2019. 05. 28.

Sajtófigyelő 2019.05.28 kedd

Kitálalt a KFC dolgozója: napi 10 óra robot, nettó 110-ért

 
Egyre több magyar cég kénytelen konkrétan megadni az általa kínált fizetéseket, különben szinte lehetetlen munkaerőt találni. A McDonald’s és a Burger King után a KFC is ezt a stratégiát követi. Ám egy volt dolgozó szerint ilyen fizetésekről szó sincs, arról nem is beszélve, hogy gyakran belső feszültségeket okoznak a fizetéskülönbségek – írja a Pénzcentrum.
Rendszeresen vizsgáljuk a magyarországi kereseti lehetőségeket, legutóbb a KFC éttermeiben elérhető órabérekről írtunk, de nem csak a kitett hirdetések alapján, hanem megkérdeztük az étterem marketingvezetőjét. Ő a bérezésről annyit árult el a Pénzcentrumnak, hogy az nem egységes, például egy teljesen kezdő, kiemelt budapesti éttermükben teljes munkaidőben dolgozó, csak délelőtti műszakot vállaló éttermi csapattag nettó 168 000 forintot visz haza. 18 óra után 30 százalék extra műszakpótlék illet meg mindenkit, az egyéni teljesítményt eseti bónusszal és előrelépési lehetőséggel jutalmazzák.
A cikk megjelenése után pár nappal egy volt alkalmazottól kaptunk levelet, mely némileg árnyalja a fent vázolt képet.
Éppen ezért most változatlan formában leközöljük az írását, hogy a másik oldal is szóhoz jusson:
“Minden kezdő dolgozót (hacsak nem menedzser vagy oktató az illető) bruttó 1000 forintos órabérrel vesz fel a cég. A 3 hetes tréning után vizsgáznia kell az elsajátított pályából. Mindezek után, ha szeretne, elsajátíthat a dolgozó egy másik pályát is, amiből szintén vizsgáznia kell – de egészen addig, míg nincs meg a második vizsga, 1000 forintos bruttó órabérért dolgozik továbbra is.
Az étterem, ahol én dolgoztam átlagosan 110-120 ezer forint nettó fizetést adott 8 órás bejelentett munkaviszonyra (ami sokszor inkább 9-10 óra). És ebben legtöbbször a 18 óra utáni 30 százalékos pótlék is benne volt. Azt is illik megemlíteni (amiről csak a szerződésben esik szó), hogy a túlórát – már amennyiben el is számolják azt – 3 havonta fizetik ki. Az oktatók kaptak bruttó 1300 forintos órabért, de nekik mindhárom pályán vizsgázniuk kell + oktatói vizsgát is kell tenniük. Természetesen oktatóvá válni nem lehet próbaidő alatt. Azt itt leírtak nem egyedi esetek, több dolgozó problémája. Nem csak abban az étteremben, ahol én dolgoztam, többször érkeztek más éttermekből munkatársak egy-két napra, akik szintén így nyilatkoztak. Érdemes emellett megemlíteni, hogy a KFC-nél (is) a diákok még mindig jobban keresnek, mint a teljes munkaidőben bejelentett dolgozók.”
(https://szakszervezetek.hu/dokumentumok/mibol-elunk/18526-kitalalt-a-kfc-dolgozoja-napi-10-ora-robot-netto-110-ert)

 

Hivatalos: egyelőre elmarad a tanársztrájk

 

