2019. 09. 09.

Sajtófigyelő 2019.09.09., hétfő

 

 

Nincs alku a keresetekről a Volánnál

 

Csak részegyezséget sikerült elérniük a szakszervezeteknek a Volán-társaságokkal azzal kapcsolatban, hogy a szociális hozzájárulási adó (szocho) júliustól megvalósult csökkentéséből származó megtakarítást bérre fordítják a munkáltatók – közölte a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ).

 

A munkaadói szövetség, a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége javaslata arról szólt, hogy július 1-jétől december 31-ig havonta bruttó hétezer forintban részesülnek a munkavállalók egyösszegű kifizetés formájában. A szakszervezetek viszont határozottan elutasították ezt a megoldást, mivel számukra csak az alapbéresítés az elfogadható, vagyis az adócsökkentésből származó különbözettel arányosan megemelik a dolgozók alapbérét.

 

A szakszervezet kiemelte: nem tartják elegáns lépésnek, hogy a vállalat egyfelől további egyeztetést emleget, másfelől javaslatáról úgy beszél, mintha a munkáltatói oldal azt elfogadta volna. A szakszervezetek aláhúzták, hogy kizárólag az alapbéresítés feltételeiről hajlandóak tárgyalni, mivel szerintük a lépéssel valamelyest javítható a munkavállalók hangulata. A szochoból megspórolt összeg alapbéresítése a KMSZ szerint azért is kiemelten fontos, mert az idei, ötszázalékos bérfejlesztés érzékelhető nyomot hagyott a munkavállalók közérzetén.

 

A három évre szóló megállapodást eredményesnek tartja a szakszervezet, mivel szűkült a bérolló a versenyszféra ágazati átlagbéréhez képest, ám megjegyzik: csalóka ez a mérsékelt bérfelzárkózás, mivel az a túlórapénzek és a különböző pótlékok nélkül nem valósulhatott volna meg. Jövőre legalább 15 százalékos bérrendezést tartanak elfogadhatónak a képviseletek.

 

Korábban írtuk: ősztől újabb, hosszú távú bérrendezésről kezdődhetnek egyeztetések az állami cégeknél, területenként ez eltérő lehet. A Volánnál, a vasútnál, a postánál és a víziközmű-szektorban 2017 és 2019 között az idén lejáró megállapodás szerint átlagosan 30 százalékkal nőttek a keresetek.

 

Teljes cikk

Magyar Nemzet

 

 

Schanda: a Magyar multi program a kis- és középvállalkozások megerősítését célozza

 

A Magyar multi program a nagy növekedési potenciállal bíró, innovatív és exportképes termékeket vagy szolgáltatásokat előállító kis- és középvállalkozások megerősítését célozza – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára vasárnap Budapesten.

 

Schanda Tamás kiemelte: a kormány célja, hogy a magyar gazdaság növekedésének üteme a következő években is legalább két százalékponttal haladja meg az európai uniós átlagot. Azt mondta, 2010 óta mintegy 30 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye, ezzel Magyarország – Közép-Európával együtt – a növekedés motorjává vált a kontinensen.

 

Hangsúlyozta, 2019 második negyedévében az eddig ismert adatok alapján újra a magyar gazdaság növekedett a legnagyobb mértékben az Európai Unióban. A második negyedévben 5,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, ez az Európai Unióban mért átlagos növekedés csaknem négyszerese – közölte. Schanda Tamás arról is beszélt, az idei második negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene 18,8 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakának szintjét. Kedvező jelnek nevezte, hogy az állami, az önkormányzati és a magánberuházások egyformán lendületesen emelkednek, és továbbra is dinamikus a magyar vállalkozások beruházási kedve.

