2019. 08. 21.

Sajtófigyelő 2019.08.21., szerda

Kikutatták, mennyi szabadság szükséges az egészségünk védelméhez

 

A kardiológusok ismét figyelmeztetnek: Magyarországon hajlamosak vagyunk nagyon a háttérbe szorítani a pihenést, de máshol is sokan hiszik azt, hogy az egészséges életmóddal sok munka mellett is megvédhetik magukat.

 

Nemcsak a lelkünknek, a kedvünknek, de a testünknek is jót tesz, ha kihasználjuk a szabadságunkat. Ezt mindenki érzi, de több friss kutatás bizonyítékokat is ad erről. Korábban Helsinkiben, most a Syracuse-i Egyetem sok éves vizsgálatai igazolták, hogy a nyaralás hozzájárulhat a szív-és érrendszeri megbetegedések csökkentéséhez.

 

“Ne gondolja, hogy az egészséges életmód kompenzálja a túl kemény munkát és azt, ha nem vesszük ki megérdemelt szabadságunkat” – idézte a helsinki egyetem szakembereinek figyelmeztetését a Magyar Kardiológusok Társasága, beszámolva a kutatások eredményeiről.

 

A helsinki egyetem szakemberei középkorú, vezető beosztású férfiakat vontak be a vizsgálatukba, akiknél legalább egy kardiovaszkuláris betegség kockázati tényező (dohányzás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, emelkedett trigliceridek, glükóz intolerancia, vagy túlsúly) jelen volt.

 

A kontrollcsoportban a férfiak a szokásos egészségügyi ellátást kapták, és a vizsgálók nem látták őket. A halálozási nyomon követést 40 évre terjesztették ki a nemzeti halálozási nyilvántartások segítségével, és megvizsgálták a munka, az alvás és a szabadság mennyiségére vonatkozó, korábban nem vizsgált kiindulási adatokat. Kiderült, hogy azok a férfiak, akik évente három hetet, vagy annál rövidebb szabadságot vettek ki, 37 százalékkal nagyobb eséllyel haltak meg, mint azok, akik ennél többet.

 

“Eredményeink nem azt mutatják, hogy az egészségnevelés káros. Ehelyett inkább arra utalnak, hogy a stressz csökkentése a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatának elengedhetetlen része. Az életmód-tanácsadást okosan kell kombinálni a modern gyógyszeres kezeléssel a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése érdekében” – mondják a finn kutatók.

 

A gyakori pihenés is segíthet

A Syracuse-i Egyetemen szélesebb körben vizsgálták a nyaralás hatásait. Most publikált eredményeik alapján arra jutottak, hogy azoknak az embereknek, akik a megelőző 12 hónapban gyakrabban nyaraltak, alacsonyabb a metabolikus szindróma és metabolikus tünetek kockázata, amelyek a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikóját jelentősen növelik. Vagyis ezekből minél több jelen van egy ember életében, annál nagyobb a szív-és érrendszeri betegségek veszélye.

 

„Eddig is tudtuk, de most tudományos kutatás is igazolta, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kockázata annál inkább csökken, minél többet megyünk nyaralni. Mivel az anyagcserezavarok módosíthatók, ez azt jelenti, hogy megváltozhatnak, vagy meg is előzhetőek ezek a kockázatok. Fontos, hogy az emberek a rendelkezésre álló szabadságidőt használják ki.

 

A nyaralás a teljes munkaidőben foglalkoztatottak közel 80 százalékának áll rendelkezésére, de kevesebb, mint a fele él ezzel. Kutatásaink azt mutatják, hogy ha az emberek többet használnak fel ebből, akkor annak már kézzelfogható egészségügyi előnye lenne” – derült ki a most publikált vizsgálatból.

