2019. 05. 31.

Sajtófigyelő 2019.05.31 péntek

A Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége is beáll a Suzuki munkásai mögé

 
Mint azt már korábban megírtuk, a hét elején félpályás útlezárással tiltakozott a Vasas Szakszervezeti Szövetség a Suzuki esztergomi gyárának bejáratánál, mert a cég törvénytelen módon nem engedte be őket, hogy találkozhassanak a helyi alapszervezet tagjaival, korábban pedig minden indoklás nélkül rúgták ki az alapszervezet titkárát.
Támogatóként a Magyar Szakszervezeti Szövetség, az MSZP és a helyi Momentum is megjelent a helyszínen
A demonstráció reggeltől délig tartott, a szakszervezetesek pedig tájékoztató szórólapokkal is készültek, amit a hazafelé induló munkásoknak akartak eljuttatni.
A Suzuki viszont a dolgozóit hazafelé szállító buszokat másik útvonalra terelte át, hogy még véletlenül se találkozhassanak a munkásaik a szakszervezetesekkel.
A Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége ma a hivatalos Facebook-oldalán közzétett közleményben áll ki nyilvánosan a Suzuki dolgozói mellett és ígéri, hogy a jövőbeli demonstrációkon a Vasas mellett ők is résztvesznek majd.
(https://merce.hu/2019/05/30/a-kozlekedesi-szakszervezetek-orszagos-szovetsege-is-beall-a-suzuki-munkasai-moge/)

 

Erősen fényezett kereseti adatok

 

Márciusban már 367 200 forint volt a bruttó átlagkereset, ami 244 200 forintos nettó átlagfizetést és éves szinten 10,2 százalékos növekedést jelent – közölte csütörtökön a KSH. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva még szebb számok jöttek ki: őket kivéve már átlagosan bruttó 377 100 forintot keresett márciusban az átlagos munkavállaló – írja a Népszava.
A KSH azonban – bár elvileg január óta rendelkezésére áll a teljes munkavállalói létszámra vonatkozó adatbázis – továbbra is csupán a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a jelentős nonprofit szervezeteknél dolgozók bérét veszi figyelembe az átlagbérszámításkor.
Ez azt jelenti, hogy több mint egymillió munkavállaló fizetési adataival nem számolnak. Mégpedig éppen azokéval nem, akik a minimálbér vagy a garantált bérminimum körüli béreket keresik csak.  Ezeket a fizetéseket is beszámítva szakértők szerint a hivatalosan közölt adatoknál harmadával kisebb – úgy 246 ezer forint körül – lenne az átlagbér.
A KSH arra hivatkozik, hogy az új adatbázis – a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) havonta beküldött céges adóbevallások – éppen az öt főnél kisebb cégek esetén hiányos. A NAV viszont nem válaszol arra a kérdésre, hogy valóban alkalmatlanok-e a bevallások arra, hogy az összes munkavállaló kereseti adatait ki lehessen olvasni belőlük.  Az elemzők ebben az évben 10 százalék körüli bérnövekedést várnak a kifeszített munkaerőpiac és az alacsony munkanélküliség miatt, a reálbér növekedése viszont csak 6,5-6,7 százalék között lehet.
(https://szakszervezetek.hu/dokumentumok/mibol-elunk/18579-erosen-fenyezett-kereseti-adatok)

 

„Soha többé ne kérj elnézést azért, mert van életed” – meglepő kéréssel fordult a cégvezető az alkalmazottaihoz

 

