2019. 02. 28.

Sajtófigyelő 2019.02.28 csütörtök

Komárom: ezer új munkahely

 
A dél-koreai SK Innovation márciusban induló, 239 milliárd forint értékű beruházása ezer új munkahelyet teremt Komáromban – jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Szijjártó Péter közölte, hogy az elektromos járművek akkumulátorait gyártó üzem építése márciusban indul, a termelés 2021-2022 fordulóján kezdődhet. Az SK Innovation 430 ezer négyzetméternyi területet vásárolt Komáromban a 112 négyzetméteres gyár felépítéséhez – tette hozzá.
A beruházáshoz a kormány vissza nem térítendő támogatással is hozzájárul, ennek mértékéről azonban még tárgyalnak a befektetőkkel. Az állami segítséget a tárcavezető a magas hozzáadott értéket előállító termeléssel és a legkorszerűbb gyártási technológiák Magyarországra telepítésével indokolta.
Szijjártó Péter megjegyezte, hogy a világszinten is a piacvezetők közé tartozó SK Innovation beruházását erős regionális versenyben nyerte el Magyarország. A cég döntését a magyar emberek munkájának elismeréseként értékelte, és megjegyezte, hogy az öt legfontosabb ázsiai gyártó közül három – az SK Innovation mellett a Samsung és az GS Yuasa – már megjelent Magyarországon, míg Németországban és Lengyelországban csupán egy-egy beruházást indítottak. Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter elmondta, hogy a komáromi akkumulátorgyár munkaerőigényét a térség ki tudja elégíteni, hiszen a város és a környező települések szakképzése fejlett, a helyi felsőoktatás pedig követi a munkaerőpiac elvárásait. A kormány gazdaságpolitikája – mint fogalmazott – az ország adottságaihoz igazodva legfeljebb 5 millió munkavállalóval számol, de az oktatási rendszer átalakítása és egyes térségek fejlesztési igényei újabb jelentős beruházásoknak engednek teret. A miniszter a magas hozzáadott értéket teremtő beruházásokra hivatkozva cáfolta azt is, hogy Magyarország csupán összeszerelő üzemekkel gyarapodik. A képzett munkaerőt alkalmazó mérnöki, szolgáltató és fejlesztő központok jelentősége megugrott, a befektetők a tavaly előtti 305 ezer forintos átlagnál 2018-ban már jóval magasabb, 425 ezer forintos fizetést kínáltak az új munkahelyeken – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
(https://gondola.hu/hirek/235159-Komarom__ezer_uj_munkahely.html)

 

Magyarországról történő kivonulással fenyeget a Spar egy kereskedelmi szakszervezet szerint

 

A magyar piacról való kivonulással, illetve külföldi — román, ukrán — vendégmunkások alkalmazásával fenyegette meg munkavállalóit a Spar üzletlánc vezetősége, miután bérvita robbant ki a cégnél.
Mindezt a Magyar Nemzetre átkeresztelt, korábban Magyar Idők címet viselő kormánypárti kiadvány írja. Emlékeztetnek: több szakképzett dolgozója esetében nem a jogszabályban előírt garantált bérminimumot alkalmazta alapbérként a vállalat. “Hetek óta vegzálják a képviselőinket az üllői logisztikai bázison, amióta jeleztük a problémát a munkáltatónak. Ezúttal azt a fenyegetést kapták, hogy amennyiben jogorvoslatot követelünk, és nem állunk le az ügyben, a vélelmezhetően több millió forintnyi elmaradt bérkifizetés, illetve a feltételezett jogszabálysértés miatti elmarasztalás következtében elhagyhatja Magyarországot a Spar áruházlánc” – mondta a lapnak a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke. A korábban a vasárnapi zárva tartás mellett kiálló Bubenkó Csaba hozzátette: azt is kilátásba helyezték a Spar helyi vezetői, hogy a magyar munkavállalók helyett majd a kisebb fizetéssel is megelégedő ukrán, román vendégmunkásokat állítanak be a raktárakba dolgozni.
Pál Péter, a Fidesszel jó viszonyt ápoló KDFSZ jogásza elmondta: hamarosan kezdődik a munkaügyi felügyeleti eljárás, erről az illetékes kormányhivatal tájékoztatta az ügyvédet. Emellett
“adóigazgatási hatósági eljárást is kezdeményeznek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a kormányrendeletben előírt garantált bérminimumnál alacsonyabb alapbérek miatt, amelyek után vélhetően nem a megfelelő összegben teljesítette a munkáltató a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékkötelezettségeket.”
Az ügyvéd szerint az sem jogszerű, hogy cikkünk megjelenése után név szerint megnevezték a Spar üllői bázisán összehívott állományi gyűlésen azt a munkavállalót, akinek ügyében már felszólítást küldtek a cégnek.
– Adatvédelmi szempontból aggályos lehet ez az eljárás – mondta, majd úgy folytatta:
“emiatt az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál és az adatvédelmi hivatalnál is bejelentést tesznek.”
Azóta ráadásul újabb munkavállalók ügyében küldtek ügyvédi felszólítást a Sparnak, mert többeket érint a bérvita, és valamennyiük képviseletét vállalja a KDFSZ.
(https://nepszava.hu/3027221_magyarorszagrol-torteno-kivonulassal-fenyeget-a-spar-egy-kereskedelmi-szakszervezet-szerint)

