2019. 02. 22.

Sajtófigyelő 2019.02.22 péntek

 

Sztrájkra hangolva: nem fogadták el a postás szakszervezetek az állami cég bérajánlatát

 
Demonstrációra készülnek a Magyar Posta dolgozói, mert a munkáltató nem ment bele átlagos 10 százalékos béremelési követelésükbe.
Ádám István, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének (POFÉSZ) elnöke arról tájékoztatta a Népszavát, hogy hamarosan Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter Vám utcai irodája elé vonulnak.
Fel akarják hívni az állami vállalatok működéséért felelős vezető figyelmét arra, hogy a 30, sőt egyes területeken 40 százalékos elvándorlás miatt
a stabil dolgozók helyzetet tarthatatlan, van olyan postahivatal, ahol 30 kézbesítő 50 körzetet visz, de nagy a létszámhiány a logisztikai területen és a hivatali felvételi ablakoknál is.
Miután a miniszternek február elején írt béremelést kérő levelükre nem érkezett válasz, a Posta vezetése pedig nem fogadta el a dolgozók bérkövetelését, a POFÉSZ választmánya demonstrációs bizottság létrehozásáról döntött, amihez csatlakozik a szintén a Munkástanácsokhoz tartozó Kézbesítők Szakszervezete is.
Ádám István tájékoztatása szerint a 2017-ben megkötött hároméves 32 százalékos bérmegállapodás keretében 2019-re mindössze 6 százalékos emelés maradt, amit a Posta vezetése megtoldott plusz két százalékkal, de ez sem képes megállítani az elvándorlást.
Az érdekvédők azért akarnak nagyobb mértékű emelést elérni, mert a cég régi alkalmazottai is jó esetben bruttó 250-270 ezer forintot keresnek, ami nem elég a megtartásukhoz.
Azért döntöttek egy szombati demonstráció megszervezéséről, hogy a lakosság érdekei ne szenvedjenek csorbát, de a POFÉSZ elnöke azt is elmondta lapunknak,
ha eredménytelen marad az akció, akkor készek a még elégséges szolgáltatások meghatározásáért a bírósághoz fordulni, hogy megszervezhessenek egy részleges, de több postai területet érintő sztrájkot is, ha nem sikerül megállapodni az idei béremelésről.
(https://szakszervezetek.hu/dokumentumok/akciok/17408-sztrajkra-hangolva-nem-fogadtak-el-a-postas-szakszervezetek-az-allami-ceg-berajanlatat)

 

250 új munkahelyet teremtenek a japánok Pécelen

 

A magyar autóipar éves termelési értéke elérheti a 10 ezer milliárd forintot – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az Enmech Hungary Kft. beruházását bejelentő sajtótájékoztatón Budapesten.
Az autóipari alkatrészgyártó Enmech 6,4 milliárd forint értékben bővíti péceli üzemét, a legalább 250 új munkahelyet teremtő beruházást a kormány 641 millió forint vissza nem térítendő támogatással segíti.
Az Emnech anyavállalatának európai vezetője közölte, hogy az új üzem termelése októberben indulhat el. Wolfgang Bochtler, a Mektec Europe GmbH vezérigazgatója hozzátette, hogy a Pest megyei üzem többek között akkumulátorokhoz és önvezető autók szenzoraihoz készít majd alkatrészeket és fejlesztési feladatokban is számít a magyar munkavállalókra. A vállalatcsoport világszerte 21 ezer embert foglalkoztat, forgalma eléri 3,2 milliárd dollárt évente, világszerte 18 gyárat üzemeltet.
Az Enmech Hungary Kft. a nyilvános cégadatok szerint 2017-ben 12 milliárd forintot meghaladó bevételt ért el bel- és külföldi értékesítésekből, adózott eredménye több mint 214 millió forint volt.
(http://www.jarmuipar.hu/2019/02/250-uj-munkahelyet-teremtenek-japanok-pecelen/)

 

Fizetésemelést várnak és elégedetlenek az oktatással a magyar fiatalok

 

