2019. 02. 27.

Sajtófigyelő 2019.02.27 szerda

 

 

 

Óriási a hiány érsebészből is

 
Hiába központosít a kormány, a bajt nem tudja leplezni.
Mint ismert, néhány napon belül előbb a Péterfy Sándor utcai kórház baleseti központja majd veszprémi megyei kórház is kénytelen volt szűkíteni az érsebészeti ellátást, mert a feladathoz már nem tudnak orvost biztosítani. A hírre szinte azonnal reagált Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár és bejelentette: centrumokba szervezik ezt az ellátást, ahol biztosított lesz nem csak a kellő számú orvos, hanem a technológiai háttér is. Megjegyezte: ennek érdekében elindult a Szent Imre Kórház és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) érsebészetének a fejlesztése.
A Népszava szerint azonban a státuszok koncentrálásával sem tudnak majd elegendő beteget ellátni, legfeljebb a látványosan botrányos eseteket lehet elkerülni. A Magyar Orvos című szakmai lap legfrissebb száma, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Érsebészeti és Angiológiai Tagozatának felmérését ismerteti. Ők tavaly mindösszesen 119 olyan sebészt találtak, aki végez valamilyen szintű érsebészeti ellátást, ám közöttük mindössze 71 olyan orvos volt, aki teljes munkaidejét erre a feladatra használhatta. A többiek általános sebészeti műtéteket is végeztek. Ahhoz, hogy a hazai betegek mindegyike megkapja szükség esetén ezt a speciális ellátást – a szakmai grémium szerint – legalább 180 érsebész szakorvosra lenne szükség.
Miközben legalább 15 ezer érműtétre lenne szükség, jelenleg csak 9500-ra telik az érsebészek munkaidejéből. Az általuk el nem végzett beavatkozást legtöbbször más sebészeknek ad munkát, ők azonban nem eret javítanak, hanem amputálni kényszerülnek. Márpedig Magyarországon világviszonylatban is nagyon magas az amputációk száma, évente közel 7000 végtag teljes, vagy részleges eltávolítása történik meg keringészavar miatt. Ez két és félszerese az európai átlagnak. Például Szlovákiában lakosság arányosan negyedével kevesebbszer vágnak le lábat, és a fejlettebb országokban – Ausztriában, Finnországban, Spanyolországban – ez a szám fele, harmada a hazainak.
(https://alfahir.hu/2019/02/26/egeszsegugy_ersebeszet_munkaerohiany)

 

MKKSZ: több ezren támogatják a márciusi sztrájkot

 