 

Magyarországon halmozottan jelen lévő probléma

„A legújabb eredmények is újabb bizonyítékai annak, hogy igenis fontos, hogy csökkentsük a stresszt, azaz vegyük ki a szabadságunkat, és – ha tehetjük -, azt ne a ház körüli teendőkkel, vagy ügyek intézésével töltsük. Magyarországon különösen fontos erre felhívni a figyelmet, mivel nálunk ez egy halmozottan jelen lévő probléma. Egyrészt különösen veszélyeztetettek vagyunk a szív- és érrendszeri betegségek terén, másrészt hajlamosak vagyunk a szabadságot nagyon a háttérbe sorolni” – mondja dr. Gellér László professzor, a Magyar Kardiológusok Társaságának Tudományos Bizottságának elnöke.

 

„Sok a munka, a megoldandó feladat, képtelenek vagyunk időt engedni magunknak, szeretteinknek arra, hogy kicsit kiszakadjunk ebből. Pedig kell. Tisztában vagyunk azzal, hogy sokak a vakációt egy megfizethetetlen szórakozással azonosítják, de nem feltétlenül luxusnyaralásokról van szó, lehet az egy közös pecázás, sátrazás, bármi, ami kiszakít minket a mókuskerékből, mert ez biztosan tartalmasabb, hosszabb életet ad” – teszi még hozzá a kardiológus.

 

Teljes cikk

https://infostart.hu/tudomany/2019/08/18/kikutattak-mennyi-szabadsag-szukseges-az-egeszsegunk-vedelmehez

 

 

Pont, mint az átkosban: most is rengeteget kell gürizned egy új autóért

 

Az ingatlanoknál már számtalanszor eljátszották, így most a Pénzcentrum azt számolta ki, hogy mire elég a magyar átlagfizetés az új autók piacán. Kiderült, hány hónapig kellene gürizni egy Suzukiért, Daciáért, Merciért. Megtudhattuk, hogy ha valaki az átlagos nettó munkabért kapja, akkor több mint 16 évig kellene húznia az igát a legalapabb Tesláért. Mutatjuk a számokat!

 

Azt már rengetegen kiszámolták, hogy mennyit kell valakinek güriznie ahhoz, hogy saját lakása, háza lehessen: a legfrissebb matek szerint egy átlagos magyarnak 7,1 évig kell güriznie, hogy egy saját ingatlant tudjon venni – és közben másra egyáltalán nem költ. Node mi a helyzet a kocsikkal? Most az itthoni listaárakkal matekoztunk, hogy kiderüljön, meddig kell húzni az igát az átlagos hazai dolgozónak ahhoz, hogy egy zsírúj autót tudjon venni.

 

Számításunk alapjául a KSH legfrissebb adatai szolgálnak, amelyek szerint áprilisban az átlagos hazai nettó jövedelem 246 800 forint volt kedvezmények nélkül. Ennek alapján, ha az egyik legolcsóbb magyarországi új autót, a Dacia Logant szeretnénk megvenni a legfapadosabb kivitelben (aminek az ára 2 149 000 forint), akkor 8,7 havi átlagos munkabért kellene félretenni. A KIA Picanto 2 919 000 forintos indulóárát pedig 11,8 hónap alatt lehetne összespórolni a magyar fizuból.

 

A magyarok két kedvenc autójáért, a Suzuki Vitaráért (indulóára 4 090 000 forint) és az SX! S-Crossért (kezdőára 4 140 000 forint) is csaknem másfél évnyi fizetést kellene felhalmozni. Egészen pontosan előbbire 16,6 havi, utóbbira 16,8 hónapnyi jövedelmet. A Dacia hasonló modellje olcsóbban indul, 3 099 000 forintról a gyártó weblapja szerint, így a Dusterre csak kicsivel több mint egy évet kell melózni, egész pontosan 12,6 havi bérből lehetne megvenni.

 

A fullextrás orosz népautót, az általunk is tesztelt Lada Vesta LUX-ot nagyjából 17 hónap lenne összeszedni, ugyanis annak listaára 4 199 000 forint. A legutóbbi tesztünkön egyébként remekül szereplő, gazdagon felszerelt KIA Ceed 6 099 000 foirintos listaárát pedig 24,7 hónap alatt lehet megkeresni Magyarországon. Négy évnél is többet kellene gürizni egy olyan Nissan Leafért, amit mi is kipróbálhattunk: annak a listaára az elektromos autókra járó kedvezménnyel együtt 9 964 000 forint, ami 40,3 hónapnyi magyar átlagnettóból jön ki.

