2019. 05. 29.

Sajtófigyelő 2019.05.29 szerda

Bővíti gyártókapacitását a Bock

 

A német Bock csoport magyarországi vállalata, a Bock Hungária Kft. 3,8 milliárd forintból bővíti gyártókapacitását Ajkán és Noszlopon, 60 új munkahelyet hozva létre a fejlesztéssel a Veszprém megyei településeken.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón közölte, hogy a kormány 800 millió forinttal támogatja az irodabútor-gyártó vállalat beruházását. Magyar Levente a kormányzati segítséget azzal indokolta, hogy a Bock Hungária mélyen integrálódott a magyar gazdaságba, szervesen kapcsolódik a helyi ipari háttérhez és a beszállítók hálózatához.
A német csúcsipar térnyerésével Magyarország sokat nyer, a Bock belföldi vállalata ráadásul magas hozzáadott értékű termelést telepít Veszprém megyébe – tette hozzá az államtitkár. A cég – mint mondta – a kormányzati törekvésekkel összhangban fejlesztési, kutatási és tervezési tevékenységet hoz, a beruházás a cégvezetés és a minisztérium egyeztetése után egy évvel már meg is kezdődött.
Frank Eidmann, a Bock Hungária ügyvezetője a növekvő megrendelői és vevői igényekkel magyarázta a beruházást. Ennek során – tette hozzá – új gyártócsarnok épül, a gépsorokat pedig robottechnológiával korszerűsítik.
A térség országgyűlési képviselője a beruházást üdvözölve megjegyezte, hogy a Bock nem csupán összeszerelő üzem, hiszen a gyártás mellett új technológiákat is fejleszt. A Bock Magyarországon készült fejlesztéseit világszerte alkalmazzák, Kovács Zoltán (Fidesz-KDNP)  ezért abban bízik, hogy a vállalattal hamarosan stratégiai együttműködés is születhet.
Az irodabútorok és alkatrészek gyártásában piacvezető Bock csaknem ezer munkavállalót foglalkoztat Magyarországon, amely így a legjelentősebb termelési helyszín a cégcsoporton belül. Szakmai befektetőként 1996-ban jelentek meg belföldön, a noszlopi telephelyen 2002-ben, az ajkai üzemben pedig 2010-ben indították meg a termelést. A Bock Hungária 2017-ben 10,7 milliárd forintot meghaladó árbevételt ért el. A vállalatcsoport Magyarországon és Németországon kívül Kanadában és Kínában is működtet gyárakat.
(https://profitline.hu/Boviti-gyartokapacitasat-a-Bock-393600)

 

A külföldi vendégmunkásoktól féltik a magyarok munkáját

 

