2019. 08. 14.

Sajtófigyelő 2019.08.14., szerda

 

Léptek a munkáltatók: nőhetnek a nyugdíjak

 

Kiemelkedő vagyongyarapodást értek el a második negyedévben az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (ÖPOSZ) együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak. Az összvagyonuk 5,8 százalékkal 1398 milliárd forintra nőtt.

 

A második negyedévben is jól teljesítettek az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez (Pénztárszövetség) tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak. Az összesített vagyonuk június végén 1398 milliárd forintot tett ki, ami éves összevetésben 5,8 százalékos emelkedésnek felel meg.

 

Az 5,8 százalékos vagyongyarapodás kiemelkedően jó eredmény a továbbra is alacsony kamat- és hozamkörnyezetben, az egy pénztártagra jutó átlagvagyon 6,61 százalékkal 1,29 millió forintra nőtt – mondta Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke az eredményeket értékelve. Ebben a pozitív hozam mellett továbbra is szerepe van annak, hogy a Pénztárszövetséggel együttműködő önkéntes nyugdíjkasszák taglétszáma minimális mértékben, 0,8 százalékkal 1,081 millióra csökkent – tette hozzá.

 

Újra fokozzák a befizetéseiket a munkáltatók

Bár az összvagyon jelentősen nőtt, az évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adó-visszatérítéssel ösztönzött nyugdíjcélú befizetések összege továbbra sem érte el a korábbi években megszokott szinteket. A munkáltatóktól 33 százalékkal több tagdíj érkezett az előző negyedévhez képest, de éves összevetésben még ezzel együtt is jelentős a visszaesés.

 

A munkáltatói hozzájárulások féléves összege a tavalyihoz képest több mint 24 százalékkal 15 milliárd forintra mérséklődött – ebben szerepet játszatnak az idén életbe lépett cafetéria-változások. A pénztártagok az idei év első hat hónapjában 28 milliárd forintot tettek félre, ami a múlt évi tagdíj-befizetésekhez képest 3,2 százalékos csökkenést.

 

Úgy látom, hogy a pénztártagok bizalma és elkötelezettsége rendületlen és továbbra is jelentős erőfeszítéseket tesznek nyugdíjfelkészülésük érdekében, ezzel párhuzamosan a második negyedév azt is megmutatta, hogy ebben a munkáltatók továbbra is mellettük állnak – mondta Kravalik. A vállalati befizetések fokozása azt jelzi, a felelős munkáltatók az év eleji visszafogott juttatások helyett a második negyedévben már komoly összegeket fordítottak az előtakarékosság támogatására. A szociális hozzájárulási adó júliustól 2 százalékkal csökkent kulcsa várakozásunk szerint még idén további lökést adhat a vállalati befizetések növekedésének – értékelte a munkáltatói szerepvállalás erősödését a szakember.

 

Egyre többet költenek egészségre

A Pénztárszövetség elemzése szerint a szervezethez tartozó egészségkasszák 54,3 milliárd forintos összvagyonnal zárták a második negyedévet, ami 1,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A tagok számára jól láthatóan kiemelt szempont az egészségmegőrzés, amelyben a pénztáraknak kulcsszerep jut. Ezt mutatja, hogy az egészségkasszáknál az egyéni befizetések összege az egy évvel ezelőttihez képest 15,5 százalékkal 12 milliárd forintra nőtt. A tagok által igénybe vett szolgáltatásokra eközben az idei első félévben több mint 4 millió esetben, alkalmanként közel több mint 5700 forintot fizettek a kasszák.

 

Az önkéntes nyugdíjkasszákhoz hasonlóan a munkáltatói befizetések az egészségpénztáraknál is a második negyedévben lódultak meg jelentősen, az év első három hónapjának eredményét 70 százalékkal szárnyalva túl. A képet itt is árnyalja, hogy az idei vállalati tagdíj-hozzájárulások 3,5 milliárd forintos összege így is 56,4 százalékkal múlja alul a tavalyi befizetési szintet. A munkaadók szerepvállalásának mértékét az egészségkasszák esetében tovább árnyalja az is, hogy az idéntől egyre több cég úgynevezett célzott szolgáltatás formájában járul hozzá dolgozói egészségmegőrzéséhez, ezen a jogcímen fél év alatt további 0,4 milliárd forint folyt be a tagok speciális támogatási számláira.

