2019. 01. 31.

Sajtófigyelő 2019.01.31 csütörtök

 

Nem lesznek leépítések a Bosch-nál

 
Nem tervez leépítéseket a dízelautók németországi részarányának fokozatos visszaszorulása miatt a német Robert Bosch GmbH autóipari alkatrész-beszállító konszern.
A dízeljárművek részarányának a fokozatos, semmiképpen sem hirtelen bekövetkező csökkenésével lehet számolni, amit radikális létszámcsökkentés nélkül is képesek leszünk kezelni – jelentette ki Christoph Kübel, a Bosch személyzeti igazgatója kedden este újságírók előtt. A Boschnál világszerte a 410 ezerből mintegy 50 ezer munkahely függ a dízel technológia autóipari alkalmazásától, ebből 15 ezer Németországban.
A Bosch tavaly 600 munkahelyet szüntetett meg a dízel üzletágban részben a természetes fluktuációnak köszönhetően, részben pedig a határozott munkaidejű szerződések meg nem hosszabbításával.
A munkavállalók képviseletével tárgyalnak a „rugalmas foglalkoztatási lehetőségekről” – mondta Bosch személyzeti vezetője, hozzátéve, hogy az elektromobilitás térnyerése ugyanakkor új alkalmazási lehetőségeket nyit meg a vállalat előtt.
A Bosch 2025-ig tízszeresére, ötmilliárd euróra növelné forgalmát elektromobilitással kapcsolatos alkatrészek gyártásával. „Az elektromobilitási tömegcikkek terén piacvezető rangra törekszünk” – jelentette ki Volkmar Denner vezérigazgató. A dízel technológiával összefüggő forgalmát a Bosch nem hozta nyilvánosságra.
Az automatizált és vezető nélküli járműtechnológiai fejlesztésekre a Bosch 4 milliárd eurót fordít a tervek szerint 2022-ig.
A járműipari üzletág a Bosch legnagyobb bevételi forrása, tavaly a 77,9 milliárd eurós rekordnagyságú forgalomból 47 milliárd eurót adott. A konszern teljes forgalmának 1,5 százalékos növekedésén belül az járműipari üzletág forgalma 2,3 százalékkal nőtt. A konszern 6,9 százalékos bevételarányos jövedelmezőség mellett 5,3 milliárd euró működési eredményre tett szert 2018-ban. Az idén a tavalyival nagyjából megegyező összegű működési eredményre számít a Bosch, tervezett forgalmára azonban nem adott becslést.
(https://www.vg.hu/vallalatok/vallalati-hirek/nem-lesznek-leepitesek-a-bosch-nal-1325929/)

 

Sokba kerül az eladók bére

 

A munkaerőhiány és a minimálbérek kötelező emelése problémát okoz a boltosoknak: nem csak évről évre, hanem év közben is folyamatosan emelni kell a béreket. A munkaerőhiány felülről húzza, a minimálbér alulról tolja a fizetéseket, minél kisebb egy bolt, annál kevésbé bírja ezt. A magasabb bért a vásárlóval fizettetik meg – írja a blokkk.com
A lap szerint a boltosok helyzete azért sem könnyű, mert ha keveset adnak, elmegy a dolgozó, ha sokat, odébbáll a vásárló, mert drága lesz az áru a polcon.
A fluktuáció miatt év közben is kénytelenek emelni a béreken, mert az eladók akár pár ezer forinttal magasabb fizetés miatt is átmennek a konkurenciához.
A legutóbbi statisztika szerint 2018-ban a boltokban 11 százalékkal emelkedtek a keresetek, ezen belül a fizikai dolgozóké – eladóké, pénztárosoké, árufeltöltőké, raktárosoké – 14 százalékkal.
Az átlagkereset 2018-ban 282 ezer forintra nőtt, bár a bérkülönbség nagy. Például az Aldinál 300 havi bruttó is összejöhetett egy bolti dolgozónál, miközben sok kisboltos csak 200 ezer alatt tudott csak fizetni a dolgozóinak. 2018-ban a boltos világ éves bérköltsége túllépte az ezer milliárdos határt, az eddigi adatok alapján.
Az elmúlt évekre visszatekintve átlag közel másfélszeresére nőttek a boltos bérek, az eladóké pedig 55 százalékkal több, mint öt esztendővel ezelőtt. Ezen belül 2017-ben és 2018-ban 10 százalék feletti ütemben nőttek a bérek, keresetek a boltos világban.
(https://www.hrportal.hu/hr/sokba-kerul-az-eladok-bere-20190130.html)

