2019. 04. 15.

Sajtófigyelő 2019.04.15 hétfő

A szakszervezettel kötött megállapodás ellenére is munkanap lehet nagyszombat a hatvani Boschnál

 
Hosszas bértárgyalás után február 11-én egyéves bérmegállapodás született a hatvani Bosch és a cég dolgozóit képviselő Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete (ÉTMOSZ) között, melynek eredményeképp a szakszervezet minden főbb követelése – így a fizikai dolgozóknak egységesen nyújtott 14,5%-os béremelés is – teljesült.
A szakszervezet 10 pontos követelésének fontos része volt, hogy legyen termelés mentes munkanap nagyszombat, szenteste és szilveszter.
A megállapodás értelmében ezekre a napokra szabadságot kell kivenniük azoknak a munkavállalóknak, akiknek egyébként munkanap lenne elrendelve. Ennek köszönhetően minden munkavállalónak négynapos húsvéti ünnep, háromnapos karácsonyi ünnep és kétnapos óév búcsúztatás jut.
A szakszervezet nemrég tett közzé Facebook-oldalán egy posztot, melyben Janik Tamás elnök arról számol be, hiába a megállapodás, a munkáltató „szembe köpi magát”, a szakszervezetet és a munkavállalókat is.
Mint kiderült, a cég nem állítaná le a termelést nagyszombaton sem, sőt, a húsvét hétfőt követő éjjel is munkába állítaná a dolgozókat.
A munkáltató a szakszervezettel is tárgyalt a témában: az ÉTMOSZ továbbra is tartja magát a bérmegállapodásban rögzíettekhez, vagyis szeretnék, ha a fizikai munkavállalóknak is legyen lehetősége egy igazi négynapos húsvéti pihenésre. Ha mégis munkavégzést rendelne el a munkáltató erre az időszakra, a szakszervezet szerint megfelelő ellentételezésre van szükség, vagyis hogy:
csak önkéntes alapon, a szakszervezetnél jelentkezve lehessen munkát vállalni, cserébe pedig tízszeres alapbért fizessen a munkáltató.
A szakszervezet elnöke szerint a tárgyalás során nem közeledtek az álláspontok, a munkáltató csak háromszoros bért fizetne a húsvéti munkavégzésért. Megállapodás végül nem született az ÉTMOSZ és a munkáltató között, így a mai napon a szakszervezet lezártnak tekinti a témát.
Azonban felhívja a munkavállalók figyelmét, hogy amennyiben önkéntes alapon bevállalják a húsvéti munkavégzést 3-szoros bérért, úgy megnyitják a kaput a bérmegállapodásban rögzített másik két „tiltott” nap előtt is, vagyis a szenteste és a szilveszter sincs biztonságban.
„Az ÉTMOSz azért köt megállapodásokat, hogy be is tartsa azt a munkavállalók érdekében, a munkáltató meg azért, hogy megszegje azt a profit érdekében. Ez egy jelentős különbség, döntsétek el, hogy nektek melyik a fontos. Mert ők már döntöttek helyettetek!”
– üzeni a munkavállalóknak a szakszervezet elnöke.
(https://merce.hu/2019/04/12/a-szakszervezettel-kotott-megallapodas-ellenere-is-munkanap-lehet-nagyszombat-a-hatvani-boschnal/)

 

Figyelmeztető sztrájkot tartottak a Metro dolgozói

 

Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a munkavállalók pénteken 8 és 10 óra között a Metro Kereskedelmi Kft. kelet-pesti áruházában, a beosztott dolgozók 90 százaléka beszüntette a munkát – közölte Kassai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) elnöke az MTI-vel.
A szakszervezet tájékoztatása szerint a munkavállalók elutasítják a munkáltató ajánlatát a bérezési rendszer átalakítására.
A dolgozók a többi között azt követelik, hogy minden munkakörben emeljék meg bruttó 210 ezer forintra a teljes munkaidőben dolgozók alapbérét, ezt az összeget vegyék figyelembe a tizenharmadik és a tizennegyedik havi béreknél is. A követelések között szerepel az is, hogy az alapbéremelést vezessék át a bértáblán, továbbá a cég ismerje el a fizetésekben a dolgozók munkában eltöltött éveit.
Kassai Zoltán az MTI-nek elmondta, várják a munkaadó újabb ajánlatát, ennek hiányában további lépések megtételét tartják szükségesnek.
(https://profitline.hu/Figyelmezteto-sztrajkot-tartottak-a-Metro-dolgozoi-391761)

 

Nincs szükség olyan munkavállalókra, akik 8 órás munkaidőben gondolkodnak

 

A leggazdagabb kínai nem érti, hogy miért akarna valaki az Alibabánál dolgozni, ha nincs felkészülve arra, hogy heti 72 órát dolgozzon – írja az Index a Bloomberg nyomán.
Az Amazon kínai megfelelőjénél, az Alibabánál heti hat napot és naponta 12 órát kell dolgozni, ezt követeli meg a cég tulajdonosa, Jack Ma a munkavállalóitól.
Nemrég a kínai Facebookon, a Weibón posztolt arról a kereskedelmi óriáscég, hogy Jack Ma egy céges megbeszélésen azt mondta,
az Alibabának nincs szüksége olyan munkavállalókra, akik 8 órás munkaidőben gondolkodnak, ehelyett az iparág “996-os szabályát” emlegette fel, ami heti hat nap 9-től 9-ig tartó munkát jelent. “996-os beosztásban dolgozni nagy boldogság. Ha nem vagy felkészülve a napi 12 órára, ne is gondolkodj azon, hogy az Alibabának fogsz dolgozni” – mondta.
A kínai tech iparágban gyakoriak a fiatal programozók és startup alapítók váratlan haláláról vagy kiégéséről szóló történetek, ezeknek az eseteknek a hátterében az egészségtelenül sok munka és az ezzel járó stressz áll. Erre hívta fel a figyelmet sok kommentelő is az Alibaba posztja alatt. “Az egésznek semmi értelme, és azt meg sem említi, hogy a cég fizeti-e a túlórát” – írta egy kommentelő. Mások szerint ez az egész törvénytelen, és a főnököknek könnyű a rendszer előnyeiről beszélni, mert maguknak dolgoznak, és ha többet dolgoznak, több pénzhez is jutnak, de az egyszerű munkavállalót kizsákmányolja ez a rendszer.
(https://szakszervezetek.hu/dokumentumok/nemzetkozi/18064-nincs-szukseg-olyan-munkavallalokra-akik-8-oras-munkaidoben-gondolkodnak)

 

Örökké dolgozni kell? Felkészületlenek a magyarok a nyugdíjaskorra

 