 

A pénztári juttatás a legjobbak közé tartozik

A második negyedévben a munkáltatói befizetések egyértelmű fokozódása azért sem meglepő, mert ezek még mindig az egyik legjobb alkalmazottaknak adható béren kívüli juttatásnak minősülnek. “Azok a tagok, akik a munkaadójuktól kapnak hozzájárulást a pénztári megtakarításukhoz, a kérdéses összeg után is érvényesíthetik az egyéni takarékoskodóknak régóta járó 20 százalékos, akár évente 150 ezer forintos adó-visszatérítést. Ebből adódik, hogy 100 forintra vetítve a pénztári munkáltatói hozzájárulás akár 10 százalékkal kedvezőbb megoldás lehet, mintha az adott összeget bérként kapná meg a dolgozó” – emelte ki Kravalik.

 

A szakember azt is elmondta, hogy az anyagilag stabil nyugdíjas éveket biztosító és egészségmegőrzésben kiemelt szerepet játszó pénztári megtakarítások az öngondoskodási formák között a legkedvezőbbek közé tartoznak. A Pénztárszövetség arra számít, hogy a reálbérek emelkedése, a pénzügyi tudatosság fokozódása miatt a jövőben növekedik a takarékoskodók száma.

 

Teljes cikk

napi.hu

 

 

Cáfolják a kormányt a számok: még a V4-ek között is leszakadóban vannak a magyar bérek

 

A kabinet tagjai sokat és szívesen beszélnek a magyar fizetések emelkedéséről, de arról már ritkábban esik szó: a térség más országaiban továbbra is dinamikusabban nőnek a bérek.

 

A minimálbér és az átlagbér változatlanul itt a legalacsonyabb a régióban. Míg például az átlagbér a V4-es országok között között éllovas Csehországban 932 euró, itthon csak 701 euró. Hasonló a helyzet a minimálbérnél, amely Magyarországon 305, Lengyelországban 379, Szlovákiában 427, Csehországban pedig 432 euró. Akkor sem változik jelentősen a sorrend, ha egyes szakmák béreit vetjük össze: a járműgyártásban dolgozók magyarok átlagbére a legalacsonyabb, 1118 euró, a listavezető Csehországban 1398 eurót visznek haza az ágazatban.

 

A pedagógusok átlagbérével viszont sikerül elmozdulni a lista utolsó helyéről. Ha nem is sokkal, de Lengyelországban (655 euró) még a magyar tanároknál (709 euró) is rosszabb a pedagógusok bére. A mozdonyvezetők 1047 eurós átlagbérével második helyre kerül Magyarország – de még ezzel a „részsikerekkel” sem árt óvatosnak lenni. A térségben és a Nyugat-Európában jellemző bérek között ugyanis ma is szakadéknyi a különbség. Egy magyar vasúti mérnök például relatív jól keres itthon, 2017-ben legalábbis még biztosan többet vitt haza mint lengyel vagy cseh kollégája, csupán a szlovák munkatársainak volt nagyobb bére. Ehhez képest egy Norvégiába költözött vasúti karbantartó mérnök ötször ennyit keres.

 

Mindezek miatt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) újra és újra előhozza megoldási javaslatát, amellyel az érdekvédők szerint el lehetne érni a hazai bérek színvonalának javulását, és így meg lehetne állítani a fiatal szakemberek nyugatra vándorlását. Egy a megoldási ötletek közül lengyel példa. Mint az Kordás László MASZSZ-elnök elmondta, Lengyelországban augusztus elsejétől a 26 év alatti fiataloknak nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetniük, ami már komoly visszatartó erő lehet a külföldi munkavállaláson gondolkodóknak. Kordás szerint Magyarországon is szükség lenne az adórendszer megváltoztatására, mert az egykulcsos szja is közrejátszik abban, hogy nemzetközi felmérések sorra hozzák ki az alacsony magyar életszínvonalat mutató adatokat.

