2019. 08. 16.

Sajtófigyelő 2019.08.16., péntek

 

Nincs elég ember, béremeléssel csábítgatják a kormánytisztviselőket

 

Kétségbeesett lépésekre kényszerül a kormány, hogy működőképes szinten tartsa a kormányhivatalokat.

 

A legújabb Magyar Közlönyben jelent meg a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely rendelete arról, hogy magasabb besorolást kaphatnak a fővárosi és a megyei kormányhivatalokban foglalkoztatott kormánytisztviselők, vagyis valamivel növekedhet a bérük. Szakszervezeti vezetők szerint a lépésre azért kényszerült a kormány, mert a vezetői posztokra és a vezető szakértői helyekre egyszerűen nincs jelentkező, nemcsak a fővárosban jelent gondot az ügyintézésben a nagyon magas létszámhiány, hanem a megyeszékhelyeken is korlátozni kellett a kormányablakok nyitva tartását és többet be is zártak közülük.

 

A lehetőséget a magasabb besorolásra a régi jogállási törvény alapján is szabályozta egy rendelet, de a kormányzati igazgatásról szóló új törvény hatályba lépésével ez érvényét vesztette, így valójában egy több hónapos hiányt is pótol a lépéssel a kancellária. A késlekedés persze jelzi, mennyire fontos az állam számára saját alkalmazottai jóléte. Szakszervezeti vezetők arra is felhívták a figyelmünket, hogy a magasabb besorolás csak szűk körnek hozhat érdemi fizetésemelést, mert a felsőfokú végzettségűek 20 százalékánál, míg a középiskolát végzetteknek csak 5 százalékánál élhetnek a munkáltatók a lehetőséggel.

 

A szöveg alapján viszont nem túlzás azt állítani, hogy ezen a kereten belül gyakorlatilag bárkinek béremelést kínálhatnak az átsorolással, olyan tág feltételeket szab a jogszabály. Aki a kormány vagy a megyei kormánymegbízott által kiemeltté nyilvánított feladaton dolgozik, a munkája jelentős fizikai vagy pszichés terheléssel jár, legalább heti kétszer ügyfélfogadást tart, hatósági ellenőrzést végez, idegen nyelvet kell használnia, netán ismeri a jelnyelvet, vagy egyszerűen csak öt évet lehúzott a hivatalban, az azonnal átsorolható a magasabb bérrel járó beosztásba. Sőt az is, akinek nincs felsőfokú végzettsége, nem is régóta dolgozik kormánytisztviselőként, de „egyéb munkáltatónál jelentős tapasztalatot szerzett”. Ellentmondásos, hogy az új belépők eleve megkaphatják az akár a bérük 20 százalékát is elérő „eltérítést”, miközben azoknak, akik már bent vannak a rendszerben, 5 évet kell erre várni.

 

A kormányhivatalok számára létfontosságú lenne a jól képzett szakemberek megtartása, mert a Miniszterelnökség a 2017-es 36 és félezres létszámkerethez képest 2019-re 2500 fővel csökkentette az engedélyezett létszámot. Papíron 375 fővel csökkent az utóbbi két évben a felvehető tisztviselők száma a Fővárosi Kormányhivatalban, Pest megyében 223 fővel, Borsodban 196, Somogyban 150, Szabolcsban pedig 145 fővel kevesebb végezhetne munkát. Az egyhetes szabadságmegvonás, a munkaidő meghosszabbítása miatt azonban ennél sokkal többen mondtak fel a tavasszal, az Index adatai szerint most 4000 dolgozó hiányzik a rendszerből, csak Budapesten 600. A tömegesen ügyintézési fennakadások miatt már vidékről kellett a fővárosi kormányablakokba telepíteni szakembereket, információink szerint mégis újabb 50-70 fővel akarja csökkenteni a kormány az egyes megyei kormányhivatalok létszámát januártól.

