2019. 02. 26.

Sajtófigyelő 2019.02.26 kedd

 

A BKV és a Volán dolgozói is csak 5 százalékos béremelést kaphatnak

 

Ma jelentette be a Volánbusz Zrt., hogy 2019-re átlagosan 5 százalékos bérfejlesztésről állapodott meg az érdekképviseletekkel.
„A tavalyelőtt kötött hároméves bérmegállapodás alapján 2017 és 2019 között a Volán társaságoknál összesen átlagosan 30 százalékkal nőnek az átlagkeresetek”
– olvasható a cég MTI-hez eljuttatott közleményében.
Ahogy korábban is írtunk róla, a közlekedési dolgozóknak meg van kötve a keze a bérharcban: egyrészt sztrájkra nem igazán van lehetőségük,a sztrájktörvény ugyanis az ágazatban dolgozók számára 60-80 százalékos minimumszolgáltatást ír elő, másrészt pedig a fent említett hároméves megállapodásban az is szerepel, hogy ezalatt az idő alatt nem lépnek fel további bérigénnyel a szakszervezetek.
A Volánbusz munkavállalóit is képviselő Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) korábban azt írta közleményében,
az 5 százalékos béremelés minden eddiginél rosszabb helyzetbe hozhatja az ágazatot, ugyanis már nemcsak járművezetők, hanem karbantartók is tömegével hagyják el a szakmát.
A hároméves bérmegállapodás több állami cégre is vonatkozik, a BKV-ra viszont nem, a helyzet ettől függetlenül itt is nagyon feszült. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) ugyan tárgyalóasztalhoz ült Bolla Tibor vezérigazgatóval, de ott csak a szakszervezet 15 százalékos béremelési igénye hangzott el, a BKV január végéig egyáltalán nem tett egyetlen ajánlatot sem, ez pedig az EKSZ szerint egyáltalán nem is tekinthető bértárgyalásnak.
A cég kommunikációja valóban problémásnak tűnik: a szakszervezet most a sajtóból értesült arról, hogy a BKV 5 százalékos béremelési ajánlattal állna elő, ez az összeg azonban az EKSZ elnöke, Naszályi Gábor szerint „szánalmasan kevés”: nemhogy béremelést, de még bérrendezést sem eredményezne.
Naszályi leszögezte, a szakszervezet továbbra is kitart a 15 százalékos követelés mellett. Arra is emlkékeztetett, miközben a cégvezetés alig 10 hónap alatt több mint egymilliárd forintot költött olyan új járművezetők átképzésére, akik közül sokan már el is hagyták a céget, a régiek béremelésére mindössze 2 százalékot, vagyis a képzésre elköltött pénz töredékét szánja,  a maradék hármat pedig – úgy hírlik –a főváros tenné hozzá.
Mindeközben – ahogy arról korábban írtunk – a BKV dolgozói egyre türelmetlenebbek. Az elnök felháborítónak tartja, hogy miközben a BKV vezérigazgatója tavaly nyár végén az EKSZ bértárgyalási kezdeményezésére azt mondta, a cégnek is érdeke a gyors tárgyalás és a mielőbbi, de legkésőbb idén január végére tervezett megállapodás,
még mindig nincs bérajánlat, nincs mivel megnyugtatni, maradásra bírni a távozást fontolgató járművezetők tucatjait.
Naszályi azt is problémának tartja, hogy ahelyett, hogy a cégvezetés megnyugtatná a BKV dolgozóit azzal kapcsolatban, hogy mindent megtesz a megfelelő mértékű béremelésért, mindössze egy semmitmondó sajtónyilatkozattal kommentálta a megjelent 5 százalékos béremelésről szóló hírt (amit egyébként nem is erősít meg, de nem is cáfol).
A szakszervezet elnöke szerint amennyiben a főváros és a BKV nem biztosít megfelelő mértékű béremelést a dolgozóknak, a járművezetők egy része máshol próbál majd boldogulni, lényegesen kevesebb és könnyebb munkáért és jóval több fizetést.
Az elnök szerint ez tragikus lenne, hiszen már egy közepes mértékű elvándorlás is képes lenne megrendíteni a BKV egyébként is pengeélen balanszírozó működését.
Az EKSZ felszólította a BKV vezérigazgatóját, tájékoztassa őszintén a BKV dolgozóit, hogy remélhetnek-e a felelősségteljes munkájukat méltó módon elismerő mértékű béremelést.
(https://merce.hu/2019/02/25/a-bkv-es-a-volan-dolgozoi-is-csak-5-szazalekos-beremelest-kaphatnak/)

