2019. 01. 30.

Sajtófigyelő 2019.01.30 szerda

Az Audi független közvetítőt hívna a tárgyalóasztalhoz Győrben

 
Mindkét fél úgy gondolja, hogy a másik nem engedett eleget, ő viszont igen az Audi és a szakszervezet legutóbbi, kudarcba fulladt bértárgyalásai után. A cég független közvetítőt akar bevonni.
A szakszervezet szerint az Audi csak csiki-csukizik, az Audi szerint erről szó sincs, érdemi emelést kínáltak, és a szakszervezet fontosabb követeléseit teljesítették volna – így kommentálták a felek a január 28-án kudarcba fulladt, négy bértárgyalási fordulót. Az Audi bejelentette, hogy független közvetítő bevonását kezdeményezi. A cégvezetés a szakszervezet két fontos követelését teljesítette volna, a 18 százalékos, de minimum 75 ezer forintos alapbéremelésre vonatkozót, illetve minden munkavállalónak adott volna legalább egy teljes szabad hétvégét havonta. Ugyanakkor a cafeteriakeretet nemhogy felemelte volna bruttó 620 ezer forintról 787 ezer forintra (ahogy a szakszervezet eredetileg kérte), de 300 ezer forintra csökkentette volna.
„Tulajdonképpen ez egy gazdasági csiki-csuki a számokkal, hiszen ha figyelmesen megnézzük, akkor az emelendő alapbér miatt a béren kívüli juttatás gyakorlatilag megfeleződött, és az így felszabadult összeg, valamint a lojalitás bónusz jelenlegi értékeken hagyása adja ki ezt az összeget” – véleményezte a cég ajánlatát a sztrájkot szervező Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ). Az Audi kommentárja szerint a szakszervezet megkapta volna, amiért „lényegében” sztrájkot hirdetett, és szó sincs csiki-csukiról, a cafeteriakeret csökkentéséért cserébe „a legalacsonyabb bérű munkatársak évi bruttó 975 ezer forintot kaptak volna (ez a legalább havi 75 ezer x 13 hónap)”.
A szakszervezet egyébként a cafeteriakeret emelését kész lett volna elengedni, valamint a 4 százalék alapbér beépítését is az alapbérbe. A 28-ai tárgyalásokra két ajánlati csomagot vittek, az egyikben egy évre 18 százalék alapbéremelés, a másikban 15 hónapra 22 százalék emelés volt, továbbá mindkettőben a munkavállalók cégnél töltött ötödik évétől járó és évente emelkedő lojalitás bónusz (15 ezer, majd évente plusz 1500 forint), és az ötödik évtől ötévente járó jubileumi bónusz volt.
Az Audi már január 26-án engedett valamelyest, két év alatt 11+11 százalékos emelést ajánlottak, vagy 2019-ben 10-15 százalék közötti sávos emelést és 2020-ban egységes 5 százalékos emelést. Emellett az Audi kész volt teljesíteni a dolgozók havi legalább egy teljes szabad hétvégére vonatkozó követelését is. A cafeteriakeret emelésére azonban nem tett ajánlatot a cégvezetés, az maradt volna évi bruttó 620 ezer forint. Emellett az Audi közzétett egy dokumentumot, amely szerint egy kezdő dolgozó bére majdnem 50 százalékkal emelkedne két év alatt az életbe lépő béremeléssel és prémiumokkal (ebben a már most hatályban lévő emelések is benne vannak, nem csak a tárgyalás alatt álló feltételek).
A szakszervezet szerint követeléseik teljesítése csak az Audi Hungária Zrt. háromnapi árbevételét vinné el (a sztrájk ennél már régebb óta tart), ráadásul az anyacég Volkswagen szlovák, cseh és lengyel gyáraiban is átlagosan 25-39 százalékkal jobban keresnek a dolgozók, a belga Audinál fizetett átlagbér pedig 3,6-szorosa a győrinek. Ráadásul az AHFSZ “Tisztes megélhetés” kérdőívében a dolgozók azt jelezték, hogy a jelenlegi nettó bérükhöz képest 40 százalékos emelés mellett éreznék “a tisztes megélhetés tekintetében megbecsülve magukat” – a szakszervezet szerint a 18 százalékos követelés ennek fényében nem sok, és szó sincs arról, hogy a németországi fizetéseket akarnák elérni, csak a közép-európai volkswagenes fizetésektől való lemaradást szeretnék csökkenteni.
Az Audi Hungária dolgozói január 24-én léptek sztrájkba, a munkabeszüntetés az eredeti tervek szerint egy hétig tart. A győri motorgyár leállása már a Volkswagen-csoport más üzemeiben is fennakadásokat okoz.
(https://hvg.hu/kkv/20190129_Az_Audi_kozvetitot_hiv_az_asztalhoz?s=hk)

 

Ellenőrzi a NAV a munkaerő-kölcsönzőket

 

Az adóhatóság megyei (fővárosi) igazgatóságai január 31-től megkezdik a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató adózók ellenőrzését.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján kedden közzétett tájékoztató szerint elsősorban azon adózók számíthatnak ellenőrzésre, akik korábban megszűnt társasággal álltak kapcsolatban az általuk foglalkoztatott magánszemélyek tekintetében, továbbá, akik nem rendelkeznek a munkaerő-kölcsönbeadói tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel, valamint, akik nem teljesítették a foglalkoztatással kapcsolatos bejelentési, bevallási, és befizetési kötelezettségeiket.
Az, aki az ellenőrzések megkezdéséig teljesíti jogszabályi kötelezettségeit, mentesül a jogkövetkezmények alól.
(https://profitline.hu/Ellenorzi-a-NAV-a-munkaero-kolcsonzoket-388778)

 

