2019. 09. 13.

Sajtófigyelő 2019.09.13., péntek

 

Szijjártó: a magyar emberek munkája világszinten versenyképes

 

Szijjártó Péter elmondta, az idei beruházások révén majdnem 7300 munkahely létesült Magyarországon.

 

A magyar emberek munkája világszinten versenyképes, tudásuknak és képzettségüknek köszönhetően a belföldön előállított termékek és szolgáltatások mindenütt keresettek – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten. Szijjártó Péter közölte, hogy januártól júniusig 43 Magyarországra érkező nagyberuházásról született megállapodás, több mint 731 milliárd forintos összértékük a tavalyi azonos időszakhoz képest 11 százalékos növekedést mutat.

 

Tavaly 1350 milliárd forint értékben 98 beruházás jött az országba, 2009-ben pedig ennek csupán a negyede – tette hozzá. Az idei beruházások révén éves összevetésben 9 százalékkal több, majdnem 7300 munkahely létesült. A munkavállalók 2017-ben átlagosan bruttó 304 ezer forintot, 2018-ban 420 ezer forintot, idén pedig 505 ezer forintot kerestek az új állásokban. A miniszter tájékoztatása szerint idén először nem Németországból, hanem Dél-Koreából érkezett a legtöbb beruházás. Szijjártó Péter a távol-keleti ország befektetői súlyát az elektromos autózással magyarázta.

A kivitel értéke és a beruházások összege 5 éve megszakítás nélkül, évről évre új rekordot állítva nő, Magyarország pedig termelési központból tudásalapú, kutatás-fejlesztésre összpontosító gazdasággá alakult – összegezte az adatokat a tárcavezető. Az erősödő kivitelnek köszönhető, hogy Magyarország exportteljesítménye a 34. a globális rangsorban, noha lélekszám alapján jóval hátrébb, a 92. helyen áll az ország – mondta.

 

Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter kijelentette, hogy magyar gazdaságpolitikát a magyar emberek munkájára lehet alapozni, ám a mai körülmények között az ország legfeljebb 5 millió munkavállalóval számolhat. Október 1-jétől ezért a beruházási támogatások feltételei közül kikerül a munkahelyteremtés, viszont 3 ezer euróról 4 ezer euróra nő a képzési támogatás összege, a tanműhelyekre igényelhető támogatások kibővülnek, és fokozatosan 50 millió forintra csökken a kisvállalkozások adókedvezménnyel támogatható beruházásának legalacsonyabb értéke – közölte a miniszter.

 

Teljes cikk

https://www.hrportal.hu/c/szijjarto-a-magyar-emberek-munkaja-vilagszinten-versenykepes-20190912.html

 

 

Új trend: a bérelt lakás lett a menő, nem a saját tulajdon

 

A kormány lakáspolitikai döntéseinek hatása éppen szembe megy az általuk megjelölt céllal. A lakások drágulása külföldi munkavállalás felé löki a fiatalokat a hazai otthonteremtés helyett. Az itthon maradók csak súlyos hitelek és családi összefogás segítségével keríthetnek fedelet a fejük fölé – összegezhető a kutatások eredménye.

 

Hol van az a lélektani határ, amikor inkább megéri lakbért fizetni, mintsem saját lakásban élvel hitelt nyögni? – tette fel a kérdést a Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity vezetője az általuk készül idei lakhatási jelentés tegnap esti bemutató fórumán. Ez csak részben pénzügyi kérdés – válaszolta meg rögtön egy hosszú szőke hajú lány a felső padsorokból. – Amíg nem tudom, hogy itt akarok élni, itt fogok-e hosszú távon dolgozni, amíg nem tudom, hogy ide köt-e a társam vagy máshol alapítunk családot, addig nem akarom megkötni magam egy ilyen döntéssel, mint a lakásvásárlás.

 

A mai huszonévesek, friss diplomások jó része egyelőre kivár. Még nem döntötte el, hogy itthon marad vagy külföldön építi a karrierjét, alapít családot. Ehhez a döntésérlelős folyamathoz pedig jobban illik a lakásbérlet, mint a saját tulajdonú ingatlan – mutat rá Hegedűs József szociológus, aki szerint a kormány lakáspolitikai döntései  nyomán elszabaduló albérletárak a távozás felé lökik a bizonytalankodókat. A mai fiatalok közül sokan megtapasztalták, hogy szüleik súlyos adósságba verték magukat a családi otthon megteremtéséért. Azután jött a soron következő válság, majd a válás, és a hitelcsapda rácsapódott a családra.

 

A szakma is úgy látja, hogy a CSOK, a babaváró hitel, a falusi csok most újragenerálja a a 2000-es évek hitelválságát. A jelenlegi fiatalok generációja pedig nem akar a szülei útján végigmenni. Inkább szerencsét próbál a határokon túl. A szociálpolitikai szakember ugyanakkor erős csábításnak tartja a kormányzati „ingyenpénzeket”, amelynek engedve lesznek, akik sutba vághatják a gyermekkori tapasztalatokban gyökeredző óvatosságot.