Több ezer közszolgálati dolgozó jelezte, hogy ha nem vezetnek eredményre a tárgyalások a kormányzattal a dolgozók szociális, gazdasági és munkaügyi sérelmeinek orvoslásáról, akkor támogatja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) március 14-ére meghirdetett országos közszolgálati sztrájkját.
Boros Péterné, az MKKSZ elnöke keddi, budapesti sajtótájékoztatóján felidézte: az MKKSZ az önkormányzati és kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében egyedül, a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen hirdetett sztrájkot januárban arra az esetre, ha nem vezetnek eredményre a tárgyalások.
Hozzátette: a közigazgatás területén csak ott lehet sztrájkolni, ahol szakszervezet működik, és csak akkor, ha a dolgozók több mint fele csatlakozik. Jelezte: az MKKSZ-nek már több ezren jelezték, hogy részt vennének a sztrájkban, de folyamatosan csatlakoznak a felhívásukhoz a dolgozók, így a szakszervezet eleget tett a törvényi feltételeknek és a munkabeszüntetés törvényes lesz.
Megjegyezte: a versenyszféra és a közigazgatás munkavállalói mellett a civilek is szolidárisak az önkormányzati köztisztviselőkkel, a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselőkkel és a szociális területen dolgozókkal. Jelezte: ha nem vezetnek eredményre a tárgyalások, akkor a sztrájk ideje alatt a munkabeszüntetéssel egyetértők a támogatás jelképét viselik majd a ruhájukon.
Mint mondta, a sztrájkfeltételek teljesítéséről tájékoztatta a kormányzati igazgatási kormánytisztviselők esetében Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökséget vezető minisztert, az önkormányzati köztisztviselők tekintetében Pintér Sándor belügyminisztert, a SZÁD elnökével közösen pedig Fülöp Attila szociális területért felelős államtitkárt, és jelezték: várják a kormányzat tárgyalási meghívóját.
Boros Péterné hangsúlyozta: a szakszervezet korrekt, szakmai alapú tárgyalásra készül, de megkeresésükre egyedül az Emberi Erőforrások Minisztériuma reagált, ők március 6-án várják a szakszervezet tárgyalódelegációját.
A járási kormányigazgatási köztisztviselők helyzetét az MKKSZ elnöke szerint “elképesztő lekezelés és munkaügyi káosz” jellemzi, munkáltatójuk az Ügyfélkapun levelez velük, ezen értesültek az alapszabadságuk csökkentéséről, a munkaközi szünet munkaidőn kívülre kerüléséről, a helyettesítés ellenértékének ki nem fizetéséről, a “13. havi ingyenmunkáról”, miközben nem kaptak még kinevezési módosítást.
Köves Ferenc, a SZÁD elnöke azt mondta, eddig egyetlen kormányzat sem tekintette fontosnak a szociális ágazatot, márpedig azt, hogy egy kormányzat hogyan bánik az elesettjeivel, az is mutatja, hogyan bánik az elesettekkel foglalkozókkal. Szeretnék, ha szavak helyett tettekben nyilvánulna meg a kormányzat elismerése a szociális ágazatban dolgozók iránt, és pótlékok helyett garantált és kiszámítható béremelést követelnek – tette hozzá.
Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke és az országos sztrájkelőkészítő bizottság koordinátora elmondta: a PDSZ kétórás szolidaritási sztrájkot hirdet március 14-ére, 8 és 10 óra közöttre, hogy kifejezzék, támogatják a közszférában sztrájkolókat.
Az MKKSZ követelése az, hogy legyen minden közszolgálati bérrendszer kiindulópontja a mindenkori minimálbér, a szakképzettséget igénylő munkakörökben a szakmunkás bérminimum legyen az induló bértétel, és létesüljön egy új minimáltarifa a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökre is. A kormányzati igazgatásban dolgozók emellett az alapszabadság visszaállítását, a sávos illetményrendszer megszüntetését, egységes juttatási rendszert, rugalmas munkaidőt, július 1-je ismételt munkaszüneti nappá nyilvánítását követelik. Az önkormányzati dolgozók a fizetési fokozatokhoz tartozó szorzószámok emelését, a polgármesteri hivatalban dolgozók számára külön szabályokat követelnek.
A szociális ágazatban dolgozók 12 követelést fogalmaztak meg, a többi között a pótlékok helyett kiszámítható béremelést és tisztességes béreket, a szociális ágazatra fordított költségvetés emelését, rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszert szeretnének.
Mindhárom ágazat közös követelése a “rabszolgatörvény” visszavonása, az, hogy a nyugdíjasok a nyugdíjuk megtartása mellett dolgozhassanak a közszférában, továbbá a Nemzeti Munkaügyi Kerekasztal létrehozása.
(https://ado.hu/munkaugyek/mkksz-tobb-ezren-tamogatjak-a-marciusi-sztrajkot/)

 

Lakáscélú támogatás: fontos határidő jön!

