2019. 08. 15.

Sajtófigyelő 2019.08.15., csütörtök

 

Több mint ezermilliárd forintra rúg a cégek és a polgárok köztartozása

A bankoknál tudakozódik a nav, hol tartanak pénzt az adós magánszemélyek

 

Tavaly kevesebben és kevesebbel tartoztak az államnak, mint korábban — derült ki a friss adatokból. Öt évvel ezelőtt, 2014 utolsó napján összesen 2600 milliárd forint volt a cégek és a magánszemélyek együttes köztartozása, az összeg a múlt év végén 1140 milliárd környékére csökkent. A summa persze így is hatalmas, s feltehető, hogy számottevő része soha nem is fut be a közkasszához. Az adóhivatal ugyanakkor modern módszereket is bevet az elmaradt összegek beszedéséért: tavaly majdnem 14 millió alkalommal kereste meg a szervezet elektronikus úton a hazai bankokat arról tudakolózva, tartanak-e ott pénzt a tartozást felhalmozó magánszemélyek.

 

Komoly erőfeszítéseket tett tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azért, hogy azoktól is beszedje az adót, akik önmaguktól – szándékosan vagy véletlenül, tudatosan vagy félreértés miatt – nem rótták le maradéktalanul az államot megillető összegeket. A NAV – saját hatáskörben – majdnem félmillió végrehajtást indított, tízezrével adott ki inkasszót, de számos esetben határozott ingóságok, ingatlanok, követelések és üzletrészek lefoglalásáról, ahogy arról is, hogy a köztartozást felhalmozó személyek fizetésének egy része a hatósághoz kerüljön.

 

Az év végi adatok ugyanakkor azt mutatják: a következőkben is bőven lesz tennivaló ezen a területen. A múlt esztendő végén ugyanis a cégek és a magánszemélyek majdnem 1140 milliárd forinttal voltak adósai az államkasszának, ekkora összegű közterhet nem róttak le időben. Az érték kétségkívül bődületes, ám kevesebb, mint amennyi köztartozást a korábbi években nyilvántartott a hivatal. Egy évvel azelőtt, vagyis 2017-ben még meghaladta az 1200 milliárd forintot az együttes hátralék, 2016-ban 1600 milliárdnál is nagyobb volt az összeg, 2014-ben pedig 2600 milliárdos elmaradást mutatott a hivatalos statisztika. Mindebből az is következik, hogy öt esztendő leforgása alatt a felére esett a számontartott hátralékállomány.

 

Az adóhivatal 2018-ról szóló, nemrégiben közzétett kimutatása mindenekelőtt azt hangsúlyozza, hogy tavaly kevesebben és kevesebbel tartoztak az államnak, mint korábban. December 31-én ezzel együtt is 1,2 millió adózónál mutatott hátralékot az adatbázis – ez nyolcvanezres csökkenést jelent az egy évvel azelőtti állapothoz képest.

 

Gondot okozó cégek

A részletek közül érdemes kiemelni, hogy tavaly nagyjából 880 ezer polgár neve mellett szerepelt elmaradás, miközben negyedmillió létező, tevékenykedő cégnek volt elmaradása, s szerepelt a kimutatásban 73 ezer úgynevezett nem működő társaság is. A legnagyobb gondot ez utóbbi csoport alkotja, ezek a vállalkozások ugyanis rendszerint a megszűnés előtt állnak, például felszámolás zajlik ellenük. Az efféle, gyakran vagyontalan gazdasági szereplőktől a NAV sem számíthat különösebb összegekre. A múlt év végi 1140 milliárdos hátralékból 770 milliárd kapcsolódott ezekhez a cégekhez. A helyzet egyébként az elmúlt években sokat javult, 2014-ben például még 2000 milliárd forintra rúgott a nem működő szereplők köztartozása. A csökkenés okai között – mint azt a NAV-tól megtudtuk – a célzott hatósági fellépés mellett az is megtalálható, hogy a megszűnő cégek kevesebb tartozást halmoztak fel.