 

A MASZSZ elnöke nem először szorgalmazza, hogy ismét vezessék be a többkulcsos rendszert, amiben a garantált bérminimum összegéig adó-visszatérítéssel vagy más módon nulla kulcsossá kellene tenni az elvonást minden jövedelmi kategóriában. Az ennél nagyobb bérek 500-600 ezer forintos összegig 9 százalékkal adóznának és csak e fölött maradna meg a 15 százalékos mostani adókulcs. Kordás László szerint a többkulcsos adó jót tenne a gazdaságnak, mert a megnövekvő elkölthető jövedelmet a kispénzű emberek főként helyben elérhető fogyasztásra használnák, tehát jobb lenne a helyi péknek, fodrásznak is. A Policy Agenda létminimum számításaira utalva azt is hozzátette az érdekvédelmi vezető, hogy az adóváltozással csökkenne a létminimum alatt élők 28-30 százalékos tömege is.

 

Az elmúlt tíz év magyar bérfelzárkóztatási gyakorlatát elemezve Galgóczi Béla, a Európai Szakszervezeti Intézet munkatársa egy nyár eleji konferencián egyértelművé tette, hogy ma már nem a gazdasági teljesítmény szab korlátot a dinamikusabb bérnövekedésnek, hanem csakis a kormányzati akarat. Az 1998-ban elindult dinamikus emelkedés után a 2008-as gazdasági válság hatására ugyanis a magyar kormányok a térség országainál nagyobb mértékben fogták vissza a fizetéseket és az akkor kialakult hátrányt azóta sem igyekszik ledolgozni a magyar gazdaságpolitika. Ezért van az, hogy – a hivatalos tiltakozás ellenére – a magyar bérek reálértéke még idén sem érte el a válság előtti szintet.

 

Kordás László ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az ország gazdasági teljesítménye általános 5 százalékos béremelést tenne lehetővé, ha a kormány ezt engedné. Csakhogy a kabinet most még azt sem ismeri el, hogy a gazdaság bérnövekedés mértékénél jobban teljesít. Ezen a helyzeten javítana Kordás szerint az adócsökkentés, bár egyelőre ennek formájáról nincs teljes egyetértés a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) munkájában résztvevő szakszervezeti tömörülések között sem. A Liga és a Munkástanácsok a munkavállalók járulékterheit csökkentené a másfél százalékos munkaerőpiaci hozzájárulás csökkentésével vagy eltörlésével, ám a MASZSZ ezt veszélyesnek tartja, mert ebből a keretből fizeti az állam a jelenleg nemzetközi összehasonlításban is riasztóan alacsony munkanélküli ellátásokat.

 

A MASZSZ elnöke azon a véleményen van, hogy az Orbán-kormány a választási ciklus első éveiben nem érdekelt a nagyobb mértékű béremelésekben, ám a következő választáshoz közeledve majd korrigálni próbál. Kérdés persze, hogy közben mennyivel szaladnak el tőlünk a térség országai és hány magyar munkavállaló költözik el jobb kereset reményében.

 

 

Teljes cikk

https://nepszava.hu/3046359_cafoljak-a-kormanyt-a-szamok-meg-a-v4-ek-kozott-is-leszakadoban-vannak-a-magyar-berek

 

 

Tovább bővít a dán játékgyártó Nyíregyházán

 

Több mint 33,5 milliárd forintos nettó árbevétel mellett 536 millió forintos adózott eredményt ért el a 2018-as gazdasági évben a nyíregyházi Lego Manufacturing Kft. – közölte a társaság.