A két kisfiát egyedül nevelő apuka szerint igenis gond, hogy egyre több munkahelyen kezelik gyerekként az alkalmazottakat. Ezrek osztják a gondolatait.
„Nem értek egyet azzal, hogy a hozzám hasonló vezetők konkrétan gyerekként kezelik a beosztottjaikat. Azt is siralmasnak tartom, hogy a munkavállalók a legtöbb helyen úgy érzik, kötelesek beszámolni életük minden mozzanatáról, és ami ennél is rosszabb, elnézést kérni azért, mert a munkahelyükön kívül is van életük” – írta a LinkedIn-oldalán közzétett, és azóta vírusszerűen terjedő esszéjében Ian Soh, a Wunderman Chicago cég elnöke.
Miután ezrek kezdték osztani a gondolatait, Sohn a USA Today című amerikai hírportálnak interjút is adott. Elárulta, nem számított ekkora érdeklődésre, ezzel együtt boldog, hogy a sorai sok emberhez eljutottak. „Világszerte 17 ezer embernek adunk munkát, és legyen bármilyen furcsa is, én minden alkalmazottunkban megbízom. Tudom, hogy felnőtt emberekként képesek menedzselni a szakmai és a magánéletüket anélkül, hogy arról lépten-nyomon be is számolnának nekem.”
Sohn a LinkedInen egyébként egy listát osztott meg, amiben azokról a dolgokról írt, amikről nem szeretné, ha a munkavállalói beszámolnának neki:
–    Nem kell szólnod arról, hogy azért akarsz otthonról dolgozni, mert csendre van szükséged.
–    Nem kell elmondanod, hogy a hosszú repülőutadon inkább filmet néztél, és nem arra használtad ezt az időt, hogy e-mailekre válaszolj.
–    Nem kell tudnom, hogy ma azért késel, mert fogorvoshoz kell menned, vagy hogy azért mész el korábban, mert a fiadnak focimeccse lesz.
–    Nem tartozik rám, miért nem tudsz elutazni most vasárnap.
Sohn a USA Todaynek elmondta, korábban ő is dolgozott olyan cégnél, ahol a munkaadói nehezen vagy egyáltalán nem értették meg, hogy neki a munkája mellett is van élete. „Még ma is emlékszem a főnökömre, aki kiborult azon, hogy egyedülálló apaként nem hagytam hátra csapot-papot, hanem a fiaimra hivatkozva nemet mondtam arra az üzleti útra, amiről 12 órával az indulás előtt értesített.”
A cégvezető hozzátette, bár lelkiismeret-furdalást nem érzett amiatt, hogy lemondta az utat, a helyzet miatt mégis rettenetesen érezte magát. „És éppen ez az, amit nem szeretném, ha a dolgozóinknak érezniük kellene. Nem szeretném, ha azért éreznék magukat rosszul, mert emberi lények” – írta.
(https://nlc.hu/eletmod/20190530/soha-tobbet-ne-kerj-elnezest-azert-mert-van-eleted-meglepo-keressel-fordult-a-cegvezeto-az-alkalmazottaihoz/)

 

Tízből négy munkavállaló véletlenül tudja meg, mennyit keresnek a kollégái

 