A túlóra miatt indul tiltakozás kedden a Suzuki esztergomi gyáránál. Az ok, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint hátrányba kerülhetnek a magyar munkavállalók a külföldi vendégmunkások miatt, utóbbiak ugyanis vállalják a túlórákat. A szakszervezet félpályás útlezárásra készül, írja a Népszava.
A helyzet akkor mérgesedett el, mikor múlt héten nem engedték be az érdekvédőket az autógyárba, akik az ottani tagjaikat akarták tájékoztatni. Mindezt annak ellenére, hogy a Munka törvénykönyve előírja, hogy ha akár csak egyetlen szakszervezeti tag is van egy cégnél, akkor a szakszervezeti vezetőket be kell engedni.
A Suzukinál február elején alakult a szakszervezet, amelynek már majdnem 300 tagja van. A tagok többsége tart a retorzióktól, ezért egyénileg fizetik a tagdíjat, viszont vannak, akik a cégtől kérik a tagdíj levonását, így a Suzuki tisztában van azzal, hogy létezik a szakszervezet, mondta László Zoltán, a Vasas alelnöke a Népszavának.
A Suzuki ennek ellenére úgy tesz, mintha nem lenne náluk szakszervezet: a Vasassal csak postai úton hajlandóak kommunikálni, a szakszervezet helyi vezetőjének választott alkalmazottukat pedig kirúgták.
A Népszava megkeresésére a Magyar Suzuki Zrt. azt írta, hogy a szakszervezet eddig nem igazolta hivatalosan, hogy rendelkezik náluk tagsággal. Akkor fogadják tehát őket, ha ezt előbb “hitelt érdemlően megteszik”, majd találkozót kezdeményeznek. Egyébként a Suzuki vezetősége úgy gondolja, hogy a menedzsment és a dolgozók közti párbeszéd fóruma a 25 éve működő üzemi tanács.
A lap viszont kiemeli, hogy egy üzemi tanács jogosítványai nem azonosak a szakszervezetekével. Egy szakszervezet ugyanis kezdeményezhet bértárgyalást, egyeztethet a munkakörülményekről, és sztrájkot is szervezhet – ez mind olyan lépés, amely nagyon is releváns lehet most a Suzuki alkalmazottai számára.
A tavaly év végén annak ellenére szavaztatta meg a magyar kormány a 400 óra túlórát lehetővé tévő rabszolgatörvényt, hogy a munkavédelmi előírások és a munkaidőre vonatkozó szabályok betartását egyre kevésbé ellenőrzik a hatóságok – és még így is a korábbinál háromszor több túlórával kapcsolatos visszaélést lepleztek le, többnyire a gép- és feldolgozóiparban, illetve a kereskedelemben.
A gyárakban eközben egyre több olyan külföldi (ukrán, szerb, indiai, mongol, vietnami) vendégmunkás jelenik meg, akik a magyaroknál sokkal kiszolgáltatottabb helyzetből érkeznek, ezért sokkal több mindent vállalnak is. A Népszava értesülései szerin míg 2017-ben csupán 24 500 külföldi kért munkavállaláshoz tartózkodási engedélyt, 2018-ban ez a szám már több mint a duplája, azaz 61 ezer volt.
“A vendégmunkások azonban sokszor nem ismerik a magyar munkavállalói jogokat, nem lépnek be a szakszervezetekbe, és nem tiltakoznak a jogsértések ellen”
– mondja László Zoltán.
Az autóipar megingásai, a megrendelések visszaesése miatt már nem a munkaerőhiányt pótolják a vendégmunkásokkal, hanem gyakran a magyar dolgozókat váltják ki az olcsóbb külföldiekkel. Hiába kell ugyanis kifizetniük a szállásukat, a vendégmunkások nem tiltakoznak a túlóra ellen, ha pedig nagyobb leépítésre kerülne sor, akkor nem kell velük egyeztetni – elég a közvetítőcégnek jelezni, hogy nincs rájuk többet szükség. És végkielégítést sem kell nekik fizetni.
(https://hvg.hu/gazdasag/20190528_Vendegmunkasoktol_feltik_a_magyarok_munkajat?s=hk)

 

Több ezer magyar munkavállaló búcsúzhat 10 ezer forinttól május 31-én

 

Tavaly óta új kormányrendelet szabályozza a SZÉP-kártyát. Az egyik legfontosabb változás, hogy míg korábban a juttatásokat csak az utalást követő második év május végéig lehetett felhasználni, addig mostantól ezek az összegek már megmaradnak a munkavállalók SZÉP-kártya számláján, csupán a kibocsátó havonta 3 százalék díjat von le belőlük. Igaz, ezzel az előnnyel csak azok élhetnek, akik megkötötték SZÉP-kártya szerződésüket. Akik május 31-ig nem szerződnek, azok a 2017-ben kapott, el nem költött összeget már nem tudják felhasználni, a kibocsátó azt vissza fogja utalni a munkáltatónak.
Szerencsére az OTP SZÉP kártyások 95 százaléka már megkötötte a szerződését, aminek köszönhetően az ő egyenlegük már biztosan nem jár le, de az OTP Pénztárszolgáltató figyelmeztet: még mindig több ezer olyan kártyabirtokos van, aki nem szerződött át és van 2017-ben utalt, el nem költött juttatása, ami május 31-én még lejárhat!
19 ezer olyan OTP SZÉP kártya-birtokosunk van, aki még nem kötötte meg új szerződését és van 2017-ben utalt, el nem költött összeg a kártyáján. Ez az összeg munkavállalónként átlagosan 10 ezer forint
– mondja Vargáné Jandrasits Ildikó, az OTP cafeteria üzletágvezetője. Hozzátette:
Őket mindenképpen arra ösztönzöm, hogy költsék el május 31-ig feltöltéseiket, de még inkább arra, hogy keressenek fel egy OTP bankfiókot, és kössék meg a határidőig hátralevő néhány napban a szerződésüket. E nélkül ugyanis a fel nem használt egyenlegeik a korábbi szabályok szerint lejárnak, és az OTP Pénztárszolgáltató visszautalja azokat munkáltatójuk számára.
Az OTP SZÉP kártyákat országszerte közel 35 ezer helyen fogadják el, amivel a kártyabirtokosok számtalan hazai élmény közül választhatnak, legyen szó családi vacsoráról, sportolási lehetőségről, vagy éppen kirándulásról, wellness hétvégéről. Az OTP Portálok weboldalon a regisztrált kártyabirtokosoknak előlegfizetésre is van lehetőségük, így akár most kifizethetik részben vagy egészben egy későbbi nyaralás árát, vagy megvehetnek egy belépőjegyet a lejáró összegből.
Az idei év első negyedévében a feltöltések összege meghaladta a 42 milliárd forintot, ami rekord az OTP SZÉP kártya történetében. Emellett a költés is markánsan, 30 százalékkal nőtt az első három hónapban. A kártya egyre népszerűbb, jelenleg minden harmadik hazai munkavállaló OTP SZÉP kártyán kapja béren kívüli juttatását.
(https://www.penzcentrum.hu/karrier/tobb-ezer-magyar-munkavallalo-bucsuzhat-10-ezer-forinttol-majus-31-en.1078621.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=penzcentrum_linkek&utm_campaign=hiraggregator%27..%27)

