2019. 09. 06.

Sajtófigyelő 2019.09.06., péntek

 

Riasztást adott ki a NAV, csalók veszélyeztetik az ügyféladatokat

 

A napokban ismét több bejelentés érkezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), miszerint adathalászok kíséreltek megszerezni ügyfélkapus bejelentkezési és bankkártya-adatokat, tájékoztat arról a hatóság.

 

A NAV informatikai fejlesztései révén már nagyrészt elektronikusan kommunikál ügyfeleivel. Az adathalászok ezt használják ki, és megpróbálnak bizalmas információkat szerezni. A NAV nevében írt adó-visszatérítés lehetőségére felhívó elektronikus levelek, SMS-ek hibás nyelvi fordulatokat, tegező megszólítást, értelmezhetetlen szövegrészleteket tartalmaznak.

 

A csaló e-mailek és SMS-ek általában egy linket is tartalmaznak, ami a gyanútlan ügyfelet egy felugró űrlapra vagy honlapra vezeti. Az űrlapon a csalók általában a bankkártyák hátlapján található háromjegyű számot, az úgynevezett CVV/CVC kódot vagy az ügyfélkapus bejelentkezési adatokat kérik.

 

Ha valaki megadja a bankkártya-adatait, számolnia kell azzal, hogy illetéktelenek pénzt emelhetnek le számlájáról – figyelmeztet a hatóság.

 

Az ügyfélkapus adatokat mindenki csak a megfelelő oldalon (www.nav.gov.hu, www.magyarorszag.hu) adja meg, ugyanis a csalók sokszor olyan oldalakat szerkesztenek, amelyek arculati elemeiben is rendkívül jól utánozzák a valós bejelentkezési felületeket, azonban a webcím ebben az esetben árulkodó lehet.

 

A NAV soha, semmilyen körülmények között nem kér bankkártya-adatokat!

 

A NAV értesítési gyakorlata merőben eltér a megtévesztő módszertől, a hivatal ugyanis Ügyfélkapun keresztül, illetve postán, adószámla-kivonaton értesíti az ügyfeleket a túlfizetésként megjelenő tételekről, és hivatalos honlapja a www.nav.gov.hu címen található.

 

A túlfizetést csak a 1917-es nyomtatvánnyal lehet visszaigényelni, „linkre kattintással” nem.

 

Teljes cikk

Origo

 

 

Ebbe belerokkannánk: pusztítást okozhatna az egységes minimálbér

 

Nagy port kavart az egységes európai minimálbér kérdése az utóbbi hónapokban, miután Ursula von der Leyen lett az Európai Bizottság új elnöke. A korábbi német munkaügyi minisztertől sokan várják, hogy komoly munkaerő-piaci reformokat hajt végre. Szavai alapján valóban nagy fába vágja a fejszéjét, de egységes, központi minimálbérre (szerencsére) nem igazán van esély.

 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke arról biztosított, hogy támogatja az európai minimálbér ügyét – írta Facebook-bejegyzésében Dobrev Klára, az Európai Parlament alelnöke, aki az európai minimálbér bevezetését szeretné elérni, és ezért fordult levélben a bizottság elnökéhez. “Lesz európai minimálbér, Ursula von der Leyen száz napon belül konkrét javaslatot fog erre tenni” – fogalmazott Dobrev.

Ursula von der Leyen Dobrevnek írt válaszlevelében úgy fogalmazott, hogy “hivatali időm első száz napja során olyan javaslatot fogok tenni, amely biztosíthatja, hogy az Unióban minden munkavállaló igazságos minimálbért kapjon”. Amennyiben a minimálbér kérdésében ez volt a legpontosabb megfogalmazása az elnöknek, úgy megállapíthatjuk, hogy von der Leyen nem az egységes európai minimálbérről beszélt. Megítélésünk szerint tehát von der Leyen csupán annyit mondott, hogy “igazságos” minimálbért szeretne, aminek számos megvalósulási formája lehet.