 

Modern módszerek

Az adóhivatal nemcsak a feketegazdaság letörésében hívja segítségül a modern technikát, hanem az államot megillető összegek beszedésekor is. Korábban a hatóság papíron, levelezve kereste meg a bankokat és közülük is általában csupán párat, amikor arra volt kíváncsi, hogy egy-egy köztartozást felhalmozó magánszemélynek van-e valamelyik pénzintézetnél folyószámlája, megtakarítása. Néhány éve már azonban elektronikus úton, biztonságos, zárt informatikai rendszerben teszi fel a tudakolózó kérdéseket a szervezet, s a pénzintézetek is ezen a csatornán válaszolnak.

 

Az eredmény egyértelmű: a NAV minden hazai bankot megkereshet minden ügyben, és a válaszok gyorsan be is futnak. Ha valamelyik pénzintézet arról számol be, hogy az érintett személy tart ott összegeket, a hivatalnak már csak az inkasszó felől kell intézkednie. Az adatforgalom nagyságrendjét jól mutatja, hogy tavaly majdnem 14 millió megkeresést küldött a hatóság a pénzintézeteknek – egy érintett kapcsán több banknál is érdeklődhetett a NAV. A pénzügyi szereplők válaszai alapján majdnem negyedmillió esetben bukkantak olyan számlára az adóvégrehajtók, amelyről korábban nem tudtak.

 

Pozitív és negatív

A Magyar Nemzet nemrégiben számolt be arról, hogy egyre népesebb a NAV koma rövidítéssel illetett pozitív listája: az önkéntes lajstromban azoknak a vállalkozásoknak és polgároknak a neve szerepel, amelyek, akik pontosan fizetik adójukat. A hivatal ugyanakkor listázza a szabályszegőket is, például a végrehajtás alatt állókról is van összegzés. Az érintettek száma tavaly folyamatosan csökkent, a regiszter az év végén 115 ezer vállalkozás nevét tartalmazta. A 180 napon keresztül jelentős összeggel tartozók adatbázisában az év utolsó napján 2750 magánszemély és 1543 gazdasági résztvevő szerepelt.

A lajstromokat azért érdemes megnézni, mert sokat elárul egy-egy cég vagy magánszemély megbízhatóságától, hogy szerepel-e a pozitív vagy a negatív listán. Minden adatbázis elérhető a NAV hivatalos honlapján.

 

Teljes cikk

Több mint ezermilliárd forintra rúg a cégek és a polgárok köztartozása

 

 

Júliusban észrevétlenül megváltozott egy fontos adózási szabály

 

Sokkal jobban járhatnak az új tao-rendszerben a támogatott szervezetek, miközben a felajánlókra nehezebb adminisztráció vár. Sőt, akár az is megtörténhet, hogy kevesebb adójóváírást tudnak majd elérni, mint eddig.

 

Magyarországon az Európai Unióban a legalacsonyabb a társasági adó, 9 százalékos, ráadásul ez is tovább csökkenthető, például ha korábban használatba nem vett (új) beruházásokat – ingatlanfejlesztéseket, gépbeszerzéseket stb. – valósít meg a cég. A vállatok a látványsport és a filmalkotások finanszírozásának támogatását kedvelik a legjobban, mert ezek magas adójóváírási lehetőségeket kínálnak nekik.

 

Nem olyan egyszerű, mint amilyennek mondják

Könyvelési szempontból a tao-rendszer lényegesen bonyolultabb annál, mint hogy a cégek a költségvetés helyett, közvetlenül a kiszemelt támogatott szervezeteknek utalják át az adójukat. Alapvetően két mód létezik a felajánlásra: az egyik, hogy az adóalany közvetlenül támogat egy neki tetsző sportegyesületet, szövetséget vagy Magyarországon készülő filmalkotást. Az átutalt összeg ezután levonható az adókötelezettségből vagy akár költségként is elszámolható, amivel összesen 2,25 százaléknyi kedvezményt realizálhat az adakozó vállalkozás.

