az ősi szakma épp most éli aranykorát

 

Az építészet és a bútorgyártás révén a mai napig fából készült dolgok vesznek körül bennünket, ám a mindennapos használati tárgyaknál egyre kevésbé találkozni a természetes anyagokkal. Bár a műanyag kétségkívül redukálta a tömeggyártás költségeit, nem feltétlenül veszélytelen, szemben az autentikus és 100%-ban környezetbarát fa termékkínálattal. Vajon érdekli ez a vásárlókat? A témában a HelloVidék dél-alföldi vállalkozókat kérdezett személyes tapasztalataikról.

 

Gombfelvarró, kötélverő, kádár, szűrszabó. Csak néhány szakma, amely valaha a megélhetést jelentette egy egész család számára, az ipari fejlődéssel, gépesítéssel azonban nyomtalanul kikoptak a munkaerőpiacról. Bár a modern, robotizálható eszközök és a tömeggyártás megjelenése kezdetben riasztó képet formált a faipari munkások szemében, az iparosmesterek a mai napig keményen tartják magukat a gyárakkal szemben. Veszély csak akkor fenyeget, ha az utánpótlás megszűnik létezni, a szakma kiöregedésével pedig végleg eltűnhetnének a magyar kézműves termékek a polcokról, egyelőre ez viszont inkább csak rémálom, mintsem realitás. Mi motiválhat viszont egy mai fiatalt a kütyük korában, hogy éppen ebben lássa meg a jövőt?

 

A szegedi Demcsák Balázst már 2014-ben, a középiskolai éveiben foglalkoztatta a gondolat, hogy valami olyasmivel szeretne foglalkozni, ami a puszta megélhetésen túl valami többletjelentést is hordoz magában. „A fát most már egyre jobban elhanyagoljuk, nyilván egy-két hétköznapi tárgynál megtalálható, de elgondolkodtatott, hogy létre tudok-e hozni olyasmit, ami mögött egy társadalmi szerepvállalás húzódik. Olyasmit szerettem volna, ami felnyitja az emberek szemét, ami mindannyiunk számára hasznos, gondolok itt a jövő nemzedékére is a faültetés kampányunkkal, hogy minden eladott termék után egy facsemete elültetését szeretnénk támogatni” – beszélt a Csongrád megyei vállalkozó a kezdetekről. A vállalkozás beindítása egészen 4 évig váratott magára, akkor kereste meg Demcsák Balázs Fabó Gergőt, aki azóta a cég értékesítési menedzsere, így 2018-tól az elképzeléseknek megfelelő formában keltették életre a Deer.Woodot.

 

A tulajdonos elmesélte, hogy bár jelenleg kereskedelmi ügyintézőként és üzletkötőként dolgozik teljes állásban egy szegedi cégnél, szeretné, ha vállalkozása megerősödésével minden idejét a saját ötletek megvalósítása tehetné ki. A tervezést 100%-ban Demcsák Balázs végzi, az ő álmai alapján öltöttek testet a különböző karkötők, pénztárcák és névjegykártyatartók is. Az ezekhez szükséges alapanyagokat fenntartható gazdaságokból szerzik be, emellett igyekeznek a legkevesebb hulladékkal dolgozni, de maga a gyártás még egy széttagolt munkafolyamatot takar.

 

Teljes cikk

https://www.hellovidek.hu/gazdasag/2019/09/16/nesze-neked-robotizacio-ez-az-osi-szakma-epp-most-eli-aranykorat

 

 

100 ezerrel többen dolgoznak ebben az iparágban, mint pár éve, mégis óriási a hiány

 

Az építőipar termelése 30 százalékot megközelítő ütemben növekedhet az idei év végéig – mondta Koji László, az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az M1 aktuális csatorna és a Kossuth Rádió közös hétfő reggeli műsorfolyamában.

 

Az ágazat 2013-hoz képest 100 ezerrel több munkavállalót foglalkoztat – tette hozzá. A legnagyobb megrendelők az ipari létesítmények és logisztikai központok. Mivel Magyarország jelentős forrásokat kapott az Európai Uniótól infrastruktúra-fejlesztésre, ezért nagy az út- és a vasútépítések volumene is – ismertette az ÉVOSZ elnöke.