 

Hogy jelenleg milyen nagy különbségek vannak az egyes országok minimálbérei között, azt az alábbi ábra mutatja meg:

 

Von der Leyen korábban már többször is beszélt a minimálbér kérdéséről, amiből kezd kirajzolódni, hogy milyen tervei lehetnek. Elnökjelölti meghallgatásán, júliusban arról beszélt, hogy “minden embernek meg kell tudnia élni a fizetéséből”, és harcolni fog azért, hogy valamennyi uniós tagállam bevezesse a minimálbért. Hozzátette, hogy a szociális program más elemeiről is konzultált az EP vezetésével. Látható, hogy von der Leyen itt sokkal óvatosabban fogalmazott, hogy mindössze annyi mondott, hogy mindenhol legyen minimálbér, van ugyanis néhány tagállam, ahol nem határoznak meg legkisebb kötelező bért.

 

Von der Leyen egyik beszédében hangsúlyozta, hogy a szociális piacgazdaságban minden embernek, aki teljes munkaidőben dolgozik, olyan minimálbért kell kapnia, amely tisztességes életet biztosít számára. Ehhez ki kell dolgozni egy keretrendszert, amely igazodik az (egyes tagországok) eltérő munkaerőpiacaihoz. Von der Leyen tehát minden bizonnyal tisztában van azzal, hogy egy egységes (eurócentre megállapított, központi) minimálbér káros lehetne az egyes tagországok számára. Annál is inkább igaz lehet ez, mert az új bizottsági elnök hazájában már sikeresen levezényelte az ágazati minimálbér bevezetését. Hasonló megoldáson gondolkodhat az EU egészében is, hiszen júliusban azt is mondta, hogy a legjobb megoldás, ha a munkavállalói szervezetek és a munkáltatók tárgyalások során a szektorokhoz vagy a régiókhoz igazítják a béreket.

 

Egyébként nem kevésbé hangsúlyos Von der Leyen munkaerőpiaccal kapcsolatos tervei között a munkanélküli ellátás kérdése. Szerinte a mostaninál nagyobb védelem kellene azoknak, akik elveszítik állásukat, amikor a gazdaság súlyos problémákkal küzd. Hangsúlyozta, hogy az európai munkanélküliellátás-biztosítási rendszer támogatni fogja a gazdaságokat és az embereket akkor, amikor külső sokkok érik az EU-t. Természetesen léteznek nemzeti munkanélküli biztosítások, de a súlyos sokkok kezelésére egy közös európai rendszer kell – tette hozzá.

 

Összességében tehát nem feltételezhetjük azt, hogy egy egységes minimálbért szeretne meghatározni (pl. 500 vagy 1000 euróban) az Európai Bizottság új elnöke, hanem a gazdaságok igényeihez és képességeihez mérten alakítaná ki a bérezési kérdéseket.

 

Dobrev Klára sajtótájékoztatóján jelezte, úgy képzeli el az egységes minimálbért, hogy az európai minimálbér az átlagbér 60-70%-a lenne. Ugyan ezt többféleképpen lehetne értelmezni (az adott tagállami vagy az EU-átlag 60-70%-a?), de még a legenyhébb értelmezés szerint is számos tagállamban igen komoly béremelést kellene végrehajtani.

 

Az egyszerűség kedvéért vegyük Magyarországot: a minimálbér a bruttó átlagbér 40-43%-át tette ki az elmúlt években. Az elmúlt közel három évtizedben a legalacsonyabb arány 30% volt, a legmagasabb pedig 43%. A jelenlegi, 149 000 forintos minimálbér 41%-a az átlagnak, vagyis látható, hogy az elmúlt évek jelentős minimálbér-emelése sem igazán vitte közelebb az átlagbérhez a minimálbért. Ez annak a következménye, hogy az átlagbér is nagymértékben növekedett a munkaerőhiány miatt, illetve azért is kellett emelni a vállalatoknak, hogy ne csússzon össze a bérskála.