 

Nagy bajban a Magyar Posta

 

Csoportos leépítés, demonstráció, aláírásgyűjtés, munkaerőhiány – egyre több megoldhatatlannak tűnő problémát görget maga előtt a Magyar Posta.
Egyre nagyobb bajban van a Magyar Posta Zrt., hiszen a Postás Szakszervezet (PSz) sem írta alá a bérmegállapodást az állami vállalatnál.
A PSz egyelőre nem csatlakozott a többi postás szakszervezet által március 9-re meghirdetett demonstrációhoz, hanem “a fokozatosság elvét tartva, a tagok által elvárt célok elérése érdekében, további lépések megtételéhez a titkárok bevonásával, minden munkavállalót megszólítva aláírásgyűjtést végzünk” – olvasható a PSz honlapján.
A szakszervezet újabb levelet is írt Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek, amelyben plusz forrást kértek a béremelésekhez.
A PSz azért nem írta alá a bérmegállapodást, mert szerintük a rendelkezésre álló keret nem kezeli a munkaerőpiaci helyzetet, a bértorlódást és bérfeszültséget, valamint a bérfejlesztés elmaradt az elvárt két számjegyű mértéktől.
Az állami vállalatnál 3 éves bérmegállapodás van érvényben, a 2019-re rögzített százalékos mérték pedig legalább 6 százalék. A szakszervezetek ezt most nem fogadták el, szerintük a 2017-ben kötött bérmegállapodás felett már eljárt az idő és két számjegyű béremelést követelnek.
Ugyanakkor a szakszervezet nem túl optimista.
Munkavállalói szempontból fel kell készülnünk a munkáltató kedvezőtlen lépésére
– közölte a PSz. A többi szakszervezet már nemcsak tárgyalna, hanem demonstrációt szerveznek március 9-re, jelenleg a tüntetési hajlandóságot mérik fel országszerte. Az sem tesz túl jót a hangulatnak a Magyar Postán belül, hogy tavasszal újabb csoportos leépítés lesz, ezúttal mintegy 300 embert küldenek el bürokráciacsökkentés címszóval.
(https://szakszervezetek.hu/dokumentumok/mibol-elunk/17452-nagy-bajban-a-magyar-posta)

 

Felmérés készül a munkaerőpiacról a szőlő-bor ágazatban

 

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) és az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) on-line felmérést indított, hogy részletesen feltérképezze a szőlő- és bortermelő vállalkozások foglalkoztatási jellemzőit – közölte az HNT hétfőn az MTI-vel.
A közlemény szerint az on-line felméréssel az AKI és a HNT a munkaerő-piaci gondok enyhítését szolgáló intézkedések kidolgozásához kíván információs bázist létrehozni.
A közleményben kiemelték, az agráriumon belül is kiemelten nagy élőmunka-igényűnek számító ágazatban rendkívül komoly gondokat okoz a megfelelő munkaerő hiánya, a minőségi szőlőtermesztéshez, borkészítéshez elengedhetetlen a szaktudással és kellő gyakorlattal rendelkező munkavállaló.
Az ágazatban zajló termelést erős ciklikusság jellemzi, így a vállalkozásoknak nem csak a megfelelő munkaerő megtalálása, de a megtartása is nehéz.
Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke a közleményben úgy fogalmaz, hogy az ágazat a vidékfejlesztés eszköze is lehet, amennyiben munkaerőigénye a vidék népességmegtartó erejének növekedését szolgálja.
A kérdőív kitöltése név nélkül történik, a felmérés technikai hátterét, az információk rendszerezését az AKI adja. Az agrárkutató intézet az elmúlt években több országos hatókörű munkaerőpiaci felmérést végzett.
A kérdőív az Agrárgazdasági Kutató Intézet honlapján, a aki.gov.hu/kerdoivek/menu oldalon érhető el.
(https://magyarnemzet.hu/gazdasag/felmeres-keszul-a-munkaeropiacrol-a-szolo-bor-agazatban-5084732/)

