2019. 07. 01.

Sajtófigyelő 2019.07.01 hétfő

 

Robot szolgálja ki a vevőket egy magyar áruházban

 

Megérkezett az első robot munkatárs a Decathlon Magyarország csapatába – mondta az InfoRádiónak a cég online kereskedelemért felelős igazgatója.
A robot elsődleges feladata az online rendelések tárolása, kezelése, optimalizálása, valamint nyomon követése, ismertette Román Gergely az InfoRádiónak nyilatkozva. A robot olyan adatokkal is ellátja a céget, ami a jövőbeni folyamataik optimalizálásához vezethet.
A Cleveron 402-es névre hallgató robot – a tárolt rendelések alapján – a vásárlók megérkezését követően
“10 másodpercen belül képes kézbesíteni a termékeket, mindezt úgy, hogy az ügyfeleknek nem kell sorban állniuk. “Fontos kritérium volt számunkra, hogy le tudjuk rövidíteni a várakozási időt az ügyfeleink számára” – hangsúlyozta Román Gergely.
A szerkezettel egy év alatt mindegy 22 munkanapnyi órát képes megspórolni a Decathlon, ennyivel tudják hatékonyabbá tenni a saját alkalmazottainak a munkavégzését, mondta az igazgató, rámutatva: olyan adminisztratív feladatok, mint a regisztráció, a betöltés, vagy akár a csomag manuális átadása, ezek eltűntek.
A teljes beruházás – a robotizált megoldáson felül csomagolóautomatákat is üzembe helyeztek –
nagyságrendileg 250 ezer euróba került,
ez azonban a jövőben a duplájára is nőhet további bővítések révén. A megtérülési idő ugyan években mérhető, de realizálható lehet, mondta az online kereskedelemért felelős igazgatója. “De a klasszikus értelemben vett korábbi megtérülésszámítások a jövőbeni beruházásokra nagyon nehezen értelmezhetőek, hiszen olyan funkciók lépnek a mindennapjaink részévé, amelyet korábban nem tapasztaltunk”. Például
az ügyfélélményt is nehéz pénzben mérni,
tette hozzá Román Gergely.
(https://infostart.hu/eletmod/2019/06/29/robot-szolgalja-ki-a-vevoket-egy-magyar-aruhazban)

 

A magyar munkaerőt szívesen látják Németországban és Ausztriában

 

Megrendezte Münchenben az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, a “hazatérő börzét”, ahol alternatívát próbáltak kínálni a kint dolgozó magyaroknak – írja az index.hu.
Állításuk szerint a hazai építőipari bérek már a jellemző német fizetések 60 százaléka körül alakulnak, így figyelembe véve az olcsóbb hazai megélhetést, és az emberi tényezőket (család, barátok, nyelv) akár vonzó alternatíva lehet az itthoni munkavállalás – tudta meg az Index.hu.
A KSH adatai szerint tavaly, az évtizedben először, többen jöttek vissza Magyarországra, mint ahányan elmentek – azonban a be- és kivándorlást mindig problémás mérni. Annyi biztos, hogy a német Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018-ban 212 360 fő magyar tartózkodott külföldiként az országban, többen, mint 2017-ben, tehát tömeges hazavándorlásról még nem beszélhetünk.
Egy németországi munkás jellemző havi bére kétezer euró környékén mozog, a szállásért 250-300 eurót kérnek, van ahol pedig bérkiegészítésként jár. Az órabéreket a legalacsonyabb bruttó 12 euró környékére ígérik, plusz erre adott esetben rájön rá a napi kiküldetési pénz.
Tehát hivatalosan egy 12 euró bruttó órabérben dolgozó segédmunkás, aki 40 órát dolgozik hetente 1920 eurót visz haza, ennek kedvezmények nélkül a becsült nettója 1300 euró, 420 ezer forint havonta, plusz esetleg néhány száz euró Auslöse.
Így – pusztán az elméletre alapozva – aki nem szakember vagy vállalkozó, de kicsit tud németül és elboldogul az építőiparban, az több pénzt tud összeszedni Németországban – ha hajlandó vállalni a munkásszállót és a család, barátok hiányát.
(https://www.hrportal.hu/hr/a-magyar-munkaerot-szivesen-latjak-nemetorszagban-es-ausztriaban-20190628.html)

