2019. 05. 15.

Sajtófigyelő 2019.05.15 szerda

Megadta a kegyelemdöfést a kormány a céges üdültetésnek

 

Egyre nehezebben tudnak vállalati nyaralókban pihenni az alkalmazottak, tíz év alatt ugyanis 48 ezerről 11 ezerre csökkent a férőhelyek száma. Az adószabályok miatt piaci árat kellene fizetni, ez viszont nem éri meg a munkavállalóknak – írja a Népszava.
A rendszerváltás nemcsak a szakszervezeti üdültetést vitte zuhanórepülésbe, a bajba került vállalatok is sorra szabadultak meg nagy értékű üdülőiktől, nem egyszer így próbáltak talpon maradni. A legutolsó ismert adat szerint 2018-ban már csak 343 céges pihenőhelyet tartott nyilván a KSH, ezekben összesen 11 620 férőhely volt. Az utóbbi két évben több mint háromszáz férőhely szűnt meg, de ha tíz évet megyünk vissza az időben, akkor már azzal szembesülünk, hogy bár még nőtt is a 2007-es állapothoz képest az üdülők száma, de a befogadható létszám durván zuhant az akkori 48 ezerhez képest. A vállalatok tehát főként a nagy ingatlanoktól szabadultak meg. A kegyelemdöfést tavaly adta meg a kormány a céges üdülőknek, amikor a béren kívüli juttatási csomag nagy részének, benne a saját dolgozó saját szálláson való üdültetésének lehetőségét is kivette 2019-től a kedvezményesen adózó körből. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara egyik elemzése szerint a munkaadót és a munkavállalót sújtó közterhek együtt már 81,95 százalékos elvonást jelentenek a vállalati üdülő igénybevételekor, ami sokak szerint egyet jelent ennek a lehetőségnek a felszámolásával. Legutóbb a Zalai Munkástanácsok figyelmeztetett erre egy drámai hangú felhívásban. „A vállalati üdülést az tette mindenekelőtt népszerűvé, hogy kedvezményes volt…a kedvezményes vállalati üdülés szerzett jog, amit megvonni nem éppen ízléses megoldás… Piaci értéken nem veszik igénybe a munkavállalók a vállalati üdülőket” – fogalmaztak az érdekvédők.
Ami biztos: a vállalatok többsége az üdülők eladásán kezdett el gondolkodni, bár még kevesen léptek, a többség megvárja a dolgozók idei reakcióját.
A Telecom azonban már döntött, a portfolio.hu információi szerint nem titkoltan épp az adóváltozások miatt megszabadul valamennyi üdülőjétől. Ha a most készülő jövő évi adótörvényben és költségvetésben nem döntenek könnyítésről, a folyamat vélhetően az év második felében felgyorsul és tömegesen dobják piacra a cégek az üdülőiket.
Az állami vállalatok közül a Magyar Postának sokfelé van saját üdülője. A cég honlapjáról leolvasható, hogy Balatonaligától Debrecenen és Abádszalókon keresztül Zalakarosig terjed a 23 ingatlan felsorolása. Válaszukban hangsúlyozták, hogy ma már csak a gyermekek kora szerint tudnak kedvezményt adni a szolgáltatás árából, és az üzemi tanács bevonásával folyamatosan vizsgálják a kihasználtságot, valamint az üdültetés minőségét.
“A MÁV Zrt. és a cégcsoport többi tagja sem működtet üdülőt 2006 óta”
– felelte kérdéseinkre a vasúttársaság. Hozzátették azonban, hogy a cég kiemelt figyelmet fordít dolgozói egészségének megőrzésére, ezért munkavállalói egészségmegőrző programot működtetnek, s ennek keretében egyes kiemelten leterhelt munkakörökben egyhetes, teljeskörű mozgásszervi és belgyógyászati kivizsgálást tartalmazó regenerációs programot kínálnak Balatonfüreden, Hévízen és Harkányban. Az idei évtől pedig a MÁV dolgozók 180 gyermeke a zánkai Erzsébet-táborban nyaralhat – tették hozzá. Az MVM