 

A nyírségi gyártóbázis tavalyi teljesítménye elmaradt a 2017-ben elért 36 milliárd forintos árbevételtől és 1 milliárd 142 millió forintot meghaladó nyereségtől. A csökkenést a társaság egy vállalatcsoporton belüli számviteli tranzakció eredményével indokolta, ami még 2007-ben növelte meg jelentősen a cég nyereségét és árbevételét. Mint közleményükben írták,a Lego csoport globálisan növekedéssel zárta a 2018-as évet, az értékesítés három százalékkal, míg az árbevétel és az adózott nyereség négy százalékkal nőtt.

 

A csoport globális teljesítményével összhangban a 2014-ben átadott nyíregyházi gyárban jelenleg is folyik a termelés bővítése, új gyártócsarnokok, egy új automata magasraktár és más kiszolgáló egységek építenek és üzemelnek be, illetve 2020-ban új gyártási technológiákat terveznek bevezetni.

 

A dán építőjáték-gyártó vállalat idén februári közlése szerinta tavalyi adózás utáni eredménye az egy évvel korábbi 7,8 milliárd koronáról 8,1 milliárd koronára emelkedett (1 dán korona=43,48 forint).

 

Beszámolójuk szerint a tavalyi értékesítési árbevétele 36,4 milliárd koronára nőtt a 2017-es 35 milliárd koronáról. A társaság 2018-ban “magas kétszámjegyű” forgalomnövekedést ért el Kínában és “alacsony egyszámjegyűt” az Egyesült Államokban, valamint Nyugat-Európában. Az 1932 óta működő dán óriáscég Magyarországon a nyilvános cégadatok szerint tavaly átlagosan 1915 saját munkavállalót foglalkoztatott a nyíregyházi gyárában.

 

Teljes cikk

https://www.origo.hu/gazdasag/20190813-lego-nyiregyhaza-eves-eredmenybeszamolo.html

 

 

Ez a fiatal magyar lány szó szerint szemétből készít trendi dizájnertáskákat

 

A reneszánszukat élő kézművesek egy letűnt kor zálogai, ők viszik tovább az egykor még virágzó szakmának számító keramikusságot, a textilipart vagy éppen a famívességet. A tömeggyártás megjelenése marginalizálta az ügyes kezű iparosokat a piacon, de az egyedi, kétkezi munkával készült és a környezettudatosságot szem előtt tartó termékeknek úgy tűnik, továbbra is fontos szerepük van a társadalomban. A téma kapcsán a HelloVidék a Csongrád megyei Bordány Cifra Szobájának alapítójával, Kálmán Kamillával beszélgetett.

 

Minden kezdet nehéz, tartja a jól ismert közmondás, ehhez hűen pedig a Cifra Szoba négy évvel ezelőtti elindulása sem volt zökkenőmentes. Bár a kézműves termékek és a környezettudatosság nem új keletű jelenségek a hazai piacon, Kálmán Kamilla elárulta, hogy kezdetben meg kellett küzdeni az emberek előítéletével, mert az újrahasznosított dolgok kapcsán sokan szó szerint a hulladékra asszociálnak. Bár a kezdeményezése eleinte egy online platformnak indult, ami a minőségi kézműves termékeknek kínált eladóteret, az ötlet hamar kinőtte magát, és az online tér mellett már offline is megtekinthetővé vált a Cifra Szoba kínálata a kíváncsiskodók számára Bordány szívében.

 

Talán ennek és a számtalan kitelepülésnek is köszönhető, hogy a kezdetben tapasztalt negatív, elutasító attitűdöt hamar felváltotta az érdeklődés és a mintakövető magatartás, mert a helyieknek már volt alkalmuk élőben is megszemlélni, megtapintani a kézműves termékeket, így maguk is rájöttek, hogy az újrahasznosított kézműves termékeknél nem a szemét újraeladására kell gondolniuk.

 

Jelenleg 14 alkotó tagja a Cifra Szobának, köztük vannak balatonfüredi és budapesti kézművesek is, de a környékből is szép számmal, 5-en gazdagítják a közösséget. Kamilla elmondta, igyekszik úgy összeválogatni a csapatot, hogy a kínálat minél változatosabb legyen, van, aki textillel, más papírral, kerámiával és fával foglalkozik, így ennek megfelelően változatos a kínálatuk is. És hogy mindez meddig bővíthető? Bármeddig, mindennek csak az ember kreativitása szab határt.