 

Ha most megvalósulna, hogy a minimálbér az átlagbér 60-70%-a legyen, akkor hirtelen 210-250 ezer forintra kellene növelni a minimálbért. Ez több szempontból is komoly problémát jelentene:

 

Azonnal kizárna több tízezer, de inkább több százezer alacsony képzettségű munkavállalót a munkaerő-piacról, akik munkanélkülivé válnának.

A magyar (illetve alacsony termelékenységű) vállalatok közül igen sokan csődbe mennének, hiszen nem tudnák kitermelni a magasabb bérköltségeket (a jegybank egyik tanulmánya szerint a külföldi cégek még képesek, a magyarok nem képesek nagymértékű béremelésre).

Miközben összecsúszna a bérskála, így nem csak a minimálbéreseket, hanem minden munkavállalónak a bérét jelentősen emelni kellene a bérfeszültségek elkerülése érdekében.

 

Teljes cikk

Portfolio

 

 

Rengeteg hazai munkahelyre lesz hatása a mesterséges intelligenciának

 

A mesterséges intelligencia (MI) felforgató hatása várhatóan a 2030-as évektől jelentkezik majd Magyarországon: a következő 15 évben 900 ezer munkahelyet is érinthetnek a technológiai változások. A PwC Magyarország tanulmánya szerint a hazai feldolgozóipart, szállítmányozást és az építőipart fogja drámai mértékben megváltoztatni az MI térnyerése.

 

A legfrissebb tanulmány szerint napjaink legmeghatározóbb diszruptív technológiai megoldásai – az automatizáció, a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia – jelentős hatással lesznek a magyarországi munkavállalókra a következő években. Az OECD adatai alapján Magyarország alapvetően az ipari fókuszú gazdaságok közé tartozik, így a technológiai változások hatásai elsősorban a 2030-as évektől jelentkeznek majd a hazai munkaerőpiacon.

 

Becsléseink szerint a következő 15 évben több mint 900 ezer munkahelyre lesz hatással az MI. Az ország gazdasági felépítése alapján arra lehet következtetni, hogy itthon a kétkezi, precizitást igénylő, illetve a monoton feladatok automatizálása okozhatja a legnagyobb arányú változást a munkaerőpiacon – tette hozzá Kerekes Antal, a cég technológiai tanácsadási területért felelős cégtársa.

 

Ez azonban csak a 2030-as évektől, az MI harmadik megjelenési hullámában, a fizikai munka és a kézi precíziós feladatok automatizálódásával várható. Ezek alapján a magyar feldolgozóipart, a szállítmányozást és az építőipart fogja drámai mértékben érinteni a mesterséges intelligencia térnyerése. Ezekben a gazdasági ágazatokban foglalkoztatják a magyar munkavállalók több mint egyharmadát, valamint az összes, MI által érintett munkahelynek a kétharmada tartozik ezekbe az ágazatokba.

 

Ami a nemek arányát illeti, a korai szakaszokban (2020-2030 között) várhatóan a női munkavállalókra lesz nagyobb hatással az MI térnyerése, míg a férfi munkavállalók a harmadik hullámban kerülnek majd egyértelműen túlsúlyba. Mindez azt is jelenti, hogy a jellemzően férfiak által dominált munkakörök nagyfokú érintettsége miatt a férfiak jövőjét sokkal inkább befolyásolják majd a mesterséges intelligencia és az automatizálás hatásai – mondta el a tanulmány kapcsán Riba Gábor, mesterséges intelligencia szakértő.