Egy friss felmérés szerint a dolgozó fiatalok kétharmada számít kisebb vagy nagyobb fizetésemelésre. Az érintettek 43 százaléka saját bevallása szerint könnyen találna magának új munkát. Az országon belüli különbség azonban óriási: a nyugati megyékben élő fiatalok többsége gondolja úgy, hogy könnyen találna állást, míg a keleti megyékben már nem ennyire optimisták. Egyre kevesebb fiatal találja az egyensúlyt a munka és a magánélet között, és az oktatási rendszerrel is kevesen elégedettek.
Bár a teljes gazdaságban jelentős emelkedést mutatnak az átlagbérek, a 19-29 éves korosztály tagjai óvatosan közelítik meg ezt a kérdést a K&H ifjúsági indexe szerint, amely 2018 harmadik negyedében vizsgálta a fiatalok munkaerőpiaci kilátásait és bérekre vonatkozó várakozásait.
Emelést várnak
Bár a dolgozó fiatalok többsége – 69 százaléka – számított kisebb-nagyobb fizetésemelésre, de csak 17 százalékuk, azaz minden hatodik válaszadó, vár 2-3 százalékosnál jelentősebb emelkedést a havi fizetésében. A korábbi negyedévekben ennél többen számoltak komolyabb béremeléssel, arányuk akkor 20-22 százalék között mozgott. A munkahelyét a fiatalok többsége, 68 százaléka érezte stabilnak, a kisvárosban élőknek azonban csak az 56 százaléka volt ennyire optimista.
Ennek ellenére megbecsültnek mindössze 40 százalék érezte magát a munkahelyén, a keleti megyékben élőknél pedig még rosszabb a helyzet: itt mindössze a fiatalok 25 százaléka, azaz negyede nyilatkozott így. Fejlődési lehetőséget szintén kevesen, alig 23 százalék lát a jelenlegi munkahelyén.
Az állással rendelkező fiatalok 43 százaléka úgy véli, könnyen találna magának új állást, hasonlóan magas arányra a felmérés – 2012-es – kezdete óta nem volt példa. A részletes eredményekből azonban kiderül, hogy jelentős eltérés van a különböző országrészben élők véleménye között. Ugyanis a munkaerőpiaci szempontból jó helyzetben lévő nyugati országrészben lakó fiatalok 64 százaléka tartja könnyűnek az álláskeresést, ezzel szemben a keleti megyékben élő társaiknál mindössze 28 százalékos az optimisták aránya.
A kutatás azt is megnézte, hogyan látják a még tanuló fiatalok az elhelyezkedési esélyeiket. A megkérdezettek 40 százaléka szerint könnyen fognak majd állást találni az iskola elvégzése után. Míg Budapesten a diákok 61 százalékuk volt optimista, kisvárosokban csak 14 százalékos volt az arányuk, azaz az országon belül szintén komolyak a különbségek.
Szintén rekordot jelent, hogy a dolgozó fiatalok mindössze 36 százalékának nem okoz gondot a munka és a magánélet összehangolása, a többségnek azonban problémás. Ez elsősorban a budapestieknél jelentkezik, a fővárosiaknál 51 százalékára igaz, míg a kisvárosokban élőknek csak 22 százaléka volt ezen a véleményen.
Nem tetszik az oktatási rendszer
Negatív rekordot döntött az oktatási rendszerrel való elégedettség: a dolgozó fiatalok mindössze 11 százaléka gondolta úgy, hogy a magyar oktatás európai viszonylatban is magas színvonalú, míg 2018 második negyedévében még 23 százalék értett egyet ezzel az állítással. A diákok még sötétebben látják a helyzetet: csak 9 százaléknak volt pozitív véleménye. A felmérés korábbi eredményei szerint a diákok körében 2017 vége óta van alacsony szinten az oktatási rendszert jónak minősítők tábora: 2012 és 2016 között 19-37 százalékuk tartotta megfelelőnek azt.
(https://privatbankar.hu/szemelyes_penzugyek/fizetesemelest-varnak-es-elegedetlenek-az-oktatassal-a-magyar-fiatalok-324698)

 

Hol dolgoznának szívesen a nyugdíjasok?

 
Budapesten, valamint Fejér és Veszprém megyében tervez munkát vállalni a legtöbb nyugdíjas, többnyire rugalmas időbeosztásban; a munkaerőpiac jól fogadta az atipikus foglalkoztatási lehetőséget – derül ki a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Közész) legfrissebb kutatásából.
A szervezet csütörtöki tájékoztatása szerint a közérdekű nyugdíjas szövetkezeteken keresztül történő munkavállalás egyszerűsége, megbízhatósága és legalitása miatt népszerű. A megkérdezett nyugdíjasok több mint 60 százaléka kiemelten fontosnak tartja, hogy szakértői segítséggel juthat pénzkereseti lehetőséghez, és szinte kivétel nélkül fontosnak tartják, hogy egy helyen legyenek láthatók a lehetőségek és értékelik  a széles kínálatból történő választás lehetőségét.
Közleményében a Közész hangsúlyozta: a nyugdíjas szövetkezeti rendszer életképes. A munkaerőpiacon a nagy foglalkoztatók, valamint a kis- és középvállalkozások is jól fogadták az atipikus foglalkoztatási lehetőséget.
Kiemelték azt is, hogy a kedvező adózási rendszert a nyugdíjasok körében alanyi jogra bővítették ez év január 1-től. A vállalkozások eldönthetik, hogy foglalkoztatók akarnak-e lenni, vagy egy szolgáltatás igénybevevői. A nyugdíjasok szintén szabadon dönthetnek, hogy szövetkezeti tagként a szövetkezet nyújtotta előnyöket kihasználva, vagy közvetlenül, általában korábbi munkahelyükön munkaszerződés keretein belül dolgoznak-e.
A közlemény szerint a szövetkezetek monopolhelyzetben vannak abból a szempontból, hogy fel tudják mérni a nyugdíjasok igényeit, kompetenciáit, és ennek megfelelő lehetőségeket garantálnak számukra úgy, hogy a tagok több lehetőség közül is választhatnak.
A közlemény szerint a szövetkezetek monopolhelyzetben vannak abból a szempontból, hogy fel tudják mérni a nyugdíjasok igényeit, kompetenciáit, és ennek megfelelő lehetőségeket garantálnak számukra úgy, hogy a tagok több lehetőség közül is választhatnak.
(https://profitline.hu/Hol-dolgoznanak-szivesen-a-nyugdijasok-389783)