 

„Büszkék vagyunk a munkatársainkra!” – Sztrájkértértékelő interjú a győri szakszervezeti vezetővel

 

Ahogy arról ma délután beszámoltunk, az Audi Hungária Független Szakszervezet és a gyár vezetősége szerda délután, a csütörtökön megkezdett sztrájk hatodik napján megállapodott egymással a bérfejlesztés részleteiről. Ennek kapcsán a megállapodás értékeléséről, a dolgozók visszajelzéseiről, és más munkavállalók érdekérvényesítési küzdelmeiről kérdeztük az Audi Hungária Független Szakszervezet elnökségi tagját, Szimacsek Tibort.
A szakszervezet és a vezetőség több napos tárgyalások után állapodott meg egymással, végül a legtöbb követelést, amit az AHFSZ megfogalmazott, sikerült az egyezségbe foglalni.
A megállapodás tartalma:
–    18%, de minimum 75.000 alapbéremelés 15 hónapra
–    Béren kívüli juttatások: 400.000ft 2019-re és 2020-ra
–    Lojalitási bónusz: 5.év után 6000 forint, utána évente+1500ft
–    Jubileumi bónusz 10 év után: 100.000, 15 év után: 150.000, 20 év után: 200.000, 25 év után: egy havi bér+mozgóbér+1 nap szabadság, és havonta egy szabad hétvége
–    A munkavállaló rendelkezhet a gyermek(ek) után járó pótszabadság felhasználásáról
Hogyan értékeli a szakszervezet a megállapodást és a közel egy hetes sztrájkot?
Erőltetett menet volt, de úgy gondolom, hogy megérte, mert mindenki számára példaértékű cselekedet volt, és egy olyan bérmegállapodás született, ami tükrözi azt, hogyan kéne a dolgozókat megbecsülni. Büszkék vagyunk a munkatársainkra, akik részt vettek a sztrájkban, és úgy gondolom, hogy az összetartás és erő, amit képviseltünk, felemelő volt.
Milyenek a visszajelzések a munkatársak részéről?
Nem sok időm volt átnézni a kommenteket, de az alapján, amit láttam, 99 százalékban pozitív kommenteket kaptunk. A megállapodás után, mikor végigmentünk a gyár területén, többen tapsoltak, megölelgettek minket az emberek, de mi minden egyes alkalommal elmondjuk nekik, hogy nélkülük ez nem sikerült volna, ők is kellettek, ezért legyenek büszkék.
Másoktól kaptak támogató, gratuláló üzeneteket?
Rengeteg gratuláló SMS-t kaptunk, és pont 10 perce tettem le egy telefont, egy teljesen ismeretlen magánszemély hívott Budapestről, és elmondta, hogy csak gratulálni tud ahhoz, amit csináltunk, és így tovább. Úgy érezte, közölnie kell ezt, mert ezért érdemes ezt csinálni.
Hallottak róla, hogy több északkelet-magyarországi gyárban is kollektív munkaügyi vitát kezdeményeztek, és felmérik a dolgozók között a sztrájkhajlandóságot? Mit tud a tanácsolni a béremelésért küzdő munkavállalóknak?
Konkrétan még nem tudom, hogy ebben az esetben mi történt, de azt tudom mondani és tanácsolni minden egyes, vállalatnál lévő szakszervezetnek, hogy fogjanak össze, tessék érvényesíteni az érdekeiket kulturált módon, mert csak úgy megy, csak úgy tudnak hatékonyan fellépni.
(https://merce.hu/2019/01/30/buszkek-vagyunk-a-munkatarsainkra-sztrajkertertekelo-interju-a-gyori-szakszervezeti-vezetovel/)

 

Borsodnak is nekifeszül a kormány

 