 

Az elektromos autózás csúcsának számító Tesla modelljeiért már egy fél életet le kell gürcölni: a legolcsóbb “fapados” Model 3 is több mint 55 460 euróba kerül a hazai importőr kalkulátora szerint, ami átszámolva kb. 18 millió forint. Ennyiért egy átlagos magyar embernek 72,9 hónapot, több mint 6 évet kell melóznia. A hatalmas SUV, a Model X-ből a legdrágább csúcsmodell 143 490 euró, 46,5 millió forint – ez 188,4 havi (15,7 évi) magyar átlagfizetés.

Már ez is elég húzós árlista, de nézzük meg a végleteket! A legnagyobb használt autókkal foglalkozó weboldalon jelenleg a legdrágább autó egy 324 millió forintos Mercedes G63 AMG, ami vélhetően a világ legkreténebb terepjárója, ugyanis hat darab kereke van és eléggé meg van emelve. A tökkelütött dubaji sejkek kedvenc verdáját 1312,8 hónapnyi magyar fizetésből lehetne megvásárolni, ami majdnem 110 év. A második legdrágább verda egy Ferrari 458 Speciale Aperta, ami 208 940 000 forintba kerül, amit csak 846,5 hónapba telne kigazdálkodni – ez csak 70,5 év, szóval egy emberélet alatt meglehet, ha valaki már az anyaméhből kiérkezvén munkába áll. Egy sportpakkos S-osztályú Merciért csak 20 évnyi fizetésedet kellene félretenned – ugyanis egy S63 AMG 4Matic+ 10 ezer forint híján 60 millióba kerül a használtautós oldalon.

 

A legolcsóbbak között válogatva kiderült, hogy már 35 ezerért lehet venni működőképes verdát, ennyiért például egy Daewoo Ticót is találtunk, ami a 246 800 forintos magyar átlagbérnek a 14,1 százaléka. Ha egyhavi béredet ilyen kocsikra szánnád, akkor hetet tudnál venni belőle! Vagy leosztva: egy ilyen autóért csak 2,8 napot kellene dolgoznod – ha leosztjuk az árlagfizetést 20 munkanapra.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/utazas/pont-mint-az-atkosban-most-is-rengeteget-kell-gurizned-egy-uj-autoert.1081881.html

 

 

Itt a vége: felszámolják a nagy múltú magyar gyárat

 

Augusztus 14-én elrendelte a Szarvasi Vas-Fémipari Zrt. felszámolását a Gyulai Törvényszék – derül ki a Cégközlönyből.

 

Még idén januárban derült ki, hogy nagy bajban van a legismertebb magyarországi, háztartási kisgépeket – lámpákat és kávéfőzőket – gyártó Szarvasi Vas-Fémipari Zrt. A cég Békés megyében 85 fős csoportos létszámleépítést jelentett be 2018. december 21-én az illetékes kormányhivatalnál, ennek indokaként likviditási problémát jelölt meg.

 

A Szarvasi Vas-Fémipari Zrt. likviditási gondjait a lámpagyártás piaci környezetének megváltozása, egyes termékek veszteségessé válása és az új, nagy volumenben gyártani tervezett lámpamegrendelésének (az Ikea lakberendezési vállalatnak – a szerk.) visszaesése okozta – tudta meg korábban a Napi.hu a társaság menedzsmentjétől. Ezen a helyzeten a vállalkozás által végrehajtott másfél milliárd forint értékű beruházás sem tudott változtatni – amelynek keretében fröccsöntő gépeket, robottechnológia perifériákat, fémgőzölő és lakkozó berendezéseket vettek, mindezt saját erőből és bankhitelből finanszírozták.

 

A nagyrészt hitelből megvalósított fejlesztést annak érdekében hajtották végre – a társaság 2018. áprilisi bejelentése szerint- , hogy a svéd lakberendezési óriásvállalattól kizárólagos gyártási megbízását kapjanak egy lámpacsalád gyártására. A Napi.hu információi szerint azonban a gyártósorokról az elmúlt hónapokban nem megfelelő minőségű termékek is kikerültek jelentős mennyiségben. (Ez a termékcsalád az Ikea PS 2014 néven forgalmazott, a svéd bútorvállalat honlapja szerint a” tudományos fantasztikus filmek által inspirált” függőlámpáé.)