 

A HR-t is utolérte a mesterséges intelligencia – de nem kell tartani tőle

 

Mindössze hat év és a humán feladatok hatvan százaléka már automatizálva lesz, szól a jóslat. Szakemberek szerint a befogadó készségen is múlik, hogy mindez milyen változást hozhat az egykor személyzetisnek, majd humán erőforrás menedzsmentnek hívott HR területre. A változástól a munkavállalók, de a munkaadók is tartanak. Erről kérdezte AzÜzlet.hu Majoros Gábort, az SAP HR megoldásokért felelős szektorvezetőjét.
– Az új technológiától, a mesterséges intelligenciától egyszerre félnek a munkaadók és a munkavállalók. Mennyire jogos ez a félelem? Kezdjük a munkavállalókkal.
– Senkinek nincs félnivalója, és az is biztos, hogy sok, megszokott munkaterület fog megváltozni. Ami a munkavállalókat illeti: azért jelennek meg az új technológiák, hogy segítsék, kényelmesebbé, hatékonyabbá tegyék a munkájukat. Éppen úgy, ahogy az internet, vagy a mobiltelefon is tette annak dején. Mindkettő segít a kommunikációban és abban, hogy hatékonyabbá váljunk, és ezáltal időt spóroljunk – fejti ki Majoros Gábor, az SAP HR megoldásokért felelős szektorvezetője
– Ugyanakkor azt tartják a hozzáértők, hogy a digitális korszakváltás kapcsán sok tekintetben egészen új képességekre lesz szükség.
– Igen, meg változik az is hogy, milyen képességek lesznek a fontosak. Például nem kell kézikönyveket olvasni, tréninget tartani azért, hogy az ember használni tudja az új rendszereket. Olyan ugrás lesz ez, mint amilyen a mostani valóság a húsz évvel ezelőtti gyakorlathoz képest, amikor akárcsak egy számítógépes program telepítése is komolynak tekintett tudást – és időt- igényelt.
– Miközben nálunk még a digitalizáció is gyerekcipőben jár, másutt – már a HR területén is – mindennapi gyakorlat a mesterséges intelligencia, az MI. Mi az előnye ennek?
– Miként mindenütt, a HR területén is az a cél, hogy az új technológiákkal hatékonyabbá tegyük a munkavégzést, időt, költséget spóroljunk meg. Így a mesterséges intelligencia, ami gyakorlatilag minden területen beépül majd az alkalmazásokba, a humán területen, a HR-ben is kiválthatja a gyakran ismétlődő és könnyen megismételhető, adminisztratív jellegű munkafolyamatokat. Olyannyira, hogy az előrejelzések szerint 2025-re a humán feladatok 60 százaléka már automatizálva lesz, amit a mesterséges intelligencia fog elvégezni. Vagyis a minőségi, kreatív munkára koncentrálhatunk, miközben az adminisztráció jelentősen csökken majd. Ennek a folyamatnak az első állomása, hogy manapság mindenki halad a digitalizáció felé, a következő pedig már az lesz, hogy a HR alkalmazások – más alkalmazásokhoz hasonlóan -, nemcsak digitálisak, hanem egyben intelligensek is lesznek.
– Mit hozhat a mesterséges intelligencia egy olyan területre, ahol a siker záloga az emberi megfigyelőképesség és érzékenység?
– A technológia abban segít, hogy a HR azzal tudjon foglalkozni, amit a legfontosabb: a munkavállalókkal. Vegyük például a személyre szabott tréningek megtervezését. Ma sokszor arról szól a folyamat, hogy a HR-es odaül a számítógép elé és megnyitja azokat az oldalakat, ahol a különféle képzések listáját találja, és ez alapján állít össze egy katalógust.
A mesterséges intelligencia ott lép be, amikor ezek a digitalizált tartalmak már mobilon, laptopon keresztül is elérhetővé válnak és ha valaki a google-hez hasonló keresőbe beüti – vagy egyszerűen csak bemondja – a kulcsszavakat, akkor a rendszer kiadja azokat a tréningeket, amelyek az adott személy szakmai fejlődését a legjobban szolgálják.