 

A Miniszterelnökségi Sajtóiroda az új rendelet egyértelmű üzenete és a távozó hivatalnokok beszámolói ellenére változatlanul cáfolja a létszámhiányt és az ügyintézésben a lakosság által naponta tapasztalt nehézségeket. Azt írták „a kormányhivatalokban országszerte több mint 32 ezer ember dolgozik, a fővárosi kormányhivatalok ügyfélforgalma érthetően magasabb a nyári időszakban is. Ahol kell, ott átcsoportosítással megoldható a létszámkérdés, ez egy egyszerű munkaszervezési kérdés, a vidéki ügyintézők önkéntesen vállalhatnak munkát a nyári hónapokban a fővárosi kormányhivatalokban, amelyért természetesen plusz pénzt kapnak. Az állampolgárok ügyintézése biztosított, egy kormányablakot sem kellett bezárni létszámhiány miatt.”

 

Teljes cikk

https://nepszava.hu/3046672_nincs-eleg-ember-beremelessel-csabitgatjak-a-kormanytisztviseloket

 

 

A magyar kisvállalkozások szinte sohasem állnak le

 

A hazai vállalkozásokra szinte egyáltalán nem jellemző az időszakos leállás. Ha mégis beiktatnak egy kis szünetet, az jellemzően maximum egy hétig tart, és többnyire az egész céget érinti. A leállás időszaka összefügghet a dolgozók szabadságolásával, ugyanis a munkavállalók és a cégek is leginkább júliusban és augusztusban mennek nyaralni. Tízből kilenc cég azonban leállás nélkül oldja meg a nyári szabadságolást – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredményéből.

 

Az természetes, hogy a munkavállalók szabadságra mennek, de mi a helyzet a cégekkel? A K&H kkv bizalmi index kutatásból kiderül, hogyaz időszakos leállás jelenleg nem annyira elterjedt a hazai cégek körében,hiszen mindössze minden tizedik vállalkozás nyilatkozott arról, hogy több évre visszamenőleg rendszeresen beiktat szünetet a cég működésébe. Ezzel szemben a túlnyomó többségnél (82 százalék) még nem volt erre példa, sőt, a jövőbeni tervek között sem szerepel, hogy valamilyen ok – például karbantartás vagy egységes szabadságolás – miatt bizonyos időre leállna a cég.

 

A kutatás rávilágít arra is, hogy azon vállalkozások, amelyeknél volt már leállás, leginkább az jellemző, hogy olyankor az egész cég bezár (67 százalék). A leállások hossza jellemzően maximum egy hét (43 százalék), de a cégek egy része (14 százalék) egy teljes hónapos szünetet is beiktat. Ha megnézzük az egyes hónapokat, az látszik, hogy elsősorban júliusban és augusztusban „nyaralnak” a cégek, illetve a téli ünnepek idején, azaz decemberben találkozhatunk még időszakos leállással.

 

A kutatásból kiderül, hogy az időszakos leállás nagymértékben összefügghet a cég dolgozóinak szabadságával, ugyanis a munkatársak túlnyomó része nyáron, azon belül is a főszezonban, azaz júliusban és augusztusban megy hosszabb időre nyaralni.Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a cégek túlnyomó többsége (89 százalék) leállás nélkül igyekszik megoldani a nyári szabadságolásokat, mert feltehetően nem engedhetik meg maguknak az üzletfolytonosság megszakítását.

 

A szabadságolást tekintve a június és a december még a legkedveltebb hónapok, míg a legkevésbé felkapott időszak a március, április és a november. Ez utóbbi hátterében feltehetően az áll, hogy ezekben a hónapokban mindig meg van az esély egy-egy hosszú hétvégére a nemzeti vagy szezonális ünnepeknek köszönhetően, amelyek kellemes felüdülést jelentenek a dolgos hétköznapokban.

 

Teljes cikk

https://www.origo.hu/gazdasag/20190814-a-hazai-vallalkozasokra-szinte-egyaltalan-nem-jellemzo-az-idoszakos-leallas.html

 

 

A kormány nem érzi illetékesnek magát a munkásokkal szembeni jogsértések ügyében

 

Mesterházy Attila, az MSZP képviselője négy kérdést tett felVarga Mihály pénzügyminiszternek arról, hogy a jelentős mennyiségű állami támogatásokat, kedvezményeket elnyerő esztergomi Suzuki gyárral kapcsolatban az utóbbi időben több probléma gyanúja merült fel a munkavállalókkal való bánásmód terén.