 

György László gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkár a kis- és középvállalkozások helyzetéről szólva elmondta: Magyarországon 30 százalékkal nőtt a szektor termelékenysége, ami ötszöröse az unió 6 százalékos átlagának és több mint háromszorosa a visegrádi országokban mért 9 százalékos átlagnak. Hozzátette, az ITM folyamatosan monitorozza a nagy növekedési potenciállal rendelkező és innovatív vállalkozásokat. A Magyar multi programban több mint kétszáz vállalatot szólítottak meg, közülük száz csatlakozott a kezdeményezéshez. Ötven fejlesztését már ősszel megkezdik – jegyezte meg az államtitkár. Ezek a vállalkozások saját területükön sikeresek, ám márkaépítés, értékesítés és szervezetfejlesztés terén segítségre van szükségük.

 

Ezért az ITM szakértői környezet létrehozását tűzte ki célul: olyan vállalkozások közreműködését várja, amelyek négy nagy területen huszonkét témakörben képesek tudást átadni. A területek közül György László elsőként a műszaki termék- és szolgáltatásfejlesztést emelte ki, amellyel szélesebb körben érhetnek el vevőket a cégek. Fontosnak nevezte a márka- és arculatépítést, mely a vállalatok versenyképességét növelheti a nemzetközi piacokon is. A vállalkozásoknak nyújtott stratégiai és vállalati tanácsadással azok pénzügyi tudatosságát növelnék, a folyamat- és menedzsmentfejlesztéssel pedig azt szolgálnák, hogy a vállalatméret növekedésével a cégek új tudást vonhassanak be.

 

György László kiemelte, a Magyar multi programban történő tudásátadásra csaknem egymilliárd forint, a cégek fejlesztési terveire pedig több mint tizenhárom milliárd forint áll rendelkezésre. Kitért arra is, hogy a Magyar multi program a kis- és középvállalkozásoknak szól, de vannak olyan, már most nagyvállalatnak számító magyar vállalkozások, amelyek a Magyar Nemzeti Bank növekedési kötvényprogramjából részesülhetnek forrásokból fejlődésükhöz.

 

Teljes cikk

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20190908/schanda-a-magyar-multi-program-a-kis-es-kozepvallalkozasok-megerositeset-celozza-400285

 

 

Teljesen normális, ha valaki a karrierje közepén úgy érzi, vakvágányon az élete

 

Miközben a friss diplomás kezdő munkavállalók arról a szebb jövőről álmodoznak, amikor végre fel tudják majd mutatni az elfogadhatóbb munkát kínáló álláshirdetésekben többnyire megkövetelt minimum 2-3 év munkatapasztalatot, a szakmai eredményeket már felmutatni képes, a kutatások szerint a karrierjük közepe táján az igát húzó alkalmazottak többnyire elégedetlenebbek az életükkel, mint korábban. Ez ráadásul a legsikeresebbek jelentős részére is igaz. Ezért is döntenek úgy épp ilyenkor, a 40-es éveik közepén, 50-es éveik elején sokan, hogy életük hátralévő részében valami egészen mást szeretnének csinálni, mint amiben rutint és értékes munkatapasztalatot szereztek. 

 

Az sem megy ma már ritkaságszámba, legalábbis nyugatabbra, hogy tapasztalt, jó körülmények között, kiemelkedőnek mondható fizetésért és egy ígéretes karrier reményében dolgozók vagy épp a karrierjük csúcsán lévők cserélik kalandra vagy épp misszióra a további karrierépítést. A trend olyan meghatározó,  hogy már hasznos tanácsokat felvonultató internetes oldalakon buzdítják a kalandvágyó 40-es korosztályt az életmódváltásra.

 

Egy nemrégiben készült nagymintás, több százezer munkavállalót bevonó amerikai Gallup-felmérés szerint az összes munkavállalónak legfeljebb a fele, de a baby boomerek és az X-generáció tagjainak, vagyis nagyjából a mai 40 és 70 év közöttieknek mindössze a harmada érzi elhivatottnak magát a munkája iránt. Ötödüket pedig a legminimálisabb mértékben sem érdekli, amit a munkahelyén nap mint nap csinálni kénytelen. Mi állhat a karrier közepén jelentkező válság hátterében? Kinek és mit lenne érdemes tenni a középkorúak munkahelyi elégedettségének fokozása érdekében?