 

A másik módszer – és ez a gyakoribb – az adófelajánlás. Ez úgy működik, hogy a társasági adóalany nem közvetlenül egy kedvezményezett szervezetet támogat, hanem előbb befizeti az esedékes társaságiadó-előlegét, aztán az év végén az ehhez tartozó adókiegészítést, illetve a végleges adóját, majd ezt követően az így felgyűlt összegből a Nemzeti Adó- és Vámhivatal utalja tovább a támogatást a kijelölt kedvezményezett szervezetnek. Ez a módszer biztonságosabb és az adminisztrációja is egyszerűbb, legfőbb előnye azonban az, hogymagasabb adókedvezmény – akár a támogatás mértékének 6,5-7,5 százaléka is – elérhető vele.

 

Hogyan is működik?

Az első ütemben az adózó rendelkezhet az egyes havi, illetve negyedéves társaságiadó-előlege legfeljebb 50 százalékának felajánlásáról. Az adóelőleg a korábbi évek adókötelezettségéből számítódik – így mivel az adott évben változik a befizetendő adó, az utolsó negyedév végén (december 20.) ki lehet egészíteni az adóalapot. A vállalatoknak ilyenkor már pontosabb képük van az adott évük gazdasági teljesítményéről, így pontosabban tudják, mennyi pénzt tudnak tao-támogatásként felajánlani, és az után mennyi adójóváírás járhat nekik.

 

Amennyiben az adózó nem tett rendelkező nyilatkozatot a bevallott adóelőlegei terhére vagy a felajánlott összeg nem érte el az adózó által fizetendő adó összegének 80 százalékát, az adóelőleg-kiegészítés során (második ütem) vagy a társasági adó bevallásában (harmadik ütem) rendelkezhetett a még fel nem ajánlott adóelőlegének, illetve fizetendő adójának felajánlásáról.

 

A támogatók az adóelőleg és az adóelőleg-kiegészítés terhére tett felajánlások után kapták eddig a 6,5-7,5 százalék adójóváírást függően a kedvezményezett céltól.

 

A december 20-i adófeltöltési határidő után május végéig lehetett további felajánlásokat tenni, ám az az adózó, aki ekkor lépett, már csak 2,16-2,5 százalék adójóváírást szerezhetett a támogatáson. A májusi és decemberi két határidő a gyakorlatban azt eredményezte, hogy féléves ciklusonként dőlt el a támogatások nagy része.

 

Jött a változás

Ez a tao-támogatási rendszer változott meg júliusban egy az adószabályozást módosító salátatörvényben. Ennek megfelelően a jövő évtől az adóelőleg 80 százalékáig lesz lehetőség az adófelajánlásra a 6,5-7,5 százalékos adójóváírás elérése érdekében, ugyanakkor a december 20-i adófeltöltés, s ezzel az adófelajánlási lehetőség második üteme jövőre megszűnik.

 

“Megmarad a lehetőség a rendelkező nyilatkozatok módosítására, tehát ha úgy látja a vállalkozás az év végén, hogy a korábbi évekétől el fog maradni a várható nyereségadója, akkor a hátralévő hónapokra vonatkozó adóelőlegből történt felajánlás összegét csökkentheti” – közölte a Napi.hu-val Szöllősy Jenő, a magyar tulajdonú ICT Európa Holding adótanácsadója.

 

A cégeknek nehezebb lesz

A szakértő szerint a változás egyértelmű nyertesei a sportszervezetek és a filmes vállalkozások, amelyeknek likviditási előnyt jelent majd a havi felajánlás, szemben az eddigi, rendszerint év végi illetve májusi felajánlással (hamarabb és ütemesebben juthatnak majd hozzá a tao-pénzekhez). Ugyanakkor a megváltozott körülmények miatt lehet, hogy kevesebb taót utaló cég tudja majd elérni a 6,5-7,5 százalékos jóváírást.