 

Az Orbán- kormány kezdetektől a lakástulajdon-szerzést támogatja. A különféle kedvezmények és támogatások nagyon sok befektetőt vonzottak a lakáspiacra az elmúlt 6-8 évben. A forrásbővülés nyomán felpörgött a lakásépítés, az árak pedig meglódultak. Budapesten 22,9 százalékkal nőttek a lakásárak 2018-ban, ami érdemi gyorsulás a 2017-es 15,8 százalékhoz képest. A vidéki városokban is megfigyelhető az ütemes áremelkedés, csak ott 13,3 százalékról indulva nőtt 18,2 százalékra.

 

Az MNB májusi lakáspiaci jelentése szerint tavaly az új lakások 53 százalékát befektetésként vásárolták, míg az első lakást vásárlók aránya alig 12 százalék volt. Az áfa-kulcs ideiglenes csökkentésének 60 százalékát ugyanakkor felszívta az építőipar. Az adókedvezmény megszűnése (pontosabban 2023. december 31-ig továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazható azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek 2018. november 1-én végleges építési engedéllyel rendelkeztek), a lakástakarékpénztárak megtámadása és főként az állami szuperkötvény nyári megjelenése azonban váratlanul befékezte a piacot. A befektetők jó része elfordult az ingatlanoktól: arányuk 38 százalékra esett vissza az idei első félévben. Közben az első lakásvásárlók aránya (nem a fiatalok körében, hanem a teljes társadalomban) megduplázódott.

 

A szülői ház elhagyását, a saját otthon megteremtését sokan azonosítják a felnőtté válással.  Csakhogy ez gyakorta nem a fiatal szándékán, hanem az anyagi lehetőségeken múlik. A 18 év alattiak harmada túlzsúfolt lakásban él, sokan születésüktől lakhatási szegénységben.  Számukra a saját otthon megteremtése nagyon nagy kihívás, amit tovább súlyosbít a szociális bérlakások hiánya, a bérlakások piacának szabályozatlansága és az állami támogatásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés. A családi erőforrások szerepe az elmúlt években különösen felértékelődött a fiatalok önálló otthonhoz jutásában.

 

A Habitat for Humanity idei jelentése szerint  2005 és 2015 között a 36 év alatti lakásvásárlók 40 százaléka vette igénybe családja anyagi segítségét, amibe a közvetlen pénzbeli támogatás mellett hitelkezességet, az ajándékozást, a szívességi vagy kedvezményes lakáshasználatot, valamint az otthonlakás és a visszaköltözés lehetőségét is beleszámították. A Habitat felmérése szerint a családok által támogatott fiatalok átlagosan egymillió forinttal többet költhetnek lakásvásárlásra, mint a szülői támogatással nem rendelkezők. Utóbbiak nagy összegű hitel felvételével igyekeznek pótolni a hiányt. Csakhogy a magyar háztartásoknak alig egytizede rendelkezik lakáscélú megtakarítással, így a szülői segítségnyújtást eléggé szűk kör élvezheti. Így aligha meglepő, hogy tavaly a 18 és 34 év közötti fiatalok közel kétharmada (62,7 százalék) lakott még a szülői házban, ami jóval magasabb az EU-s átlagnál (48,1 százalék).

 

Az egyre szélesebb körű állami otthonteremtési támogatások ugyanakkor nem kiegyenlítik, hanem inkább tovább erősítik a családi támogatásokból fakadó esélykülönbségeket. A jobb anyagi helyzetben lévő fiatalok számára szisztematikusan jobban, illetve nagyobb összegben hozzáférhetőek állami támogatások, míg az alacsonyabb státuszú háztartások egyáltalán nem, vagy csak kisebb összegben tudják azokat igénybe venni – hívja fel a figyelmet a Habitat jelentése. – A falusi CSOK tovább erősítheti a tendenciát, miszerint a szerényebb anyagi helyzetű fiatalok közül sokan a munkalehetőségektől és a jó minőségű intézményektől, szolgáltatásoktól távol, kistelepüléseken vásárolnak ingatlant az alacsonyabb árak miatt.

 

Teljes cikk

mfor.hu

 

 

Saját vállalkozást indítanának az egyetemisták

 

Ötből négy egyetemista indítana saját vállalkozást, a legtöbben azért, hogy megvalósítsák önmagukat – derült ki a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) felméréséből. A kutatás szerint a diákok nagy része külföldön is kipróbálná magát, a legtöbben több évre vagy akár örökre is kint maradnának.