cégcsoport azt válaszolta, hogy van vállalati üdülőjük, a Magyar Közút Nonprofit Zrt., valamint a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. viszont nem rendelkezik üdülővel. A Volánbusz Zrt. két helyen évente 690 munkavállalónak és családjuknak biztosít önköltségi áron üdülést – felelte a cég. A BKV Zrt. Mátraszentimre-Galyatetőn egy 46 fő befogadására alkalmas üdülővel rendelkezik, ahol egy évben átlagosan 900 dolgozó pihen, de ma már ők is piaci áron. A balatonfenyvesi üdülőjükben pedig egyszerre 210 munkatársuk nyaralhat, de ezt egy külső cég üzemelteti, a díjakat is ők határozzák meg. A közlekedési cég azzal segíti nagycsaládos dolgozóit, hogy a harmadik és minden további gyerek nyaralási költségeit átvállalják. Segítik az alacsony jövedelműeket is az üdülési díj felének vagy harmadának átvállalásával. A MOL-nak nincs üdülője, de – ahogy fogalmaztak – a hazai piacon kiemelkedően magas, 700 ezer forintos béren kívüli juttatási csomagot kapnak munkatársaik, benne az üdülésre fordítható SZÉP kártya lehetőséggel.
A nagyvállalati körből a Pick Szeged Zrt-nek Baján és Siófokon van üdülője, 20, illetve 41 főnek biztosítva egy időpontban a pihenést.
A cég a piaci árhoz képest még most is 50-75 százalékos kedvezményt ad munkatársainak az üdülési díjból, nem véletlenül népszerű körükben a lehetőség.
A vállalat azt is hozzátette, egyelőre nem gondolkodnak az üdülők eladásán, mert „minden olyan dolgozói juttatásnak jelentősége van manapság, ami kicsit pozitívan különbözteti meg a céget a többitől és erősíti a munkavállalók elkötelezettségét”. Az Audi Hungáriának nincs üdülője, a Ganz Holding Balatonbogláron működteti saját üdülőjét 12 apartmannal. Ezekben egyszerre 40-44 dolgozójuk pihenhet, ma már önköltségi áron. Ez a lépés nagyon hátrányosan érinti a munkatársakat – felelték. Minden megkeresett minisztérium, hivatal és vállalat válaszában ott szerepelt a juttatások között egyedüli kedvezményes lehetőségként meghagyott SZÉP kártya. Azzal a szépséghibával persze, hogy
a kisebb cégeknél, ahol nincs magas béren kívüli juttatás, aligha éri meg az 5-10 ezer forintokat a kártya szálláshely zsebébe tenni, több gazdasági portál már meg is fogalmazta, hogy a magas bérrel rendelkező, tehetősebb rétegnek kedvez a plasztikkártya.
Meg a bankoknak, ahol kötelező volt a SZÉP-kártyás dolgozóknak egy speciális pénzforgalmi számlát nyitni. Azénpénzem.hu adatai szerint csak az OTP eddig 1,5 millió szerződést kötött emiatt.
Lejtmenet
A munkáltató üdülőjében a saját dolgozóknak ajánlott pihenés aránya folyamatosan csökken az utóbbi években – ezt mutatják egy friss kutatás adatai is.
A Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja azt mérte fel, hogy a válságból való kilábalás és az adóváltozások hogyan hatottak a vállalatok és intézmények által kínált juttatási csomagokra. Az adatok azt mutatják, abban is visszaesés van, hogy egyáltalán hány munkáltató kínál vállalati üdülést fix juttatásként a dolgozóinak – mondta a tanulmány elkészítésében közreműködő Fata László. A juttatási-szakértő a 215 válaszadó cég adatai alapján készült összegzésből kiemeli, hogy míg 2017-ben még a vállalkozások majdnem 7,9 százaléka biztosította ezt a juttatást a munkavállalóinak, tavaly már csak 5,9 százalék volt az arány, 2019-ben pedig további kis visszaeséssel már csak 5,6 százalék. A Cafeteria Trend című szaklap kiadója még ennél is alacsonyabb