 

Versenyképességi program – Munkaerőpiac

 

Kiemelten fontosnak nevezi a jegybank a munkaerőpiacon a tartalékok hatékonyabb kihasználását és felszabadítását, a bérek fenntartható emelését a személyi jövedelemadó csökkentésével együtt, valamint a felnőttképzési és a továbbképzési rendszer erősítését, amelyekre több javaslatot is megfogalmaz a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos, szerdán közzétett Versenyképességi programjában.
Ezek között szerepel a munkaerő-tartalék felszabadítása, aktivizálása az adórendszeren keresztül, a bérek fenntartható emelése, a külföldön élők hazavonzása, a felnőttek képzési rendszerének megerősítése és a vállalkozói hajlandóság erősítése.
Az egyszámjegyű szja mellett az MNB javasolja, hogy az állam fizesse a munkába álló közfoglalkoztatott bérét, amennyiben a munkáltató legalább még ugyanannyi ideig tovább foglalkoztatja. Azt is javasolják, hogy a közmunkáért fizetett bér és a minimálbér különbsége emelkedjen, a nyugdíjkorhatár alatt, nyugdíj mellett munkát vállalóknál pedig nőjön a munkajövedelem összegének engedélyezett felső határa. A nyugdíjazási korhoz közel állók számára az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések adómentesek legyenek, anticiklikus munkaerőpiaci járulékot vezessenek be, és a sérülékeny csoportokban csökkenjen a munkaidő. Az atipikus foglalkoztatási formák további ösztönzését is fontosnak tartja az MNB a kapacitásbővítés és szervezetfejlesztés érdekében.
Tovább kell bővíteni a munkahelyvédelmi akcióterv munkáltatói kedvezményeit a szakképzetlen foglalkoztatottak kategóriájával, és az akciótervet ki kell terjeszteni a munkavállalói járulékokra is, ami azonnali nettó bérnövekedést eredményezne, ez pedig rövid távon is ösztönzőleg hatna az érintett csoportok munkavállalására.
A munkahelyvédelmi akcióterv kiterjesztése gazdaságfehérítő szempontok alapján szektorspecifikus kedvezmény formájában is meggondolandó az MNB szerint. Úgy vélik, hogy a nyugdíjazási korhoz közel állók alkalmazásának ösztönzése az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói befizetések adómentessé tételével fokozható.
Az anticiklikus munkaerőpiaci járulék bevezetése azt jelentené, hogy a jelenleg 1,5 százalékos járulékkulcs mértéke a munkaerőpiaci konjunktúraciklushoz igazodna. Kedvező foglalkoztatottság mellett magasabb lehetne a járuléknem kulcsa, míg reálgazdasági visszaesés, illetve a munkanélküliség emelkedése idején a kulcs mérsékelhető lenne.
A jelenlegi, magas kereslettel jellemezhető munkaerőpiaci helyzetben előnyösebb a személyi jövedelemadó csökkentése, mint a szociális hozzájárulási adó csökkentése – jegyezte meg az MNB. A személyi jövedelemadó csökkentése a munkapiac kínálati oldalát ösztönzi a munkavállalás és a többletmunka valószínűségének növelésével, míg a szociális hozzájárulási adó csökkenése keresleti oldalról támogatja a munkaerőpiacot. A személyi jövedelemadó csökkentésének további előnye, hogy csökkenti a megtakarításokra kapott kamatok után fizetendő adót is.
Azt írták, a foglalkoztatás bővüléséhez hozzájárulhat a digitális nomádok (földrajzilag nem kötött, elsősorban fejlett technológiai megoldásokkal dolgozó rugalmas külföldi munkavállalók) vonzása is. A digitális nomádok vonzása segítheti az új típusú munkavállalási formák meghonosítását, ezáltal a rugalmas, atipikus foglalkoztatási formák elterjedését, ami versenyképességet javító tényező. Emellett a digitális nomádok foglalkoztatásával a vállalatok fizikai infrastruktúrára fordított kiadásai csökkenthetők.
A külföldön élők hazavonzására az MNB bérfejlesztést javasol az állami hiányszakmákban, kezdeményezi a családtámogatási elemek ismertségének növelését, az államilag támogatott oktatási és egészségügyi rendszer ismertségét erősítő kampányokat, a magyar vállalatok külföldi toborzásának támogatását a költségek leírásával, adókedvezményekkel és a külföldön szerzett diplomák elfogadtatásának egyszerűsítését.
Kezdeményezik a kimenetszabályozás és független vizsgaközpontok bevezetését a felnőttoktatási és -képzési rendszerben, az első végzettség megszerzésének ingyenessé tételét a felnőttképzésben, illetve a digitális és nyelvi készségek fejlesztését az idősebb korosztályokban.
(http://gazdasagportal.hu/index.php/versenykepessegi-program-munkaeropiac/)