 

Százalékos mértékben a “nagyon nagy mélypontról jövő” lakásépítések száma növekedett a legjobban 2013 óta. Sokat segítettek a kormány családtámogatási intézkedései, amelyek nélkül a lakásépítések száma továbbra is mélyponton lenne évi 7-8 ezer új lakással – közölte Koji László.

 

Az ágazat jövőjéről az ÉVOSZ elnöke úgy vélekedett: 2020-ban 8-10 százalékos növekedéssel már elégedett lenne.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/karrier/100-ezerrel-tobben-dolgoznak-ebben-az-iparagban-mint-par-eve-megis-oriasi-a-hiany.1082921.html

 

 

Itt a válság? Létszámstopról vallottak a magyar autógyárak

 

A világ meghatározó autópiacai a visszaesés jeleit mutatják, a jövő nem tűnik rózsásnak többek között a Brexit vagy éppen az amerikai-kínai kereskedelmi háború jelentette kockázatok miatt. Egyre több helyről hallani egy közelgő újabb válságról, a Pénzcentrum több ágazati szereplőtől is úgy értesült, hogy emiatt az autóiparban több helyen is létszámstop van érvényben. 

 

Innovációról, alkalmazkodóképességről, és egy esetleges válságra való felkészülésről szólt a Portfolio szeptember 12-én megrendezett Business and Finance Summit 2019 konferenciájának vállalatvezetői panelbeszélgetése, ahol ugyan még nagyon óvatosan, de már mindenki egy újabb recessziót vizionált.

A növekedési ütem csökkenésére kell a gazdaságban felkészülni; bizonyos szektorokban, szegmensekben pedig mérsékelt visszaesésre is sor kerülhet – mondta el Ormosy Gábor, az AutoWallis vezérigazgatója. Mint kiderült, nagyon meredek emelkedésen van túl a Knorr-Bremse is, ebben az időszakban az a munkaerő és beszállítók megtalálása jelentett nehézséget számukra, akik tudják ezzel tartani a lépést. Bár nagyon jól ment nekik, a legjobb években is folyamatosan válságra készültek – számolt be a konferencia panelbeszélgetésén Sávos András, a cég ügyvezető igazgatója.

A Pénzcentrum megkereste a hazai autóipar legfontosabb szereplőit, feltettük nekik a kérdést, igaz-e, hogy már létszámstop van érvényben, várható-e esetleg további intézkedés, például direkt leépítés, vagy a bérek visszavágása?

 

“Mivel továbbra is világszerte élénk a kereslet a Kecskeméten gyártott kompaktautók iránt, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. gyáraiban a termelés három, illetve négy műszakban zajlik, jelenleg mintegy 4700 főt foglalkoztatunk. Társaságunk ezzel a régió egyik legnagyobb munkáltatója. A tavalyi év végén minden fél számára jelentős sikerrel zárultak a szakszervezetekkel folytatott bértárgyalások. A két évre szóló megállapodás eredményeként a leggyakoribb munkavállalói kategóriákban két év alatt összesen 35 százalékkal emelkedik az alapbér társaságunknál, ebből az első, 22 százalékos emelés már 2019. január 1. óta érvényben van.

A kecskeméti Mercedes-Benz gyárban a fent részletezett okok miatt nincs napirenden sem tömeges létszámleépítésre, sem a bérek csökkentésére irányuló elképzelés.

 

Robert Bosch Kft. az év elején jelezte, hogy 2019-ben a globális GDP 2,3 százalékos csökkenésére számítanak, ami a legtöbb piaci szegmensüket érinti, de a gazdasági visszaesés különösen a gépjárműiparban észlelhető és a mobilitás átalakulása kihívások és egyben lehetőségek elé is állítja céget. Hogy ezen tényezőknek a magyarországi telephelyek tekintetében milyen konkrét hatása lesz, még nem lehet teljes bizonyossággal előre jelezni. A Bosch már a korai fázisban elkezdte a felkészülést ezekre a kihívásokra és mindent megteszünk Magyarországon is, hogy sikerrel vegyük ezeket az akadályokat. – tudtuk meg Domokos Dóra PR menedzsertől, majd hozzátete: “Folyamatosan figyeljük és elemezzük a változásokat, hogy azokra időben és rugalmasan tudjunk reagálni az üzleti normáknak megfelelően. A piaci átalakulást a munkaerő vonatkozásában elsősorban a munkatársak át- és továbbképzésével segítjük és törekszünk arra, hogy körültekintő tervezéssel, a munkaerő átcsoportosításával a létszámcsökkenés hosszú távon elkerülhető legyen Magyarországon.”