Egyelőre elmarad a pedagógusok május 29-re tervezett munkabeszüntetése. A szakszervezeti elnök szerint alkotmányos jogokat is sért, hogy a tankerületek nem tárgyalnak velük a még elégséges szolgáltatásról arra hivatkozva, hogy az nem időszerű. Éppen ezért is követelik a sztrájktörvény módosítását.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete értesíti a sztrájkra készülőket és a közvéleményt, hogy a jogszerű sztrájk lehetőségének feltételei a PDSZ-nek fel nem róható okok miatt ez idáig nem jöttek létre, ezért a 2019. május 29-re meghirdetett sztrájkfelhívást visszavonja, és arra kéri a helyi sztrájkbizottságokat, hogy függesszék fel a munkabeszüntetés megszervezését – közölte Szűcs Tamás, a szakszervezet vezetője.
“A PDSZ eltökélt abban, hogy minden jogi eszközzel küzdjön azért, hogy Magyarországon a közszférában is szabadon lehessen sztrájkolni, s a továbbiakban ennek a küzdelemnek a függvényében fogja meghatározni a sztrájkkal kapcsolatos lépéseit”
– tette hozzá.
Korábban Szűcs Tamás arról beszélt: jelenleg alkotmányos jogokat is sért, hogy a tankerületek nem tárgyalnak velük a még elégséges szolgáltatásról arra hivatkozva, hogy az nem időszerű. Éppen ezért is követelik a sztrájktörvény módosítását.
Azt szeretnék elérni, hogy ne előfeltétele legyen a még elégséges szolgáltatás a munkabeszüntetésnek, hanem sztrájkolhassanak és utána állapíthassa meg a bíróság, hogy megtették-e a szükséges lépéseket. Erre azért lenne szükség Szűcs Tamás szerint, mert most gyakorlatilag kiszámíthatatlanná teszik a sztrájkot. A munkáltató eddig semmilyen javaslatot nem tett le az elégséges szolgáltatással kapcsolatban.
Kifakadtak a budaörsi pedagógusok
A Pénzcentrum is beszámolt róla, hogy áprilisban a budaörsi tanárok írtak nyílt levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek. Az erős mondatokkal tűzdelt levelet aláíró 273 kolléga szerint a miniszterelnök megszegte ígéretét.
(https://www.penzcentrum.hu/karrier/hivatalos-egyelore-elmarad-a-tanarsztrajk.1078573.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=penzcentrum_linkek&utm_campaign=hiraggregator%27..%27)

 

Virtuális pályaválasztási napot tart a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

 

Virtuális kalandozás a szakmák világában címmel rendhagyó, interaktív, virtuális és 3D-megoldásokat is alkalmazó ingyenes pályaválasztási napot rendeznek június 6-án a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban.
A rendezvény látogatóit beszélgetésekkel, előadásokkal, szakmaszimulációs játékokkal és önismereti tréningekkel is várják – közölte a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK).
Fodor Péter főigazgató hangsúlyozta: a technológiai fejlődés olyan gyorsan változó, új ismereteket igénylő szakmákat teremt, amelyekkel a diákok eddig nem találkozhattak, ahogy a későbbi sikerhez is ma már új készségeket kell megszerezni. Számtalan jó keresetet, biztos munkalehetőséget nyújtó szakma alakult ki a közelmúltban vagy alakul napjainkban és fejlődik óriási léptekkel, amelyeket nem oktattak és akik művelik, azok sem iskolában tanulták.
A könyvtárak egyik fontos feladata az információk közvetítése, azért is karolta fel a FSZEK a pályaválasztás témáját, mert úgy érezték, a szakmaválasztás sokkal izgalmasabb, sokrétűbb, mint ahogy az a köztudatban él.
A pályaválasztási napon a vendéglátás, a divat, a gépjárműipar és az építőipar különféle szakmáiba kóstolhatnak bele az érdeklődők a virtuális valóság VR) technológia segítségével, így megtapasztalhatják például azt, hogy milyen a magasban dolgozni hegesztőként vagy tetőfedőként.
Steigervald Krisztián generációkutató az új szakmákról – például SEO szakértő, bigdata-elemző, közösségi médiás marketinges – és az ahhoz szükséges készségekről beszél majd. Dechertné Gelencsér Anna, a Diákszempont Általános Iskola és Gimnázium alapító vezetője azokat a szociális kompetenciákat ismerteti, amelyek a munkavállalás során is hasznosak lehetnek. Al-Gharati Amir önismereti tréningeket tart azzal a céllal, hogy a résztvevők felismerjék saját erősségeiket és megtanulják, hogyan tudnak ebből előnyt kovácsolni egy állásinterjún vagy önéletrajz írásakor.
A Jövő kávézó elnevezésű programokon négy témában folynak majd beszélgetések multinacionális cégek munkatársai vezetésével. Szó esik arról, hogy miért van kevesebb lány a technológiai pályán, a digitális világ pszichikai hatásairól, az öt éve még nem létezett szakmákról és a tudatos digitális biztonságról.
A pályaválasztási napot a Fővárosi Önkormányzat támogatja az Iskolakapun kívüli program keretében, a programokra regisztrálni szükséges.
(https://uzletem.hu/programajanlo/virtualis-palyavalasztasi-napot-tart-a-fovarosi-szabo-ervin-konyvtar)

