2019. 09. 11.

Sajtófigyelő 2019.09.11., szerda

 

Brutális leépítés: 800 főtől szabadul meg a jászberényi Electrolux-gyár

 

Az Electrolux oldalán olvasható, hogy a megnövekedett költségek miatt a rendszerek egyszerűsítésére van szükség: ezért 800 dolgozót érintő leépítés következik a jászberényi üzemben.

 

Leépíti jászberényi porszívógyártását és hűtőgyártásának nagy részét az Electrolux. Nemcsak ebben az üzemben lesznek elbocsátások, a leépítésekkel kapcsolatban megkezdik a tárgyalásokat a szakszervezetekkel – írta a hvg.hu  A cég oldalán olvasható közleményből az is kiderül, hogy Nyíregyházán közben 100 millió eurót költ a társaság automatizálásra, hogy növelje versenyképességét.

 

A városban csúcskategóriás hűtők készülnek.

 

A porszívógyártás, a fagyasztóládák és a felülfagyasztós hűtőgépek gyártásának kiszervezése Jászberényben körülbelül 800 Electrolux munkavállalót érinthet. A kölcsönzött munkavállalók szerződését a mindenkori piaci igények figyelembevételével vizsgálják felül. Az átszervezésre és a termelés-áthelyezésre 2020-tól kerül sor. Az Electrolux elkötelezett a hatóságokkal és egyéb szervezetekkel való együttműködés iránt, hogy támogassa érintett dolgozóit és kölcsönzött munkavállalóit.

 

Az Electrolux felveszi a kapcsolatot a helyi munkaügyi hivatallal, hogy az átszervezésben érintett dolgozók munkaerőpiacon történő elhelyezkedésére tervet dolgozzon ki. A munkavállalók rendszeres tájékoztatást kapnak az átszervezés menetéről. Az üzleti átszervezésnek semmilyen hatása nincs az Electrolux-termékek kiszállítására, valamint a cég ügyfeleire és fogyasztóira.

 

Az Electrolux hivatalos tájékoztatása szerint: 2020 és 2023 között közel 100 millió eurót fektet be az Electrolux a nyíregyházi üzeme fejlesztésébe. A beruházás összegét az Ipar 4.0 szabványoknak megfelelő digitális, ipari automatizációs és robot technológiák beszerzésére és alkalmazására fordítják. Az üzemben nagyrészt intelligens, okos berendezések készülnek majd.

 

Teljes cikk

Pénzcentrum

 

 

Három év alatt 400 ezerrel csökkent az adó 1 százalékot felajánlók száma

 

Évről évre egyre kevesebben ajánlanak fel a befizetett adóforintjaikból, holott támogatásra várók akadnak bőven – írja keddi számában a Világgazdaság a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra (NAV) hivatkozva.

 

Három év alatt majdnem 400 ezerrel csökkent az adójuk 1 százalékát felajánlók száma. Amíg 2015-ben mintegy 2,2 millióan támogattak valamilyen civil szervezetet, addig 2018-ban már csak 1,8 millióan, ami azért is érdekes, mivel Magyarországon összesen 5,1 millió adóköteles magányszemély van. A NAV pontos statisztikát nem vezethet a legjobban támogatott szervezetekről, de tudható, hogy az adózók legtöbbször a gyermekek fejlődésére és gyógyítására, valamint állatmenhelyeknek adnak pénzt.

 

 Az MTI szemléje szerint a technikai számmal rendelkező, úgynevezett bevett egyházak helyzete kiegyensúlyozottabb, de apad a nekik felajánlók száma is. Amíg 2015-ben még több mint egymillióan adakoztak valamilyen arra jogosult egyháznak, tavaly már csak alig több mint 990 ezren. A kiemelt költségvetési előirányzatra – Nemzeti tehetség program feladatai – 2015 és 2017 között több mint 320 ezren tartották fontosnak, hogy pénzt adjanak, de a múlt évben már csak 290 816-an. A felajánlott összegek az egyházak esetében stabilnak mutatkoztak, ez még a legrosszabb évben is egymilliárd forint körül mozgott. Ezzel szemben a Nemzeti tehetség program feladataira csupán 300 ezer forint körüli összeget szántak az adózók.

 

Teljes cikk

https://index.hu/gazdasag/2019/09/10/harom_ev_alatt_400_ezerrel_csokkent_az_ado_1_szalekot_felajanlok_szama/

 

Ingyenes elitgimnázium képzi a jövő mérnökeit Pesten: 8-szoros a túljelentkezés

 

“A digitális transzformáció fejben dől el. Van, akiknek egyszerűen túl kell lépniük azon, hogy ahogy 40 éve tanítottak az ma is jó lesz” – mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Lázár Tibor, a budapesti Szent István Gimnázium igazgatója. Az iskolavezető pedagógussal többek között beszélgettünk a mai magyar oktatás pozitív, negatív oldalairól; a tanárok bérezéséről, és az ebből származó feszültségekről; a menedzserszemléletű intézményvezetésről; a digitalizáció oktatásra gyakorolt hatásairól; ahogy arról is, hogy a növendékek legnagyobb része a BME-n, valamilyen mérnökképzésben folytatja tanulmányait.

 

Szeptember másodikán elstartolt a 2019/20-as tanév, hány új diák kezdtek meg tanulmányait a Szent István Gimnáziumban?

Lázár Tibor: Évente négy osztályt indítunk, két négy- és két hatévfolyamosat. Ezeket, ahogy most is mindig maximális létszámmal. Ez összesen 140 tanulót jelent.

 

És mennyien jelentkeztek?