 

Az Audi Hungariánál nincs létszámstop érvényben. Jelenleg is vannak bizonyos területeken nyitott pozícióink, amelyekre keresik a vállalat jövőképességét biztosító szakembereket.  Átalakulási folyamat zajlik a járműiparban, az Audi Konszernben és az Audi Hungariánál is, amely nagy kihívások elé állítja a vállalatot. Célunk, hogy biztosítsuk törzsgárdánk, a határozatlan munkaszerződéssel rendelkező munkatársaink foglalkoztatottságát. – mondta el a Pénzcentrumnak Mithay-Markó Judit, az Audi Hungária Zrt. külső kommunikációs vezetője. Kiderült az is, hogy az utóbbi hónapokban bizonyos számú határozott idejű munkaszerződést nem hosszabbított meg a vállalat. Ez egy természetes folyamat, a határozott idejű munkaszerződéseket lejáratukkor felülvizsgálják, és csak igény esetén hosszabbítják meg azokat. A vállalat valamennyi munkatársának alapbére a bérmegállapodás lezárásakor rögzítésre került, amely a jelenleg érvényben lévő bérmegállapodás lejártáig nem változik.

 

A Magyar Suzukiánál nincsen érvényben és nem is terveznek létszámstopot sem pedig bércsökkentést. Sőt, az idei évre megnövelték a gyártási célszámukat 185 ezer járműre. 2019. április 1-jével az esztergomi gyár lett az anyacég európai bázisú pótalkatrész- és kiegészítőtartozék-ellátóközpontja. Annak érdekében, hogy a cég Európa- és világszerte biztosítsa a hatékony pótalkatrész ellátást, új munkahelyeket is létrehoztak. Mindemellett a vállalat 2018-ban és 2019-ben 30,9 százalékos bérfejlesztést hajtott végre a fizikai dolgozók körében.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/karrier/itt-a-valsag-letszamstoprol-vallottak-a-magyar-autogyarak.1082903.html

 

 

Robotok vizsgálhatják a jövőben a tőzsdei beszámolókat

 

Azon vállalkozásoknak, amelyek részvényeivel a tőzsdén kereskednek, 2020. január 1-től éves beszámolójukat ember és mesterséges intelligencia (AI) által egyaránt olvasható formában kell közzétenniük. Az uniós előírásnak köszönhetően könnyebb lesz elérni és összehasonlítani a vállalkozások adatait és egyszerűbb lesz azok elemzése is. A bárki által szabadon hozzáférhető adatok miatt a tőzsdei cégek gazdálkodása  a jelenleginél átláthatóbb lesz, ami növeli a befektetők bizalmát. A változásokra azonban az érintetteknek nem árt alaposan felkészülni – írja a Deloitte legfrissebb tanulmányában.

 

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) új, elektronikus beszámolási formátumot dolgozott ki. Ez az Európai Egységes Elektronikus Formátum (ESEF). 2020. január 1-től azon cégeknek, amelyek papírjai bármelyik, az Európai Unió területén lévő tőzsdére vannak bejegyezve, éves pénzügyi beszámolójukat kötelező ilyen módon elkészíteni és közzétenni – írja a tanácsadócég.

 

Az adatokat XHTML formátumban kell feltölteni, azonban a nemzetközi számviteli előírások (IFRS) szerint készült konszolidált beszámolóknál egy másik dologra és érdemes figyelni. Ezeknél ugyanis egy új, a gépek által olvasható XBRL nyelvet is használni kell. Első lépésként csak az éves beszámoló elsődleges elemeit (mérleg, átfogó eredménykimutatás, saját tőke változás kimutatása, cash flow) kell jelölni egy hierarchikus, előre meghatározott ESEF szótár (taxonómia) segítségével. 2022. január 1-jétől viszont már a kiegészítő mellékletben szereplő megjegyzéseket is címkézni kell.

