2019. 07. 04.

Sajtófigyelő 2019.07.04 csütörtök

Országos munkavédelmi kampány indul az építőiparban

 
A munkavédelmi tudatosság fokozása érdekében két éves, országos tájékoztató kampányt indít a Pénzügyminisztérium az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével közösen.
Az építőipari cégek, illetve az ágazatban dolgozók munkavédelmi tudatosságának fokozása érdekében két éves, országos tájékoztató kampányt indít a Pénzügyminisztérium (PM) az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ) közösen – jelentette be a PM foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
Bodó Sándor kiemelte, folyamatosan nő a magyar gazdaság teljesítménye, amelynek az építőipar az egyik húzóágazata.
Ezt támasztja alá, hogy 2019. első negyedévében több mint 320 ezren dolgoztak ebben a szektorban, ami körülbelül 60 ezres növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.     Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy tavaly 915 munkabaleset történt az építőiparban, ebből 22 halálos kimenetelű volt, 7 pedig súlyos csonkolással végződött.     Az államtitkár szerint az építőipar gazdasági súlya, valamint a szektorban bekövetkezett munkabalesetek miatt döntöttek a “Fókuszban az építőipar – első a munkavégzés biztonsága” című, 2020 végéig tartó kampány elindítása mellett.
Bodó Sándor közölte, első lépésként a PM eljuttatja az építőipari cégek, illetve az ágazatban dolgozók képviselőihez a minisztérium munkavédelmi főosztálya által az építőipar munkavédelmi feladatairól, a munkabalesetek megelőzése érdekében készített kiadványát.
A kiadványt a helyszínen is bemutatták. A dokumentumban egyebek mellett felsorolták az építőipari munkavégzés legfontosabb veszélyforrásait; a munkaárok, munkagödör beomlása, a leesés, az instabil szerkezetek eldőlése, a magasból lezuhanó tárgyak jelentette veszélyforrás, valamint az áramütés.
Bodó Sándor szólt arról is, hogy míg
2019-ben a kampányban elsősorban a tájékoztatásra helyezik a hangsúlyt, 2020-ban azonban már a munkavédelmi ellenőrzések kerülnek előtérbe.
Szalados László, az ÉVOSZ elnökségi tagja elmondta, a munkavédelem ügye az ÉVOSZ számára is fontos. Éppen ezért a szakszövetség az építőiparban bekövetkezett munkabalesetek számának csökkentése érdekében már korábban is indított tájékoztató kampányokat.
Szalados László hozzátette, az építőipari cégstruktúra annyira elaprózódott, hogy számos építkezésen nem megfelelő a munkavédelem színvonala, a kialakult helyzetet pedig tovább árnyalják az ágazattal szemben támasztott mennyiségi és határidős igények is.
Az ÉVOSZ elnökségi tagja kiemelte, a munkavédelmi szabályok betartása az ágazat minden szereplőjének kötelessége.
(http://www.dehir.hu/belfold/orszagos-munkavedelmi-kampany-indul-az-epitoiparban/2019/07/03/)

 

A Világgazdaság szerint idén csökkenni kezdett a nyári munkaerőhiány

 