 

Majd a Szarvasi 2019. január 18-án, pénteken bejelentette dolgozóinak a termelés befejezését. az akkori közlés szerint a cég nem tudja elkerülni a teljes létszámleépítést, összesen több mint 400 embernek mondtak fel, bár azon vannak, hogy segítséget nyújtsanak a volt alkalmazottaknak, ennek köszönhetően már közel hatvan főt tudtak elhelyezni partner vállalatainknál. és további tárgyalások vannak folyamatban – mondták akkor.

 

Azóta az is kiderült, hogy a kávéfőzőiről és lámpáiról ismert zrt. alig néhány hónappal a leállása előtt 752 millió forintos támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól (PM), ám azt nem vette igénybe.

 

Mi lesz most?

Babák Mihály szarvasi polgármester szerint a felszámolásig tartó folyamat sokáig húzódott – adta hírül a Newjsag.hu alapján a Beol.hu. A tulajdonosok először tagi befizetésekről döntöttek, a hitelezők azonban kezdeményezték a Gyulai Törvényszéknél a felszámolási eljárást. A felszámolásra vonatkozó kérelmet még 2019. április 25-én kapta kézhez a bíróság. A felszámolás múlt héten csütörtökön kezdődött meg, az ÁFI Felszámoló és Vagyonkezelő Zrt. közreműködésével. A Cégközlönyben megjelentek szerint a felszámolóbiztos Pálfiné Titl Anett. Így azok, akiknek a Zrt.-vel szemben követelésük van, erről a felszámolónál augusztus 14-től kezdve tehetnek bejelentést, negyven napon belül, legalább ötezer forint befizetése mellett. A bérkövetelésmintegy 200 egykori dolgozót érint.

 

A városi önkormányzat korábban minden lehetséges eszközzel igyekezett segíteni a bajba jutott cégnek. Felmerült az is, hogy megvásárolják a Vasiparit, de nem álltak rendelkezésre a további termelést lehetővé tevő feltételek – mondta Babák.

 

Teljes cikk

https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/szarvasi-felszamolas-kavefozo-tulajdonos.689970.html?fbclid=IwAR0dR_JW-kodk5XKxdjVOCTvzg76-sjSSJ8YjiIMAVOvTts20q1lLOnkL0w

 

 

Hazautazás költségtérítése: mikor kell fizetni, mikor nem?

 

Munkavállaló az önéletrajzában budapesti címet tüntetett fel, s az állásinterjú során is elmondta, hogy Budapesten él. A személyes dokumentumai bemutatásakor derült ki, hogy vidéki az állandó lakcíme, a tartózkodási helye budapesti. Nem a mi állásajánlatunk miatt költözött Budapestre, igazolhatóan az előző munkahelyei is Budapesten voltak. Kötelező a munkáltatónak a hazautazás költségét megtéríteni? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.

 

Érdemes kiindulópontként néhány fogalmat tisztázni – kezdte válaszát szakértőnk. A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. kormányrendelet értelmében munkába járás:

– a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá

– a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították.

 

Lakóhely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik. Jelen esetben ez a vidéki lakcímet jelenti.

Tartózkodási hely annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik. Ez a budapesti lakás, a kérdésben leírtakból még nem következik, hogy a vidéki lakóhelyét el kívánná hagyni (sőt, ha odautazik, akkor végképp nem).

 

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. kormányrendelet értelmében a munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának (2)–(3) bekezdésben foglalt mértékét, amennyiben a munkavállaló

a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,

b) menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton,

c) elővárosi vasúton (HÉV-en),

d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven

utazik a munkavégzés helyére, továbbá, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe. A munkavállalónak – jogi szempontból nézve is – Budapest a tartózkodási helye, ezért a fentiek szerinti térítésre nem jogosult.

