2019. 08. 12.

Sajtófigyelő 2019.08.12., hétfő

Többfrontos háború a magyar irodákban: te melyik csoportba tartozol?

 

A nyári időszakban állandó vita tárgya a megfelelő irodai hőmérséklet: míg a hölgyek gyakran ebben az évszakban is pulóvert visznek magukkal a munkahelyükre, a férfiak számára felüdülést jelent egy klimatizált helyiség. A munka hatékonysága szempontjából sem mindegy, hogy hány fokra állítjuk a termosztátot: egy friss felmérés például arra mutatott rá, hogy a nők jobban teljesítenek melegebb környezetben.

 

Nemek szerint is eltérő lehet, hogy milyen környezetben érezzük jól magunkat, sőt, egyes kutatások azt bizonyítják, hogy munkahelyi hatékonyságunk is múlhat a beltéri hőmérsékleten. Egy németországi vizsgálat eredményei szerint a női agy jobban teljesít magasabb hőmérséklet mellett, míg a férfiak hűvösebb környezetben dolgoznak jobban. Ha szeretnénk igazságot tenni az irodai dolgozók egyik legjellemzőbb vitájában, érdemes áttekinteni, hogy a témában született kutatási eredmények alapján milyen típusú munkához milyen hőmérséklet ideális, és melyik nemnek mik a preferenciái.

 

A munkáltatónak is hasznot hozhat a megfelelő klíma

A több mint 500 fős németországi kutatás  során egy 16 és 32 ⁰C közötti skálán mérték fel, hogy különféle hőmérsékleti jellemzők mellett hogyan teljesítenek matematikai, verbális és kognitív feladatokat a résztvevők. Az eredmények szerint a hőmérséklet növekedésével a nők a matematikai és szóbeli feladatokat gyorsabban végzik el, míg a férfiakra ennek pont az ellenkezője igaz. Mivel a nők hatékonyságának javulása nagyobb mértékű, mint a férfiak teljesítményének romlása, a kutatók szerint azokban az irodákban, ahol nők és férfiak hasonló arányban dolgoznak, a termosztát magasabbra tekerése összességében javíthat a cég mutatóin.

 

A nem túlhűtött iroda előnyeit bizonyítja az egyesült államokbeli Cornell University kutatása is, amely szerint a számítógépekkel dolgozó irodai alkalmazottak 25 fokos hőmérséklet mellett a munkaidejüket teljesen kitöltötték és a gépelés során 10 százalékos hibaaránnyal dolgoztak . Ennél jóval hűvösebb, 20 fokos környezetben viszont a munkaidő alig több mint felében használták a klaviatúrát, a hibaarány pedig 25 százalékra emelkedett. Ha ugyanis valaki fázik, a szervezetének több energiát kell a test melegen tartására fordítani, így kevesebb marad a koncentrációra, gondolkodásra, kreativitásra. A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a teljesítmény ilyetén csökkenése óránként és alkalmazottanként 10 százalékos többletköltséget jelent a munkáltatók számára.

Melegben jobb a csapatmunka

A feladat jellegétől is függ, hogy mi az ideális hőmérséklet. A relatíve magasabb hőmérséklet kedvezőbb lehet a kreatív gondolkodást igénylő munkát végzők számára , miközben a hűvösebb, 20 fokos környezet éberebben tarthatja az ismétlődő vagy monoton tevékenységet végrehajtó dolgozókat . A magasabb hőmérséklet természetesen nem jelent szaunahőfokot: 27 °C felett például romlanak a matematikai képességek.

 

A túl meleg is hátráltathat minket

Mielőtt túl magasra tekernénk a termosztátot, vessünk egy pillantást más eredményekre is. A helsinki műszaki egyetem kutatói által 2006-ban végzett vizsgálat  arra mutat rá, hogy a legmagasabb termelékenység kb. 22 Celsius fokos hőmérsékletnél érhető el, 23-24 foktól felfelé pedig már romlik a dolgozók munkateljesítménye. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkatársaknak például 30 fokos környezetben kell dolgozniuk, a kutatás eredményei alapján 8,9 százalékkal rosszabb teljesítményt nyújtanak, mint ha 22 fokban tevékenykednének – így tehát a túlzott meleg sem megoldás a hatékonyság növelésére.