Ennél jóval többen szoktak, általában 7-8-szoros túljelentkezés van. Ráadásul nehéz a dolgunk, mert a legtehetségesebb tanulók közül kell kiválasztanunk, ha lehet így fogalmaznom a még tehetségesebbeket.

 

Jellemzően honnan érkeznek ide a tanulók?

A gyerekeink 90 százaléka Budapestről jön, 10 százalék pedig az agglomerációból. Budapesten belül pedig inkább a pesti kerületekben vagyunk népszerűek. Mivel az iskolánk Zuglóban van, innen van a legtöbb hallgatónk, a diákok körül-belül 30 százaléka ebben a kerületben is él. De sokan jönnek a XVI., XVII.. XV., IV. kerületből is. Persze jönnek Budáról is, de onnan azért jóval kevesebben.

 

Hogyan választják ki a legjobbak közül a legtehetségesebbeket?

Egyrészt természetes, hogy az ide jelentkezők hallgatóknak nagyon jó központi írásbelit kell írniuk, ezek az eredmények ugyanis sokat nyomnak a latba. Az azonban nem lenne jó dolog, ha csak ez alapján döntenénk, mert mindenki foghat ki rossz napot, és ezekben az éles helyzetekben a stresszfaktor is könnyen bezavarhat. Főleg fiatalabb korban. Éppen ezért harmadik éve egy teljesen új típusú szóbeli felvételi eljárást is bevezettünk.

 

Ennek a lényege, hogy megpróbáljuk relatív stresszmentessé tenni a gyerekek számára azt a kétszer 30 percet, amíg a felvételi e részén vesznek részt. Ez azt jelenti, hogy idősebb diákokat vonunk be a felvételi eljárásba, kis állomásokat alakítunk ki, ahol a gyerekeknek inkább az intelligenciájukra van szükség, semmint a tárgyi tudásukra. Kreativitást mérő játékos kérdéseket teszünk fel nekik, majd mikor már bemelegedtek egyszer csak az egyik állomáson a leendő osztályfőnökük, egy magyartanár vagy egy matektanár várja őket, ám ekkor stressznek már a legkevésbé sincs nyoma, és a tanulók sokkal felszabadultabban tudnak beszámolni tudásukról.

 

Teljes interjú

Pénzcentrum

 

 

Csak a cégek ötöde számára stratégiai fontosságú a munkavállalói élmény

 

23 millió dolgozó munkavállalói élményét vizsgálta világszerte a Kincentric a második, 2019-ben indított #dolgozniélmény kutatásában. Itthon 19 iparág 126 vállalatán keresztül, összesen 300 000 dolgozó munkavállalói élményéről nyilatkoztak a cég- és HR vezetők. A kutatásból kiderült: bár a cégvezetés szerint is fontos az, hogyan érzik magukat a kollégák, és tudják, hogy a munkavállalói élmény fejlesztése javítja az üzleti eredményeket is, itthon a cégeknek mégis kevesebb, mint az ötöde rendelkezik erre nézve stratégiával.

 

A munkavállalói élmény azt mutatja meg, hogyan érzik magukat a kollégák a munkavállalói életciklus különböző állomásain. A munkavállalói élmény akkor kezdődik, amikor egy cég iránt érdeklődő álláskereső először hall a vállalatról, vagy ellátogat a cég karrieroldalára, és nem ér véget akkor sem, amikor az adott vállalatnál dolgozó kolléga elhagyja a szervezetet.

Miért kell élményt nyújtania a munkahelyeknek?

A digitális forradalom ellenére a cégek sikerességéért az ott dolgozók felelnek. A növekedés és a siker kulcsa ezért lehet az, ha a vállalatok elhiszik, hogy munkatársaikon keresztül válhatnak kiemelkedővé. A kollégák megtartásában és motiválásában is fontos, hogy a munkahelyen emlékezetes és meghatározó élmények érjék őket.

A munkavállalói élmény fejlesztésének 3 alappillére a munkavállalói élmény stratégia, a folyamatos párbeszéd a munkavállalók és munkáltató között, valamint az ígéretekkel összhangban lévő munkavállalói élmény pontok fejlesztése. Mindhárom pillér közös alapja a munkavállalói életciklus, és annak különböző állomásai.

 

Magyarország jelentős lemaradással küzd

A kutatásban résztvevő hazai HR-vezetők 78%-a tudja, hogy a munkavállalói élmény fejlesztése pozitívan hat az üzleti eredményre. Mégis csupán a megkérdezettek 15%-ának van stratégiája a munkavállalói élmény javítására. Ez a globális eredménynél jóval alacsonyabb tudatosságot mutat, nemzetközi szinten a vállalatok 25%-a rendelkezik munkavállalói élmény stratégiával” – emelte ki Bakos Réka, a kutatás szakmai vezetője.

Mit csinálnak másként a munkavállalói élmény kutatás alapján kiemelkedő vállalatok?

A hazai 15%-os átlaggal szemben minden második kiemelkedő magyar cégnek van munkavállalói élmény stratégiája. 89%-uk folyamatosan fenntartja a párbeszédet a munkavállalóival és az átlagnál lényegesen nagyobb mértékben biztosítja a munkavállalói élményt. A kutatás alapján kiemelkedő vállalatok számára a tehetségek a legfontosabbak és a szokottnál nagyobb figyelmet fordítanak az új belépőkre és a véleményvezérekre is. A kiemelkedő cégek az életciklus állomásokba több mérési pontot is beiktatnak, ezzel növelve az adatalapú döntéseket a fejlesztések során.

 

Teljes interjú

https://www.hrportal.hu/hr/csak-a-cegek-otode-szamara-strategiai-fontossagu-a-munkavallaloi-elmeny-20190909.html