 

A kérdések a következők voltak:

  • Hogyan fordulhat elő, hogy egy Magyarország területén működő gyár a magyar törvények betartására figyelmeztető felhívást, vagy megmozdulást „hangulatkeltésnek” minősít?

  • A kormány szerint szükség van-e a munkavállalói érdekek védelmére egy olyan gyárban, ahol munkájának minőségére hivatkozva elbocsájtottak egy több mint 14 éve ott dolgozó munkavállalót, csupán azért mivel őt szakszervezeti titkárnak választották?

  • A kormány szerint szükség van-e a munkavállalói érdekek védelmére, szakszervezet létrehozására egy olyan gyárban, ahol felmerült a gyanúja, hogy a hőségriadót figyelmen kívül hagyva dolgoztatják a munkavállalókat?

  • Ha a kormány óriásplakátokon hirdette, hogy „Ha Magyarországra jössz, be kell tartanod a törvényeinket!”, akkor ezt miért nem követeli meg a Suzuki Zrt.-től is?

 

A négy feltett kérdésre viszont összesen egy darab válasz érkezett, ráadásul olyan, ami nemcsak hogy kitér az egyértelmű válaszadás elől, de konkrétan a kormány illetékességét is tagadja a munkajoggal kapcsolatban:

„A Magyar Suzuki Zrt.-vel kapcsolatban feltett kérdései olyan egyedi munkáltatói intézkedésekkel függnek össze, amelyek megítélése nem tartozik a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörébe.” – így válaszolt Bodó Sándor pénzügyminisztériumi államtitkár, majd még két rövid bekezdésben ecsetelte, hogy amúgy mennyi mindent tettek a szakszervezetek jogaiért, egyébként pedig különböző testületek és hatóságok is rendelkezésre állnak, ha valaki panasszal élne.

Mint arról beszámoltunk, júliusban az esztergomi Suzuki-gyár előtt tartott félpályás útlezárást a Vasas Szakszervezet, az akcióhoz többek között csatlakozott az IndustriALL globális szakszervezeti szövetség, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, bányászok, közlekedési dolgozók, húsipari dolgozók és politikusok is.

 

A Suzukinál februárban bocsátották el a dolgozót, aki az újonnan alapított Vasas alapszervezet titkára lett volna: mielőtt a Vasas jogászai és a helyi dolgozók megszövegezték és a menedzsmentnek elküldték az alapszervezet megalakulását bejelentő értesítést, az alapszervezeti titkárnak választott férfit behívatta a vezetés, és közölték vele, azonnali hatállyal elbocsátják a gyárból.

 

A Suzuki azóta sem ismeri el az alapszervezet létezését, a munkaügyi bíróságon továbbra is az ezt igazoló dokumentumokat kérik, miközben a Vasas szerint van olyan tagjuk, aki papíron kérte, hogy a tagdíját a fizetéséből a cég utalja át a szakszervezetnek.

 

A Suzuki korábban a cég gyakorlata ellen tiltakozó ellenzéki országgyűlési képviselőket nem engedett be a gyárba, a szakszervezettel nem akartak tárgyalni, a munkavállalókat pedig elbocsájtással fenyegették.

 

A demonstrációhoz csatlakozott Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke is, aki előző héten Alaptörvényt próbált átadni a cég vezetőinek, előtte pedig odaláncolta magát a Suzuki-gyár kerítéséhez, mert a Vasas Szakszervezeti Szövetséghez tartozó E.S. Autóipari Szakszervezet arról számolt be, miszerint a harmadfokú hőségriadó ellenére dolgoztatták tovább a gyár munkásait.