Mindezt úgy, hogy az alkalmazás a háttérrendszerből összegyűjti az összes olyan adatot, ami az adott munkavállalóhoz kötődik, onnan kezdve, hogy milyen szervezeti egységben dolgozik, milyen munkakörben, odáig, hogy az elkövetkezendő évekre milyen karrier célokat fogalmazott meg. Az illető profiljának meghatározása után pedig testre szabva összeállítja azokat a javasolt tréningeket, amelyek megkeresése a hagyományos rendszerben rendkívül hosszú ideig tartana. Vagyis a mesterséges intelligencia azért van, hogy a HR-es keze alá dolgozzon és időt spóroljon meg a számára.
– Ha valaki beüti a keresőszavakat, a számítógép és az intranetek többsége már ma is több megoldást dob ki.
– Igen, de az ilyen találatok még nem tartalmaznak személyre szóló megoldásokat: egyesével be kell menni minden dokumentumba és ott kell ellenőrizni, hogy közülük melyek a releváns találatok. Intelligens akkor lesz egy rendszer, ha az adott munkavállalóra vonatkozó akár több ezer adatból, az adott személy profilját figyelembe véve olyan megoldásokat – példánkban tréningeket – javasol, amelyek a képzettségének, a beosztásának és a karriertervének megfelelőek, egyénre szabottak.
– Milyen fejlesztések vannak ezen a területen a nagyvilágban?
– Az SAP élen jár a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekben, ami természetesen a HR területét is érinti. A toborzás kapcsán például abban segít a mesterséges intelligencia, hogy az önéletrajzhoz leginkább passzoló, nyitott pozíciókat ajánlja a jelentkező számára. A toborzó munkaadó szempontjából pedig azért hasznos a mesterséges intelligencia, mert az képes előszűrést végezni. Vagyis rengeteg időt és energiát megspórolva, akár több száz fős pályázó körből is képes kiválasztani a legjobb jelentkezőket. Ha pedig már felvették az alkalmazottat, itt köszönhet vissza például a fejlesztő tréningek megtervezése, ami a szakmai tudás mellett nagyban növeli a munkatársak elkötelezettségét is. A mesterséges intelligencián alapuló rendszer ráadásul nemcsak arra képes, hogy a dolgozói létszámot megmutassa és azt, hogy hányan mentek el a múlt években, hanem prediktív jelleggel azt is, hogy melyik területről várhatóan hányan lépnek majd ki a jövőben.
– Magyarországon mennyire része a napi HR-es munkának a mesterséges intelligencia?
– A hazai cégek nagy része még a digitalizáció első szintjein áll. Vagyis a többség már nem papír alapon tárolja az adatokat, hanem belső informatikai rendszeren, amelyhez mindig hozzá-hozzákapcsolódik egy új, a mindenkori igényhez kapcsolódó egyedi fejlesztés. Ezt hívom én a ragtapasz stratégiának, amikor a toborzástól a karriertervezésen át a tréningekig minden feladat kapcsán egy újabb jelölőtapasz születik, és így hosszabb távon nehezen kezelhető rendszer jön létre. A legnagyobb baj ezzel az, hogy minden rendszer máshogy kezeli az adatokat, nem látják egymást az alkalmazások.
Amikor modernizálás mellett döntenek a cégek, akkor szokták bevezetni az SAP intelligens HR felhő megoldását. Ez egy olyan integrált szoftver, ami az összes önálló ragtapaszt, a korábban elszeparált információkat egy jól kezelhető, folyamatosan, mesterséges intelligenciával is bővített rendszerben egységesíti.
Nem véletlen, hogy a kaliforniai startupként indult, mára az SAP rendszerében integráltan továbbfejlesztett SuccessFactors, a világon legtöbb felhasználóval (közel 130 millió) bíró felhős HR alkalmazássá nőtte ki magát. Ez a HR összes területét integrálja a toborzástól az új munkatárs betanításán és képzésén át – optimális esetben -, egészen a nyugdíjig és a legjobb utód megtalálásáig. Ráadásul ennek a sikertörténetnek is van magyar vonatkozása, mert a rendszer regionális üzemeltetési központja Budapesten dolgozik.
(http://azuzlet.hu/a-hr-t-is-utolerte-a-mesterseges-intelligencia-de-nem-kell-tartani-tole/)