adatokat sorol, amikor azokat a válaszokat összegzi, hogy hány cég tette bele a dolgozóinak kínált cafetéria csomagba a saját üdülőben igénybe vehető nyaralást. Mint mondja, nem jellemző, hogy a vállalatok ebben a formában kínálták a saját üdülőt, de azért 2017-ben még majdnem 4,2, tavaly pedig majdnem 4 százalék szerepeltette a csomagban. Akkor még úgynevezett „egyes meghatározott juttatásként” kedvezményes adózással lehetett adni ezt a szolgáltatást is személyenként a minimálbér értékéig, de idén ez is jövedelemként adózik, vagyis sokba kerül a cégnek és a dolgozónak is. Ez a magyarázata, hogy a lehetőséget már kevesebb, mint 2 százalék kínálta fel alkalmazottainak – tudtuk meg Fata Lászlótól.
Nyaralóhely helyett inkább cafetéria jár a minisztériumokban is
A dolgozóknak saját üdülőben kedvezményes áron kínált szállások felszámolásában a kormány élen járt, mintha évek óta készült volna a durva adóemelésre.
Már 2015-ben megjelent a hír, hogy több mint 50 üdülőjén akar túladni az Orbán-kabinet, de aztán ezek sorsa gyakorlatilag követhetetlenné vált, üzemeltetésüket például már ekkor is a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal végezte. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) pedig az akkori kormánypárti sajtó szerint nem is kormányüdülőként tartotta nyilván őket, hanem szállodaként és vendégházként. Hogy ebben a minőségben hány ingatlan van még a kormánynál, azt nem tudtuk meg, mert kérdéseinkre a MNV kommunikációs részlege csak azt válaszolta,
“a minisztériumok vagyonkezelésében nincs üdülőingatlan vagy üdülési célra szolgáló ingatlan.”
Hasonló választ küldött a Miniszterelnökség, hangsúlyozva, hogy a munkatársak szervezett, kedvezményes üdültetésére nincs lehetőségük, a dolgozók pihenésének támogatása a cafetéria juttatáson keresztül valósul meg.
Ezt a választ kaptuk a Pénzügyminisztériumtól is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma sem rendelkezik saját üdülővel, de a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (korábban OEP) vagyonkezelésében lévő, 52 személyes mátraszentimrei Oktatási és Szabadidő Központot üdülésre is használhatják, ha az oktatások mellett maradnak szabad szobák.
A Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium azt válaszolta, hogy hagyományos üdülővel ugyan nem rendelkeznek, de nyolc intézmény is biztosítja „az állomány rekreációját és regeneráló pihenését”, így tavaly 19 800 katonacsalád pihenhetett Mátraházán és Bujákon, Badacsonylábdihegyen, Csopakon és Mályiban, Erdőbényén, Bánkon vagy Balatonakarattyán.
Továbbá a Széchenyi üdülőkártyán is adnak üdülésre használható juttatást a katonák és munkatársak részére. A Belügyminisztérium azt a választ küldte, hogy a tárca és az irányítása alá tartozó szervek kifejezetten üdülési célú ingatlanokkal nem rendelkeznek, ugyanakkor vannak a vagyonkezelésükben képzési, oktatási és rekreációs célokat szolgáló ingatlanok. A központi hivatalok közül a Magyar Államkincstárnak van Oktatási Központja, amit a szabad kapacitások függvényében pihenésre is igénybe lehet venni a munkatársaknak – tudta meg lapunk, az Állami Számvevőszék azonban „nem rendelkezik saját üdülővel és nem biztosít üdültetési lehetőséget a munkavállalói számára”, ahogyan az Államadósság Kezelő Zrt. sem.
(https://szakszervezetek.hu/dokumentumok/mibol-elunk/18382-megadta-a-kegyelemdofest-a-kormany-a-ceges-udultetesnek)