  • Az MI az első hullámban, azaz a 2020-as évek elejétől elsősorban egyszerű számítási feladatokat és strukturált adathalmazok elemzését lesz képes elvégezni, ami a kifejezetten adatfeldolgozásra épülő ágazatokat érintheti (pl. pénzügyi és infokommunikációs szektorok).
  • A 2020-as évek közepétől (második hullám) fokozódik az MI befolyása azáltal, hogy üzleti támogatási funkciókat, illetve egyszerű döntéshozatali funkciókat is képes lesz elvégezni (pl. általános adatbekérő- és egyeztető/HR/számviteli funkciók). Emellett jól kontrollálható környezetben, például raktárakban tárgyak önálló mozgatása is várható az MI-től.
  • A 2030-as évektől (harmadik hullám) várható az MI megjelenése a fizikai munka és kézi precíziós feladatok automatizálásában is (pl. összeszerelés, szállítmányozás).

 

Teljes cikk

Világgazdaság

 

 

Megoldások mérnökhiányra

 

Magyarországon mintegy hatezer mérnök hiányzik a munkaerőpiacról, és egyelőre még nem látszik, honnan lehet őket pótolni. A műszaki szakokon ma még csak a felvételt nyert hallgatók 29 százaléka tanul, viszont a valós szükségletek miatt 40 százalék feletti arány kellene. Szakmai érdekképviseletként az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) ennek a kihívásnak a megoldására fókuszál.

 

Álláspontjuk szerint a műszaki pályaorientáció hatékonyabbá, eredményesebbé tétele érdekében összehangoltan kell fejleszteni az intézményeket, megismertetni a fiatalokkal a mérnöki szakmákban rejlő lehetőségeket, karrierutakat. Úgy látják, mielőbb el kell érni, hogy az iskolákban valóban olyan technológiákat, gépeket, eszközöket használjanak a diákok, amelyeket a vállalatoknál jelenleg is alkalmaznak. Ehhez az utóbbiak számára lehetővé kell tenni, hogy támogathassák az iskolákat, és a szakképzési járulék rendszerén keresztül aktívan hozzájáruljanak a szakemberek kineveléséhez.

 

Kooperatív képzési központok
Hasonlóan kiemelt feladat a tanárok képzésének támogatása. Ennek részeként elengedhetetlen az oktatók felkészítése a digitális technológiák készségszintű használatára, aminek köszönhetően érthetőbbé, befogadhatóbbá, színesebbé, élménydúsabbá tehetők a gyerekek számára a műszaki és természettudományos ismeretek, információk. Az EJMSZ emiatt is szorgalmazza, hogy regionálisan az iskolákban jöjjenek létre duális, kooperatív képzési központok, amelyekben a vállalatok, az oktatási intézmények szakemberei dolgozhatnak együtt azon, hogy továbbképzések, felkészítők és egyéb, a tudásmegosztást segítő tevékenységek útján több diák kapjon releváns szakismereteket, jövőképet, és alakulhasson ki közvetlen kapcsolat a leendő munkavállalók, illetve munkaadók között.

 

Az EJMSZ szerint a fiatalok számára olyan programokat kell szervezni, amelyek abban segítenek nekik, hogy jobban értsék, illetve megismerjék a műszaki pályákban rejlő lehetőségeket. Ennek megfelelően a Szövetség saját kezdeményezéseként már el is indította az EJMSZ Youth nevű, a tagvállalatok által delegált mérnökökből álló csapatot. Ők szeptembertől országszerte tartanak majd pályaorientációs előadásokat az iskolákban, hogy saját példájukon keresztül hívják fel a diákok figyelmét arra, miért érdemes mérnöknek tanulni.

 

Középiskolás kompetenciamérés
Emellett az EJMSZ folytatja az MTMI (matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai) kompetenciaméréseit is, amelyek során a középiskolások készségeit, képességeit vizsgálják. Ezek alapján a résztvevő tanulók, illetve szüleik kapnak képet a meglévő kompetenciáikról, különböző erősségeikről, amelyekre alapozva érdemes lehet műszaki irányba orientálódniuk. A tagvállalatok közreműködésével folyamatosan szervezik az interaktív gyárlátogatásokat az NI Hungarynél, a Grundfosnál, a NEMAK-nál, a Molnál, LEGO-nál és a többi EJMSZ-cégnél, amelyeknél az innovatív ipari technológiákról, folyamatokról szerezhetnek benyomásokat a jövőjüket tervező középiskolások.