 

340 ezer magyar fiatal kallódik munka és tanulás nélkül

 

Bár Magyarországhoz hasonlóan több európai országban nagy problémát jelent a munkaerőhiány, a fiatal felnőttek egy jelentős csoportját mégsem sikerül bevonni se a munkaerőpiacra, se az oktatásba, így nagy tartalékok maradnak kiaknázatlanul – írja a G7. A lap az Eurostat adatai alapján grafikonokon mutatja be a NEET (Neither in Employment nor in Education and Training, azaz se nem dolgozó, se nem tanuló) csoport összetételét.
A statisztikák szerint tavaly a 20-34 éves korosztály 16,5 százaléka tartozott idei európai uniós szinten, ami 15 millió fiatalt jelent. Az arányok azonban országonként elég nagy eltérést mutatnak: főleg délen és kisebb mértékben keleten jelent problémát a fiatalok passzivitása, Európa középső és északi országai jobban állnak ebben a tekintetben. Olaszországban a legrosszabb a helyzet, ott a NEET-csoport a korosztály 28,9 százalékát teszi ki a 2018-as adatok alapján.
Magyarországon ennél jobb a helyzet, nálunk 17 százalék a se nem tanuló, se nem dolgozó 20-34 évesek aránya, azaz csak fél százalékkal haladjuk meg az uniós átlagot.
Ez viszont még így is 340 ezer fiatalt jelent.
A statisztikák szerint 2013 óta folyamatosan javul a magyarországi arány, bár a nők körében 2016 óta alig változott a helyzet. Tavaly a 20-34 éves férfiak 7,8 százaléka, míg a nők 26,6 százaléka tartozott a NEET-csoportba. Ez a nagy különbséget részben betudható a gyerekvállalás miatti kiesésnek, de keleten még így is sokkal nagyobb a nemek közötti különbség, ami arra utal, hogy más tényezők is közrejátszhatnak: a régió iparközpontú gazdasági szerkezete, illetve a nők munkaerőpiaci hátrányos megkülönböztetése és a velük szembeni társadalmi elvárások.
(https://index.hu/gazdasag/2019/06/30/munkaeropiac_munkaerohiany_fiatalok_nem_tanulnak_nem_dolgoznak_neet/)

 