 

A 25 év alatti álláskeresőket támogatják Csongrádban is

 

Folyamatos támogatási lehetőséget biztosít a munkáltatóknak 2021 októberéig a GINOP-5.2.1 „Ifjúsági Garancia” kiemelt projekt. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya és a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai a közeljövőben munkáltatói fórumokon tájékoztatják az Európai Uniós támogatási lehetőségről az érintetteket, illetve ismertetik az eddig elért eredményeket – közölte a kormányhivatal.
A közleményben azt írják, hogy az Ifjúsági Garancia-program a 25 év alatti fiatal álláskeresők munkaerő-piaci helyzetére kínál konkrét javítási lehetőségeket. A projekt 2015-ben indult, 2019. január 31-éig megyei szinten 4280 fiatal részesült munkaerő-piaci támogatásban, valamint 2786 vállalkozás bérjellegű támogatásban.
A kormányhivatal az idén a megyében 1047 fiatal bevonását tervezi a programba.
A munkáltatói fórum első állomásaként március 1-jén 9 órától a Hódmezővásárhelyi Járási Hivatal II. emeleti tárgyalójába várják a helyi és környékbeli munkavállalókat. Ezt követően március 1-jén 11.30-tól a Makói Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályán I. emelet 5-ös tárgyalójában folytatódik a projekt ismertetése.
Az eseményt mind a két helyszínen Juhász Tünde kormánymegbízott nyitja meg, illetve a járási hivatalok foglalkoztatási osztályainak vezetői tájékoztatják a résztvevőket.
(http://orientpress.hu/cikk/2019-02-27_25-ev-alatti-allaskeresoket-tamogatjak-csongradban-is)

 

Karaktergyilkosság készül az egyik legnagyobb hazai piacon

 