 

A Szövetség távolabbi tervei között szerepel még egy Tudományos Roadshow elindítása is, amelynek részeként a legkisebb hazai településen is interaktív bemutatókat lehetne tartani a műszaki pályaorientáció jegyében, végül pedig fejlesztés alatt áll a Mérnök Challenge elnevezésű országos versenysorozat koncepciója, amely szintén azt a célt szolgálná, hogy a jövőben minél többen fedezzék fel maguknak a mérnöki pályákat.

 

Teljes cikk

https://computerworld.hu/karrier/megoldasok-mernokhianyra-267929.html

 

 

Tavaly kilenc százalékra csökkent az adóelkerülés mértéke Magyarországon

 

Az online korszak bevezetése óta Magyarországon öt év alatt 12 százalékponttal csökkent az úgynevezett áfa-adórés; az Európai Bizottság csütörtökön megjelent tanulmánya szerint eredményesek a kormány gazdaságfehérítő intézkedései, amelyeknek köszönhetően 2018-ra, az Európai Unióban is példaértékű módon, egyszámjegyűre zsugorodott az adóelkerülés mértéke.

 

Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár közölte: a bizottság tanulmánya alapján a magyarországi becsült áfa-adórés – azaz a költségvetésből kieső áfabevétel – mértéke a 2013. évi 21 százalékról 9 százalékra csökkent 2018-ban. A legnagyobb csökkenést 2017-ről 2018-ra sikerült elérni, amikor 13,9 százalékról a bizottság szakértőinek előzetes becslése alapján megközelíthette a 9 százalékot az adórés mértéke. A tíz százalék alatti adóelkerülési ráta nemcsak azért példaértékű, mert az uniós átlag alatti érték, hanem azért is, mert nagyon rövid idő alatt sikerült ekkora tisztulást elérni a piaci szereplők körében – tette hozzá.

 

Emlékeztetett, hogy a gazdaságfehérítés online korszakának a kezdete 2014. szeptember 1-re datálódik, ugyanis akkortól kötelező az online pénztárgép használata. A következő évben indult az ekáer (elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer) éles üzeme, majd 2018. július 1-én debütált az adócsalás elleni fellépés harmadik pillére: az online számlázás rendszere, amelynek jelentős szerepe volt abban, hogy tavaly 9 százalékra csökkent az adórés mértéke.

 

Az adatokat ismertetve az államtitkár elmondta, hogy eddig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszerén keresztül már mintegy 53 millió számlát küldtek be a vállalkozók. A folyamatosan beáramló adatok segítségével az adóhivatal kockázatelemzői szinte azonnal észlelik az adózóknál felmerülő kockázatokat, amelyekre a revizorok gyorsan reagálnak – összegezte az online szisztéma előnyét Izer Norbert.

 

A piaci elemzők értékelése szerint is bevált az online számlarendszer, amely számításaik szerint egy év alatt 200-250 milliárd forint plusz bevételt termelt az államkasszának – jegyezte meg, hozzátéve, hogy 2019-ben az áfa-adórés mértéke még tovább csökkenhet, mivel az idei az első olyan év, amikor teljes évben érvényesül az online számlázás bevételekre gyakorolt hatása.

 

Brüsszel évről évre méri minden egyes tagállam esetében a várt áfabevételek és a ténylegesen beszedett összeg közötti különbséget. Ez az úgynevezett áfa-adórés, amelybe az adóelkerülés miatt elméletileg kieső költségvetési bevételeken kívül beleszámít például a fizetésképtelenség, felszámolás és egyéb tagállami sajátosságok miatt kalkulált összeg is.

 

Teljes cikk

kormany.hu