 

A nagyszülői gyedről tartanak általános vitát

 

Az Országgyűlés ma a nagyszülői gyed bevezetéséről szóló javaslat általános vitájával folytatja ülését.
Az ülésnap reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit a nagyszülői gyermekgondozási díj bevezetéséről szóló törvénymódosítás tárgyalása követ. A kormány szándéka szerint a dolgozó szülők a jövő év elejétől átadhatják gyedjogosultságukat valamelyik – még nem nyugdíjas – nagyszülőnek. A “munkaerőpiaci szempontból aktív” nagyszülők több unoka után több gyedet is kaphatnak, de egy időben csak az egyikük, tehát vagy a nagymama, vagy a nagypapa – mondta korábban Novák Katalin, a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár.
A későbbiekben egyebek mellett terítékre kerül az a határozati javaslat is, amellyel 2020-at a nemzeti összetartozás évének nyilvánítanák.
A parlament ülése június 3-án, hétfőn érhet véget, a második héten megszokott kérdésekkel és azonnali kérdésekkel.
(http://propeller.hu/itthon/3420904-nagyszuloi-gyedrol-tartanak-altalanos-vitat?utm_source=hirkereso.hu&utm_medium=referral)

 

Miként oldható meg a munkahelyi helyettesítés?

 

Minden munkavállalóval megesik időről-időre, hogy különböző oknál fogva ideiglenesen nem tudja feladatait ellátni. Ebben az esetben helyettesítésre van szükség. Ezek az okok lehetnek előre tervezhetőek (pl. szabadság), amelyek esetén a helyettesítés egyszerűbben megoldható. Előfordulhatnak azonban váratlan körülmények is (pl. betegség), ekkor a kieső munkavállaló pótlásának megszervezése nagyobb gondot okozhat a munkaadónak.
Kinek kell megoldania a munkavállaló pótlását?
Bár a gyakorlatban előfordul, hogy a munkáltató az érintett munkavállalóra hárítja a helyettesítésének megoldását, azonban ténylegesen a munkáltató kötelessége, hogy erről gondoskodjon.
A munkavállalótól nem lehet elvárni, hogy (akár szabadidejében) a munkakörének betöltésére alkalmas helyettest keressen. Ezért érvénytelen például az a kikötés a munkaszerződésben, amely szerint távolléte esetén a munkavállalónak kell biztosítania a helyettesítést.
A helyettesítés megszervezése során figyelemmel kell lenni a méltányos joggyakorlás követelményére. Így a helyettesítés nem okozhat aránytalan sérelmet a helyettesítőnek. Például a munkavállaló nem rendelhető ki olyan munkakörben való helyettesítésre, amely képzettségére és beosztására tekintettel számára aránytalanul sérelmes.
A munkáltató ugyanakkor kérheti, hogy munkavállalói egymás között egyeztessék például a szabadságolási terveiket. Ezt jogosan kérheti, hiszen a munkavállalókat együttműködési kötelezettség terheli. A munkáltató oldaláról szerencsésebb azonban, ha maga tervezi meg a szabadságokat, így biztosítva a zökkenőmentes munkavégzést. Természetesen a szabadság kiadása előtt a munkavállalót meg kell hallgatni.
Helyettesítés azonos munkakörben és munkahelyen
Ha a munkáltatónál van olyan munkatárs, aki a kieső munkavállalóval azonos munkakörű, azonos munkahelyen dolgozik, és helyébe tud lépni, akkor viszonylag egyszerű a helyettesítés. Ebben az esetben a munkáltató utasíthatja őt, hogy végezze el a hiányzó munkavállaló feladatait. Amennyiben többen is ilyen munkakörben dolgoznak, több munkavállaló között is eloszthatják a hiányzó dolgozó feladatait.
