2019. 09. 16.

Sajtófigyelő 2019.09.16., hétfő

 

Nem kell több új, milliókba kerülő munkahely

 

Száműzi a munkahelyteremtést a külföldiek beruházásaihoz adott támogatások feltételei közül a kormány. A szabad munkaerő elfogyóban, a vendégmunkásokat pedig nem szereti a kabinet.

 

Kikerül az egyedi kormánydöntésen alapuló beruházási támogatások (EKD) feltételei közül a munkahelyteremtés – közölte csütörtöki tájékoztatóján Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter ezt azzal magyarázta, hogy magyar gazdaságpolitikát a magyar emberek munkájára lehet alapozni, ám a mai körülmények között az ország legfeljebb 5 millió munkavállalóval számolhat. Arra, hogy a minden területen érezhető munkaerőhiányt hogyan enyhítenék, nem adott választ a miniszter, mint ahogyan arra se, hogy a nálunk dolgozó külföldiek, például az ukránok, szerbek vagy mongolok munkájára milyen mértékben számítanak. A vendégmunkásokkal feltölthető munkahelyek létrejöttét viszont már nem támogatja a kabinet.  Emelik viszont – 3 ezer euróról 4 ezer euróra – a képzési támogatások összegét, a tanműhelyekre igényelhető támogatások is kibővülnek, és az adótörvényekből már ismert módon 50 millió forintra csökken az eddigi 500 millió forintos, a kisvállalkozások által adókedvezménnyel támogatható beruházásának legalacsonyabb értéke – közölte a miniszter.

 

A hamarosan nyilvánosságra kerülő kormánydöntés nem előzmények nélküli. Az elmúlt másfél évben folyamatosan változott az külgazdasági tárca támogatási politikája. Az állami, néha irritálóan magas összegek elnyeréséhez már nem volt feltétlen szükség új munkahelyek teremtése, elég volt, ha egy cég új technológiát hozott az országba, bár még ez alól is voltak kivételek – ezt lehetővé tette az egyedi kormánydöntés. Az idén például így kapott 1,2 milliárd forintos támogatást a német Robert Bosch Kft., vagy a nyomdaiparban utazó magyar Hamburger Hungária Kft., illetve az Egis Nyrt. is. Az idén az első hét hónapban elköltött 54 milliárd forintnyi juttatással 3729 új munkahely létrehozását tudták támogatni. A juttatások többsége azonban továbbra sem nem a hightech munkahelyekre, hanem az autó- és élelmiszeriparba áramlik. Amennyiben a jövőben nem lesz szükség munkahelyteremtésre kormányzati támogatás elnyeréséhez, azzal egyfelől a kormány szentesíti a külügy gyakorlatát. Másfelől pedig a lépés annyiban nem meglepő, hogy az elmúlt hónapokban egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni Magyarországon, ezért a kormány a jelek szerint lemond a foglalkoztatás további ösztönzéséről, de továbbra is támogatni szeretné az új beruházások megvalósítását vagyis a működőtőke-beáramlását.  43 nagyberuházás érkezett Magyarországra, illetve ennyiről született megállapodás.

 

Az utóbbi években igencsak elszálltak a kormány beruházásösztönző kiadásai, az összegeket és az egy főre jutó támogatást nézve is. Idén az első hét hónap alatt már 55 milliárd forintot költött el a külgazdasági tárca beruházások támogatásra, miközben az egész éves költés 2015-ben még csak 35 milliárd forint volt. Az elmúlt évekre az egy munkahelyre jutó támogatás átlagos összege 7,5-10 millió forint között ingadozott, az idei nagy összegű – és munkahelyteremtéshez nem kötött – támogatások miatt az adófizetők már átlagosan 14,6 millió forinttal dotálták egy-egy új munkahely létrejöttét, míg tavaly még 10 millió forintból kijött egy-egy állás.   Az esztendő első felében átalakult a friss külföldi beruházások származási országának rangsora: az eddig vezető Németország helyét Dél-Korea vette át – közölte a miniszter. Az új dél-koreai vállalkozások kivétel nélkül az autóiparhoz, például az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódnak, amelyek a miniszter szerint nem összeszerelő üzemek. Szakértők azonban ezt a kijelentést cáfolják, mert nem kapcsolódnak ezekhez kutatási-fejlesztési központok.  Az év első hat hónapjában 731 milliárd forint összértékben 43 nagyberuházás érkezett Magyarországra, illetve ennyiről született megállapodás.