 

Tavaly csökkent a munkavédelmi szabálytalanságot elkövető munkaadók aránya

 

Az ellenőrzött munkáltatók 72,8 százalékánál tapasztaltak a munkavédelmi hatóságok tavaly szabálytalanságot, ez az arány 4,4 százalékponttal alacsonyabb a 2017. évi 77,2 százalékhoz képest – olvasható a Pénzügyminisztérium (PM) munkavédelmi főosztályának jelentésében, amelyet a tárca honlapján tettek közzé.
Az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását 2018-ban 14 298 munkáltatónál ellenőrizték, 309 319 munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálták, és az ellenőrzött dolgozók 67,2 százalékánál tapasztaltak szabálytalanságot. Ez az arány 2,7 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbi (64,5 százalék) adathoz képest – derül ki a jelentésből.
A munkavédelmi hatóság megállapította, hogy a szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 24,8 százalékának súlyos szabálytalanságok mellett kellett dolgoznia. Ez az arány 4,3 százalékponttal jobb a 2017-ben mért 29,1 százalékos adattól.
Az ellenőrzések elsősorban az építőipar, a feldolgozóipar, a mezőgazdaság, a gépipar, az egészségügyi, szociális ellátás és a bányászat területére irányultak, ahol a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése gyakoribb és súlyosabb is.
A jelentés szerint a munkáltatói mulasztások 10,3 százaléka a nem megfelelő munkaeszközök biztosításából, 9,5 százaléka pedig a villamosbiztonsági hiányosságokból adódott. Intézkedniük kellett a felügyelőknek még a be- és leesési veszély, illetve a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése miatt is, az összes eljárás 6,7 százaléka, illetve 5,8 százaléka volt ilyen.
Az ellenőrök tavaly 401 esetben, összesen 129 millió 236 ezer 250 forint munkavédelmi bírságot szabtak ki, 117 esetben közigazgatási bírságot, több mint 2,97 millió forint értékben, 32 esetben pedig eljárási bírság megfizetésére kötelezték a munkáltatókat 2,37 millió forint értékben – tették hozzá.
Az összes intézkedés 57,7 százaléka munkavédelmi, 28,5 százaléka munkabiztonsági, 13,8 százaléka pedig munkaegészségügyi intézkedés volt.
(https://profitline.hu/Tavaly-csokkent-a-munkavedelmi-szabalytalansagot-elkoveto-munkaadok-aranya-389934)

 

Nem lehet megkerülni a külföldi munkaerőt

 

A válság előtti hét százalékos építőipari részarány elérése a cél a hazai nemzetgazdaságban- olvasható a K&H közleményében.
A szektor jelenleg a GDP 4,5-5 százalékát állítja elő, a további növekedés fékezője egyértelműen a munkaerőhiány lehet- mondta a Merkbau Kft. ügyvezetője. Merényi Jakab arról is beszélt, hogy egyre több megrendelést kell visszamondaniuk a létszámhiány miatt azért, hogy időben befejezzék az építkezéseket. Emellett a külföldi munkaerővel is egyre komolyabban kell számolni.
(https://trendfm.hu/cimlap/nem-lehet-megkerulni-a-kulfoldi-munkaerot-11542)