 

Állami vállalatok tartanak állásbörzét szerdán Budapesten

 

Másodszor szervez közösen állásbörzét a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége, Budapest Főváros Kormányhivatala és a MÁV-csoport. A szerdai rendezvényen 31 vállalat, rendvédelmi és honvédelmi szervezet több mint 2200 betölthető állást kínál a munkavállalóknak.
Az állami szektorban 100 ezer munkavállaló dolgozik, de a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágazatból több mint 8 ezren hiányoznak – írták a szervezők közleményükben. A főszervező STRATOSZ elnökségi tagjai az állami vállalatok első számú vezetői, így első kézből értesülnek a társaságok életében felmerült problémákról. A szervezet arra törekszik, hogy koordinálja tagvállalatai, a kormányzati és a munkavállalói szervezetek közötti hatékony együttműködést.
A fővárosi Magyar Vasúttörténeti Parkban szerdán 11 és 18 óra között az érdeklődők megismerhetik a vállalatok által nyújtott előnyöket és karrierlehetőségeket, valamint lesz önéletrajz-írási és álláskeresést támogató tanácsadás is. A kiállító vállalatok alapfokú állami iskolai végzettséggel, középfokú OKJ-s és szakképesítéssel, szakmunkás végzettséggel, érettségivel, technikusi végzettséggel, illetve friss diplomával is keresnek munkatársakat, de kínálnak állásokat gazdasági és HR-szakértőknek is.
A MÁV-Start, a GYSEV és a Volán társaságok 50 százalékos alkalmi menettérti kedvezményt biztosítanak azoknak, akik vonattal és busszal indulnak az állásbörzére – áll a közleményben.
(http://kamaraonline.hu/cikk/allami-vallalatok-tartanak-allasborzet-szerdan-budapesten)

 

Mégis épülhet BMW-gyár Debrecenben

 

A német Handelsblatt szerint veszélybe került a bajor autógyár magyarországi fejlesztése. A sajtóhírt a BMW Magyarország kommunikációs munkatársa nem kívánta kommentálni, ellenben magyarországi kapacitásbővülésről beszélt.
A Handelsblatt arról írt, hogy veszélybe kerülhet a BMW debreceni beruházása, amelyben a bajor vállalat egymilliárd euróból építené fel üzemét és gyártana le évente 150 ezer járművet. Ennek oka a beszámolók szerint a BMW és az autógyártás gyengülő teljesítménye.
Közben a BMW Magyarország kommunikációs munkatársa – reagálva a megjelentekre – az InfóRádiónak elmondta: további kapacitásbővülést hoz majd Magyarországon az új gyár.
“A BMW Group alapelveit követve nem kommentál médiaspekulációt, így ezt ezúttal sem teszi” – mondta az Infostart beszámolója szerint Salgó András, majd hozzátette: az új gyár további kapacitásbővülést hoz majd a cég globális gyártóhálózatában. Kínai, mexikói és az USA-ban történt beruházásaik után tovább erősítik európai aktivitásaikat.
Hogy sor kerül-e az új debreceni gyár alapkőletételére még az idei évben, amint erről korábban bejelentés is volt, a kommunikációs munkatárs nem kívánta kommentálni.
A Handelsblatt cikkében emlékeztet arra, hogy a német prémium autógyártók nagy terveket szövögettek, főleg Magyarországon, így az Audi Győrben, a Mercedes Kecskeméten, tavaly óta pedig a BMW Debrecenben. A Mercedes szintén tavaly nyáron jelentette be, hogy egy második üzem felépítését tervezi, ám a társaság legutóbbi üzleti jelentéséből kiderült, hogy a személygépkocsik esetében a profitmarzs 9 százalékról 6 százalékra eset.
A lap mindezek alapján arról írt, hogy a BMW értékeli a helyzetet, a Mercedes azonban már döntött: a Handelsblatt információi szerint a Daimler vezetői megállították a kecskeméti gyár bővítését, a második üzem üzembe helyezését legalább egy évvel elhalasztották.
(http://azuzlet.hu/megis-epulhet-bmw-gyar-debrecenben/)

 

Inkább dolgoznának az egyetemisták

 