Ahogy mondani szokás az adat pénz. Néha szó szerint így van – például, amikor valaki a munkatársai fizetését tartalmazó táblázatba ütközik. A Kaspersky Lab felmérése szerint tízből négy munkavállaló (37%) elismerte, hogy véletlenül jutott hozzá olyan bizalmas adatokhoz, mint a kollégáinak fizetése vagy bónusza.
A bérszámfejtési dokumentum csak egy példa a vállalati szervereken található személyes adatokra. Ha biztonsági hiányosságok miatt ezek az adatok nyilvánosságra kerülnek, az nem csak a csapatszellemet ássa alá, de számos más drasztikus következménnyel is járhat, úgy mint kibertámadások, adatvédelmi szabálytalanságok miatti büntetések, valamint az érintett munkavállalók által indított peres eljárások.
Az egyik ok, amiért illetéktelen személyek hozzájuthatnak bizonyos munkahelyi dokumentumokhoz az lehet, hogy a munkavállalók kevesebb mint fele (43%) ellenőrzi és módosítja rendszeresen a megosztott dokumentumokhoz való hozzáférési jogokat. Ha valaki kilép a cégtől, vagy a vállalaton belül egy másik osztályon kezd el dolgozni, akkor elengedhetetlen, hogy azonnal visszavonják a korábbi hozzáféréseit. Ellenkező esetben kockázatot jelent mind a szervezet, mind az ott dolgozók számára.
Ez egyben egy nagyobb probléma része is, amit “digitális rendetlenségnek” nevezünk, és a munkahelyi dokumentumok ellenőrizetlen felhalmozását és megosztását jelenti a szükséges óvintézkedések hiánya miatt. A digitális adatokra vonatkozó szabályozások és eljárások hiánya miatt tisztázatlan marad a felelősség kérdése, illetve egy általános közömbösséghez vezet a munkavállalók körében a dokumentumok áramlását illetően – a cégen belül és azon kívül is. A jelentés szerint a munkavállalók csupán egyharmada (29%) tudja, hogy mit tárol az egyes megosztott dokumentumokban és együttműködési felületeken.
A “digitális rendetlenség” különösen aggasztó az olyan kis- és középvállalkozások esetében, amelyek az üzleti növekedésre fektetik a hangsúlyt, miközben a biztonsági és informatikai menedzsmentet nem szakemberek végzik vagy legjobb esetben egy külső IT-szolgáltató számára kiszervezik.
”Napjainkban a legtöbb esetben az irodai munkavégzés érzékeny és személyes adatokkal való foglalkozás is egyben.
Annak érdekében, hogy a vállalkozások megvédjék magukat a kapcsolódó kockázatoktól, tudatosan figyelmet kell fordítaniuk a biztonsági tudatosságra, védelemre és szabályozásra. A munkavállalóknak – a beosztottaktól az IT szakemberekig – tudniuk kell, hogyan használják a különböző szolgáltatásokat fájlmegosztásra, közös munkára, fontos dokumentumok titkosítására és hogyan ismerjék fel az adathalász emaileket. A piacon több olyan szolgáltatás is fellelhető, amely ebben segítséget nyújthat.” – mondta Dmitry Aleshin, a Kaspersky Lab termékmarketingért felelős alelnöke.
A munkavállalók folyamatos képzése és a kiberbiztonsági szabályokra való emlékeztetése elengedhetetlen. A Kaspersky Automated Security Awareness Platform  rövid, valós életen alapuló gyakorlati oktatást nyújt a munkavállalóknak, amelyeket a mindennapi munkájuk során tudnak felhasználni.
A vállalkozás adatainak bármely végponton történő biztosabb védelme érdekében pedig a Kaspersky Endpoint Security Cloud segíthet. Ez a termék olyan fájl, levelezési és webes védelmet nyújt, amely megakadályozza, hogy rosszindulatú szoftverek veszélyeztessék a végpontokat és a hálózati tartalmakat adathalász emailen vagy nem biztonságos webhelyen keresztül.
A titkosításkezelőn keresztül az összes eszköz távolról titkosítható, és akkor is biztonságban van a tárolt információ, ha az adott eszközt elveszették vagy ellopták.
Az elektronikus levelezés biztosítása is javasolt a vállalatoknak, akik a Microsoft Office 365 csomag Exchange Online szolgáltatását használják. Kaspersky Security for Microsoft Office 365 megvédi a munkavállalókat a levélszeméttől, adathalászattól és rosszindulatú mellékletektől, amelyek hitelesítő adatokat szerezhetnek meg vagy rosszindulatú szoftvereket juttathatnak az irodai hálózatba.
(https://profitline.hu/Tizbol-negy-munkavallalo-veletlenul-tudja-meg-mennyit-keresnek-a-kollegai-393705)

 

Fluktuáció: mindenki tévedésben van?

 

Eltérő módon számolják a fluktuációt a vállalatok, ezért az eredmények nem pontosak és nem összehasonlíthatók. Ez baj. Összehasonlítható adatok híján, nem határozható meg egy vállalat valós munkaerőpiaci helyzete és nem hozhatók megalapozott döntések. Fluktuáció benchmarking kutatás indult a probléma megoldására.
A reprezentatív országos kutatást a HR Evolution Kft. végzi. Célja, hogy meghatározzák mekkora a közepes és nagyvállalatok fluktuációja iparáganként és régiónként. Ez, egy életbevágóan fontos – ma még hiányzó – adat, ami nélkül a sötétben tapogatóznak a vállalatok.
“Tapasztalataink azt mutatják, hogy ahány cég, annyiféleképpen számolják a fluktuációt. Ez több szempontból is komoly aggályokat vet fel: egyrészt ezek a megoldások sokszor hamis képet mutatnak a fluktuáció mértékéről. Például azzal, hogy a kölcsönzött munkavállalók elvándorlásával egyáltalán nem számolnak. Másrészt a kreatívan számolt fluktuációs adatok nem összehasonlítók. Nem lehet meghatározni mi az egészséges, a normális”
– világítja meg a problémát Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés szakértő, a kutatás vezetője.
Hozzátette: ahogy a fizetések területén a benchmark ma már egy bevett gyakorlat, a fluktuációs adatok friss benchmarkjára is szükségünk van ahhoz, hogy meghatározható legyen egy vállalkozás valós munkaerőpiaci helyzete.
A kutatás a fluktuációs adatok mellett a munkaerő megtartás érdekében tett lépéseket, költségét és hatásait is elemzi.
A felméréshez közepes és nagyvállalatok csatlakozását várják a www.fluktuaciokutatas.hu címen. Az anonim kutatás májustól szeptemberig tart. A fluktuáció benchmarking tanulmány összefoglalása díjmentesen elérhető lesz a kutatásban résztvevő vállalatok számára.
(https://szakszervezetek.hu/hirek/18570-fluktuacio-mindenki-tevedesben-van)