 

Ugyanakkor az állandó lakcímnek van jelentősége. A rendelet szerint hazautazás a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer – az általános munkarendtől eltérő munkaidőbeosztás esetén legfeljebb havonta négyszer – a lakóhelyre történő oda- és visszautazás. A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86 százaléka, legfeljebb havonta

– 2010-ben 30 000 forint,

– 2011-től minden évben az előző évben irányadó összegnek a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző évre megállapított és közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege.

 

Amennyiben a munkavállaló él a hazautazás lehetőségével (a vidéki állandó lakóhelyére), abban az esetben a munkáltató köteles megfizetni a fentiek szerinti költségtérítést.

 

 

Teljes cikk

https://adozona.hu/munkajog/Hazautazas_koltsegteritese_kotelezoe_ha_mas_FWSMFR#rss

 

 

Neurodiverzitás – A befogadó munkahelyek figyelembe veszik agyunk működésének különbségeit is

 

Noha a népesség legalább 10 százaléka valamilyen módon neurodivergens, vagyis neurológiai működése eltér a megszokottól, a HR-esek 72 százaléka egyáltalán nem veszi figyelembe az idegrendszeri sokféleséget. Bizonyos cégek ugyan már próbálkoznak „neuroinkluzív” munkahelyeket kiépíteni, például csendes órát biztosítanak az autista munkavállalóknak, ahhoz, hogy a munkaáltatók kihasználják a neurodivergens emberekben rejlő potenciált, az egyén igényeikre kell szabniuk a felvételi folyamatot és a munkakörnyezetet is.

 

Az utóbbi években egyre többen beszélnek nyilvánosan figyelemzavarukról, diszlexiájukról, egyéb tanulási nehézségeikről, például Dr. Máté Gábor világhírű orvos-pszichiáter, aki saját példájának ismertetésén keresztül egy egész könyvet is szentelt az ADHD-nak. A neurodiverzitás fogalmát az 1990-as években használták először annak érdekében, hogy a mentális egészségi állapotban mutatkozó problémákat ne hiányosságnak, hanem erősségnek tekintsék. A neurodiverzitás tehát a tanulási zavarokat és a fogyatékosságot úgy közelíti meg, mint a neurotipikusoktól eltérő agyi működést, amely az emberi génállomány természetes variációja. A „neurodivergens” ember tehát nem beteg, állapota ugyanolyan társadalmi kategória, mint a nemzetiség vagy a szexuális orientáció.

Noha az emberi agy működésének és viselkedési jegyeknek határtalanul nagy skálája mutatkozik meg egy-egy munkahelyen belül is, a CIPD közvélemény-kutatása azt mutatja, hogy az Egyesült Királyság HR-szakembereinek 72 százaléka egyáltalán nem veszi figyelembe az idegrendszeri sokféleséget az emberek kezelési gyakorlatában, annak ellenére, hogy a népesség legalább 10 százaléka valamilyen módon neurodivergens.

 

A neurodiverzitás és munkahelyi megjelenése

Dr. Thomas Armstrong pszichológus a Neurodiverzitás hatalma című művében azt állítja, „nincs olyan, hogy normál agy.” A neurodiverzitásra sokrétű kifejezésként érdemes felvenni a HR lexikonunkba, amely olyan állapotokat fed le, mint az autizmus, az ADHD, a diszlexia, az OCD (obszesszív-kompulzív zavar, más néven kényszerbetegség), PTSD (poszttraumás stressz szindróma) vagy az olyan mentális egészségi állapotok, mint a szorongás és a depresszió. Azok a munkaadók, akik nem veszik figyelembe az idegrendszeri sokszínűséget a felvételi folyamat során, elmulasztják a tehetségek felvételét, noha a tudatos tréningek és az érdekképviselet már mindenki számára biztosíthatná a hatékony munkát.