 

A rádiós hírszerkesztőből újság- és bestselleríróvá avanzsált Barbara Bradley Hagerty szerint – legalábbis az életükkel elégedetlen munkavállalóknak – az égvilágon semmit. A rossz érzésük leküzdése helyett a Koppenhágai Boldogságkutató Központ adataira hivatkozó Hagerty szerint inkább azon kell gondolkodniuk, hova és hogyan váltsanak. A dániai intézet 2600 munkavállalót érintő kutatása szerint a munkavállalók akkor a leginkább elégedettek, ha úgy érezhetik, hogy fontos cél érdekében dolgoznak. Ez ráadásul a munkavállalók elégedettségében kétszer olyan sokat nyomott a latban, mint a második helyen befutott tényező, vagyis ha az alkalmazott úgy érzi, hogy a főnöke kiemelkedően jól teljesít.

 

Hasonlóképpen a változást élteti egy mindennek elősegítésére létrehozott online oktató- és karriertanácsadó vállalkozás blogja is, ahol négy alapvető érvet is sorolnak a karrier közepén végrehajtott váltásra:

  1. A karrierváltás elősegíti a rugalmas hozzáállás megtartását;
  2. egy új karrier sikeresebb nyugdíjmegtakarítási lehetőségeket teremthet;
  3. a rugalmasság és az új tudás megszerzése elodázza az öregedést;
  4. a boldogság az általános jóllét alapvető feltétele.

 

A már befutottaknál még fontosabb a perspektíva

Az, hogy az embereknek, és köztük is leginkább a középkorúaknak értelmes célokra van szükségük, nem új találmány. Az egyik legtöbbször idézett fejlődéspszichológus, a németországi születésű, később az Egyesült Államokban alkotó Erik Erikson szerint az életút 7. (és egyben a leghosszabb) fejlődési szakaszában, 40 és 65 éves kor között az ember legfontosabb hajtóereje a siker, amit elsősorban az határoz meg, hogy sikerül-e nyomot hagyniuk a világban. Ilyenkor már, a korábbi, ugyancsak több mint két évtizedet átívelő életszakasszal ellentétben nem az egzisztenciális biztonság, és az utódokról való gondoskodás feltételeinek a megteremtése a cél. Mindezek, különösen a komolyabb karriert befutók esetében már megvannak, és lényegesen fontosabbá válik, hogy úgy az ember úgy érezhesse: van értelme tovább húzni az igát.

 

Miközben bármilyen korú alkalmazott érezheti magát boldogtalannak magát a munkahelyén, a középkorúak többnyire minden más csoportnál hajlamosabbak erre. Többnyire bezárva és megrekedve érzik magukat, a magasabban képzettek ráadásul inkább, mint azok, akik legfeljebb érettségivel kezdték a karrierjüket. A Gallup-kutatásokat végző Jim Harter szerint ez azzal állhat összefüggésben, hogy a magasan kvalifikáltaknak az elvárásaik is nagyobbak, így a valóság inkább gyomorszájon vághatja őket.

 

A Harvard Business Review filozófusprofesszor szerzője, Kieran Setiya szerint a karrier közben jelentkező válsághoz nagyban hozzájárulnak az életút során korábban meghozott döntések is. A filozófus azt az alapvetést emlegeti, hogy minden választás egyúttal azt is jelenti, hogy lemondunk valami másról. Miközben ennek súlya az emberek húszas éveiben még nem tűnik jelentősnek, később, a negyvenes években már előfordulhat, hogy mindaz csábítóbbnak tűnik, amit egy egykor még vonzó, időközben azonban rutinszerűvé, esetleg unalmassá és fojtogatóvá vált életút érdekében hátrahagytunk. Csakhogy közben arra többnyire már nincs elég idő, hogy abban is kipróbáljuk magunkat, amit az eredeti döntési helyzetben elengedtünk.