Ha a helyettesítő személy a munkaidejében el tudja elvégezni a helyettesítéssel járó plusz feladatait, akkor külön díjazás emiatt nem illeti meg a helyettesítésért. Amennyiben azonban csak a beosztás szerinti munkaidején túl tudja elvégezni a munkát, ez rendkívüli munkaidőt – azaz túlórát – jelent.
Ez abban az esetben is fennáll, ha a munkáltató nem utasítja kimondottan túlórázásra a munkavállalót, hanem a munkaidejéhez képest irreális mennyiségű feladattal látja el. Amennyiben a helyettesítési feladatokat a dolgozó túlórában tudja csak ellátni, akkor a rendkívüli munkaidőre járó munkabért és bérpótlékot a munkáltató köteles kifizetni.
Helyettesítés másik munkakörben, munkahelyen
Ha nincs a munkáltatónál azonos munkakörben dolgozó munkavállaló, akkor megoldás lehet, ha a munkáltató egy másik munkakört betöltő alkalmazottját a helyettesítendő dolgozó munkakörében foglalkoztatja. Amennyiben pedig nincsen az adott munkahelyen helyettesítésre igénybe vehető dolgozó, akkor a munkáltatónál működő másik munkahelyről is kirendelhető egy munkavállaló a helyettesítés ellátására.
Fontos, hogy ezekben az esetekben nem szükséges a munkaszerződés módosítása. Ilyenkor a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásról beszélhetünk, amelynek a munkáltató utasítása alapján van helye. Az ilyen jellegű munkavégzés ideje nem lehet több évi 44 munkanapnál vagy évi 352 munkaóránál. Természetesen ez a korlátozás nem áll fenn abban az esetben, ha a helyettesítő azonos munkakörben és munkahelyen dolgozik a helyettesítendő személlyel. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás időbeli korlátja átléphető akkor is, ha ehhez a munkavállaló hozzájárul.
A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén a dolgozó a helyettesítés alatt ellátott munkakörre előírt alapbérre jogosult. Ha azonban ez az összeg alacsonyabb, mint amit a munkavállaló rendes munkakörének betöltése során keresett, akkor legalább a munkaszerződésében meghatározott bér jár neki.
(https://www.hrportal.hu/hrblog/munkajog/mikent-oldhato-meg-a-munkahelyi-helyettesites__63_-20190527.html)

 

Betegségnek minősítették a kiégést

 

Hivatalosan is egészségügyi rendellenességnek minősítette a WHO a kiégését. Definíciójuk szerint a “kiégés egy olyan szindróma, melyet krónikus munkahelyi stressz okoz, amit nem kezelnek megfelelően.” Vagyis a kiégés nem egyszerűen a stresszt, hanem a hosszú időn keresztül tapasztalható, folyamatos, kezeletlen nyomást jelenti.
“A kiégés hivatali jelenség és nem lehet használni az élet egyéb területein tapasztalható jelenségek jellemzéséhez” – teszik hozzá.
A WHO szerint a kiégésnek három fő tünete van:
–    A fáradtság érzése,
–    a munkahellyel kapcsolatos negativitás és cinizmus fölerősödése,
–    csökkent munkahatékonyság.
Ezek alapján a vállalat érdekében is áll, hogy kezelje a kiégést, hiszen ezzel javíthatnak a munkavállaló hatékonyságán is.
(https://www.portfolio.hu/short/betegsegnek-minositettek-a-kiegest.325675.html?fbclid=IwAR38KKEgh0Ndyy249I7uXkkToHYUthEBWVgbYD5TpSFKk4yulp46wcM2rvI)