 

Az XBRL (eXtensible Business Reporting Language) egy gépek által olvasható kiterjeszthető üzleti beszámolási nyelv, ami szabadon hozzáférhető és a üzleti adatok digitális megosztásában nyújt segítséget. Az inline XBRL (iXBRL) gépek és emberek által olvasható formátumban jelöli a beszámolót egy taxonómia mentén. Vagyis az XHTML formátumban – amely emberek által olvasható – közzétett beszámoló tartalmazni fogja az XBRL beszámolási nyelv adatait – amelyek a gépek általál olvashatóak – az iXBRL szabvány segítségével.

 

A megfelelő formátumban elkészített és felcímkézett beszámolók várhatóan hozzáférhetőek lesznek az ESMA fejlesztése alatt álló Európai Elektronikus Hozzáférési Ponton (EEAP). A vállalkozások beszámolói így könnyebben hozzáférhetők és egyszerűbben összehasonlíthatók lesznek. A későbbiekben pedig akár az is elképzelhető, hogy ezeket az adatokat mesterséges intelligencia segítségével elemzik.

 

„A felkészülést célszerű időben elkezdeni, hiszen sok a tennivaló. Még a nagyvállalatok körében sem ritka, hogy a beszámolási folyamat kevéssé digitalizált, a beszámolók főleg papíron vagy Excel táblázatokban, esetleg PDF fájlokban készülnek. Az új szabályoknak úgy lehet megfelelni, hogyha beszámolást készítő szoftvert alkalmaznak, amely alkalmas az ESEF címkézésre, vagy a kész éves beszámolót címkézik fel ugyancsak egy szoftver segítségével vagy kiszervezik a tevékenységet” – mondta el Lukáts Attila, a Deloitte XBRL tanácsadás területéért felelős projekt menedzsere.

 

A felkészülés során hasznos lehet, ha a tavalyi beszámolója alapján a vállalkozás készít egy fájlt, amelyben meghatározza, hogy a beszámoló melyik sorához, melyik címke való. A címkézés után az elkészített XHTML formátumú fájlokat már lehet tesztelni, hogy megfelelnek-e az ESEF szabályainak. Elkerülhetetlen a címkézés minőségének ellenőrzése is, hiszen ez lesz az alapja a későbbi elemzéseknek. Jelenleg ez a feladat nem tartozik a könyvvizsgálók hatáskörébe, ám könnyen lehet, hogy előbb utóbb változni fog a szabályozás.

 

„Összeségében véve a tőzsdecégek számára okoz némi pluszmunkát az, hogy megfelelhessenek az új előírásoknak, ám mégsem járnak rosszul. Az új XBRL nyelv alkalmazása egyidejűleg ugyanis lehetőséget ad a riportálási folyamatok egységesítésére, digitalizálására és hatékonyabbá tételére” – tette hozzá Lukáts Attila.

 

Teljes cikk

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20190916/robotok-vizsgalhatjak-a-jovoben-a-tozsdei-beszamolokat-400985

 

 

Nagyon rossz hír jött Magyarországnak: még nagyobb EU-pénz vágást akarnak a németek

 

Míg az Európai Bizottság 1,11%-os, a németek legfeljebb 1%-os EU-s költségvetési méretet akarnak a 2021-2027-es időszakban a közösség együttes gazdasági méretéhez (GNI) képest, ami afelé mutat, hogy a bizottsági javaslatból kalkulálható akár 20-25% körülinél is nagyobb felzárkóztatási és agrárügyi forrásvágással lesz kénytelen szembe nézni többek között Magyarország.

 

Elég kellemetlen közép távú gazdasági kilátások rajzolódnak ki többek között Magyarország számára is a Politico hétvégi értesüléséből, miszerint a német kormány írásba adta a finn soros elnökségnek a 2021-2027-es EU-költségvetési tárgyalások őszi éles szakasza előtt, hogy ők csak a GNI-hoz képest legfeljebb 1%-os 7 éves keretköltségvetést támogatnak. Azaz szó sincs nagyvonalú felajánlásról, és érdemi költségvetési befizetés növelési vállalásról.