 

A mentális egészségre jó hatással vannak a kihívások

A karrierváltás egyébként a mentális egészséget is igen kedvezően befolyásolja, és persze az összes érintett csoportban. Paul Nussbaum amerikai neuropszichológus szerint a szakmai tapasztalat megszerzésével a legkomplexebb feladatok is rutinszerűvé válhatnak, ami fásulttá, kiégetté teheti az agyat. Mindez olyan hatással van a központi idegrendszerre, mint a krónikus stressz. Ez ellen leginkább az tud tenni, aki veszi a fáradtságot és új tudásra tesz szert, amit aztán – esetleg épp egy jól irányzott karrierváltással – hasznosítani is tud. Mindez még segít is megvédeni a központi idegrendszert: új idegi kapcsolatok alakulnak ki, illetve a hippokampusz – egyebek mellett a memóriatárolásért felelős – régiójában új sejtek képződnek. Ennek hosszú távú hatása is van: segíthet elodázni vagy akár meg is előzni az időskori feledékenységet, vagy a komolyabb elbutulást.

 

Nem árt azonban mérlegelni, hogy a karrierváltás nemcsak nem könnyű, de legtöbbször nem is olyan átütő, mint amilyenről az emberek álmodnak. A 40-es évekre a tanulási képességek jelentősen megkopnak. Az egyébként is szerényebb képességeket pedig tovább rontja, hogy az addig elsajátítottak még nehezítik is az új tudnivalók megtanulását.

 

Fásultság ide vagy oda, a karrierváltás nem fenékig tejfel, és nem is jön be mindenkinek. A sikersztorik mellett minden bizonnyal jó néhány példa gazdagítja azoknak a tapasztalatát, akik unalmassá és rutinszerűvé vált munkájukat maguk mögött hagyva mégsem tudtak más terepen sikereket elérni, így két szék közül a pad alá estek. Hagerty szerint erre az jelent leginkább biztosítékot, ha a változás jelentős, de nem túlságosan nagy. Magyarul: gyümölcsözőbb lehet a társszakmák, az eredeti tevékenységhez közelebb álló munkakörök közül válogatni.

 

A tapasztalt munkavállalókat nem érdemes cserben hagyniuk a cégeknek sem

Holly Slay, Susan Taylor és Ian Williamson amerikai kutatók szerint egyáltalán nem is biztos, hogy egyedül a munkavállalókat kellene, hogy terhelje a karrier alatti válságuk megoldásának a kérdése. Miközben a cégeknek többnyire hátrányos, ha a tapasztalt munkavállalóik faképnél hagyják őket, a középkorú, rutinos munkavállalók kegyeit a legkevesebb esetben keresik. Pedig az amerikai kutatók szerint elsősorban épp a munkaadóknak kellene arra törekedniük, hogy jól képzett, rutinos és munkavégzésre önállóan is képes alkalmazottaikat megtartsák. Ehhez például hasznos lehet ön- és munkaismereti tréningeket tartaniuk, telephelyen kívüli csapatépítésekre áldozniuk, valamint külön hangsúlyt fektetniük az egy-két évtizedes tapasztalattal rendelkező munkatársaik életpályamodelljének további szélesítésére.

 

Hasonló következtetésekre jutott a Harvard Business Review szakújságírója is, aki pontokba szedte mindazt, amit egy cég felsővezetése a középkorú, rutinos és nagy szaktudással bíró alkalmazottakért tehet:

  1. Érdemes támogatni és elősegíteni, hogy a tapasztalt munkavállalók értelmesnek érezzék a napi munkájukat;
  2. nem árt világos perspektívákat kínálni a további kiteljesedésre;
  3. nem elég a kezdők közül kiválogatni és középvezetői státuszig támogatni a legtehetségesebbeket, később is érdemes meglátni, kik lehetnek a leginkább rátermettek a felsővezetői posztokra.