A magyar lakosság elenyésző, mindössze 8 százaléka tervez az elkövetkezendő 4-5 évben nyugdíj célra félretenni, mindeközben a társadalom felét továbbra is az élethosszig tartó munka réme tartja rettegésben – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexből.
Ugyanakkor a fiatalok egy része már tudatosan készül az aktív munkával töltött évek utáni időszakra, de van még hová fejlődni a nyugdíj célú öngondoskodás kérdésében. Az OTP Nyugdíjpénztár célja, hogy minél szélesebb körben hívja fel a fiatalok figyelmét arra, hogy az időben megkezdett takarékoskodás hosszú távon a boldog nyugdíjaskor vágyott állapotát hozza el.
Minden egyes életszakasznak megvannak a maga prioritásai. Ahogy az ember idősödik más és más célok kerülnek fókuszba, így például a karrier megalapozása, családalapítás, a gyermekek, unokák támogatása. Az ilyen komoly életcélok azonban tudatos előregondolkodást, anyagi tervezést is jelentenek. A magyar társadalom mindössze 8 százaléka tervez anyagi tartalékot képezni az elkövetkezendő 4-5 évben gyermekeik, unokáik számára – világít rá az OTP Öngondoskodási Index.  Hasonló a helyzet a nyugdíjas évekre való előtakarékoskodással is, a válaszadók szintén mindössze 8 százaléka gondol arra, hogy rövidtávon tesz az anyagilag kiegyensúlyozottabb nyugdíjas évei érdekében.
Sötéten látjuk a jövőt
Holott az időskorral szembeni elvárások igencsak negatív képet rajzolnak a társadalom fejében. Az OTP Nyugdíjpénztár által végzett reprezentatív kutatás  szerint az aktív korú lakosság 48 százaléka kimondottan küzdelmesnek, vagy kilátástalannak tartja az átlag magyar nyugdíjas helyzetét. A fiatalabb Y generáció – a jelenlegi húszon- és harmincévesek – sem gondolkozik pozitívabban az idősekkel kapcsolatban, az ebbe a korcsoportba tartozó megkérdezettek 56 százaléka vélekedik ugyanígy. A fiatalok többsége az elképzeléseik szerint nem éppen kecsegtető jövő elkerülése érdekében az élethosszig tartó munka gondolatával igyekszik megbékélni.
Egyre több fiatal kap észbe
Vannak azonban közöttük olyanok, akik már sokkal tudatosabban gondolkodnak a saját nyugdíjaskorukról, mint az átlagember. Az Y generáció tagjai közül megkérdezettek mintegy fele (47 százalék) úgy gondolja, hogy már huszonéves koruk elején érdemes elkezdeniük a nyugdíj célú öngondoskodást, míg az összes aktív korú megkérdezett mindössze 38 százaléka gondolkodik hasonlóképp. És egyre többen vannak azok, akik már konkrét lépéseket tesznek a boldog nyugdíjas évek irányába. Az OTP Nyugdíjpénztárhoz 2018-ban újonnan belépő tagok közül a huszonéves korosztály képviseltette magát a legnagyobb számban.
„A nyugdíjas évek lehetőséget teremtenek az olyan vágyak, tervek megvalósítására, amelyekre a munkával töltött évek alatt nem jutott időnk, alkalmunk. Amikor erre az időszakra gondolunk, a pihenés, a családdal, barátokkal töltött minőségi idő jut eszünkbe, az azonban, hogy anyagilag is felkészültek legyünk, amikor ez az életszakasz eljön, sokaknál hátrasorolódik a fontossági listán. Mi arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a nyugdíjaskor nem az életpálya végét kell, hogy jelentse, ahhoz azonban, hogy a nyugdíjálom valóra válhasson nem érdemes átaludni az aktív éveket. Örömmel látjuk, hogy egyre több fiatal tervezi tudatosan a jövőjét hosszabb távon is és bízunk benne, hogy ez a tendencia továbbra is megmarad” – mondta el Horpácsi Krisztina, az OTP Nyugdíjpénztár ügyfélkapcsolati és szolgáltatási főosztályvezetője.
(https://privatbankar.hu/szemelyes_penzugyek/orokke-dolgozni-kell-felkeszuletlenek-a-magyarok-a-nyugdijaskorra-325611)

 

Biciklivel vagy motorkerékpárral jár dolgozni? Ön is kaphat költségtérítést

 