 

A rugalmasságra szavaz a munkavállalást tervező nyugdíjasok többsége

 

Budapesten, Fejér és Veszprém megyében tervez munkát vállalni a legtöbb nyugdíjas, többnyire rugalmas időbeosztásban. Döntő többségük fontosnak tartja, hogy egy helyen kínálják számukra a munkalehetőségeket. A munkaerőpiac rendkívül jól fogadta az újabb atipikus foglalkoztatási lehetőséget, akár a kkv-szektort, akár a nagy foglalkoztatókat vizsgáljuk – derül ki a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége legfrissebb felméréséből.
A KÖZÉSZ felmérése szerint a megkérdezettek 21,6 százaléka hetente 40 órányi vagy annál több munkát vállalna. 22,8 százalékuk azt válaszolta, hogy heti 20 órát dolgoznának, ráadásul mindig ugyanazokon a napokon, ugyanabban az időben. A többség ennél sokkal rugalmasabb, hiszen 55,6 százalékuk annak függvényében vállalna munkát, hogy mikor ér rá. A válaszolók elsöprő többsége (95,4 százaléka) fontosnak tartja, hogy egy helyen láthassa, milyen munkalehetőségek közül választhat.
A felmérés kapcsán a KÖZÉSZ közleményében leszögezi, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezeteken keresztül történő munkavállalás egyszerűsége, megbízhatósága, legalitása miatt népszerű. Alapításuk óta fontos szempont a szövetkezeti kollégák szakértelme, a rugalmas időbeosztás és a széles kínálatból történő választás opciója. A megkérdezett nyugdíjasok több mint 60 százaléka kiemelten fontosnak tartja, hogy szakértői segítséggel juthat pénzkereseti lehetőséghez.
A Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége jónak és életképesnek tartja a nyugdíjas szövetkezeti rendszert. A KÖZÉSZ 2017-es alakuló ülése utáni sajtótájékoztatón a törvényjavaslatot benyújtó Kósa Lajos kiemelte: felmérések igazolják, hogy szükség van egy jó struktúrára, amely lehetőséget kínál a nyugdíjas korosztálynak rugalmas keretek között történő munkavégzésre, illetve közösségi kapcsolatok építésére.
Tavaly a munkaerőpiac rendkívül jól fogadta az újabb atipikus foglalkoztatási lehetőséget, akár a kkv-szektort, akár a nagy foglalkoztatókat vizsgáljuk. A kezdeményezés sikerességét az is alátámasztja, hogy a kedvező adózási rendszer a nyugdíjasok körében alanyi jogra bővítették 2019. január 1-től, ami ez idáig csak a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek esetében bizonyíthatott. (Erről ITT olvashatja az Üzletem cikkét.)
A KÖZÉSZ tagszervezeteinek tapasztalata szerint a konstrukció minden résztvevő számára továbbra is lehetőség. A vállalkozások szabadon eldönthetik, hogy foglalkoztatók akarnak-e lenni, vagy egy szolgáltatás igénybevevői. A nyugdíjasok szintén szabadon dönthetik el, hogy szövetkezeti tagként rugalmas időbeosztásban a szövetkezet nyújtotta előnyöket kihasználva vagy közvetlenül, általában korábbi munkahelyével munkaszerződés keretein belül látja-e el feladatait.
Monopolhelyzetben vannak a szövetkezetek a tekintetben, hogy tökéletesen fel tudják mérni a nyugdíjasok igényeit, kompetenciáit és ennek megfelelő lehetőségeket garantálnak számukra. Úgy, hogy a tagok több opció közül is választhatnak.
A szövetkezetek erejét az is jól demonstrálja, hogy 2018 végén megduplázódott a KÖZÉSZ kötelékébe tartozó közérdekű nyugdíjas szövetkezetek száma, hogy közösen építsék tovább ezt a jelenleg fiatal, de óriási lehetőségeket rejtő atipikus területet.