 

A britek nélkül nézve a mostani 7 éves ciklus keretköltségvetése 1,13%-os a közösségi GNI arányában, az Európai Bizottság tavaly májusi javaslata pedig ennek 1,11%-ra csökkentését tartalmazta. Ehhez képest javasolnak tehát jóval kisebb, mindössze 1%-os “tortát” a németek. Sőt, amint az alábbi ábrán látszik: az elmúlt étvizedek legkisebb költségvetési tortájáról lenne szó.

 

A Bizottság egyébként azt is javasolta, hogy a hagyományos nagy kasszák (felzárkóztatás, agrár) együttes súlyát 70%-ról 60%-ra kell csökkenteni, és ezzel párhuzamosan javasolta növelni a klímaváltozási/energiahatékonysági, a kutatás-fejlesztési, a digitalizációs, a menekültek integrációjára, a nagy közlekedési infrastruktúrákra szánt, valamint a társadalmi-szociális célokra szánt források volumenét.

 

Mindebből egy tavaly nyári részletes elemzésünk szerint az jött ki, hogy a Magyarországnak szánt felzárkóztatási források reál értelemben 24%-kal, az agrárkassza hektáralapú földtámogatásokat is takaró első pillére 21%-kal,  a második pillérében, a vidékfejlesztési források 31%-kal zuhanhatnak. Ezek tehát azok a változások lennének, amelyek a Bizottság javaslatából rajzolódtak ki, mint Brüsszelből elhozható források. Ezek magyar gazdasági növekedést fékező hatását jelentősen enyhítené az a szintén bizottsági javaslat, hogy markánsan meg kell emelkednie a tagállamok saját költségvetési „kiegészítésének” (társfinanszírozási arány). Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy míg most 100 forintnyi itthoni uniós fejlesztés mögött 85 forint a brüsszeli és 15 forint a magyar költségvetési támogatás, addig utóbbi összeg 30 forintra, a duplájára emelkedne.

EZEK ALAPJÁN TAVALY NYÁRON AZT KALKULÁLTUK, HOGY 2018-AS ÁRAK MELLETT MINTEGY 7,6 MILLIÁRD EURÓVAL, KB. 2400 MILLIÁRD FORINTTAL KEVESEBB FORRÁST KAPHAT MAGYARORSZÁG AZ EU KÖZÖS KÖLTSÉGVETÉSÉBŐL 2021-2027 KÖZÖTT, MINT A MOSTANI CIKLUSBAN ÉS 3,1 MILLIÁRD EURÓVAL, 1000 MILLIÁRD FORINTTAL TÖBBET, KELLENE BEFIZETNIE A KASSZÁBA, ÍGY AZ EU-PÉNZEK NETTÓ EGYENLEGE KÖZEL 34%-KAL, 21,3 MILLIÁRD EURÓRA ESNE.

 

Mivel azonban a Bizottság javaslata alapján kötelezően jelentősen meg kell emelni a társfinanszírozás arányát, így akkori kalkulációink szerint a teljes itthon felhasználható forráskeret (uniós támogatás + hazai társfinanszírozás) “csak” 7,7%-kal fog majd esni. Akkor azt is kalkuláltuk, hogy a 2021-2027 között elhozható EU-pénz éves átlagban a magyar GDP 2,6%-át tenné ki, ami jelentős csökkenés lenne a mostani ciklusra kalkulált GDP-arányos évi 4%-nál, azaz éves átlagban 1,4%-ponttal lassulna az uniós forrásbeáramlás, ami az előző évekhez képest lényegesen kisebb gazdasági élénkítő hatást jelentene.

EZT A FENTI HELYZETET RONTHATJA TEHÁT TOVÁBB A MOST KISZIVÁRGOTT NÉMET STRATÉGIA, MISZERINT ŐK A BIZOTTSÁG ÁLTAL JAVASOLTNÁL TÖBB MINT 10%-KAL KISEBB TORTÁBÓL OSZTANÁK A PÉNZEKET A 2021-2027-ES CIKLUSBAN.

 

Emellett továbbra is ragaszkodnának ahhoz, hogy a tagállamok társfinanszírozási rátája is emelkedjen meg, de a jelek szerint a Brexit által okozott költségvetési lyukat csak részben javasolnák betömni a megemelkedő társfinanszírozás mellett is.

 

Teljes cikk

https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20190916/nagyon-rossz-hir-jott-magyarorszagnak-meg-nagyobb-eu-penz-vagast-akarnak-a-nemetek-400973