 

Komjáthi elmondta, hogy 50 nap alatt tizedszer vannak itt, és már az első pillanattól támogatták a Vasas és a kirúgott titkár harcát. Szerinte, habár történelmileg úgy alakult, hogy jelentős távolságtartás van a pártok és a szakszervezetek között, egy szociáldemokrata pártnak természetes szövetségesének kell lennie a szakszervezeteknek, ezért ott lesznek mindenhol, ahol igénylik.

 

„A mi dédapáink az utcán, a vérük által harcolták ki azokat a jogokat, amelyeket most lábbal tipornak. A multik lábbal tiporják, a különböző cégek és a kormány is. Ha ezt hagyjuk, akkor kisülhet a szemünk” – mondta.

 

Szakács Gábor, a kirúgott alapszervezeti titkár a Mércének elmondta, hogy a célja, hogy folytathassa a munkát, amit elkezdett és visszatérhessen a Suzukihoz dolgozni. Hozzátette, hogy annak ellenére, hogy a Suzuki nem ismeri el a létét, a szakszervezetnek már több száz tagja van, és azóta is folyamatosan kapja a belépési nyilatkozatokat. A dolgozóknak azt üzente, hogy tartsanak ki és várjanak, mert jó irányba haladnak.

 

Teljes cikk

https://merce.hu/2019/08/15/a-kormany-nem-erzi-illetekesnek-magat-a-munkasokkal-szembeni-jogsertesek-ugyeben/?fbclid=IwAR3lHa3BaCES9xKVkZ38iyZr3dDDNi7Hcgm1bWpbUvlxORsP–DypZQ5zDg

 

 

Így áll Budapest a zöld irodák terén

 

Még mindig az irodaterületek a legnépszerűbbek a zöld minősítések között, a teljesen új ingatlanok mellett, egyre több már meglévő irodaház szerez LEED vagy BREEAM tanúsítványt. A minősítő rendszerek terjedésével a környezettudatos megoldások és az emberek életét megkönnyítő szolgáltatások is egyre meghatározóbbá válnak a legtöbb ingatlantípusnál – derül ki a Colliers International zöld minősítésekkel foglalkozó piaci jelentéséből.

 

Számos irodaház építését fejezték be a hazai piacon 2018-ban, ugyanakkor csupán három olyan irodaház és egy irodatér szerepel a Colliers adatbázisában, amely a teljesen új épületeknek járó LEED minősítést megkaphatta, ezek összterülete mintegy 82 ezer négyzetmétert tesz ki. Van továbbá 14 (közülük 10 még 2018 előtt készült el) olyan épület is Budapesten, amely átmeneti BREEAM minősítést szerezett, ezek ugyanakkor még nem tartoznak a zöld irodaháznak nevezett épületek közé.

 

A már meglévő épületek is szerezhetnek zöld tanúsítványt, tavaly összesen 15 irodaház kaphatott ilyet, egy LEED, és 14 BREEAM minősítést adtak ki ebben a a kategóriában, ez a körülbelül 217 ezer négyzetméternyi irodaterület jelentős bővülésnek számít a korábbi évekhez képest. Ezen felül a tanúsítást szerzett ipari ingatlanok száma is jelentősen növekedett, 3 új épület LEED, illetve egy már meglévő épület kaphatott BREEAM minősítést.

 

A budapesti modern irodaállomány körülbelül egyharmada rendelkezik valamelyik zöld minősítéssel, elnézve azonban a teljes irodaállományt már nem annyira kedvező a kép, csupán 66 ilyen minősített épület van a fővárosban, ami a teljes állomány 15 százalékát teszi ki.

 

Várakozások 2019-ben

A jelenlegi irodafejlesztési hajrában körülbelül 500 ezer négyzetméternyi terület áll építés alatt (beleértve a saját tulajdonlású épületeket is) ezek mindegyike valamely zöld tanúsítvány megszerzését tűzte ki célul. Ami a WELL tanúsítványokat illeti, (elsősorban a dolgozók egészségére, jólétére és a well-beingre koncentráló követelményeket jelenti) egyelőre még csak előminősítésre van példa a piacon, viszont egyre több és több azoknak a fejlesztőknek a száma, akik a WELL minősítés megszerzésére törekednek és ennek megfelelően – kiegészítve ezt valamely zöld tanúsítvánnyal – szeretnék átadni az új irodaházat.