 

A decemberi köztes időpont kiesése miatt “ezután az adóelőlegekből történt felajánlások kiegészítésére a várható adó 80 százalékáig már csak jellemzően a május végi végleges bevallásban lesz lehetőség, és ekkor már a felajánlott összeg csupán 2,16-2,5 százalékáig jár majd a jóváírás” – mondta Szöllősy.

 

A szakember emiatt úgy látja, hogy az adófelajánlást 2020-tól érdemes megtenni az aktuális adóelőleg esedékességét megelőző hónap utolsó napjáig. Igaz ugyan, hogy ennek az a kockázata, hogy a társaságok túlbecsülik az adóbefizetésüket, s ezzel a felajánlásukat, ám nem kell aggódniuk. A NAV rendszerei ugyanis kiszűrik, ha valaki nagyobb felajánlást tett, mint amekkora a tényleges befizetése, és ilyenkor a túlfutás mértékére egyszerűen nem írják jóvá a kedvezményt.

 

Idén a még esedékes szeptember-decemberi időszakban érdemes az adóelőlegek 50 százalékáig leszerződni és felajánlani a társasági adót, ezzel ugyanis, a kedvezményezett céltól függően 6,5-7,5 százalékos adójóváírás, adókedvezmény érhető el. Ezenfelül 2019-ben még dönthetnek úgy a vállalatok, hogy mégis élnek az adóelőleg-kiegészítéssel, amennyiben szeretnének a várható fizetendő adójuk 80 százalékáig további felajánlást tenni a nagyobb mértékű adójóváírás érdekében.

 

Teljes cikk

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/tao-torveny-adozas-adoalap-adoeloleg-modositas.689676.html

 

 

 

Osztatlan képzésre is több ezer diákot vettek fel: ezeken a szakokon tanulnak a legtöbben szeptembertől

 

Milyen osztatlan szakokon szereztek a legtöbben állami ösztöndíjas helyet? Mutatjuk a 2019-es listát azoknak az elsőéveseknek a számával, akik államilag támogatott formában kezdhetik meg tanulmányaikat.

 

Az alap-, mester- és felsőoktatási szakképzéseken túl osztatlan képzésen is tanul majd szeptembertől több ezer diák. Mutatjuk sorrendben azokat a képzéseket, ahova a legtöbb államis hallgatót felvették.

 

Összesen 78900-an jutottak be a 2019-es általános felvételin valamelyik egyetemre vagy főiskolára, közülük 62 239-en államilag támogatott formában kezdik meg a tanévet. Az állami ösztöndíjas osztatlan képzések felvett hallgatóinak száma a következő táblázatban nézhető meg:

 Osztatlan szak  Felvettek (állami ösztöndíjas)
 osztatlan tanári képzés  1979
 általános orvos  1052
 jogász  706
 gyógyszerész  414
 fogorvos  257
 építészmérnöki  226
 állatorvosi  120
 agrármérnöki  120
 államtudományi  108
 grafikusművész  71
 festőművész  63
 erdőmérnöki  59
 gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés  51
 színművész  48
 szobrászművész  17
 restaurátor-művész  15
 intermédia-művész  12
 dramaturg  8
 színházrendező  7

 

Teljes cikk

https://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20190813_osztatlan_szakok

 

 

Újabb népszavazási kérdésekkel bombázzák az NVB-t a nyugdíjasok

 

Az elutasított júniusi csomag után újabb négy népszavazási kezdeményezés kérdését adja be szerda délelőtt az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület vezetője a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB).

 

Karácsony Mihály a többi országos nyugdíjas szervezet vezetőjével összefogva, az ő aláírásukkal is támogatva szeretné megkérdezni a felnőtt állampolgárokat, hogy akarják-e a Nyugdíjbiztosítási Alap önállóságának visszaállítását és azt, hogy szervezetük delegáltjai a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) keretében ellenőrizhessék az Alap pénzeinek elköltését.