Már alig van munkanélküliség. A 2010-es állapotokhoz képest…
A kormány Borsod-Abaúj-Zemplén megyére is kiterjeszti a Kelet-Magyarországon tavaly elindított munkaerőpiaci programot, amelynek célja, hogy javuljon a munkaügyi hivatalok hatékonysága – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán egy sajtótájékoztatón.
Varga Mihály elmondta: a megyei munkaügyi kirendeltségeket alakítják át a következő hónapokban, ahol a munkanélküliségi ráta magasabb az országos átlagnál, bár 2010 óta 17,5 százalékról 5,5 százalékra csökkent. A miniszter azon reményének is hangot adott, hogy a programot a későbbiekben országossá tudják bővíteni,
így másfél év alatt 50 ezer új állást tudjanak szerezni a munkát keresőknek.
Demeter Ervin, Borsod-Abaúj-Zemplén megye kormánymegbízottja ugyanitt elmondta, amíg megyéjükben 2010-ben 75-80 ezer álláskeresőt regisztráltak, addig mára ez a szám 34 ezerre csökkent, miközben a foglalkoztatottak száma 220 ezerről 274 ezerre emelkedett, ami azt jelenti, hogy a munkaképesek a korábbi 47 százalék helyett 65 százalékban jutnak munkához. Hozzátette, 2015-2016-ban 35-38 ezer közfoglalkoztatottat alkalmaztak, mára ez a szám 24 ezerre csökkent.
A kormánymegbízott szerint a megyében felmérésük szerint háromezer megüresedett álláshely van a vállalkozásoknál, a – közfoglalkoztatottakból és regisztrált álláskeresőkből álló – munkaerő-tartalék pedig 58 ezerre tehető. A most induló programban mintegy 8 ezer munkát kereső találhat új állást a célzott kiközvetítéseknek köszönhetően. Ezzel a vállalkozások gyorsabban, és az igényeiknek megfelelőbb munkaerőt találják meg – tette hozzá.
(https://borsodihir.hu/helyben-jaro/2019/01/borsodnak-is-nekifeszul-a-kormany)

 

Kevesebben jelentkeznek munkára

 

Leginkább képzetlen dolgozók maradtak a piacon, és ők nem kellenek senkinek.
Tavaly október-decemberben 3,6 százalékos volt a munkanélküliség, ami ebben az időszakban 167 ezer munkanélkülit jelent, az egész tavalyi évre számítva pedig 172 ezret – közölte a KSH. A 15–24 évesek munkaerőpiaci kilátásai ugyanakkor nem változtak: körükben 10,1 százalékos a munkanélküliség, és 34 ezren vannak. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból kerül ki. Eközben a foglalkoztatottak száma tavaly október–decemberben 4 millió 481 ezer főre, az egész 2018-as évet átlagolva pedig 4 millió 469 ezer főre emelkedett. A 15-64 évesek foglalkoztatási ráta már meghaladja a 69 százalékot, és mindkét nem esetében javultak a számok. A férfiak foglalkoztatási rátája ugyanakkor még mindig 14 százalékkal meghaladja a nőkét.
A munkanélküliségi ráta a tavalyi év második felében lényegében stagnált, mindez azt jelzi, hogy a munkaerőpiac telített, érdemi bővülésre a közeljövőben nem lehet számítani – mondta Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője szerint idén már a bérkiáramlás lassulására számíthatunk, ami a fogyasztás mérsékeltebb növekedésében, így a gazdasági teljesítmény lassulásában csapódik le.
A foglalkoztatás szerkezete alig változott, a közfoglalkoztatotti létszám 130 ezer fő közelébe csökkent, miközben az elsődleges munkaerőpiacon állnak többen munkába, bár a lassulás már itt is érzékelhető. Előre tekintve arra lehet számítani, hogy a munkaerőpiac kínálati oldalán jelentkező korlátok miatt már csak rendkívül mérsékelt ütemben javulhat a munkaerőpiaci helyzet. Markáns változásokhoz strukturális reformok kellenének, ám ennek hiányában 2019 végén enyhén csökkenő, 3,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelez előre az ING.
Mindezt megerősítette Horváth András, a Takarékbank elemzője is, aki szerint a foglalkoztatási ráta még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva más uniós tagállamokkal, ami további 250-300 ezer új álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon. Amiért ez még sem teljesülhet, annak oka – a feketefoglalkoztatás mellett – egyértelműen az, hogy a még mindig rendelkezésre álló munkaerő „minősége” meglehetősen alacsony, így már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai munkapiacon. Vagyis érdemi szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés a magyar munkaerőpiacon – véli Horváth András.
Ez a helyzet mindaddig fennállhat, amíg a hazai bérek el nem érik azt a szintet, ami már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot. Ekkor elindulhatna a magasan képzett munkaerő be- és visszavándorlása – tette hozzá. Erre akár már középtávon is esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján, mivel a rendkívül beszűkült hazai munkaerő-kínálat mellett a bérek évek óta kétszámjegyű mértékben növekednek és a következő években is ugyanez tendencia várható.
(https://nepszava.hu/3023697_kevesebben-jelentkeznek-munkara)