Az assessment center hasznos lehet a kiválasztásukkor

Toborzáskor érdemes a lehető legtisztábban és legtömörebben megfogalmazni a munkaköri leírást, elkerülve a zsargont. Figyelembe kell azt is vennünk, hogy a felvételi eljárásoknál ne fordítsunk túlzott figyelmet fa neurodivergenciával gyakran összefüggő, negatívnak ítélt tüneteknek. Például egy Asperger szindrómával rendelkező jelöltnek nehézséget jelenthet a szemkontaktust tartania, ezért egy olyan értékelési forma, amely a jelölt nonverbális viselkedésére nagy hangsúlyt fektet, hátrányos helyzetbe hozhatja a neurodivergens embereket, megnehezítve számukra a munkában megkövetelt képességek demonstrálását, gyakran azt eredményezve, hogy nem nyernek felvételt azokra a szerepekre, amelyekre nagy valószínűséggel ők voltak a legmegfelelőbbek. Néhány neurodivergens ember túlságosan őszinte lehet a gyengeségeit illetően, és hiányozhat belőle a magabiztosság is a múltbeli negatív tapasztalatok miatt.

A kutatások azt mutatják, hogy a toborzás során a viselkedésen alapuló értékelések hasznosabbak lehetnek a neurodivergens egyének esetében, mint a hagyományos, önjelentő eljárások. A Brit Pszichológiai Társaság irányelvei szerint a neurodivergens egyének jobban reagálnak arra, ha a visszacsatolás pozitív megfogalmazású és gyakran ismétlődik az értékelés során. Ezek az értékelések olyan tulajdonságokra vonatkoznak, amelyek gyakran erősek a neurodivergens egyének körében, mint például az altruizmus, az innovációs készség vagy a társas hajlam.

A neurodivergens személyek felvételének megkönnyítésére nagyon jó példát mutat az SAP, amely játékos interjúk bevezetésével átalakította a felvételi és képzési módot, hogy a lehető leginkább befogadóvá váljon, és jobban megfeleljen az autista jelölteknek is. Az interjúk magukba foglalják például egy robot megépítését, hogy a HR-esek értékelni tudják a jelöltek problémamegoldó készségeit. Ebben az ADHD-val küzdő egyének is jobban ki tudnak bontakozni, hiszen ők akkor teljesítenek a legjobban, ha munkamemóriájukat játékos módon tesztelik.

 

A munkakörnyezet és a neurodiverzitás

A neurodivergens emberek számára a fizikai munkakörnyezet akadályokkal teli lehet, különös akkor, ha akut szenzoros érzékenységük van, vagyis nem képesek megfelelően feldolgozni sem a környezetből, sem a saját szervezetükből származó ingereket, túl alacsony vagy épp túl magas az ingerküszöbük bizonyos ingerek esetében. Az irodai világítás semlegessé vagy természetessé tétele, egy csendesebb munkakörnyezet megteremtése, fejhallgató engedélyezése, az egyértelmű kezelési utasítással rendelkező eszközök biztosítása tehát sokat segíthet a neurodivergens embereknek.

Mindemellett nagyon fontos, hogy a neurodivergens munkavállalók esetében személyre szabott kommunikációt alkalmazzanak a munkáltatók. Például egy autista alkalmazottak esetében a vezetőknek egyértelműen kell kommunikálniuk, és előre kell értesíteniük és felkészíteniük őket a változásokra. Azt is figyelembe kell venniük, hogy neurodivergens emberek egy spektrum eltérő pontjain helyezkednek el, ezért állapotuk jellemzői is egyénileg változhat.

A neurodivergens tehetségek támogatásának előnyei között szerepel a magasabb motiváció és elkötelezettség, a csökkent stressz szint és a megnövekedett önhatékonyság, az egyén céljainak elérésében való hite. A neurodivergens emberek kreatívak lehetnek, eltérő perspektívából láthatják a dolgokat, és gyakran következetesek a feladataik elvégzésében. Ahogy az idegrendszeri sokféleség megértése fejlődik, úgy az intelligens munkáltatók iparáguk legjobb gyakorlatait fogják szem előtt tartani, amelyek átfogják az emberi agy működési és viselkedési sajátosságait a munkahelyen.

 

 

Teljes cikk

https://www.hrportal.hu/hr/neurodiverzitas—a-befogado-munkahelyek-figyelembe-veszik-agyunk-mukodesenek-kulonbsegeit-is-20190816.html