Még mindig több tízezer dolgozóra lenne szükség, de idén az agráriumban és a turizmusban is elkezdett csökkenni a munkaerőhiány a nyári idénymunkaszezonban – írta csütörtöki számában a Világgazdaság szakmai szervezetek vezetőire hivatkozva.
Ledó Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint tavaly volt a mélypont, az idén már javult a helyzet, a termelők könnyebben találnak idénymunkásokat. A javulás okai között említette, hogy érzékelhetően több diák dolgozik a kertészetekben, és a termelők próbálnak minél jobb munkakörülményeket biztosítani. A bérek az elmúlt öt évben megduplázódtak, az átlagos órabérek mára 900-1300 forintra emelkedtek.
A mezőgazdaságban a csúcsidőszak a július-szeptemberi betakarítási szezon, Ledó Ferenc szerint ilyenkor 60-80 ezer idénymunkásra van szüksége az ágazatnak, és körülbelül 10-15 ezer fő hiányzik a piacról.
Az idegenforgalmat és vendéglátást illetően Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke a lapnak azt mondta, hogy országos szinten az ágazatban továbbra is több mint tízezer munkahely betöltetlen, de idén már csökkent a munkaerőhiány. Hozzátette: bár nagy a bérnyomás, de már tudnak olyan fizetést adni, hogy számos vendéglátós úgy dönt, inkább itthon dolgozik, nem külföldön. A Balaton környéki településeken nyáron ma már 1500-2500 forintos órabéreket adnak a vendéglátósok. Ebben az ágazatban is érezhetően nőtt a diákmunkások száma.
(https://444.hu/2019/07/04/a-vilaggazdasag-szerint-iden-csokkenni-kezdett-a-nyari-munkaerohiany?utm_source=hirkereso&utm_medium=cpc&utm_campaign=a-vilaggazdasag-szerint-iden-csokkenni-kezdett-a-nyari-munkaerohiany)

 

Tömegeket keresnek a Balatonnál: 600 ezres fizetés, ingyen szállás és étkezés

 