 
Az Szja-törvény 2018-ig biztosította, hogy egy munkáltató akár 5 millió forint összegű adómentes lakáscélú munkáltatói támogatást nyújtson munkavállalóinak.
Bár ez a közkedvelt adómentes juttatási forma 2019-től már nem adható, viszont a korábban adott támogatásokra vonatkozó igazolások leadására, begyűjtésére vonatkozó határidőket mind a cégnek mind a dolgozónak fontos tudnia és betartania, hogy az adómentesség ne vesszen el – erre hívja fel a figyelmet Varga Norbert, az RSM Hungary adótanácsadója friss összefoglalójában.
Határidők a lakáscélú munkáltatói támogatás felhasználásának igazolására
Az adómentes juttatásra való jogosultság kapcsán szigorú előfeltételeket határozott meg a jogszabály, amelyeket megfelelő dokumentumokkal kellett igazolni, majd a felhasználást követően a jogszerű felhasználást is alá kell támasztani. A lakáscélú munkáltatói támogatás csak és kizárólag akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkavállaló és a munkáltató az előírt határidőig rendelkezik a jogszabályban meghatározott igazolásokkal. Az igazoló dokumentumok rendelkezésre bocsátására előírt jogszabályi határidőkig még van lehetőség benyújtani a szükséges, esetlegesen hiány iratokat. A nyújtott támogatások adómentességének és tényleges felhasználását utólagosan vizsgálhatja az adóhatóság.
Érdemes odafigyelni, 20 százalékkal növelt összeg után számított szja és bérjárulék a tét!
A támogatás felhasználásának igazolására szolgáló dokumentumok köre igen széleskörű. Utólagos beszerzésükről is kifizetődő azonban gondoskodni, hiszen ha ez elmarad, a munkáltató által nyújtott juttatás utólagosan 20 százalékkal növelt értéken bérként válik adókötelessé, mely után mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak további adóterhei keletkeznek.
Az alábbi példa jól mutatja, pontosan milyen anyagi következményekkel jár, ha az utólagos ellenőrzés során fény derül arra, hogy a munkáltatói támogatás végül mégsem tekinthető adómentesnek. Ha egy munkavállaló, a korábban adómentesen kapott 5 millió forintos támogatás jogszerű felhasználását nem tudja az előírt határidőig igazolni, úgy a kapott támogatás 20 százalékkal növelt összege (6 millió forint) után kell a közterheket megfizetni (3 270 000 Ft), amely a korábban folyósított támogatási összeg 65,4 százaléka! A munkáltatót a munkavállaló számára juttatott támogatás 25,2 százalékának megfelelő adókötelezettség terheli, ami ebben az esetben összesen 1 260 000 forint, míg a munkavállalói járulékok összege 2 010 000 forint.
Javasolt és szükséges minél előbb tájékozódni, munkavállalóként és munkáltatóként, a támogatás adómentességét és felhasználását igazoló dokumentumok köréről, leadásuk végső határidejéről, és ellenőrizni a munkavállalók által rendelkezésre bocsátott dokumentumok megfelelősségét.
Lakáscélú munkáltatói támogatás felhasználása
A lakáscélú munkáltatói támogatás keretén belül az egyes munkáltatók lakásvásárláshoz, építéshez/építtetéshez, bővítéshez, korszerűsítéshez, akadálymentesítéshez és lakáscélú hitel, valamint korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújthattak adómentes támogatást munkavállalóik számára 2018. december utolsó napjáig. Az adómentes juttatási lehetőséggel a munkáltatók egy adott lakás vételárának, teljes építési költségének, bővítési, korszerűsítési, vagy akadálymentesítési költségének a 30 százalékáig, de legfeljebb 5 millió forintig nyújthattak támogatást munkavállalóik részére. A támogatás összege úgy került korlátozásra, hogy az a folyósítás évét megelőző négy évben a munkáltató vagy más munkáltatók által ilyen címen folyósított támogatásokat együttesen figyelembe véve nem haladhatta meg az 5 millió forintot.
(https://mfor.hu/cikkek/makro/lakascelu-tamogatas-fontos-hatarido-jon.html)

 

50 ezer új külföldi munkavállalóra van szüksége Hollandiának

 

A CBS friss jelentése szerint az elmúlt években 750 ezer gazdasági bevándorló érkezett Hollandiába – tudta meg a ProfitLine.
Az elsősorban Lengyelországból és az Európai Unió más keleti tagállamaiból átvándorló munkaerő leginkább olyan szektorokban helyezkedik el, amelyekben munkaerőhiány alakult ki, például a logisztikában – mutat rá a felmérés.
A holland közszolgálati tévé is megkérdezett vállalkozásokat, foglalkoztatási ügynökségeket, tartományi és önkormányzati vezetőket, akik szerint az EU tagállamaiból és harmadik országokból érkezők elengedhetetlenek a jelenlegi helyzetben, Hollandiának továbbra is vonzónak kell maradnia ebből a szempontból.
Egyes szakemberek szerint ez utóbbiból veszített az ország például Németországgal és Dániával szemben.
(https://www.hrportal.hu/c/50-ezer-uj-kulfoldi-munkavallalora-van-szuksege-hollandianak-20190225.html)