 

Klímahasználati aranyszabályok

Bár a fentiek alapján azt gondolnánk, hogy könnyű beállítani az ideális irodai hőmérsékletet, nem árt szem előtt tartani néhány egészségügyi szempontot. A benti hőmérsékletet mindig a kintihez viszonyítva ajánlott állítani: 8-10 foknál ne legyen nagyobb a különbség azon a területen, ahova beérkezünk, így van ideje a szervezetünknek akklimatizálódni

– tanácsolja Nagy Sándor József, az LG Magyarország klímaüzletágának vezetője. Kerüljük a direkt légáramot is, azaz ne tartózkodjunk huzamosan ott, ahová a klíma a hideg levegőt fújja, hiszen még a normál huzatban tartózkodva is könnyen megfázhatunk. Ami az irodában az üzemeltető feladata, arra otthon nekünk kell figyelnünk: a szűrőket tisztítanunk, cserélnünk kell, de rendszeres időközönként szükséges a beltéri és a kültéri egységet is ellenőrizni, karbantartani.

A légkondícionáló berendezés nem csak a komfortérzetünkre van jó hatással, de a hatékonyságot is növelheti, így mindenképp érdemes odafigyelnünk a helyes klímahasználatra.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/karrier/tobbfrontos-haboru-a-magyar-irodakban-te-melyik-csoportba-tartozol.1081573.html

 

 

A megváltozott szabályok miatt jócskán visszaesett a munkaügyi perek száma

 

Mivel a kompenzáció és a szankció is szűkebb a korábbinál, ezért a munkaügyi perek számának csökkenése tapasztalható – mondta az InfoRádiónak Tálné Molnár Erika, a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának vezetőhelyettese.

 

A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályok 2012-ben jelentősen megváltoztak. Korábban, azokban az esetekben, amikor a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt, tipikus volt annak visszaállítása, ez a fajta elsődleges szankció mára azonban jelentéktelenné zsugorodott, magyarázta Tálné Molnár Erika. Ritkán még előfordul néhány alapvető, súlyos jogsértés esetén, hogy a törvény így rendelkezik, de akkor sem vissza-, hanem helyreállításról van szó a jövőre nézve, vagyis a pereskedés ideje “kiesik”, tette hozzá. A legnagyobb problémát azonban az jelenti, hogy jelentősen szűkült az anyagi kompenzáció is.

 

Az újfajta szabályozást számtalan kritika érte, mondván, mi tartja vissza a munkáltatót a jogellenes munkaviszony megszüntetésétől? Ha van egy jó szankció, magyarázta a Kúria munkatársa, azonban, ha ezek a szankciók szűkültek az új szabályozással. A szűkülés pedig nemcsak a munkahely visszaállítása, hanem az elmaradt jövedelem maximalizálása tekintetében is megjelent, ismertette Tálné Molnár Erika. Itt ugyanis a törvény szerint legnagyobb kifizethető összeg a munkavállaló munkaviszony megszüntetésekori 12 havi távolléti díja – vagyis már nem is az általában magasabb átlagkeresete, mint a korábban.

 

Tehát a kompenzáció és szankció szűkebb mint korábban volt, éppen ezért lehet tapasztalni, hogy csökkent a munkaügyi perek száma.

 

Teljes cikk

https://infostart.hu/belfold/2019/08/10/a-megvaltozott-szabalyok-miatt-jocskan-visszaesett-a-munkaugyi-perek-szama

 

 

Az eddigi legalacsonyabb kamatoknak köszönhetően töretlenül emelkedik a diákhitelek iránti érdeklődés

 

Továbbra is növekszik a hallgatók hitelfelvételi hajlandósága a rekordalacsony kamatozásnak köszönhetően. Tavaly júliushoz képest idén másfélszeresére nőtt a szabad felhasználású Diákhitel1 új igénylőinek száma. A kizárólag képzési díjra fordítható Diákhitel2 felvételi aránya szintén növekedést mutat.

