2019. 05. 27.

Sajtófigyelő 2019.05.27 hétfő

 

A kormány beismerte: orosz munkaerő építi Paks2-t

 

Munkásszállókat és lakásokat építenek Kalocsán a Paks2 építésére érkező orosz vendégmunkásoknak. Helyi források szerint csúcsidőben mintegy 8 ezer munkavállaló (1500 mérnök és 6500 munkás) dolgozik majd a helyszínen – ez megfelel a projekthez szükséges teljes fő- és alvállalkozói kör munkaerő-szükségletének.
Az Oroszországból érkező mérnököknek lakásokat, a dolgozóknak munkásszállásokat alakítanak ki Kalocsán a Foktői úti egykori szovjet laktanyában. Az ügy kapcsán Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője arra emlékeztette lapunkat: az Orbán-kormány nagyvonalúan 10 ezer munkahely megteremtéséről beszélt a tervezett bővítés kapcsán, ez azonban nyilvánvaló túlzás volt, hiszen a beruházást előkészítő Teller-Lévai projekt hatástanulmányában az szerepelt, hogy legfeljebb 6-8 ezer munkahelyre lehet számítani, és azokra is csak az építkezés csúcsidőszakának néhány évében (a tanulmány az új atomerőmű hosszú távú munkahelybővítő hatását 1-2 ezerre becsülte). – Ha most 8 ezer orosz munkavállaló számára építenek szállást a helyszínen, az azt jelenti, hogy a Roszatom tervei szerint az erőművet döntően oroszok építik majd – jegyezte meg a politikus. A mostani közlemények alapján egyértelmű, hogy ebbe az alvállalkozói kör is beleértendő, hiszen a polgármester és a helyi térségfejlesztő állami cég vezetője „több száz alvállalkozó mintegy 8 ezer munkatársáról” beszélt. Ez egyben azt is mutatja, hogy magyar cégek számára kevés babér terem majd az építkezésen. Ráadásul ezzel a kormány, illetve a kalocsai fideszes városvezetés már régóta tisztában van: a Roszatom (más források szerint a polgármester) kérése nyomán – ahogyan arról a Népszava korábban beszámolt – már tavaly megkezdték egy orosz kulturális központ létesítését az „Orosz Honfitársak” nevű szervezettel együttműködve, amit akkor a városban teljes értetlenség fogadott. Jávor a blogján arról is beszámolt, hogy magyar részről teljes a káosz a beruházás körül: most egy olyan közbeszerzést írt ki a Paks2 Zrt., amely fejetlenségre, irányítási válságra utal. Többek között olyan feladatokra keresnek külső jelentkezőket, mint „működési modell és a folyamatok hatékonyságának felülvizsgálata”, „funkciók teljeskörűségének, átfedésének vizsgálata, javaslattétel esetlegesen felmerülő módosításokra”, „felelősségi és hatáskör viszonyok vizsgálata, javaslattétel esetlegesen felmerülő módosításokra”, „szervezeti egységek közötti együttműködés javítása, az egyes projektfeladatokra vonatkozó átfutási idő csökkentése a hatékonyabb munkavégzés révén, a költségek potenciális csökkentése”, „döntési alternatívák kidolgozása a Paks2. Zrt. további működéséről, optimalizációs és fejlődési lehetőségeiről”, amely egy hetedik éve működő projektcég és papírón 2016 óta zajló építkezés esetében egyszerre nevetséges és ijesztő. (Mint emlékezetes, a vállalkozás eddig főként olyan ügyekkel került be a hírekbe, mint a valószínűtlenül drága telefon- és autóflották beszerzése, vagy a megmagyarázhatatlanul magas vezetői fizetések). Ahogy a politikus fogalmazott: „ebből a kiírásból leginkább az derül ki, hogy jelenleg egy alacsony hatékonyságú, átfedésekkel teli, a felelősségi és hatásköri viszonyokat illetően zavaros, munkaerőpazarló, egymással vitázó és ezért időhúzó szervezeti rendszer menedzseli az ország legnagyobb, a GDP több mint 10 százalékára rúgó, az országot 30 évre eladósító 21. századi beruházását”.
(https://nepszava.hu/3037251_a-kormany-beismerte-orosz-munkaero-epiti-paks2-t)

 

Egyelőre bizonytalan, lesz-e pedagógussztrájk

 