Egy kutatás szerint jelentős a lemorzsolódás az egyetemi alapképzésben: a hallgatók 40 százaléka egy adott ponton megszakítja tanulmányait – az okok egyelőre nem tisztázottak, de annyi biztos, hogy sok cég kifejezetten hajt az egyetemista munkaerőre. Főként az informatikai és a gazdasági szakokra jellemző, hogy egy vonzó álláslehetőség elcsábítja a diákokat – pedig a karrierterveket erősen befolyásolhatja a diploma hiánya.
A munkaerőhiány mára olyan mértéket öltött, hogy a cégek jobb híján még egyetemi tanulmányaikat végző diákokkal próbálják betömködni a lukakat. Bár a diákok ennek talán örülnek, de sok esetben a projektek maguk alá temetik őket és végül az egyetem elhagyása mellett döntenek.
„Sajnos valóban nagyon sok a betöltetlen informatikai állás, ezért már az egyetemi hallgatók is kedvező fizetésért munkába állhatnak. Munkavállalóként viszont már nehezebb az egyetemi tanulmányokra koncentrálni, és lehet, hogy a munkaterhelés miatt abba kell hagynia az egyetemet. Ez egy sajnálatos tendencia, mert a munkahely nem tudja pótolni az egyetem által biztosított szakmai elméleti alapokat” – mondta Tóth Mária, a DXC szoftverfejlesztési igazgatója, aki támogatja az egyetemisták munkavégzését, de fontosnak tartja, hogy ez mindenképpen gyakornoki program vagy részmunkaidő keretében történjen, ugyanis ilyenkor első az egyetem.
Egyetért ezzel a DXC ügyvezetője, Czibók Zoltán is: „Személy szerint én a mihamarabbi munkába állásban hiszek. Akár még úgy is, hogy kezdetben több helyen kipróbálja magát a fiatal, adott esetben akár a tanult végzettségétől eltérő munkakörben vagy eltérő iparágban. A jelenlegi speciálisan szűkös munkaerőhelyzetben is a minél szélesebb tapasztalattal rendelkező pályázók az értékesebbek.” A DXC-hez érkezők számára fontosak az egyetemi tanulmányok és az őket körülvevő közeg is erre ösztönzi őket. A legtöbb pozícióba egyébként is elvárják a felsőfokú végzettséget, tehát diploma nélkül nem lehet hosszútávon tervezni a cégnél.
„Általánosságban látok egy olyan trendet, hogy a dolgok befejezése nem cél, de számunkra ez is fontos. Dinamikusan fejlődő iparágunkban a nyitottság és kreativitás döntő készségek, de a feladatokat el is kell végezni, a kérdésekre válaszokat kell adnunk az ügyfeleink számára. Már csak ezért sem támogatom ezt a hozzáállást” – mondta Czibók Zoltán.
A KSH adatai szerint míg 2006-ban a nappali tagozatos egyetemisták 11 százaléka dolgozott tanulmányai mellett, addig 2010-ben ez az arány már 20 százalékos volt. Sokan az alapszakot még befejezik ugyan, de mester- vagy doktori képzésre a munkaerőpiac szűkössége és a jónak mutatkozó lehetőségek miatt már nem mennek vissza az egyetemre.
Megtanulható élesben?
A tudományterület általános elméleti alapjait csak az egyetemen lehet megtanulni, így lesz a tudás felépítésének alapja és kerete, ráadásul arra a látásmódra is szükség van a későbbi karrierhez, sikerhez, amit a felsőoktatási képzés során tudnak elsajátítani a fiatalok. Belső képzések, céges tréningek nem helyettesítik az egyetemi oktatást, az ott elsajátított készségeket, gondolkodásmódot, skilleket. „A munkahelyeken szűkebb területen mélyebb tudást tud szerezni a hallgató, de az egyetemen tanított, generális, teljes tudományterületet lefedő elméleti alapokat nem tudja biztosítani a cég” – mondta Tóth Mária.
Bár a társadalomban tapasztalható értékválság talán az egyetemi diplomák, egyáltalán az iskolázottság értékének csökkenését mutatja, hiszen a médiából sok olyan történet jut el a fiatalokhoz, amikor valaki képzettség nélkül is sikereket tudott elérni pályáján. „Jó lenne, ha ennek ellentmondó történeteknek is volna hírértéke” – mondja a DXC Technology ügyvezetője. „Abban hiszek, hogy a változás szükségességét fel kell tudni ismerni és a tudás megszerzéséhez való képességet el kell sajátítani. Egyelőre ennek a korai életkorban a legjobb tere az iskola. Az gondolom, hogy az iskolai tanulmányokat félbehagyók nagyobb számban fognak nehézségekkel szembenézni egy megváltozott gazdasági helyzetben, így pillanatnyi döntésük később sok problémát eredményez majd számukra későbbi karrierterveik során.”
(https://www.mmonline.hu/cikk/inkabb-dolgoznanak-az-egyetemistak/)

 

Visszaestek a munkáltatók pénztári befizetései

 