 

A Diákhitel Központ 2019. július 1-től történelmi mélypontra 1,99%-ra csökkentette a szabad felhasználású Diákhitel1 kamatát. Az eddigi legalacsonyabb kamat érezhetően még népszerűbbé tette a diákok körében a hitelbírálat és fedezet nélkül, havonta maximum hetvenezer forintig igényelhető hallgatói hitelt. A tavalyi megnövekedett számú igénylést követően a kamatcsökkentés utáni hónapban másfélszeresére emelkedett a Diákhitel1 terméket igénylő hallgatók száma. A felsőoktatási képzési díjakra fordítható, továbbra is kamatmentesen igényelhető Diákhitel2-t is közel 20%-kal többen igényelték, mint tavaly júliusban.

 

Magyar Péter vezérigazgató az elmúlt hetekben többször felhívta a figyelmet arra, hogy a Diákhitel Központ termékei szinte összehasonlíthatatlanok a kereskedelmi bankok által forgalmazott piaci hitelekkel, egyrészt a hallgatói hitelekre jellemző nagyságrendekkel alacsonyabb kamat, másrészt a rugalmas, rendkívül ügyfélbarát törlesztési feltételek, valamint a második és harmadik gyermek utáni 50%-os és 100%-os hitelelengedés miatt.

 

Magyar Péter szerint azért is rendkívül népszerűek a magyar diákhitelek az alfa generáció körében, mert ellentétben a hosszas banki procedúrákkal, a Diákhitel Központ termékei személyes megjelenés nélkül, akár egy fotelből, online is igényelhetők. Az elektronikus szerződés népszerűségét jól mutatja, hogy ma már minden második hitelfelvevő hallgató él ezzel a lehetőséggel.

 

Magyarországon az utóbbi három évben tapasztalt több mint 30%-os bruttó béremelkedés is hozzájárult ahhoz, hogy a diplomát szerző diákok az eddigieknél is könnyebben és gyorsabban, kevesebb, mint hét év alatt törlesszék a felvett diákhiteleket.

 

Teljes cikk

https://www.diakhitel.hu/aktualis/aktualis-hireink/az-eddigi-legalacsonyabb-kamatoknak-koszonhetoen-toretlenul-emelkedik-a-diakhitelek-iranti-erdeklodes.html

 

Van, ahol robbantott a részmunkaidős munkavállalás

 

Nagyot nőtt Lengyelországban azok aránya, akik előnyben részesítik a fix állással szemben a részmunkaidős foglalkoztatást és a több lábon állást.

 

Noha a teljes munkaidőben való foglalkoztatás adja a legnagyobb biztonságot, egyre többen választanák Lengyelországban ennek ellentétét, valamilyen rugalmasabb alkalmazási formát – idézte a Manpower munkaerő-közvetítő vállat kutatásait a Rzeczpospolita.

A munkát kereső lengyelek 29 százaléka, azaz csaknem minden harmadik személy nem akar teljes státuszban dolgozni, inkább szerződéssel vállalna munkát, projektmegbízást vagy fél státuszt keresne.

 

Ez gigantikus változás: két évvel ezelőtt még csak minden negyedik munkakereső elégedett meg az ilyen alkalmazással. Nagyon sok munkakereső többféle tevékenységet akar folytatni, ebben lát, fejlődési lehetőséget, emellett több időt szánna hobbijaira. Ezek az előnyök elsősorban a fiatalabb, jobban képzett embereket vonzzák.