 

Teljes cikk

https://nepszava.hu/3049876_nem-kell-tobb-uj-milliokba-kerulo-munkahely

 

 

Ez most komoly? Már robotok interjúztatják a jelentkezőket

 

A HR világát is meghódítja a mesterséges intelligencia. Az új technológia alkalmazási lehetőségei és előnyei a toborzás, a munkavállalói élmény fokozása, a képzések és az adatelemzés területén is láthatók, és főként a gyorsabb és könnyebben kezelhető folyamatokban és az egyéni dolgozói igényekhez igazodó ajánlatokban és HR megoldásokban jelenik meg.

 

A HR nem az a vállalati terület, ahol a technikai újdonságok legelőször megjelennek, a digitalizáció azonban lassan ezt a területet is meghódítja. Az adatnyilvántartás és a folyamatok automatizálása után a humánerőforrás-menedzsment a digitalizáció következő szintjére lép, és egyre erőteljesebben alkalmazza a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket. Négy területen kiemelten jelentkeznek a mesterséges intelligencia alkalmazásának előnyei a HR-ben: a toborzás során, a munkavállalói élmény fokozásában, a képzésekben, valamint az adatelemzésben. Ami mindegyik területen közös, hogy gyorsabb és könnyebben kezelhető folyamatok jönnek létre, illetve a gépi tanulásnak (machine learning) köszönhetően az eltérő dolgozói igényekhez és szokásokhoz igazodva személyre szabott ajánlatot és HR módszereket lehet nyújtani a dolgozóknak.

 

Egyénre szabott okos megoldások a HR-ben

Már a toborzási folyamat során megjelennek a digitális megoldások. A K&H például egy mobilalkalmazás segítségével “szelfi” interjúkat használ a jelöltek kiválasztásához, hogy a munkaerő-felvételi folyamat minden résztvevő számára gyorsabb, kényelmesebb és időben hatékonyabb legyen. Az új kollégák beléptetése pedig teljes mértékben digitális úton, azaz papírmentesen történik. Nemzetközi szinten az is egyre elterjedtebb, hogy a jelöltekkel egy külön erre a célra fejlesztett chatboton keresztül történik a kommunikáció.

 

Az új kollégák kiválasztása és beléptetése mellett a jelenlegi dolgozók számára nyújtott munkavállalói élmény fokozásában is nagy segítséget jelentenek a digitális, illetve mesterséges intelligencián alapuló HR eszközök. A K&H anyavállalatánál, a belga KBC-nél már robotizált személyügyi adminisztráció segíti a napi munkavégzést: a dolgozók egy chatboton keresztül kaphatnak választ a munkavállalói viszonyt érintő kérdéseikre, a kiküldetésben levő kollégákat pedig mobilalkalmazás segíti a számlaelszámolásban.

 

A folyamatos szakmai fejlődésben és kiteljesedésben szintén nagy segítséget nyújtanak a digitális HR megoldások. A K&H-nál az elmúlt évben 251 e-learning képzés és 187 képzési videó készült, a digitális platformokat és azok használatát bemutató K&H digi jogsi komplex interaktív képzési program pedig a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült azzal, hogy több mint egy órán át 1129 kolléga kapcsolódott be az online vetélkedőbe. A negyedik nagy terület pedig a munkavállalói viszony során keletkező adatok feldolgozása, aminek segítségével nem csak a szokásos munkaügyi adatokat ismerhetjük meg, de olyan kérdésekre is választ kaphatunk, hogy melyik felsőoktatási intézmény nyújtja számunkra a legképzettebb jelölteket, vagy hogy a munkavállalói életút során melyek a legkritikusabb kilépési pontok.

 

Munkavállalói feladatok és képességek változása

A digitalizáció térnyerésével összhangban a feladatkörök és az ezek betöltéséhez szükséges képességek is változnak. A pénzintézet esetében ez főként három tényezőben nyilvánul meg: egyrészt a fiókhálózatban dolgozó kollégák szerepe egyre erőteljesebben eltolódik a tanácsadói irányba, mivel a pénzforgalom nagyrészt már fiókokon kívül, online vagy bankkártyán keresztül történik, illetve a készpénzfelvétel is egyre kevésbé a fiókokban, hanem sokkal inkább az ATM-eken keresztül történik. Másrészt olyan agilis munkavállalókra van szükség, akik minden eddiginél könnyebben és gyorsabban tudnak alkalmazkodni az új technológiákhoz, miközben egyre több munkakör betöltéséhez szükséges informatikai tudás.

 

Teljes cikk

Pénzcentrum

 

 

Az irodisták nemsokára térdig gázolhatnak az MI-ben

 

A Gartner előrejelzése szerint öt év múlva már számtalan formában találkozunk a munkahelyen is a mesterséges intelligenciával.