Elégedettek a cégek a nyugdíjas szövetkezetek szolgáltatásaival
„Cégünk lábbeliket gyárt, ezért fizikai dolgozókat alkalmazunk betanított pozíciókban. Összeszerelésben, gépek kezelésében vesznek részt. Ezek a nyugdíjasok korábban is dolgozóink voltak, és most a Déli Szomszédok Nyugdíjas Szövetkezeten keresztül alkalmazzuk őket. Különösen a kezdeti időszakban a törvényi szabályozás igen kedvező feltételekkel tette lehetővé a nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatást. A törvénymódosítás óta némileg csökkent a nyugdíjas szövetkezetek előnye, de még így is elmondható, hogy a járulékos előnyök (adminisztráció, rugalmasság) miatt érdemes igénybe venni a szolgáltatásukat. A Berkemann elkötelezett a régi dolgozók felé, ezért mi egy részüket átvesszük saját állományba, azonban a Déli Szomszédokkal továbbra is megtartjuk a partnerséget, és esetleg fejlesztjük is azt. Számunkra előnyös, hogy a Déli Szomszédokon keresztül foglalkoztatott nyugdíjasokkal kapcsolatban nincs adminisztrációs teher, valamint a nyugdíjasoknak pozitív, hogy rugalmasan tudják beosztani az idejüket. Megtehetik, hogy hiányozzanak a munkából, míg a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas például a táppénz letelte után csak betegszabadságra mehet, sőt, akár meg is szűnhet a munkaviszonya.” (Dobák Erzsébet, a Berkemann Bt. személyügyi ügyintézője – Kiskunfélegyháza)
„Cégünk nyomdaipari tevékenységet folytat. A munkafolyamatok egy részében, manuálisan végezhető feladatokat oldanak meg a munkatársaink. Ezek jellemzően csomagolási, címkézési, fóliázási tevékenységek. KNYSZ-partnerként jellemzően, a csomagolási feladatokat ellátó, időszakosan táppénz miatt hiányzó kollégák helyére, vagy az éppen megüresedő, de még be nem töltött pozíciók átmeneti pótlására alkalmi jelleggel szoktunk kérni nyugdíjas dolgozókat. Munkáltatói szempontból a munkaerőhiány átmeneti kezelésére, dolgozói szempontból pedig a pénzkereseti lehetőség, illetve a jó erőben lévő, dolgozni akaró nyugdíjasok esetében pedig lehetőség arra, hogy a nyugdíjas éveikben is aktívak maradjanak.”  (Szabados Szandra, az Elanders Hungary Kft HR vezetője – Zalalövő)
„Csomagolóanyag-gyártó és feldolgozó cégünknél gyakoriak az új projektek, melyeknél szükséges az extra munkaerő bevonása.  Nap mint nap érkeznek ajánlatkérések meglévő és új partnerektől, melyeket viszonylag rövid határidővel kell megoldani. Ilyen projektek megoldására kerestünk mobilis munkaerőt.  Örültünk, amikor megtudtuk, hogy erre van lehetőség, és azóta is nagy becsben tartjuk a nálunk munkát végző hölgyeket és urakat. Igazán lelkes és nagyszerű munkaerővel volt szerencsém találkozni a partnerség fennállása óta, ezért minden cégnek csak ajánlani tudom. Többször személyesen is megemlítem egy-egy tárgyalás alkalmával, hogy mennyire elégedettek vagyunk a nálunk teljesítőkkel. A lojális és kitartó csapatból van, aki a kapcsolat kezdete óta áll helyt rendületlenül a munkafolyamatokban.” (Szili Ádám, Zala Pack 96 Kft. – Zalaegerszeg)
(https://uzletem.hu/vallalkozo/a-rugalmassagra-szavaz-a-munkavallalast-tervezo-nyugdijasok-tobbsege)