 

A Budapesti Metropolitan Egyetem negyedszer készítette el METU Index nevű kutatását, melynek keretében közel 300 egyetemi hallgatót kérdeztek meg munkavállalási és vállalkozási terveikről. A kutatást ebben az évben teljes egészében az egyetemen működő Marketing Műhely hallgatói tervezték meg és bonyolították le. A METU idén azt vizsgálta, az Y- és Z-generációs hallgatók hogyan tervezik karrierjüket – alkalmazottként vagy vállalkozóként, illetve itthon vagy külföldön.

 

Nagy a diákok vállalkozó kedve

Tíz diákból kilenc már most legalább 20 órát dolgozik egyetem mellett, a kitöltők 46 százaléka pedig heti 36 órát vagy ennél is többet vállal. A válaszadók 36 százaléka arra számít, hogy 5 éven belül kétszer vált munkahelyet, 27 százalékuk legfeljebb egyszer váltana, 23 százalékuk pedig szívesen maradna az első munkahelyén. Az egyetemisták pályaválasztásakor a legmotiválóbb erő az önmegvalósítás (59%), illetve a magas kereseti lehetőség (29%).

A munkaerőpiaci elhelyezkedés szempontjából a diákok a jó kommunikációs készséget, a nyelvtudást, a motiváltságot, az önállóságot és a szorgalmat tartják a legfontosabbnak. A versenyképes tudás megszerzését leginkább a munkahelytől várják (28%), de hasonló hangsúlyt kap az egyetem és az önképzés, azaz az ismeretek saját erőből történő elsajátítása is (23-23%).

A többség (78%) szívesen vállalkozna, elsősorban az önmegvalósítás és saját képességeik kipróbálása miatt (48%), illetve azért, mert van egy saját ötletük, amiben hisznek, és szeretnék erre alapozni leendő cégüket (17%). Vannak olyanok is – a válaszadók 16 százaléka –, akik egyszerűen csak nem szeretnének alkalmazottként dolgozni. A válaszadóknak ugyanakkor csak közel egyharmada látja magát saját vállalkozása vezetőjeként 10 év múlva, a legtöbben alkalmazottként, illetve közép- vagy felsővezetőként képzelik el karrierjüket. A többség úgy véli, ha vállalkozásba kezdene, az legkésőbb 4 év alatt sikeressé válna.

Akik nem tervezik vállalkozás alapítását, azok főként a munkavállalóként elérhető stabil fizetés (29%) és a kisebb felelősség (26%) miatt válaszoltak így. Minden negyedik válaszadó először inkább tapasztalatot gyűjtene, és csak utána indítana saját vállalkozást.

 

A legtöbben külföldön is kipróbálnák magukat

A legtöbb válaszadó szívesen költözne külföldre, az egyetem után (43%), vagy akár már tanulmányai alatt is (15%), 37 százalékuk pedig egyáltalán nem vállalkozna ilyesmire. A külföldre készülők jelentős része (28%) mindenképpen hosszabb távban gondolkozik. A válaszadók egyötöde csak a tanulmányai alatt vagy legfeljebb pár évig tervez külföldön tartózkodni, 15 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy vissza se térne. A diákok 5 százaléka már élt külföldön, a többség a honvágy és család miatt tért haza.

A legtöbben önállóan, a nulláról indulva építenék fel kinti életüket – 64 százalékuk önerőből, saját pénzből oldaná meg a lakhatását. A válaszadók kisebb hányada barátokhoz vagy rokonokhoz tudna költözni (12%), esetleg ösztöndíjból (7%) vagy munkáltatói támogatásból (16%) rendezkedne be kint. A külföldi tartózkodás esetén fontos, hogy valakihez tudjanak fordulni, ha anyagiakban vagy bármiben segítségre szorulnának. A legtöbben a kint lévő barátokat keresnék fel ilyen esetben (33%), de többen említették az itthoniakat (24%), illetve a helyieket (20%) és a kint élő magyarokat is (15%).

Teljes cikk

Marketing&Media Online

 

 

Már toborozzák a dolgozókat a debreceni BMW-gyárba

 

Megkezdte a munkaerő-toborzást a BMW a debreceni gyárába: a cég hivatalos oldalán megjelentek az első álláshirdetések.

 

Egyelőre 10 állást hirdettek meg a BMW debreceni gyáregységének aloldalán. Elsősorban olyan pozíciókba, amelyek a gyár tervezéséhez és felépítéséhez alapvetően szükséges munkaköröket jelentik.

 

A német autógyártó magyarországi leányvállalata a következő munkakörökbe keres szakembereket:

humánerőforrás menedzser

környezetvédelmi engedélyezési szakértő

tűzvédelmi és tűzoltási vezető

bérszámfejtő

könyvelési vezető

ingatlankezelési vezető

létesítménykezelési  és energiaügyi szakértő

 

Teljes cikk

https://www.origo.hu/gazdasag/20190912-mar-toborozza-a-munkaerot-a-bmw-a-debreceni-gyarba.html