A nyugdíj- és egészségpénztáraknál jelentősen visszaesett a munkáltatói befizetés aránya az első negyedévben, de ezt ellensúlyozta a hozam és az egyéni befizetések gyarapodása – mondta Kravalik Gávor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke kedden Budapesten, a szektor az első negyedévének eredményeit ismertető sajtótájékoztatón.
A tavalyi azonos időszakhoz képest az első három hónapban az ÖPOSZ-hoz tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona 5 százalékkal 1381 milliárd forintra, az egészségpénztáraké 2,1 százalékkal 52,6 milliárd forintra nőtt. Az előbbieknél 31 százalékkal 6,5 milliárd forintra, utóbbiaknál 63 százalékkal 1,3 milliárd forintra csökkentek a munkáltatói befizetések. A nyugdíjpénztáraknál a 14,8 milliárd forint egyéni befizetés éves szinten gyakorlatilag stagnálást jelent, a negyedéves hozam viszont kiugró, 3,65 százalékos volt.
Az egészségpénztárak egyéni befizetései 17 százalékos növekedéssel 6 milliárd forintot értek el. Az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma lényegében változatlan, az 1,088 millió tagra fejenként 5,6 százalékkal magasabb vagyon, 1,27 millió forint jut. Az egészségpénztárak taglétszáma 1,0 százalék éves bővüléssel 900 ezerre nőtt, az átlagvagyon 1,1 százalékkal 58,4 ezer forintra emelkedett. Az első negyedévben az egészségpénztárak 12,2 milliárd forint értékben finanszírozták a tagok által 2,3 millió alkalommal igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat, melyek átlagos értéke 5300 forint volt.
A munkáltatói befizetési arány csökkenését az ÖPOSZ vezetője a cafeteriarendszer átalakításával és az adószabályok változásával magyarázta. Hozzátette, hogy a munkaadók jelentős része tavaly év végére előrehozta az idei befizetések egy részét, illetve a cafeteriáról csak tavasszal rendelkezett, a pénztártagok pedig a munkáltatói döntést figyelve kivártak. Kravalik Gábor trendfordulónak nevezte az idei első negyedévet, megjegyezve, hogy a munkáltatói hozzájárulás aránya a nyugdíjpénztári befizetéseken belül 2012 óta 59 százalékról 30 százalékra, az egészségpénztáraknál pedig 81 százalékról 19 százalékra csökkent.
Hosszabb távon ugyanakkor a visszaesés korrekciójára számít, amit véleménye szerint az áprilisi adatok is megerősítenek. Az ÖPOSZ vezetője szerint a pénztárak jelentik az egyik legjobb megoldást az öngondoskodásra, ám sokan csak munkáltatói hozzájárulással tudják ezt elkezdeni, ezért annak ösztönzését sürgette. Hozzátette, hogy az adójóváírásnak köszönhetően a munkavállalók jobban járnak a pénztári takarékoskodáshoz adott munkaadói hozzájárulással, mintha ugyanazt az összeget bérként kapnák.
Kiemelte, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakból hiányoznak az új belépők, egyrészt a munkáltatók visszavonulása miatt, másrészt mert a nyugdíjcélú takarékosság csak 40 éves kor fölött jellemző. Az egészségpénztárak iránt ugyanakkor jobban érdeklődnek a fiatalok, mivel egyénileg esetleg nem tudnának fizetni olyan szolgáltatásokat, amelyeket a munkáltató olcsóbban megszerezve biztosíthat számukra – fűzte hozzá Kravalik Gábor. Az ÖPOSZ az önkéntes nyugdíjpénztárak 96 százalékát, az egészségpénztárak 86 százalékát képviseli vagyon és taglétszám alapján.
(https://www.tozsdeforum.hu/uzlet/kozlemenyek/visszaestek-a-munkaltatok-penztari-befizetesei-98686.html?=hirkereso)

 

XXIX. ORSZÁGOS HR KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS

 

2019. MÁJUS 30. – 31. • HOTEL AZÚR, SIÓFOK​

 

Idei konferenciánkat az élményjellegű megoldásokra építettük: négy nagy blokkban, négy akkordban szeretnénk friss ismeretanyagot, tudást és élményként megélhető megoldásokat adni a konferencia résztvevőinek.
Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy ismételten gazdag programot tudunk figyelmükbe ajánlani! EGY IGAZI HR ÉLMÉNYT! Az élményt, amely megítélésünk szerint minden munkahelyen összeköt, inspirál, teljesítményt növel.

Részletek és regisztráció: http://www.ohe.hu/hrkonferencia/