Diákmunka: Az FBI diákokkal figyelteti a kínaiakat

 
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) több amerikai egyetemet felkért, hogy figyelje a Kínából érkező diákokat és kutatókat – jelentette az amerikai közszolgálati rádió (NPR) pénteken.
A rádió tudósítása szerint az FBI munkatársai – amerikai hírszerző szervezetek támogatásával – az elmúlt hónapokban tíz jelentős amerikai egyetemet kerestek fel, hogy sürgessék náluk olyan módszerek kidolgozását és bevezetését, amelyekkel biztonságosan megfigyelhetik a Kínából érkező diákokat és vendégkutatókat. A felkeresett egyetemek mindegyike foglalkozik kutatásokkal is.
Az FBI tisztségviselői azt is szorgalmazták az oktatási intézményeknél, hogy vizsgálják felül azokat a már folyamatban lévő kutatásaikat is, amelyekben kínai diákok vesznek részt, és amelyeknek eredményei a védelmi iparban felhasználhatóak.
“Az FBI munkatársai megkérdezték tőlünk, milyen módszereink vannak annak figyelemmel kísérésére, hogy a Kínából érkező diákok és vendégkutatók mely laboratóriumokban dolgoznak, és milyen jellegű információkhoz juthatnak hozzá”
– nyilatkozott az NPR-nak Fred Cate, az indianai egyetem kutatásért felelős rektorhelyettese. Hozzáfűzte:
“Nem egyszerűen arról van szó, hogy figyelnünk kell a gyanús tevékenységeket, hanem arról, hogy kifejezetten egyes országok és onnan érkezők kerülnek célkeresztbe”.
A közszolgálati rádió megkeresésére az FBI közleményben válaszolt:
“Rendszeresen kapcsolatban állunk azokkal a közösségekkel, amelyeket szolgálunk. E folyamatos kapcsolattartás részeként szoktunk találkozni különböző csoportokkal, szervezetekkel és egyetemi, tudományos intézményekkel. Az FBI a nemzetbiztonsággal összefüggő feladatainak jegyében találkozott felsőoktatási intézmények vezetőivel is.”
Az NPR megjegyezte: az FBI kérései nem kötelező érvényűek.
A felkeresett egyetemek vezetői arról tájékoztatták a Szövetségi Nyomozó Iroda munkatársait, hogy még nem dolgoztak ki – a már érvényben lévők mellett – új módszereket a megfigyelésre.
Az egyetemi vezetők egyébként szkeptikusan fogadták az FBI álláspontját a kínaiaktól érkező fenyegetettségre. Több amerikai egyetem nyilvánosan is megfogalmazta ellenérzéseit. Februárban például a kaliforniai Berkeley egyeteme tett közzé erről nyilatkozatot, egy hónappal ezelőtt pedig a Yale Egyetem rektora sürgette az FBI-t az aggodalmaik magyarázatára.
Riportjában az NPR beszámolt arról is, hogy az FBI nemcsak egyetemi vezetőkkel konzultált, hanem több száz vállalati elnök-vezérigazgatót, beruházót és kutatóintézeti szakembert tájékoztatott a kínai hírszerzési és kiberbiztonsági fenyegetésekről.
“Elsősorban Kínára vonatkozó titkosított információkkal látjuk el őket, arról, hogy a kínaiak milyen jellegű információkat próbálnak gyűjteni, és mi iránt érdeklődnek az egyetemeken”
– mondta az NPR-nak William Evanina, az Országos Elhárítási és Biztonsági Központ igazgatója.
Márciusban amerikai hírszerzési szakemberek mintegy 70 egyetem és főiskola tisztségviselőit tájékoztatták az intézményeiket is fenyegető veszélyekről, s egyben arra sürgették az intézményvezetőket, hogy erősítsék a kínai kutatók felügyeletét, és utasítsák vissza az olyan kínai cégek felajánlotta kutatási hozzájárulást, finanszírozást, mint például a Huawei telekommunikációs óriásvállalat.
Március óta több egyetem – köztük a tekintélyes bostoni műegyetem, a Massachusetts Institute of Technology (MIT), a kaliforniai Stanford Egyetem vagy az Illinois Egyetem – meg is szakította kutatási együttműködését a Huaweijel.
Donald Trump amerikai elnök kormányzata régóta azzal is vádolja Kínát, hogy ellopja a fejlett amerikai technológiát.
“A kínai hírszerző szolgálatok minden rendelkezésükre álló eszközt igénybe vesznek – beleértve diákokat, kutatókat, állami vállalatokat is -, hogy rendszerszerűen információkat és szellemi tulajdont lopjanak az Egyesült Államokban”
– fogalmazott Christopher Wray, az FBI igazgatója egy áprilisban tartott előadásában a Külkapcsolatok Tanácsában.
Májusban a republikánus törvényhozók mind a képviselőházban, mind a szenátusban olyan törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely a beutazási vízum megtagadását javasolja olyan kínai kutatóktól, akik kínai katonai intézményekkel állnak kapcsolatban.
(https://librarius.hu/2019/06/30/diakmunka-az-fbi-diakokkal-figyelteti-a-kinaiakat/)

 

Erre minden magyar munkavállalónak fel kell készülnie: csak így lehetnek sikeresek

 