 

Egy magyar dolgozó 2017-ben átlagosan 1 740 órát töltött munkával

 

Összesített statisztikák szerint ez elég magas, az OECD országok közül csupán 5 európai nemzet van, ahol a munkavállalók évente átlagosan többet dolgoztak, mint a magyarok – írja a penzcentrum.hu.
Az OECD legfrissebb adatai szerint átlagosan a mexikói dolgozók dolgozzák a legtöbb munkaórát egy évben, átlagosan 2 257-et. Őket Costa Rica és Korea követi 2 179, illetve 2 024 éves munkaórával.
Európában legtöbbet a görögök töltenek munkával, 1 956 órával, akiket Izland követ 1 858 – derült ki a penzcentrum.hu által közreadott, az OECD május 28-án frissített adatsorából.
Magyarországon még így is többet dolgozunk, mint többek között a szlovákok, szlovének, svájciak, osztrákok, svédek vagy éppen németek.
Sőt, ha mindent egybeveszünk, az OECD országok közül összesen 13 országban dolgoznak átlagosan többet, mint a magyar munkavállalók, és ezek között az országok között csupán 5 európai ország van (Görögország, Izland, Lengyelország, Észtország, Csehország).
Az OECD adatait nemek szerint is felbonthatjuk, amiből az derül ki, hogy Magyarországon a férfiak átlagosan 40,2 órát dolgoznak egy héten, míg a nők 39,1-et. Azaz hetente 1,1 órával kevesebbet.
(https://www.hrportal.hu/c/egy-magyar-dolgozo-2017-ben-atlagosan-1-740-orat-toltott-munkaval-20190528.html)

 

Ezek a négynapos munkahét előnyei

 

A vezető szerint mind a dolgozók, mind az ügyfelek sokkal elégedettebbek!
A plymouth-i Portcullis Legals brit ügyvédi iroda átállt a négynapos munkahétre, és a visszajelzések, tapasztalatok szerint nemcsak az alkalmazottak sokkal elégedettebbek, hanem az ügyfelek is. „Az első visszajelzések biztatóak, csapatunk boldogabb, és ügyfeleink jobb szolgáltatást kapnak” – mondta Trevor Worth ügyvezető igazgató.
A brit munkáltatók körében egyébként egyre népszerűbb a négynapos munkahét, miután felmérések támasztják alá, hogy ez a felállás a munkaerőt boldogabbá és produktívabbá teszi. Egy új-zélandi tanulmány megállapította, hogy az egyik vállalkozásnál a munkavállalók 20 százalékkal termelékenyebbek voltak, ez jobb nyereséget eredményezett, és javította a személyzet jólétét.
A Portcullis Legals úgy döntött, hogy saját öt hónapos próbáját, amit kilenc munkatársával végzett, véglegesíti, és úgy döntött, hogy állandósítja a négynapos munkahetet.
(https://nlc.hu/eletmod/20190529/bevezettek-kitunoen-mukodik-negynapos-munkahet/)