 

Ennek tükrében érdekes, hogy sok munkaadó nem ad lehetőséget a rugalmas munkavégzésre. Az alternatív foglalkoztatást keresőknek csak a fele kap ilyen lehetőséget. A leggyakrabban a külföldi vállalatoknál fordul elő, hogy az alkalmazottak egy bizonyos részét időlegesen, egy projektre, vagy nem teljes munkaidőben alkalmazzák. Az ágazatok közül a logisztika, a szolgáltatóközpontok és az informatikai cégek hirdetnek állást olyanoknak, akik nem hosszabb időre terveznek.

Teljes cikk

https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/van_ahol_robbantott_a_reszmunkaidos_munkavallalas.689466.html

 

A nagy techcégek adóztatásáról és ellenőrzéséről beszélt az igazságügyminiszter

 

Az elkövetkező évtizedek egyik legnagyobb kihívása lesz, hogy miként lehet szabályozni a nagy multinacionális vállalatok túlhatalmát. Az Igazságügyi Minisztériumban munkacsoport alakul a kérdés áttekintésére, hogy meddig terjed a véleménynyilvánítás és a techcégek által gyakorolt cenzúra szabadsága, mi a helyzet az adózás, az adatvédelem terén. Erről Varga Judit igazságügyi miniszter beszélt vasárnap a Sziget fesztivál európai uniós pontján.

 

“Az országokhoz nem köthető, határokon átívelő tevékenységet folytató nagyvállalatok szabályozását uniós és nemzeti szinten egyaránt újra át kell tekinteni. A techcégek működése nem átlátható, nem ellenőrizhető, nem biztos, hogy ott fizetnek adót, ahol a bevételük keletkezik” – mondta az igazságügyi miniszter az EU és a Facebook társadalom – kihívások és megoldások című előadásában.

 

Varga Judit a jelenlegi helyzetet elsősorban azért tartja aggályosnak, mert – mint fogalmazott – ezek a cégek egyre inkább politikai és társadalmi aktorokként lépnek fel a világban. “Nemcsak arra koncentrálnak, hogy a maguk területén jobbá tegyék a világot, hanem próbálják a mögöttük álló tulajdonosok meggyőződése szerinti világképet ráerőltetni a felhasználókra. Például a Facebooknak nem dolga, hogy cenzúrázzon bizonyos migrációval kapcsolatos híreket” – jelentette ki.

 

A tárcavezető szerint alapvető fontosságú, miként tud az állampolgár eligazodni a digitalizációs térben, hogy tudja, a techcégeknél milyen tényezők alapján és kik cenzúrázzák a bejegyzéseiket. Mint megjegyezte, Magyarországon jelenleg 5,4 millió ember használja a Facebookot, 1,9 millióan az Instagramot, tehát az itt élők aktívan vannak jelen a digitalizációs térben. “Erős alapjogi kihívásról beszélünk, az embereknek világosan látniuk kell, ki őrzi az őrzőket” – jegyezte meg.

 

Megfogalmazása szerint az EU is próbálja lekövetni, hogy a személyes alapjogok mellett a véleménynyilvánítási szabadság ne sérüljön, de ennek nehéz a jogi eszközét megtalálni a virtuális térben.

 

“Érdemes lenne ezzel a területtel mélyrehatóbban foglalkozni, hogy a multinacionális vállalatoknál kik és milyen szabályok, átláthatósági követelmények mellett hozzák meg döntéseiket. Az Európai Bizottság új elnöke, Ursula van der Leyen is a fair share szükségességét említette. Ahogy a techóriások saját céljaikra használják virtuális tereinket, úgy hozzá kell járulniuk a teherviseléshez” – mondta Varga Judit. Hozzátette: a digitális szolgáltatások adózására vonatkozó kezdeményezés egyelőre megfeneklett a tanácsban, de a téma folyamatosan jelen van, az OECD-n belül is zajlik a vizsgálódás.

 

Teljes cikk

https://ado.hu/ado/a-nagy-techcegek-adoztatasarol-es-ellenorzeserol-beszelt-az-igazsagugyminiszter/