A virtuális valóság a fehér gallérosok munkáját segítheti a jövőben, miközben az Y és X generáció esetében a munkáltatóknak meg kell barátkozniuk a munkakörnyezet játékosításával, azaz a gamificationnal, hogy a munkavállalók minél inkább motiváltak legyenek, hozzásegítve ezzel a vállalatokat a jobb eredmény eléréséhez.
Milyen hatással vannak a különböző valóságok és a gamification (azaz a játékosítás) a munka és a HR világára? Ezt a kérdést járták körbe a szakemberek az Adecco Magyarország által nemrég megrendezett IT Akadémián. “Az IT Akadémia keretében az elmúlt hat évben főként informatikai témákkal foglalkoztunk, most azonban a HR területet is egyre inkább érintő digitális trendbe, a virtuális (VR) és kiterjesztett (AR) valóságok és a gamification témakörébe ástuk bele magunkat. A téma igen aktuális, hiszen az okostelefonok elterjedésével és a technológia robbanásszerű fejlődésével egyre inkább előtérbe kerül ez a két terület, és a szórakoztatóipar mellett az üzleti életbe, a munka világába is kezd begyűrűzni” – mondta el Spiller László, a magyarországi Adecco Kft. IT Recruitment Team vezetője, az IT Akadémia vezetője.
Nem csak egy valóság létezik
Az alternatív valóságok, mint a virtuális és kiterjesztett valóság ma már nem csak a játékokat és a szórakozást érintik, de a munkaerőpiacon is alkalmazott eszközök. Úgy látják, hogy a különböző valóságok a munka világában elsősorban a fehér gallérosok, azaz szellemi munkát végző személyek munkáját segíthetik a jövőben.
Az iskolai oktatás vagy képzések területén nagy segítséget jelenthet a különböző valóságok alkalmazása, amellyel játékosabbá és testközelivé tehetik a tanárok a tananyagot a diákok számára. Emellett a pszichológia és az orvoslás területén is sikerrel alkalmazhatók, például a fóbiák leküzdésében vagy betegségek megállapításában. Nem utolsó sorban pedig az építészetben is széles körben elterjedhet a valóságok alkalmazása, ahol a számítógépen megtervezett épületeket három dimenzióssá és körbejárhatóvá tudjuk tenni, rávilágítva az esetleges tervezési hibákra
– mutatta be a valóságok alkalmazhatóságának területeit Spiller László.
Játékos munkahely, jobb teljesítmény
A HR másik fő digitális trendje a gamification lehet a jövőben. Ennek hátterében az áll, hogy a játékra való hajlam belénk van kódolva, ezért nem csak gyerekkorban játszik nagy szerepet, hanem felnőttként is a fejlődésben, tanulásban. Mindez párosul egy ösztönző hatással, hiszen az élmény mellett azért játszunk egy játékkal, hogy minél jobbak legyünk benne. Miért ne lehetne tehát a munkahelyen is játékos környezetben dolgozni, ezáltal pedig jobb teljesítményt elérni?
“Minden olyan esetben, amikor játékelemeket alkalmazunk a játékon kívüli környezetben, gamificationről beszélünk. A játékosítást három tényező teszi igen aktuálissá a munka világában. Egyik a motiváció, hiszen egy jól felépített játékban eltűnik az időérzék és a játékos csak az élményre koncentrál. Ezáltal egy úgynevezett flow állapotba kerülünk, amiben sokkal jobb teljesítményt tudunk elérni. A másik a technológia fejlődése, ami visszahozta a játékok aranykorát a videójátékok megjelenésével, megadva a kezdő lépést a gamification módszertanának kialakulásában. A harmadik pedig a digitális generáció megszületése, akik a következő 5-10 évben egyre nagyobb szeletet fognak képviselni a munkaerőpiacon” – hívta fel a figyelmet a játékosítás aktualitására Farkas László, a Centaer Consulting Kft. gamification specialistája.
“Az Y és X generáció a játékok és a közösségi média által hozzászokott a gyors és folyamatos visszajelzésekhez, így a munkahelyén is ugyanezt elvárja. Emellett az okostelefonok elterjedésével az idősebb korosztályra is hatással van a játékok világa, ugyanis manapság már a tipikus játékos leginkább a középkorú nő, aki két meeting között vagy ebédszünetben az okostelefonján játszik. A következő évek kihívása tehát az lesz, hogy a munkáltatók alkalmazkodjanak az új helyzethez, és flow élményt, illetve folyamatos, pozitív visszajelzéseket nyújtsanak annak érdekében, hogy a munkavállalók minél inkább motiváltak legyenek, hozzásegítve ezzel a vállalatokat a jobb eredmény eléréséhez” – mondta el Farkas László.
(https://www.penzcentrum.hu/karrier/erre-minden-magyar-munkavallalonak-fel-kell-keszulnie-csak-igy-lehetnek-sikeresek.1079937.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=penzcentrum_linkek&utm_campaign=hiraggregator%27..%27)