 

Szerintük arról is népszavazáson kellene dönteni, hogy a személyi jövedelemadó önálló, nem egyházi részét az adózó átutaltathassa saját nyugdíjas szüleinek támogatására is. Külön javaslat, hogy a vállalatok a „társasági adóról és osztalékról” szóló – közismert nevén a tao – törvényben rögzített célok mellett a nyugdíjasok érdekében működő szervezeteket is támogathassák. A felvetésre, hogy adóügyekben nem lehet népszavazást indítani, Karácsony Mihály azt felelte, adónemekről valóban nem, de értelmezésük szerint ezek mértékéről meg lehet kérdezni a lakosság véleményét.

 

A negyedik népszavazási kérdés a milliós nyugdíjak kifizetésének akar gátat szabni a jelenlegi korlátok átalakításával. Karácsony Mihály arra emlékeztetett, hogy a nettó 372 és 420 ezer forint közötti fizetéseknek a mostani törvény alapján a 90, míg az e fölötti kereseteknek a 80 százalékát veszik figyelembe a nyugdíjak kiszámításakor, ezeket a mértékeket szeretnék 10 és 5 százalékra csökkenteni, amivel nagyjából 600 ezer forint környékén húzhatnák meg a nyugdíjkifizetések határát.

 

Ahogy azt korábban megírtuk, a nyugdíjas szervezetek nevében az ernyőszervezetként működő Nyugdíjas Parlament elnöke magánemberként június elején már benyújtott öt népszavazási kérdést, de az NVB valamennyit elutasította. Akkor az egyik felvetésük az volt, hogy a mindenkori medián nyugdíj 39-szeresénél (mert a köztisztviselői illetményalap 39-szeresét kapja a miniszterelnök) ne kaphasson senki magasabb ellátást idős korában, ami a mostani negyedik kérdéshez hasonlóan nagyjából 600 ezer forintos plafont jelentett volna. Az első csomag egyik kérdését azonban csak 6:5 arányban utasította el az NVB, ezért a döntés ellen fellebbeztek a Kúriánál. Azt kérdeznék: egyetértenek-e a szavazók azzal, hogy a túlórákat ne csak az egészségügyben számítsák be a nyugdíj megállapításakor a ledolgozott időbe, hanem valamennyi ágazatban.

 

Információink szerint a nyugdíjas szervezetek augusztus vége előtt újabb népszavazási kérdéseket terveznek beadni az NVB-nek.

 

Teljes cikk

https://nepszava.hu/3046483_ujabb-nepszavazasi-kerdesekkel-bombazzak-az-nvb-t-a-nyugdijasok

 

 

Kiderült: a magyar munkahelyek több mint fele előírja, hogyan öltözzenek a dolgozói

 

Nőtt a magyar munkahelyeken a szigor a kötelező viseletet illetően – derült ki a Profession.hu idei, reprezentatív, 1000 fős online kutatásának eredményeiből, amelynek első verzióját 2014-ben készítette el az álláskereső oldal.

 

2019-ben a munkavállalók 55 százaléka állította, hogy a munkahelyén léteznek kötelezően betartandó öltözködési szabályok, míg 2014-ben ez az arány csak 51 százalék volt. Ez a fizikai munkát végzőkre (66 százalék), és a férfiakra (60 százalék) az átlagosnál magasabb arányban jellemző. Sok helyen az öltözködési szabályokat akkor is be kell tartani, ha azok az aktuális időjárási viszonyoknak egyáltalán nem felelnek meg. 2014-ben a kötelező dresszkóddal rendelkező munkahelyen dolgozók 39 százaléka, idén pedig már 62 százaléka mondta, hogy kánikulában sem lazíthatnak az előírt öltözékükön.