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) hétfőn délig értesíti a tanárokat, lesz-e sztrájk.
A PDSZ közleménye szerint a sztrájkkövetelések vonatkozásában a kormánnyal folytatott egyeztetések egyelőre nem vezettek eredményre. A nagyobb munkáltatók nem fogadták el a PDSZ személy- és vagyonvédelemre épülő megállapodástervezetét, saját ajánlatot nem tettek.
Mint írják, a tankerületi központoktól a megadott határidőig az együttműködési kötelezettséget sértő válaszokat kaptak, a szakképző centrumoktól válasz sem érkezett.
Bár a PDSZ több munkáltató esetében az illetékes közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordult, onnan sem érkeztek meg a sztrájktörvény által előírt határidőn belül a válaszok.
Mindezek a PDSZ szerint akadályozzák a jogszerű sztrájk megszervezését, a szakszervezet a munkáltatókkal kötendő megállapodásra legkésőbb május 27-én délelőtt, 11 óráig lát esélyt.
Ha addig nem kapnak pozitív visszajelzést, újabb közleményben fogják tudatni, hogy megtartható lesz-e a május 29-re tervezett sztrájk vagy sem.
Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke május elsején jelentette be, hogy a szakszervezet május 29-re egész napos sztrájkot hirdet. Többek között azt követelik, hogy rendezzék a közalkalmazotti illetménytáblát, kössék a pedagógusbérek kiszámítását a mindenkori minimálbérhez, és állítsák vissza a pedagógusok kötelező óraszámát heti 22-re.
(https://hvg.hu/elet/20190524_Egyelore_bizonytalan_lesze_pedagogussztrajk?s=hk)

 

Harmadával esett a céges nyugdíjpénz

 

Az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához képest majdnem harmadával kevesebb munkáltatói befizetés érkezett az önkéntes nyugdíjpénztárakba. A tagok száma is csökkent, a kasszák működése veszteségessé vált. Úgy tűnik viszont, hogy közben a magánnyugdíjpénztárak köszönik, jól vannak.
A cafeteria idei brutális átalakítása rakétát kötött a SZÉP-kártyákra (ez nyilvánvalóan cél is lehetett, hiszen az adókedvezmény szinte csak ott maradt meg). A tavalyihoz képest 2019 első negyedévében 50-70 százalékkal nőtt a plasztikra feltöltött pénz, ami a feltételek alapján nem meglepő. Ahogy az önkéntes pénztári befizetések drasztikus visszaesése sem. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) arról tájékoztatott, hogy tagjainál a céges nyugdíjpénz 31 százalékkal esett vissza.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett adatai szerint 2019 első negyedévében a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás 31,3 százalékkal csekélyebb az egy évvel korábbinál. Az ÖPOSZ számai abban is visszaigazolódtak (bár ennek a szektorban nyilvánvalóan nem örülnek), hogy közben az állami támogatással, azaz az évente 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adókedvezménnyel támogatott egyéni befizetések stagnáltak.
A magánkasszák némiképp stabilizálódtak
Az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma március végére az egy évvel korábbihoz képest 11250 fővel csökkent, de még így is megközelíti a 1,13 milliót. Az első negyedévi kilépők száma 32,3 százalékkal, a nyugdíjba vonultaké pedig 11,6 százalékkal haladta meg a 2018-as adatot. Ilyen körülmények között érthető, hogy a szolgáltatási kiadások 56 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Talán fájdalmasabb lehet, hogy a kasszák működése 2016 óta most először vált veszteségessé. Közben a magán-nyugdíjpénztárak megmaradt, meglehetősen elkötelezett tagjai elérték, hogy ezek a szervezetek most majdnem 13 százalékkal eredményesebben tudtak működni az egy évvel korábbinál. Érdemes kiemelni, hogy a magánkasszák egy év alatt most is több mint ezer tagot veszítettek, de a tb-be visszautalt pénz egyharmaddal csekélyebb a 2018-as első negyedévinél.
Csak úgy szárnyal a profit
A megmaradt pénztári tagok számára nagyon jó hír viszont, hogy az idei év első három hónapjában vaskos befektetési nyereséget értek el a kasszák. Az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyonarányosan évre átszámítva 16,4 százalékot hoztak. Ezzel nem csak eltűntették a teljes tavalyi veszteséget, hanem még ugyanakkora, sőt nagyobb nyereséget is realizáltak. (A 2018-as mínusz 24,5 milliárd forint volt.)
Hasonló számítás alapján a magán-nyugdíjpénztárak még szebben muzsikáltak, az évesített hozam náluk 18,5 százalékra rúgott. (A magánkasszák egyébként az első negyedévivel megegyező mínusszal zárták 2018-at.) Nyilvánvaló, hogy nem minden pénztár és nem minden portfolió teljesített így – mint az az előző évi hozamokból is jól látszott (az önkéntes nyugdíjpénztárak 2018-as hozamairól, a toplistás helyezettekről itt tájékozódhat). Emellett arról sem szabad sohasem elfeledkezni, hogy a régebbi hozamok semmilyen garanciát nem jelentenek a jövőre nézve. Ráadásul azt, hogy a pénztári megtakarítás mennyit hoz, célszerű hosszabb időszak alapján nézni (a már jelzett hozamtáblázatokban is ezért szerepeltetjük a 10 éves hozamokat is).
(https://www.azenpenzem.hu/cikkek/harmadaval-esett-a-ceges-nyugdijpenz/5879/?=hirkereso)