Ha nyár, akkor Balaton. Ezt persze nem csak a nyaralni kívánók, hanem a munkavállalók és a munkáltatók is így gondolják. Számtalan álláshirdetés található az interneten vagy akár megyei lapokban is, melyek álomfizetést ígérnek, sok esetben még tapasztalat és képesítés sem feltétel. De akkor mi a hiba? Miért nincs elegendő dolgozni akaró a magyar tengernél? A HelloVidék utána járt.
Akár négyszázezer forintot is meg lehet keresni a Balatonon – olvasható sok helyen. Az álláshirdetések kimagasló fizetést, szállást és étkezést ígérnek, még sincs elegendő munkavállaló, szakember pedig még kevesebb. A vállalkozók sok esetben maguk is „tálcát” fognak, hogy pótolják a hiányt.
Az egyik legnagyobb közösségi oldalon zárt csoportot is létrehoztak, hogy a tagok megoszthassák tapasztalataikat egymással, mind az alkalmazotti mind a vállalkozói oldalról. A csoport megálmodója Molt Milán régóta segíti az álláskeresőket és a vállalkozókat egyaránt. Egy siófoki álláskereső-kínáló csoportot is üzemeltetnek, az itt kapott visszajelzések inspirálták, hogy teret adjon a közösségnek, ahol minden problémát megbeszélhetnek az érintettek.
“Az volt a célom, hogy azok, akik szeretnének jönni a Balatonra dolgozni, azok tisztán lássák azt, hogy mi zajlik itt. Természetesen senkinek a hírnevét nem szerettem volna károsítani”
– fogalmazott a HelloVidék megkeresésére Milán. És, hogy mi is folyik a Balatonon? A csoport adminjának elmondása szerint:
“nem fizetik ki az embereket, nem annyit fizetnek, amennyit ígérnek, ez visszatérő probléma évek óta. Hatalmas nagy összegeket ígérnek, de ez sok esetben nem úgy alakul, ahogy megbeszélték. Emellett egy másik probléma még az is, hogy a munkavállalók legtöbbször napi lejelentésben vannak, így általában nem kötnek velük szerződést, ezért fordulhat elő, hogy a végén az alkalmazottak csak egy töredékét kapják az ígért bérnek. Előfordult már olyan is, hogy a jelenléti ívet előre kitöltették az alkalmazottakkal és a fizetést igazoló dokumentumot is aláíratták velük.”
A bérek alakulása sok mindentől függ: képzettség, tapasztalat, az adott helyen ledolgozott szezonok száma. Az álom, négyszázezer forintos fizetést a legtöbb helyen nem tudják kitermelni, ezt csak a régi, nagy hírnévvel rendelkező szállodák, éttermek, szórakozóhelyek engedhetik meg maguknak. Egy több éve visszajáró, pultosként a déli parton dolgozó munkavállaló, Gergő, elmondása szerint az ő munkahelyén nagyon is megbecsülik a visszajáró alkalmazottakat. Szállás, étkezés és a magas fizetés is biztosított. „Egy felszolgáló heti hat munkanappal, napi 12-14 óra munkával akár hatszázezer forintot is megkereshet.”
Ő, mint pultos 585 ezer forintot kap, jatt nélkül.
A jattot a tapasztalatok szerint az alkalmazottak nagyon ritkán kapják meg, ez igaz mind a déli, mind az északi partra. Ezek kiemelkedő példák, az ilyen fizetéshez és „juttatásokhoz” sok év tapasztalat, végzettség, teherbírás és megbízhatóság szükséges.
“Az átlagos keresetek azonban mást mutatnak, sok esetben nem órabérben kapják a fizetésüket a kollégák, napi 12 – olykor¬ – 16 órás munkáért 8-10 ezer forint a fizetség. A bérek mellett a munkakörülményekre adott ígéretek sem teljesülnek mindig. Szoktak ígérni szállást, étkezést, ami egy panzió esetében teljesül, de egy szórakozóhelynél már kevésbé. Ezek inkább a déli partra jellemzőek”
– hangsúlyozta Molt Milán. Természetesen a csoportban sem csak negatív példák sorakoznak.
“Szoktam segíteni ismerősöknek, hogy megtalálják a jó munkahelyeket, vannak, akik négyszázötvenezer forintot keresnek”
– emelte ki a csoport adminja.
Sok esetben azonban a munkáltatónak kell csalódnia, a jelentkezők egy része nem ért a vendéglátáshoz mégis 300-400 ezer forintos fizetést szeretnének. Nagyon vegyes a munkavállalók felhozatala, a szakképzettől egészen a tandíját megkereső egyetemistáig. Nagyon sok fiatal bulizni megy a Balatonra, emellett szeretne keresni egy „kis„ pénzt. Ez kiemelten a délipart jellemzője.
A közösségi oldal zárt csoportjában túlnyomórészt a délipartról lehet olvasni, az északi partról kevesebb „rémhír” érkezik.
A Balaton északi partján és a Balaton felvidékén is egyre kevesebb a munkaerő. Itt a vállalkozok körében egyre elterjedtebb, hogy iskolapadba ülnek és kitanulják a szakmát, hogy elkerüljenek egy-egy kellemetlen helyzetet – tudta meg a HelloVidék a Kereskedők és Vállalkozók Veszprém Megyei Képviseletének szezonnyitó fórumán Vágó Péter elnök úrtól.
Negatív visszajelzések Balatonfüredről érkeztek a csoportba, de ez természetesen nem azt jelenti, hogy máshol ne lenne gond. A Balaton-felvidéken dolgozók sok esetben számoltak be arról, hogy a 10-14 órás munkanapért átlagban 8-10 ezer forintot kapnak, és itt sem jár a jatt, mondván, hogy az a helyet és nem a pincéreket, pultosokat, szakácsokat illeti. A dolgozni akarók sok esetben küzdenek a kérdéssel menni vagy maradni? Olyan is előfordul, hogy nem a bérrel, hanem a bánásmóddal akadt problémája az alkalmazottnak.
Míg a munkavállalók a fizetés és a körülmények miatt keresnek lehetőséget távol a Balatontól, addig a munkaadók – akár szezonális, akár egész éves nyitvatartással dolgoznak -– a minőségi vendéglátás fenntartásának érdekében a „csillagos eget” is megígérik a leendő alkalmazottaknak, hogy náluk helyezkedjenek el. A sok csalódás azonban mind a vállalkozók mind az alkalmazottak bizalmát megrengette és talán ez vezetett a jelenlegi helyzethez, hogy a magyar szezonális munkavállaló inkább külföldön próbál szerencsét.
(https://www.hellovidek.hu/gazdasag/2019/07/04/tomegeket-keresnek-a-balatonnal-600-ezres-fizetes-ingyen-szallas-es-etkezes)

 

Zombik karmai közt sínylődik több tízezer magyar munkavállaló?