A munkaerőpiaci és gazdasági változások miatt sürgősen át kell értékelni a munkahelyek és a dolgozók elhelyezésének fogalmát. Az alternatív irodahasználati formák megszorongathatják a most még nagyon elterjedt, úgynevezett hagyományos funkciófelosztást egy irodaházban. Lefordítva: már középtávon, azaz öt éven belül felszökhet a perc alapú bérletek aránya és a mainál sokkal nagyobb árányban fognak megjelenni a co-working területek.
A fejlesztőknek és a bérbeadóknak fel van adva a lecke: úgy kell terveztetni az épületeket, hogy hibrid tereket vagy egész szinteket lehessen kialakítani. Egyidejűleg legyenek normál, hosszú távra kiadott területek, óradíjas helyiségek, tárgyalók és persze külön co-working szigetek vagy akár egész szintek. Nagyon rugalmas térszerkezet kell, mert előfordulhat, hogy nem egy tanácsadó cég, hanem mondjuk egy klinika veszi ki a területet, márpedig egy ilyen bérlőnek nagyon speciális igényei vannak.
Mi a helyzet most? Az irodapiac 90 százalékát adó Budapesten a jól megszokott irodaházak vannak többségben, de már látszik, hogy növekszik az igény a hibrid kialakításra. Eközben folyamatosan emelkedik a nem irodaházakban bérelhető co-working területek aránya. A Colliers International friss jelentése szerint jelenleg 30 helyen összesen 20 ezer négyzetméternyi co-working területet lehet igénybe venni.
Sokáig csak Budapesten lehetett úgynevezett szolgáltatott irodákat bérelni pár órára vagy tárgyalót kivenni egy fél órára, esetleg székhelyszolgáltatást és virtuális vagy valós titkárságot kérni. Szerencsére terjedőben van a co-working jó pár vidéki városunkban is. Van, ahol három ilyen működik, főleg startup cégek és egyéni vállalkozók fordulnak meg ezekben. Egyelőre Debrecen, Szeged, Győr, Pécs és Székesfehérvár állnak a lista élén. Érdekes, hogy például Gárdonyban és Lovasberényben is igénybe vehetünk ilyeneket.
A kávéházakból tehát lassacskán munkára jobban alkalmas terekbe költöznek a startup cégek és az egyéni vállalkozók, részben azért, mert itt a társasági élet mellett üzleti kapcsolatépítésre is lehetőség nyílik. Úgy tudjuk, hogy néhány multi maga is delegál egy-két embert az ilyen irodákba, ezek pár hétig dolgoznak ott és a tehetségek feltérképezése a feladatuk.
Mindent egy helyen, mindent első kézből tudhatsz meg, ha érdekel, miért nagy üzlet ma a jól kihasznált iroda.
Vannak fejlesztők, amelyek egyes projektjeikben az átlagnál máris sokkal nagyobb teret adnak a különféle alternatív irodakialakításoknak. A Horizon Development a budapesti Szervita téren épülő vegyes funkciójú komplexumában 8,5 ezer négyzetméterről állapodott meg a SPACES nevű céggel, amelyik tulajdonképpen a korábban nálunk is gyökeret vert Regus márkához hasonlóan különféle alternatív irodaterületeket ad bérbe kisebb-nagyobb cégeknek.
Hubert Abt, a közép-európai fővárosokban gyors terjeszkedést remélő és alternatív irodabérlési formákban utazó New Work Offices (NWO)vezérigazgatója szerint a teljes irodaállományhoz viszonyítva még elenyésző a co-working terület, de nagyon gyorsan gyarapszik. Már a nagyvállalatok is rájöttek, hogy sokkal rugalmasabban kell kezelniük területi igényeiket. Az NWO jelenleg négy fővárosban összesen 16 co-working központot üzemeltet 45 ezer négyzetméteren. Budapesten 8 helyszínen vannak jelen.
Működő szolgáltatott irodák Magyarországon
NWO – 8 központ
Regus – 8 központ
DBH – 3 központ
Más megkérdezett mellett ő sem zárta ki, hogy pár éven belül a nagy bérlők egyszerre kétféle bérterületet is fenntarthatnak ugyanabban az irodaházban: vagy úgy, hogy külön szintet kérnek vagy úgy, hogy a már meglévő nagy területükből kialakítanak egy co-working részt, amit külön is kezelnek és akár partnereiknek albérletbe adnak.
A CMS és a Colliers nem régen 72 nagy vállalati ügyfelet kérdezett meg arról, hogy miként használják meglévő irodaterületüket. Még mindig sokan mondták, hogy elég nagy a fix asztalok aránya, de egyre több cégnél van már hot desk, vagyis csak alkalmi igénybevétel. Ezen kívül mind többen kombinálják az úgynevezett tevékenység alapú területfoglalást, az otthonról végzett munkát és az IT vállalatoknál szinte már előírásnak számító agilis együttműködést.
(https://www.portfolio.hu/ingatlan/iroda/karaktergyilkossag-keszul-az-egyik-legnagyobb-hazai-piacon.315663.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator)

 

Depressziót okozhat a nőknél a túl hosszú munkaidő

 

Nagyobb a depresszió kockázata azoknál a nőknél, akik heti 55 óránál többet dolgoznak – mutatták ki brit kutatók, akik szerint férfiak esetében ez nem áll fenn.
A University College of London és a londoni Queen Mary Egyetem kutatói huszonháromezer embert vontak be kutatásukba, amelynek eredményeit a British Medical Journal tekintélyes orvostudományi folyóirat járványügyi és közegészségügyi szakfolyóiratában tették közzé.
Figyelembe véve az életkort, a jövedelmet, az egészségi állapotot és a munka jellegét a kutatók azt találták, hogy
a hosszabb munkaidőben dolgozó nők esetében 7,3 százalékkal több depressziós tüntetek jelentkeztek, mint azoknál, akiknek munkaideje heti 35-40 órás volt.
Kimutatták azt is, hogy a hétvégi munka mindkét nemnél növelte a depresszió kockázatát.
Azoknál a nőknél, akik a hónap valamennyi vagy szinte valamennyi hétvégéjén dolgoztak, 4,6 százalékkal több depressziós tüntet jelentkezett
azokhoz képest, akik csak a hét öt napján, munkaidőben dolgoztak. A férfiaknál ez az arány 3,4 százalék volt.
Ez egy megfigyelésen alapuló tanulmány. Lehetetlen minden okot pontosan megállapítani
– mondta Gillian Weston, a UCL kutatója. Kutatócsoportjuk azonban képes volt számos depressziókockázati tényezőt megállapítani, ezek között volt a végzettség, a jövedelem, a házasság vagy a gyerekek léte. A hosszú munkaidő azonban a depresszió magasabb kockázati tényezője volt.
Weston kutatócsoportja szerint megállapításaiknak komoly jelentősége van napjainkban, amikor az emberektől egyre inkább elvárják, hogy a hagyományos 9-től 5-ig munkaidőn túl dolgozzanak.
(https://szakszervezetek.hu/dokumentumok/munkasvedelem/17488-depressziot-okozhat-a-noknel-a-tul-hosszu-munkaido)