 

Európának magasan képzett munkavállalókra van szüksége

 

Technológiai változás zajlik a világban, egyre inkább a magasan kvalifikált dolgozókra lesz szükség, a robotizáció elterjedésével az alacsonyabban képzett, egyszerűbb munkákat végző emberek el fogják veszíteni az állásukat – idézte Csath Magdolna közgazdász az M1 aktuális csatornán szombaton elhangzott gondolatait az MTI.
Felidézte: az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat vizsgálta, milyen a képzettségi arány az egyes európai uniós országok állampolgárai, illetve a bevándorlók körében. A héten megjelent adatok szerint a legalacsonyabb végzettségűek között 17 százalék a helyiek, és 35 százalék a nem uniós országokból érkezettek aránya.
Ezek az emberek valószínűleg a legegyszerűbb munkákat végzik, és nem igazán tudnak becsatlakozni abba a folyamatba, amely Európa jövője szempontjából fontos. Jelentős átképzésekre lenne szükségük, ami ugyanakkor költséges – jelentette ki.
A munkaerőpiacot nem lehet jelentősen fellendíteni alacsony képzettségű emberekkel – hangsúlyozta Csath Magdolna.
(https://www.hrportal.hu/hr/europanak-magasan-kepzett-munkavallalokra-van-szuksege-20190526.html)

 

Mit szólnának a magyarok, ha elveszítenék az állásukat? Nem mindenki esne kétségbe

 

Biztosnak érzik állásukat a magyar munkavállalók egy felmérés szerint.
Az idei első negyedévben 2 ponttal csökkent a munkavállalói bizalmi index a hazai dolgozók körében a tavalyi év hasonló időszakához képest, az előző negyedévhez mérve változatlanul 68 pont volt a mutató – derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb márciusi munkaerő-piaci kutatásából. A biztosító keddi közleménye szerint a most tapasztalt megtorpanás ellenére hosszabb távon emelkedő tendenciáról lehet beszélni.
A negyedéves jelentésből kiderül, hogy a megkérdezettek körében 91 pontot mértek azzal kapcsolatban, mennyire bíznak jelenlegi munkahelyük fennmaradásában. Az előző két évben ez az érték 90, illetve 91 pont volt. A tavalyi első negyedévhez hasonlóan idén is 89 pontot mértek azzal kapcsolatban, hogy a munkavállalók mennyire érzik biztosnak jelenlegi pozíciójukat.
Könnyű lenne új munkát találni?
Az újbóli elhelyezkedés esélyével kapcsolatban emelkedő a tendencia, a tavalyi 48 és a tavalyelőtti 47 után idén 52-re ugrott ez a részmutató. A karrierre vonatkozó jövőképpel kapcsolatban a férfiak 78%-a, a nők 73%-a érzi úgy, hogy több mint öt évig megmarad az állása, illetve a férfiak 75%-a, illetve a nők 70%-a látja biztosnak pozícióját a jelenlegi munkahelyén. A férfiak 39%-a, a nők 33%-a válaszolta azt, hogy állásvesztés esetén könnyen vagy nagyon könnyen találna magának új munkát.
A bizalmi index korcsoportok szerinti bontásánál az látható az adatokból, hogy a 30 és 60 év közötti korosztály optimistább a többi csoporthoz képest, mivel 69-70 pontot ért el, szemben a 18-29 évesek 65, illetve a 60 felettiek 59 pontos indexével. Ez az eredmény a korábbi évekhez képest nem jelent számottevő változást.
Az iparban-építőiparban és a kereskedelemben egyaránt 69-69, a közigazgatásban dolgozóknál 66 pontot, a mezőgazdaságban tevékenykedő munkavállalóknál 72 pontot mértek. A budapestiek és városban lakók körében 69 pontot mértek a kutatók. Régiós szinten gyakorlatilag nincs eltérés az ország középső, keleti és nyugati része között: az első régióban 69, az említett két másik területen 68-68 pontot mértek a válaszadók körében.
(https://femina.hu/terasz/munkavallaloi-bizalom/)