 

Hétköznapi, kényelmes, sportos

Ahol nincs előírás, ott a munkavállalók fele a hétköznapi stílusú öltözködést preferálja a munkahelyén, minden harmadik dolgozó pedig a sportos ruhákat. Az elmúlt öt évben nagyot nőtt a nők körében a kényelmes, sportos stílust kedvelők aránya – 33 százalékról 44 százalékra. Ők azok, akik azt vallják, hogy nem akarnak a követelménynek megfelelően öltözni, ha az az időjárásnak nem megfelelő. Szintén a nők között nőtt – 2 százalékról 7 százalékra – a magukat divatőrültnek tartók aránya is, akik a munkahelyükön is a legtrendibb darabokat részesítik előnyben. A kényelem iránti igény a váltócipő népszerűségében is megjelenik: a munkavállalók 56 százaléka használ váltócipőt a munkahelyén – ez az elmúlt öt évben szinte változatlan maradt. Az egészségügyben és a személyi szolgáltatásokat végzőknél (pl. fodrász, kozmetika, mosoda, stb.) a leginkább elterjedt a váltócipő használata. A dolgozók többsége – 69 százaléka – úgy érzi, munkája során sem előnye, sem hátránya nem származik abból, hogyan öltözik fel munkába menet. Ez az arány öt éve még magasabb – 76 százalék – volt. Idén már minden harmadik válaszadó érzi előnynek az öltözködési stílusát, s csak 2 százalék azok aránya, akik szerint hátrányt jelent az, hogy milyen ruhákat hordanak.

Mit vegyek fel?

Továbbra sem jellemző a magyar munkavállalókra, hogy öltözködési tanácsokat kérnének másoktól. 2014-ben a válaszolók 89 százaléka, idén valamivel kevesebb, 86 százaléka mondta, hogy sosem kér segítséget a munkahelyi öltözékének kiválasztásához. Akik mégis kikérik mások véleményét, azok a családtagjukra hagyatkoznak, míg páran kollégáik vagy barátaik segítségét kérik a választáshoz. Kivételt a pénzügyi szektorban dolgozók, illetve azok képeznek, akik szerint előny a munkában a megfelelő öltözködés. Ők – akik akár szakembertől is szívesen kérnek tanácsot – a magyar munkavállalók 1 százalékát teszik ki.

Van, aki soha nem vesz új ruhákat

A munkahelyek továbbra is csekély mértékben járulnak hozzá a dolgozók gardróbfrissítéséhez, bár valamelyest javult a helyzet öt év alatt. Míg 2014-ben a munkavállalók 9 százaléka kapott ruhapénzt, idén már 11 százalékuk számolt be erről. Így aztán nem meglepő, hogy a munkavállalók nem túl gyakran frissítenek a ruhatárukon. Minden harmadik munkavállaló alkalmanként vesz új ruhákat, míg szintén minden harmadik félévente vagy évente. Ötödük havonta vagy negyedévente vásárol új darabokat, a válaszadók 15 százaléka pedig azt állította, soha nem újít a ruhatárán.

Kényelmes ruha – jobb teljesítmény

A felmérés eredményeiből az is kirajzolódik, hogy a munkahelyi teljesítményt erőteljesen befolyásolhatja, hogy valaki jól érzi-e magát a munkája során az öltözködésében. A munkavállalók 60 százalékának nagymértékben meghatározza a mindennapi munkáját az, hogy jól választja-e meg az öltözékét. Kisebbségben (mintegy 40 százalék) vannak azok, akiket ez nem befolyásol elmondásuk szerint. Ez az elmúlt öt évben nem változott számottevően.

Teljes cikk

https://www.blikk.hu/eletmod/divat/kiderult-a-magyar-munkahelyek-tobb-mint-fele-eloirja-hogyan-oltozzenek-dolgozoi/gyn9yve?utm_source=hirkereso&utm_medium=hirkereso&utm_campaign=hirkereso