 

A mesterséges intelligencia széles körben és változatos formában jelenik meg majd a legtöbb irodai környezetben, leginkább látványosan azoknak a hangvezérelt digitális aszsisztenseknek a képében, amelyek az otthoni felhasználásban már megfelelően népszerűek, és így nemsokára elkezdenek majd beszivárogni az irodákba is. Így vagy úgy, de az MI-technológiák használata 2025-re alapértelmezett dolog lesz, még akkor is, ha jelenleg a személyiségi jogi és IT-biztonsági aggályok nagyban korlátozzák a bevezetéseket – derül ki a Gartner elemzőinek előrejelzéséből.

 

A piackutató londoni Digital Workplace Summit konferenciáján elhangzott prognózisokról az amerikai Computerworld közölt beszámolót. A lap a Gartner egy másik előrejelzését is idézi, amelynek alapján az okos hangszórókra fordított konzumer és üzleti jellegű költések már 2021-re elérik a 3,5 milliárd dollárt, és az azt követő két évben a digitális munkások 25 százaléka áll rá az MI-segédek napi rendszerességgel való használatára.

 

A Gartner alelnöke, Matthew Cain is rendesen odatette tette magát a digitális asszisztensek promóciójában, aki szerint annyira egyértelmű az Alexa vagy a Siri hozzáadott értéke a privát felhasználásban, hogy szinte érthetetlen, miért csak a következő évtizedben jelennek meg tömegesen is a hasonló eszközök a munkahelyeken. Ehhez mérten arra bíztatta a technológia iránt érdeklődő szervezeteket, hogy már most kezdjék el felépíteni a hang alapú asszisztensek telepítéséhez, kezeléséhez és biztonságos üzemeltetéséhez szükséges képességek felépítését.

 

Mi akarjuk megmondani, miben van szükségünk segítségre

A munkahelyeken természetesen nem csak az okos hangszórók formájában jelenik majd meg az MI. Jönnek a menedzsment-feladatokat támogató algoritmusok vagy az olyan beágyazott megoldások, amelyek az okos irodai technológiák keretei között a helykihasználás, a hűtés-fűtés, az energiahatékonyság, a készletezés vagy a kontextuális elemzésre épülő navigáció területén segítik a munkahely működését.

 

Mindezek értelmében a Gartner szerint nem életszerűek azok az aggodalmak, amelyek konkrét MI-vezérelt robotoktól féltik a jelenleg meglévő állásokat. A mesterséges intelligencia nagy léptékű alkalmazására ugyanis az ilyesminél sokkal prózaibb módon kerül majd sor: a piackutató egy másik elemzője szerint 5 év múlva az MI meghatározó, de jórészt láthatatlan kísérője lesz a mindennapos munkavégzésnek.

 

Bizonyos formában egyébként már ma is sokan kerülnek rendszeresen kapcsolatba valamilyen MI-alapú rendszerrel, például azon keresztül, hogy a szoftvergyártók most is gépi tanuló algoritmusokat integrálnak az irodai hatékonyságnövelő eszközökbe. Ez nem fog sokban megváltozni, csak kiszélesedik az MI alkalmazása, és az új készségek nagyjából egybevágnak azokkal az elvárásokkal, amelyeket a munkavállalók maguk is megfogalmaznak a mesterséges intelligenciával szemben. Senki sem akar ugyanis a gépektől szerezni válaszokat a komplikált kérdésekre, ugyanakkor a legtöbben hasznosnak tartanák az MI-t a hibák jelzésében, a szükséges információ gyors felkutatásában vagy a nagy adattömegek ugyanilyen gyors átfésülésében.

 

A Gartner a konferencián vázolt álláspontját úgy lehetne röviden összefoglalni az MI munkaerőpiaci hatásairól, hogy az több új álláshelyet teremt majd, mint amennyit megszüntet – egyszerűen azért, mert a hatékonyság növekedése az üzlet bővülését hozza magával, az utóbbi pedig munkahelyeket teremt. Az MI legelsősorban a rutinszerű feladatokat lesz képes részben vagy egészben átvenni, ami lehetőséget ad rá, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a szóban forgó feladatok emberközpontú, kreatív elemeire. A legtöbb állás így nem megszűnni, hanem “csak” folyamatosan változni fog.

 

A gépi intelligencia segíti a kreativitást, kivéve ha visszafejleszti

Mindennek látszólag ellentmondanak azok a tapasztalatok, amelyek szerint az MI nem mindenkiből pont a kreativitást hozza elő. Majdnem egy éve számoltunk be mi is a Bowery Farming nevű cégről, amely épületek belsejében, emeletes elrendezésben termeli a növényeket, és a munka irányítását is öntanuló gépi algoritmusokra bízza. Az alkalmazottak a Bloomberg riportja szerint itt kifejezetten elégedettek azzal, hogy egy gép utasításait kell követniük – a fizetésük bőven felette van az amerikai mezőgazdasági munkások medián bérének, miközben nem kell amiatt aggódniuk, hogy jól teszik-e, amit éppen tesznek.