Mivel kell igazolnia a dolgozónak a munkáltató által adható maximum 15 forintnyi munkába járási költségtérítésre való jogosultságot, s motorkerékpárral közlekedőnek is jár ilyen támogatás? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Elég, ha a munkavállaló nyilatkozik arról, hogy ő például motorral jár dolgozni A-ból B-be, vagy be kell mutatnia a forgalmit, hogy jogosult legyen rá? Másképpen fogalmazva: a munkáltató mit kérhet a dolgozótól a költségtérítésre való jogosultság igazolásaként? Meghatározza-e jogszabály a gépjármű fajtáját, például csak autóval közlekedés esetén jár, motorkerékpárra nem vonatkozik? Akkor is adható költségtérítés, ha a jármű a munkavállaló testvéréé? – sorolta kérdéseit olvasónk.
A munkába járással kapcsolatos utazási költségek térítésére külön jogszabály [39/2010. kormányrendelet] vonatkozik. Ehhez tartozó adószabály [szja-törvény 25. paragrafus (2) bekezdés], hogy a jövedelem kiszámításánál a munkaviszonyban álló magánszemélynek nem kell figyelembe vennie azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járásról szóló említett kormányrendelet szerinti munkába járás esetén
– az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében (a kötelező mértéken felül is), legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy
– költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 15 forint értékben kap a magánszemély.
A kilométerenként adható 15 forintnak csak a 60 százaléka jár kötelezően, míg a további 6 forintot a munkáltató mérlegelési jogkörében nyújthatja a jogosultaknak.
A kötelező mértéket meghaladó térítés a bérlet vagy a jegy árának mértékéig, illetve kilométerenként 15 forintig nem jár adókötelezettséggel, az ezen felüli összeget meghaladó térítésrész munkaviszonyból származó adó- és járulékköteles jövedelem.
A közösségi közlekedés költségének megtérítése helyett a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmú úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével a munkában töltött napokra számítva – hazautazás esetén pedig értelemszerűen az utazások gyakorisága szerint – kilométerenként 9 forintot akkor kell, illetve a 15 forintot abban az esetben lehet adni, ha
– a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincs közösségi közlekedés,
– a munkavállaló munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést,
– a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni (ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az munka törvénykönyve 294. paragrafus (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt hozzátartozója biztosítja),
– a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti, köznevelési intézményben tanuló gyermeke van
A munkáltató az utóbbi két esetben említett munkavállaló tekintetében a közigazgatási határon belül történő munkába járást is a kormányrendelet szerinti munkába járásnak minősítheti.
Az előzőek érvényesek akkor is, ha a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, azaz ilyenkor a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járási és hazautazási útvonalat figyelembe kell venni.
A kilométerenkénti térítés azonban bármely esetben is csak akkor nem számít bevételnek, ha a munkáltató egyidejűleg tömegközlekedésre szóló bérletet, jegyet ugyanazon időszakra az adott munkáltatónak nem térít meg.
A 15 forint/kilométer költségtérítést olyan munkavállalónak is lehet fizetni, aki a munkahelyére nem a saját gépjárművel jár be (például kerékpárral jár, vagy csatlakozik a munkatársához, ismerőséhez, aki akár szívességből, akár az üzemanyagköltség megosztásával elviszi őt), feltéve, hogy esetében is teljesülnek a munkába járásra vonatkozó kormányrendeletben meghatározott egyéb feltételek.
Tehát a munkáltatónak csak az előzőekben felsorolt feltételeket kell mérlegelnie, függetlenül az utazáshoz használt közlekedési eszköz  típusától, tulajdonosától.
(https://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Biciklivel_vagy_motorkerekparral_jar_dolgoz_30W38V#rss)

 

XXIX. ORSZÁGOS HR KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS

 

Early bird jegyek már csak a mai napon!

 
2019. MÁJUS 30. – 31. • HOTEL AZÚR, SIÓFOK​

 
Idei konferenciánkat az élményjellegű megoldásokra építettük: négy nagy blokkban, négy akkordban szeretnénk friss ismeretanyagot, tudást és élményként megélhető megoldásokat adni a konferencia résztvevőinek.
Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy ismételten gazdag programot tudunk figyelmükbe ajánlani! EGY IGAZI HR ÉLMÉNYT! Az élményt, amely megítélésünk szerint minden munkahelyen összeköt, inspirál, teljesítményt növel.

Részletek és regisztráció: http://www.ohe.hu/hrkonferencia/