 

Tovább javult a munkabiztonság az agráriumban

 

Tovább javult a munkabiztonság az agráriumban, két év alatt közel 45 százalékkal csökkent a halálos kimenetelű munkabalesetek száma a Pénzügyminisztérium Fókuszban a mezőgazdaság – első a munkavégzés biztonsága című kampányának köszönhetően – nyilatkozta Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár az MTI-nek.
Úgy vélte, a figyelemfelhívás és a tájékoztatás fontos szerepet játszik abban, hogy a kiemelten veszélyes ágazatnak számító mezőgazdaságban évről-évre mérséklődik a halálesetek száma.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány fontosnak tartja a munkavállalók egészségének, testi épségének, munkavégző képességének védelmét.
A Pénzügyminisztérium két évvel ezelőtt indította el az agrárszektorban az országos munkavédelmi kampányt a halálos munkabalesetek korábbi években tapasztalt magas számának csökkentése érdekében – ismertette. Megjegyezte: az ilyen balesetekből egy is sok, így számukat a lehető legkevesebbre kell csökkenteni. A kampány alapvető célkitűzése az volt, hogy felhívják az ágazatban tevékenykedő munkaadók, munkavállalók figyelmét a biztonságos munkavégzésre.
Tájékoztatása szerint 2016-ban az agrárágazatban még 18 végzetes kimenetelű munkabaleset történt, 2017-re azonban 33 százalékkal, 2018-ra pedig további 17 százalékkal csökkent a számuk. A három munkanapon túl gyógyuló munkabalesetek száma is folyamatosan csökkent: 2016-ban 837, 2017-ben 654, 2018-ban 626 eset fordult elő.
Bodó Sándor kiemelte, a csökkenés úgy következett be, hogy az agrárszektorban folyamatosan nő a foglalkoztatottak száma. Elmondta: az adatok önmagukban is mutatják a kezdeményezés eredményességét, és bár a kétéves kampány lezárult, a munkavédelmi hatóság előtt továbbra is az ellenőrzések fókuszában marad a mezőgazdaság, az ott tapasztalható hiányosságok felszámolása.
Az emberi élet védelme közös felelősségünk, a biztonságos munkavégzést az ágazat minden szereplőjének szem előtt kell tartania – fogalmazott az államtitkár.
(https://magyarnemzet.hu/gazdasag/tovabb-javult-a-munkabiztonsag-az-agrariumban-5111648/)

 

A magyarok 70%-a el tudja képzelni, hogy ugyanannál a cégnél dolgozzon nyugdíjba vonulásig

 