 

Az egyre nagyobb munkaerőhiány közepette az MNB friss jelentésében megvizsgálta, hogy a zombivállalatoknál komoly munkaerőpiaci tartalék van. Ha ők átkerülnénk piacképes vállalatokhoz, az csökkentené a munkaerőhiányt – írja a Portfolio.
A hagyományos csoportok mellett a zombivállalatoknál foglalkoztatottak is munkaerőpiaci tartaléknak tekinthetők. A zombivállalatok értékes erőforrásokat – tőke, munkaerő – kötnek le a gazdaságban, ezáltal csökkentve a termelékenységet. (A zombivállalat olyan vállalkozás, amely nem tudja törleszteni adósságait és/vagy hosszabb időtávon képtelen a gazdaságos működésre, ennek ellenére nem szűnik meg.)
Azokat a vállalatokat tekintik zombicégeknek, amelyek legalább 10 évesek és legalább három éven keresztül nem realizáltak árbevételt, illetve még azokat a vállalatokat is ide sorolhatjuk, amelyeknek a saját tőkéje három éven keresztül kisebb vagy egyenlő, mint nulla. 2017-ben NAV adatok alapján a szűkebb definíciót használva 31,4 ezer, a tágabb definíció szerint 56,2 ezer zombivállalat létezett, akiknél a foglalkoztatottak létszáma összességében 66 ezer, illetve 148,2 ezer főt tett ki. A jelenlegi feszes munkaerőpiaci környezetben a termelékenyebb vállalatok könnyen felszívhatják a zombivállalatok piacról történő kilépésével felszabaduló munkaerőt, ami a versenyszféra üres álláshelyeinek csökkenéséhez vezethet. A folyamatot a következő években is fennmaradó erőteljes bérdinamika tovább erősítheti.
(http://hrpwr.hu/aktualis/cikk/zombik_karmai_kozt_sinylodik_tobb_tizezer_magyar_munkavallalo)

 

Milyen marketingesre vágynak a munkaadók?

 