 

A kkv-knál a legnagyobb a digitális rendetlenség

 

Ahogy mondani szokás “az adat pénz”. Néha szó szerint így van – például, amikor valaki a munkatársai fizetését tartalmazó táblázatba ütközik.
A Kaspersky Lab felmérése szerint tízből négy munkavállaló elismerte, hogy véletlenül jutott hozzá olyan bizalmas adatokhoz, mint a kollégáinak fizetése vagy bónusza.
A bérszámfejtési dokumentum csak egy példa a vállalati szervereken található személyes adatokra. Ha biztonsági hiányosságok miatt ezek az adatok nyilvánosságra kerülnek, az nem csak a csapatszellemet ássa alá, de számos más drasztikus következménnyel is járhat, úgy mint kibertámadások, adatvédelmi szabálytalanságok miatti büntetések, valamint az érintett munkavállalók által indított peres eljárások.
Az egyik ok, amiért illetéktelen személyek hozzájuthatnak bizonyos munkahelyi dokumentumokhoz az lehet, hogy a munkavállalók kevesebb mint fele ellenőrzi és módosítja rendszeresen a megosztott dokumentumokhoz való hozzáférési jogokat. Ha valaki kilép a cégtől, vagy a vállalaton belül egy másik osztályon kezd el dolgozni, akkor elengedhetetlen, hogy azonnal visszavonják a korábbi hozzáféréseit. Ellenkező esetben kockázatot jelent mind a szervezet, mind az ott dolgozók számára.
Ez egyben egy nagyobb probléma része is, amit “digitális rendetlenségnek”
nevezünk, és a munkahelyi dokumentumok ellenőrizetlen felhalmozását és megosztását jelenti a szükséges óvintézkedések hiánya miatt. A digitális adatokra vonatkozó szabályozások és eljárások hiánya miatt tisztázatlan marad a felelősség kérdése, illetve egy általános közömbösséghez vezet a munkavállalók körében a dokumentumok áramlását illetően – a cégen belül és azon kívül is. A jelentés szerint a munkavállalók csupán egyharmada tudja, hogy mit tárol az egyes megosztott dokumentumokban és együttműködési felületeken.
A “digitális rendetlenség” különösen aggasztó az olyan kis- és középvállalkozások esetében, amelyek az üzleti növekedésre fektetik a hangsúlyt, miközben a biztonsági és informatikai menedzsmentet nem szakemberek végzik vagy legjobb esetben egy külső IT-szolgáltató számára kiszervezik.
”Napjainkban a legtöbb esetben az irodai munkavégzés érzékeny és személyes adatokkal való foglalkozás is egyben. Annak érdekében, hogy a vállalkozások megvédjék magukat a kapcsolódó kockázatoktól, tudatosan figyelmet kell fordítaniuk a biztonsági tudatosságra, védelemre és szabályozásra. A munkavállalóknak – a beosztottaktól az IT szakemberekig – tudniuk kell, hogyan használják a különböző szolgáltatásokat fájlmegosztásra, közös munkára, fontos dokumentumok titkosítására és hogyan ismerjék fel az adathalász emaileket. A piacon több olyan szolgáltatás is fellelhető, amely ebben segítséget nyújthat.” – mondta Dmitry Aleshin, a Kaspersky Lab termékmarketingért felelős alelnöke.
(https://piacesprofit.hu/kkv_cegblog/a-kkv-knal-a-legnagyobb-a-digitalis-rendetlenseg/)