 

Teljes cikk

https://qubit.hu/2019/09/06/teljesen-normalis-ha-valaki-a-karrierje-kozepen-ugy-erzi-vakvaganyon-az-elete

 

 

Jöhet a sírig tartó robot? Nincs mese, munkába kell állniuk a nőknek és az időseknek

 

A jövőben fontos cél a női és időskori munkavégzés feltételeinek javítása – mondta Halmai Péter közgazdász, egyetemi tanár az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában.

 

A szakértőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a foglalkoztatási ráta 3 százalék körüli. Halmai Péter elmondta, a gazdaság jelenlegi konjunktúrája mellett minden ágazatnak jelentős munkaerő-felvevő képessége van, sőt számos területen – mint például az idegenforgalom, a vendéglátás – már munkaerőhiányba ütköznek. Jelezte: a legutóbbi hónapok növekedésében kiemelkedő szerepet játszott az építőipar, ahol jelentős a munkaerőigény.

 

A szakértő elmondta: a 3 százalék körüli munkanélküliségi arány a közgazdaságtan számára a teljes foglalkoztatottságot közelítő mutató, de még mindig van tennivaló ezen a területen, és példaként a munkaerő-tartalék csökkenését emelte ki. Mint mondta, rendkívül fontos a női munkavégzés feltételeinek javítása, hogy a nők még nagyobb számban vegyenek részt a munkaerőpiacon, valamint az időskori munkavégzés feltételeinek megteremtése. Ez utóbbival kapcsolatban elmondta: az idősebbek között sokan vannak, akiknek a tudása nem nélkülözhető a magyar gazdaság működése szempontjából.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/karrier/johet-a-sirig-tarto-robot-nincs-mese-munkaba-kell-allniuk-a-noknek-es-az-idoseknek.1082645.html

 

 

A szakszervezetek a délutáni szieszta bevezetését kérik Németországban

 

A klímaváltozás miatt az elmúlt években Németországban is rendre dőltek meg a melegrekordok, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) ezért indítványozta a spanyol szieszta intézményének meghonosítását Európa legnagyobb gazdaságában is.

Annelie Buntenbach, a DGB vezetőségének tagja a spanyol El Diariónak elmondta: „A klímaváltozás és a németországi hőhullámok szaporodása fényében, Észak-Európában is el kell gondolkodnunk azon, hogyan védhetik meg magukat a dolgozók.” A szakszervezeti vezető szerint a nyári hőség kezelésével kapcsolatban Spanyolországban és Dél-Európában elég sok tapasztalat felhalmozódott, így érdemes innen inspirálódni.

 

Az elmúlt időszakban a gazdaság lelassulása, illetve a keletnémet tartományi választások tartották lázban a német közvéleményt, ám a szieszta bevezetésének gondolat szintén komoly vitákat váltott ki. A javaslat ellenzői szerint azonban a szieszta bevezetése felborítaná a német dolgozók napi ritmusát, és kevesebb időt tölthetnének emiatt a családjaikkal. Olyan alapvető infrastrukturális kérdéseket is felvet, hogy mikor kell a gyerekek után menni az iskolában, vagy épp hogy hol is aludnának a dolgozók a szieszta idején.

 

A szakszervezetek is elismerik, hogy ezek a dilemmák még megoldásra várnak, de szerintük csak a tapasztalat tud majd iránymutatást adni ahhoz, hogy a német viszonyokhoz hangolják a szieszta intézményét.

 

A gondolat egyébként nem teljesen a német gazdaságtól, az utóbbi időben néhány cég – például a vegyipari nagyvállalat, a BASF – már bevezette a „power nap”-et, vagyis a rövid szundiidőt, és irodáiban teret is biztosított ezekhez a rövid déli szunyókálásokhoz. Az egészségügyi szakértők szerint egy-egy ilyen rövid pihenő nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a dolgozók fittebbek legyenek, illetve feldolgozzák a munkahelyi történéseket, elvárásokat.

 

Teljes cikk

https://merce.hu/2019/09/08/a-szakszervezetek-a-delutani-szieszta-bevezeteset-kerik-nemetorszagban/