Ugyanígy létező jelenség az úgynevezett “automation bias”, vagyis hogy az emberek hajlamosabbak jobban hinni a gépeknek, mint az emberek (akár saját maguk) ellentétes értelmű döntéseinek. Ez nyilván necces dolog, amikor valaki teljes mértékben rábízza magát például egy önvezető képességgel rendelkező járműre, és így esélye sem lesz beavatkozni, ha veszélybe kerül az algoritmus hibás működése vagy leállása nyomán. Valószínű persze, hogy mindez máshogy csapódik le az irodai környezetben, mint egy farmon vagy akár az atomfegyverek bevetésekor, de a fentihez hasonló előrejelzéseket akkor is érdemes lehetőségként, nem pedig biztos receptként felfogni.

 

Teljes cikk

https://bitport.hu/az-irodistak-nemsokara-terdig-gazolhatnak-az-mi-ben

 

 

Kontrát Károly: A gazdasági eredmények teszik lehetővé a juttatást

 

Az értékteremtő munka elismeréseként, nem pedig kampánycéllal nyújt a kormány a havibéren felül nettó 54 ezer forintos egyszeri juttatást a közfoglalkoztatottaknak – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Kontrát Károly. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a jelentős gazdasági növekedés és a közfoglalkoztatotti létszámcsökkenés tette lehetővé az egyhavi pluszpénzt. A közmunkások elhelyezkedését novembertől a tárca gazdaságélénkítő programja is tovább segíti.

 

Kontrát Károly a lap szombati számában megjelent interjúban elmondta, hogy az összeg legkésőbb szeptember 20-ig minden közfoglalkoztatotthoz megérkezik, nincs külön teendőjük.

 

Az államtitkár határozottan visszautasította azokat az ellenzéki vádakat, amelyek szerint a kormány célja a juttatással az, hogy szavazatokat szerezzen a közelgő önkormányzati választásokra. A támogatással elismerjük a társadalom számára hasznos munkájukat azoknak, akik még a közfoglalkoztatásban dolgoznak. Emellett az érintettek álláskeresését is támogatni szeretnénk az összeggel – nyomatékosította a politikus.

 

Az egyszeri, foglalkoztatást ösztönző támogatásra azok jogosultak, akik idén január 1. és július 31. között legalább kilencven napig közfoglalkoztatotti jogviszonyban álltak, és jogviszonyuk augusztus 1-jén is megvolt. Nem jogosultak viszont azok, akiket kizártak a közfoglalkoztatásból például azért, mert tanköteles gyermekük mulasztása miatt elmarasztalták őket, vagy nem fogadták el a nekik felajánlott képzést, illetve állást.

 

Az államtitkár kiemelte: a közfoglalkoztatás csúcsévéhez, 2016-hoz képest az idén júliusban 121 ezer fővel dolgoztak kevesebben a másodlagos munkaerőpiacon, alig több mint 103 ezer fő. Az elmúlt egy év alatt pedig 23 ezer közmunkásnak sikerült elhelyezkednie a vállalkozásoknál vagy a közszférában.

 

Teljes cikk

Világgazdaság

 

 

Jogértelmezési kérdések a szakszervezet jogállásával kapcsolatban

 

Szabó Imre Szilárd tanulmányában néhány olyan, a gyakorlatban felmerülő jogértelmezési kérdést tesz elemzés tárgyává, melyek plasztikusan világítanak rá arra a kérdésre, hogy a tételes magyar munkajogi szabályozás egyes elemei milyen gyakorlati problémákat vetnek fel, és eltérő értelmezési lehetőségeket nyitnak meg a szakszervezetek jogállásával, illetve jogaik gyakorlásával összefüggésben. Ennek keretében vizsgálja a szakszervezetek jogi természetét, így magát az (elsősorban jogi) meghatározást és a szakszervezet célját, különös tekintettel a „munkaviszonyon túli” szervezkedési lehetőségekre. Ezt követően a jogálláshoz kapcsolódó státuszkérdések és polgári jogi tartalommal is bíró, ugyanakkor munkajogi szempontból idejétmúlt fogalmakat mutatja be. Végül a kollektív szerződés megkötéséhez kapcsolódóan a szakszervezeti szövetség kollektív szerződéskötési lehetőségeit vizsgálja meg, úgy, hogy az egyes vizsgált kérdésekhez de lege ferenda javaslatokat fogalmaz meg.

 

Teljes cikk és a tanulmány

https://szakszervezetek.hu/dokumentumok/munkajog/19773-jogertelmezesi-kerdesek-a-szakszervezet-jogallasaval-kapcsolatban