 

  • A BREEAM a legelsőként kifejlesztett környezettudatos épület-tanúsítási rendszer, amely kereskedelmi, iroda- és ipari épületekre vonatkozik. Olyan épületek fejlesztését bátorítja, amelyek kevesebb energia felhasználásával üzemelnek. A minősítés szintjei az alábbiak lehetnek: megfelelt (pass), jó (good), nagyon jó (very good), kitűnő (excellent), illetve kiemelkedő (outstanding).

 

  • A LEED minősítés szintén a környezetvédelmi szempontokra koncentrál, a megfelelő energia-, és anyagfelhasználásra, illetve a belső környezet minőségére. Az minősítés során megszerezhető kategória lehet a Certified, Silver, Gold vagy Platinum tanúsítványok egyike.

 

  • A WELL (Well Building Standard) minősítés az International Well Building Institute nemzetközi minősítése, amely nyolc különböző szempont szerint értékeli az épületeket, hogy azok ne csupán a környezettudatosságnak megfelelően legyenek a legmodernebbek, de a dolgozók közérzetére és egészségi állapotára is pozitív hatást gyakoroljanak.

 

Teljes cikk

https://www.portfolio.hu/ingatlan/iroda/igy-all-budapest-a-zold-irodak-teren.334491.html

 

 

4 ok, hogy miért hagyj fel az intranettel (vagy legalábbis modernizáld)

 

Talán nem véletlen egybeesés, hogy a globális munkaerő 87 százaléka javarészt ma is intraneten keresztül jut hozzá a főbb vállalati információkhoz (idevéve az e-mailt és a személyes találkozókat), és pont ennyien vallják, hogy nem elkötelezettek a jelenlegi munkahelyükön. Lehet, hogy pont azok a dolgozók nem elkötelezettek, akik divatjamúlt és kevésbé hatékony csatornákon kénytelenek bekapcsolódni a vállalati kommunikációba?

 

Egyszer régen vállalatvezetők tömkelege tette le a voksát az intranet mellett, mint a belső kommunikáció egyetlen csatornája mellett. Mindaddig többé-kevésbé kiszolgálta a vállalati igényeket az intranetes platform, amíg be nem kerültek a képbe a mobil-/okostelefonok. Ennek már lassan 30 éve (az első hivatalosan okostelefonnak nevezhető modellt 1992-’94 körülre dotálják), azonban a vállalatok falain belül olyan, mintha egy év sem telt volna el.

 

Pedig a mai vállalatok többsége, ha nem akar lemaradni, jól teszi, ha átértékeli a céges kommunikációs gyakorlatait és csatornáit, és egy modernebb, a digitalizált világ megoldásaihoz jobban igazodó alternatíva után néz. Hogy miért? Mutatjuk!

 

#1 A munkánk ma már kevésbé helyhez kötött

Teljesen más jellemzi ma a munkaerőpiacot és a munkavégzési preferenciákat, mint a 2000-es évek elején. Sok egyéb tényező mellett a legnagyobb változás a munkahelyünket érinti. Míg régebben ritkaságnak számított a home office, vagy a távmunka lehetősége, ma már a dolgozók közel fele kihasználja ezeket a feltételeket, ha nem is a teljes munkaidejében, de legalább egy részében. Mindezekből következik, hogy a magánélet és a munka közötti éles határok is elmosódni látszódnak sokan viszik haza a munkát, részben fejben, részben pedig a laptopjukkal a hónuk alatt, vagy az okostelefonjukkal a zsebükben.

 

Ezeknek a munkavállalóknak elengedhetetlen a mindennapjaihoz a különféle kollaboratív eszközök használata, amelyek egyrészt a projektmenedzsmentet, másrészt a kommunikációt segítik.  És eddig csak a tipikus „irodai” dolgozókat említettük. A munkaerőállomány jelentős hányadát a terepen dolgozó/fizikai dolgozók teszik ki. Ha azokat a munkavállalókat vesszük górcső alá, akik a szakmai pályafutásuk során szinte egyszer sem teszik be a lábukat az iroda épületébe, az intranet helyhez kötöttségéből fakadó alkalmatlanságához kétség sem fér.