 

Furán hangzik, de bármiből lehet bármit készíteni. PET palackból is készítünk fülbevalókat, ajtókopogtatókat, szoktam tartani a gyerekeknek kézműves foglalkozást, ahol ceruzatartót készítünk, bár ez már kicsit elcsépelt. Karácsony előtt tejes dobozból készítettünk mézeskalács házikókat, ezeket befestettük, fahéjjal, csillagánizzsal, szegfűszeggel és mindenféle aranyos kiegészítővel díszítettük, így végül egy egész falunk lett – sorolt fel néhány klasszikus példát Kamilla, mi készíthető az otthon hulladékként elkönyvelt dolgokból.

 

A szakmáját tekintve méretes női szabó és textilipari technikus végzettségű Kamilla elmondta, hogy a Cifra Szoba ötlete nagyjából akkor született meg, amikor maga is tudatosabban kezdett élni. A szelektív szemétgyűjtés hamar ráébresztette a műanyagok elképesztő mennyiségére, és divat ide vagy oda, ettől függetlenül döntötte el, hogy tenni szeretne ez ellen. Azóta nemcsak saját háztartásában gyűlnek a később a műhelyben felhasználható alapanyagok, de már a környékbeliek is tudják, hogy például a megyei lapot tilos kidobni, és az elhasznált, megunt vagy kinőtt farmert is inkább a Cifra Szobába kell vinni, hogy abból később babzsák, táska, díszpárna vagy éppen új székhuzat készülhessen.

 

Rendelésre ritkán készítenek, már csak azért is, mert a rendelkezésre álló anyagok szűkössége miatt a vásárlói igények nehezen találkoznak a kínálattal, olykor pedig a rendelési idő szűk határideje miatt egyszerűen lehetetlen feladatnak bizonyul teljesíteni a kéréseket. Kamilla példaként említette, hogy 6 papírkosár elkészítéséhez 1200 darab újságra van szükségük, amit két kézzel megcsinálni nem pár napos munkát ölel fel, ezért a vásárlókban tudatosítani kell még, hogy a kézművesség igen távol áll a tömeggyártástól, nem olyan mint egy nagyáruházban, ahol egyszerűen csak leemelik a kívánt terméket a polcról.

 

Kálmán Kamilla külön kihangsúlyozta az idő jelentőségét, amely nemcsak a munkafolyamatok hosszában nyilvánul meg, de családanyaként az élete egyéb területei közt is fenn kell tartania az egyensúlyt, hogy a hobbi, a munka ne menjen a szeretteivel való kapcsolatának rovására. Ennek ellenére állandóan új megvalósítandó terveket forgat a fejében, sokszor pedig csak elég ránéznie valamire, és már tudja is, hogy milyen újdonság fog készülni belőle. Tavaly nagy sikert aratott nemcsak Bordányban, hanem a környékbeli településeken is a Télapó levelesládája, ahová a gyerekek dobhatták be kívánságaikat, ami szintén nem egy brainstormingnak volt a végterméke.

 

Teljes cikk

https://www.hellovidek.hu/eletmod/2019/08/13/ez-a-fiatal-magyar-lany-szo-szerint-szemetbol-keszit-trendi-dizajnertaskakat

 

 

HR NOW 2.0 – SAP-OHE KONFERENCIA

 

2019. szeptember 10., kedd

Siófok, Hotel Azúr

 

 

Az SAP és az OHE tavalyi sikeres HR konferencia idén is folytatódik!

A konferencia a HR informatikai megoldások vállalati működésre gyakorolt hatását mutatja be amellett, hogy mire készülhetünk a következő években vezetőként, munkavállalóként. Hogyan alakulnak a cégek belső viszonyrendszerei, milyen szokások, gyakorlatok alakítják majd a vállalati kultúrát.

 

Ideje jelentkezni a konferenciára!

Program és regisztráció