Az innovációknak és a piaci kihívásoknak köszönhetően folyamatosan változnak azok a készségek, melyekre a marketingeseknek szükségük lesz a jövőben. Éppen ezért fontos, hogy rendszeresen képezzék magukat, több területre legyen rálátásuk és több irányból is meg tudjanak közelíteni egy-egy feladatot. Egy friss felmérésből kiderült ugyanis, hogy a munkaadók számára vonzó marketingesek ma már nem csak kiváló kommunikációs készségekkel rendelkeznek, jó értékesítők és otthon vannak a digitális csatornák kezelésében, hanem értenek a projekt menedzsmenthez, pszichológiai ismereteik vannak, valamint ismerik a viselkedési közgazdaságtant is – írja közleményében a Fizetesek.hu.
A Paylab Data Research marketing szakemberek munkaerőpiaci helyzetét elemezte 5 közép-európai országban, köztük Magyarországon is. A több mint 600 válaszadó a marketing, reklám és PR területén dolgozott, az eredmények pedig egy május 29-i szlovén marketing konferencián lettek nyilvánosságra hozva. Az adatgyűjtés hazánk mellett Szlovéniában, Horvátországban, Csehországban, valamint Szlovákiában történt 2019 áprilisa során a Szlovén Marketing Szövetség együttműködésével.
A Paylab eredményei szerint a marketing területén a vizsgált országokban átlag felettiek a bérek, a bruttóátlagkeresetek ebben az iparágban 900 és 3650 euró között mozognak, Magyarországon 1280 euró.
Digitális marketing és digitális csatornák
A marketing olyan progresszív terület, amelynek folyamatosan követnie kell a trendeket a technológia és a fogyasztói viselkedések területén. A marketing és kommunikáció több specifikus alterületre bomlik, a felmérés szerint pedig a szakmabeliek számára ezek közül ma a legfontosabb a digitális marketing.
A felsővezetés azonban leginkább azt szeretné, hogy a marketingesek otthon legyenek stratégiai tervezésben, szakértők legyenek az értékesítés területén és meg tudják határozni a 4P kommunikációs mixet – állítják a válaszadók. A menedzsment számára fontos továbbá a márkaépítés, a célcsoport meghatározása és a piackutatás is. A marketing egyéb területei, mint például a felhasználói élmény, a közösségi média menedzsment, a rendezvényszervezés, a szövegírás vagy éppen a médiavásárlás a lista hátsó felében helyezkednek el, a vezetők ezeket inkább támogató területeknek tekintik.
A projektmenedzsment fontossága
Mivel a jövőben a marketing szakemberek folyamatosan fejlődő és a piaci igényekhez mindig igazodó márkákat, termékeket, illetve szolgáltatásokat fognak népszerűsíteni, a feladatok egyre inkább összetettebbekké válnak, így inkább projektszerűen fognak működni. Éppen ezért a munkaadók számára az is fontossá vált, hogy a marketingesek ismerjék a projektmenedzsment egyes fázisait és törvényeit. A munkafolyamatok közül éppen a projektmenedzsment tesz vonzóvá egy marketingest a munkaadók számára – legalábbis a válaszadók 38 százaléka szerint.
További 30 százalék szerint népszerű munkafolyamat a marketingen belül az üzletfejlesztés – vagyis új üzleti modellek létrehozása, illetve a meglévők fejlesztése. A válaszadók negyede szerint pedig minden marketingesnek otthon kell lennie a nyilvános beszéd és a prezentáció területén.
A jó marketinges jó eladó
A marketing célja az értékesítés támogatása és mint ilyen, fontos, hogy egy marketingesnek legyen jó üzleti érzéke. A felmérés eredményei szerint egyértelműen ez a legfontosabb készség a szakmában, összességében a válaszadók 40 százaléka ezt jelölte. Egy marketingest segít érvényesíteni a munkaerőpiacon a pszichológia és a termékfejlesztés ismerete, de a szakmabeliek szerint fontos a dizájn, valamint a statisztika és az adatelemzés is.
A kiváló kommunikációs készség elengedhetetlen
A marketingesekkel szemben felállított munkaerőpiaci elvárások nem csak az egyes szakterületek ismereteire fókuszálnak, hiszen ebben a szakmában kiemelten fontosak az egyéni ismeretek és a munkavállaló személyisége is. Ráadásul ez az a terület, ahol leginkább keverednek a generációk.
Éppen ezért nem meglepő, hogy a válaszadók 37 százaléka szerint egy marketinges akkor válhat sikeressé a jövőben, ha kiváló kommunikációs készségekkel rendelkezik. A soft készségek közül fontos még a csapatmunka, valamint a vezetői hozzáállás.
Milyen eszközöket kéne egy marketingesnek ismernie?
A marketing területén dolgozók több eszközt is használnak a munkájuk során. A MS Excel professzionális ismerete például még mindig alapelvárásnak számít, hiszen reportok, elemézések és analízisek készítéséhez kíváló lehetőséget nyújt. Az MS PoverPoint szintén elengedhetetlen a prezentációk készítéséhez, a harmadik legfontosabb eszköz pedig a MS Word lett. A 10 legfontosabb tool közé az alábbiak kerültek még: Google analytics, E-mail clients, Facebook Ads Manager, Google Ads Manager, Adobe Photoshop, CRMs a Adobe InDesign.
Mi a jövő?
A folyamatos tanulás és képzés elengedhetetlen egy marketinges számára, hiszen fontos, hogy tartsa a lépést a trendekkel. A felmérés éppen ezért kitért arra is, hogy a szakma szerint milyen ismeretekre lesz leginkább szüksége egy marketingesnek a jövőben.
Első helyen az emberi viselkedés és döntés pszichológiája jött ki, összekapcsolva a viselkedés közgazdaságtanával. Mindezt az emberi menedzsment követi, majd a termékelhelyezés és design thinking következik.
(https://www.hrportal.hu/hr/milyen-marketingesre-vagynak-a-munkaadok-20190703.html)