Stabil, megbízható munkáltató, biztos állás. Kellemes légkör, jó csapat. Versenyképes fizetés, béren felüli juttatások. Ez a három legfontosabb szempont, amit a hazai munkakeresők szem előtt tartanak, mielőtt jelentkeznének egy állásajánlatra, derült ki az ELMŰ-ÉMÁSZ friss kutatásából*. Annak ellenére, hogy a motivációs levelet a pályázók 30%-a nem szokta átírni, az önéletrajzban valótlant állítani csak alig 4% szokott. Jó hír a munkáltatók számára, hogy megéri az employer branding tevékenységre energiát fordítani, ugyanis a jelenleg aktívan állást keresők 45%-a akár kevesebb fizetésért is elvállalná az állást, ha szimpatikus számára az adott cég.
A munkaerőhiány hatása
A munkaerőhiány miatt sokan úgy gondolják, hogy munkavállalóként manapság könnyen lehet állást találni. Az álláskeresők azonban nem így látják a helyzetet: a lakosság kétharmada szerint ez egyáltalán nem igaz. Különösen nehéznek találják az elhelyezkedést a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők: körükben ez az arány 71%, míg a diplomával rendelkezők esetében 60%.
Munkakeresési szempontok
Az ELMŰ-ÉMÁSZ online kutatása arra a kérdésre is kereste a választ, hogy a magyarok számára mik a legfontosabb szempontok munkakereséskor. A stabil állás, a jó csapat és a versenyképes fizetés egyértelmű helyet foglalnak el a toplistán, ezeket követi a munka és a magánélet egyensúlya,  a munkahely megközelíthetősége, a rugalmas időbeosztás és a távmunka lehetősége, illetve az emberközeli, családbarát vezetőség. Szintén a szempontok közt szerepel, hogy a munkavállalónak legyen lehetősége fejlődni és továbbképzéseken részt venni, illetve egyre kiemelkedőbb szerepet tölt be a cég jó híre és társadalmi felelősségvállalása (CSR tevékenysége) is.
Az ELMŰ-ÉMÁSZ kutatása szerint a 30 év alatt munkavállalók még nem fordítanak kiemelt figyelmet a munka és a magánélet egyensúlyára, a továbbképzési és előrelépési lehetőségek pedig elsősorban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében népszerű hívószavak.
Így pályázik a magyar
A lakosság saját bevallása szerint az esetek nagy részében csak és kizárólag valós dolgokat ír az önéletrajzába. Csupán az álláskeresők 4%-a állítja, hogy némileg kozmetikázza az igazságot egy-egy vonzó pozíció érdekében. A motivációs levelet ellenben a pályázók harmada a legtöbb esetben át sem írja.
Arra a kérdésre, hogy a pályázók szoktak-e jóval magasabb összeget feltüntetni igényként, mint amennyivel valójában elégedettek lennének, csupán 17% válaszolta, hogy rendszeresen. Úgy tűnik, hogy ebben a kérdésben a 30 év alatti és a diplomás munkakeresők a legbátrabbak, körükben ez az arány már közel 30%.
Ugyanakkor az összlakosságra lebontva a kutatás azt is megmutatta, hogy a jelenleg aktív álláskeresők 45%-a akár kevesebb fizetésért is elvállalna egy állást, amennyiben kellően szimpatikus az adott munkáltató.
Mi kell a munkaerő megtartásához?
Tisztesség, innováció, fejlődési lehetőség biztosítása. Az ELMŰ-ÉMÁSZ kutatása alapján ez a három legfőbb érték, aminek segítségével egy munkáltató hosszú távon is képes lehet megtartani a munkavállalókat. Háromból két ember azonnal felmondana, ha valamilyen törvénysértő tevékenység derülne ki a cégről, ahol dolgozik. A lakosság közel kétharmada abban is egyetért, hogy csak az innovatív, előremutató cégeknek van jövője. Ezt különösen a 60 év felettiek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők látják így, körükben ez az arány 70% feletti.
Ahhoz, hogy egy munkáltató-munkavállaló viszony hosszú távon is sikeresen legyen, mindkét fél számos kritériumnak kell megfeleljen. Ma már nem elég üres hívószavakkal bevonzani a tehetséges munkatársakat, és egy-egy jól kozmetikázott önéletrajzzal sem lehet messzire jutni. Azonban, ha a két fél kölcsönösen elégedett, akár a 30-40 éves jubileum sem kizárt! Az ELMŰ-ÉMÁSZ kutatása szerint ugyanis nemtől, kortól és végzettségtől függetlenül a munkavállalók több, mint 70%-a el tudja képzelni, hogy ugyanannál a cégnél dolgozzon egészen a nyugdíjba vonulásig.
*A felmérés 1008 fő megkérdezésével készült, a 18 év feletti magyar internethasználó lakosság körében 2019 januárjában, a 18 év feletti magyar lakosságra súlyozva.
(https://profitline.hu/A-magyarok-70-a-el-tudja-kepzelni-hogy-ugyanannal-a-cegnel-dolgozzon-nyugdijba-vonulasig-389977)