 

#2 A megosztott információ annyit ér, amennyire elérhető

Az intranet akkor használható, ha elérhető a munkavállalók számára. A bökkenő csak az, hogy az intranet hozzáférés általában az irodában való tartózkodáshoz kötött, pedig ma már nem csak ott történhet a munka (ld. előző pont!). Hogyan várható el az embereinktől, hogy képbe kerüljenek a vállalat történéseivel, ha egyszerűen lehetőségük sincs hozzáférni az intranethez otthonról, az utcáról vagy egy kávézóból?! Arról nem is beszélve, hogy az intranet belépéshez céges e-mail címre van szükség. A legtöbb vállalatnál pedig jelentős számban dolgoznak olyan munkavállalók, akiknek nem hogy céges gépe nincs, de még e-mail címe sem. Ezen a ponton érezhetjük, hogy valahol kilóg a lóláb az intranettel kapcsolatban.

 

Egy modernizált, mobilra optimalizált intranet-megoldással, mint a hazai fejlesztésű Blue Colibri App az információ elérhető bárhonnan, hozzáférhető bárki számára, és még számítógép sem szükséges hozzá, hiszen egy okostelefon is tud ma már mindent, amit egyes számítógépek.

 

#3 A hagyományos intranet nem visszamérhető

Minden terméket érdemes fejleszteni a visszajelzések, és az éles használat alatt mutatkozó észrevételek és elemzések alapján. Applikációk és szoftverek esetén még nagyobb jelentősége van a folyamatos utánkövetésnek és a megváltozott igényekhez való igazodáshoz. Egy egyszerű intranetes platformon általában az adminisztrátorok csak azt láthatják, hány dolgozóhoz jutott el adott dokumentum, azonban arról lövésük sincs, pontosan kikhez. Nem a specifikált információk megosztására és trendek elemzésére lettek tervezve ezen felületek.

 

Azon nem tudunk javítani, amit nem tudunk mérni. A legtöbben érzik, hogy valami nem stimmel az intranettel, de sötétben tapogatóznak, ha a fejlesztési irányt igyekeznek megtalálni. Az intranetes felületek többségében nem lehet tudni, hogy eljut-e egyáltalán az információ azokhoz, akiknek szánjuk. Így pedig nehéz azt is mérni, hogy dolgozóink mennyire elkötelezettek. Az elköteleződés egy folyamatosan zajló folyamat. Egy kommunikációs és elköteleződést segítő platformnak együtt kell fejlődnie a szervezet igényeivel, és azokat kell kiszolgálnia.

 

#4 Átlátható, személyes és naprakész üzenetekre vágynak a dolgozók

Az emberek az olyan információt értékelik, amelyek személyes hangvételben íródtak és van aktualitásuk számukra. Ezáltal érezhetik magukat megszólítva és bevonva. Ennek megteremtéséhez nem elég egy mezei HR-es kolléga, hanem content management oldalról is támogatásra van szükség.

 

A tartalomkészítés mellett, a megosztás és a célzás legalább olyan nagy jelentőséggel bír. A céges kommunikációnak egyénenként relevánsnak kell lennie, csak így érhető el az állomány maximális bevonása, valamint a megosztásánál jól kell tudni célozni, hogy azokat találja meg, akik számára az első feltétel teljesül.

 

Sajnos mindezek ismeretében kijelenthetjük, hogy az intranetes felületek felett eljárt az idő. Egy modern és mobilra optimalizált megoldással azonban az intranet összes hiányosságát kiküszöbölhetjük. Világos és érthető információkat juttathatunk célba, a bizalmas információkat pedig biztonságos módon tárolhatjuk. Ideje, hogy az elköteleződésre és az elégedettségre fókuszáljunk, a kommunikációt pedig ezek közvetlen eszközeként fogjuk fel!

 

Teljes cikk

Blue colibri blog