Jóval kevesebb pénzt kapnak a fogorvosok, mint a háziorvosi praxisok

 

Munkalassító sztrájkra készülnek a fogorvosok az ingyenes ellátásban, ami azt jelenti, hogy csak sürgősségi beavatkozásokat végeznének el.
Hermann Péter elmondta az ATV Start című műsorában, hogy ezt a demonstrációt az a fogorvosi praxis finanszírozására indokolja, ugyanis jóval kevesebb pénzt kapnak, mint a háziorvosi praxisok. A Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnökének elmondása szerint ez már közel húsz éves probléma.
Mint mondta, a fogorvosoknál 10 milliárd forinttal indult a „kassza”, míg a háziorvosoknál 36 milliárddal, ami jóval nagyobb különbség, mint ami a létszámból adódna. Hermann szerint, amikor a háziorvosi rendszer kapott valamennyi forrást, a fogorvosi rendszer 95 százalékban lemaradt, hozzátette, bár két évvel ezelőtt kaptak egyszeri alkalommal 3 millió forintot, de ez nem oldotta meg a problémájukat.
Elmondta, hogy egy hónapban 900 ezer forintból kell gazdálkodniuk, míg a többiek, akik szintén az alapellátásból részesülnek, a dupláját kapják.
Ebből az összegből kell fedezni az orvos és az asszisztensek fizetését a járulékokkal együtt, a rezsit és az anyagköltséget. Hozzátette, hogy itt a közfinanszírozott rendszerben dolgozó fogorvosokról van szó, nem a magánpraxisban dolgozókról.
Megemlítette, hogy nemrég beszélt Horváth Ildikó egészségügyi államtitkárral, és megegyezett a véleményük arról, hogy a fogorvosi ellátórendszer az alapellátás részeként pont ugyanolyan, mint a háziorvosi: ugyanúgy pácienseket látnak el, mint ők. Arról is beszéltek, hogy a felzárkóztatást folytatni kell. Jelenleg 231 fogorvosi praxis betöltetlen – jegyezte meg, többen innen is a külföldi munkát, vagy a magánpraxist választották.
A kérdésre, mire lehet számítani ezután, Hermann Péter azt válaszolta: a lassító sztrájk civil kezdeményezés, ő reméli, hogy az államtitkárasszonnyal a napokban történő tárgyalás során megegyezésre fognak jutni.
(http://www.atv.hu/belfold/20190129-joval-kevesebb-penzt-kapnak-a-fogorvosok-mint-a-haziorvosi-praxisok/hirkereso)

 

Így hat az Audi-sztrájk a beszállítókra

 

A Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetségének (MAJOSZ) elnökét, Nyírő Józsefet arra kértük, vázolja fel a sztrájk esetleges következményeit az Audi Hungaria beszállítóira nézve. Ki kárpótolja őket?
– Január 24. óta óta tart a sztrájk a győri Audi Hungariában, azóta nincsen termelés. A szakszervezet elutasította a vállalat 18 százalékos béremelését. A folyamatok a beszállítókat is érinti. Ez esetben mi a protokoll a beszállítóknál?
– A magyarországi beszállítók nagy része a VW csoporthoz indirekt beszállító, nem a győri Audi Hungáriának szállít be közvetlenül. Emiatt a sztrájk hatása egyelőre nem érinti őket, nem érezhető változás a rendelésállományban. Amennyiben hosszabb ideig tart a sztrájk, úgy minden bizonnyal érezni fogják a hatását. Ha leállnak a további gyárak az alkatrészhiány miatt, abban az esetben eladási kiesés fog következni, ami alkatrészek darabszámának csökkenését jelenti. Jellemzően a beszállítók az alkatrészeiket a VW központjába küldik, az áru onnan kerül a megfelelő gyárakba. Protokoll szempontjából vizsgálva a beszállítók feladata a megrendelések precíz betartása mind a minőség, mind a határidők szempontjából. Hivatalos hatása nincs a sztrájknak a munkafolyamatra. Amennyiben elhúzódik a megállapodás, akkor a jövőbeni megrendelés állomány csökkenhet, vagy eltolódhatnak a mennyiségek.
– Az Audi területén dolgozó szolgáltatóknál is áll a munka. Az ő dolgozóik viszont ha akarnának sem tudnának dolgozni. Mi a bevett gyakorlat ilyen esetben?
– Tudomásom szerint a termelésen kívül érintett szolgáltatók, infrastruktúrán dolgozók tevékenykednek az üzem területén. Közvetlenül a termeléshez érintett szolgáltatók az Audi Hungáriától független cégek, akik saját maguk szabályozzák a folyamataikat, dolgozóikat, akár szabadságolással, vagy egyéb tevékenység kiadásával, ami kitölti a munkaidőt.
A legnagyobb német szakszervezet is kevésnek tartja a győri audisok 1100 eurós fizetését.
– Ki kártalanítja a beszállítókat, szolgáltatókat? Vagy a szerződéseknek van erre vonatkozó pontja, mint vis major?
– A sztrájk vis major, ezáltal a beszállítókra szerződés szempontjából nincs hatása. A megrendelt tétel és mennyiség határozza meg a cégek közötti működést. A megrendelt árura az Audinak szerződés szerinti kötelezettsége van, ezáltal a beszállítás megtörténik. A kár akkor jelentkezik, amennyiben a beszállítók által gyártott mennyiségben csökkenés lesz. Ezt a piaci feltételek alakítják, ami kapacitás-kihasználatlanságot eredményez.
– Számos szakszervezet szolidaritási nyilatkozatot küldött az Audi szakszervezet számára. Mit gondol, elindulhat országos sztrájk?
– A sztrájk az elégedetlenség megnyilvánulása a folyamatokban és alapjában véve nem jó, ha idáig fajulnak a dolgok. Remélhetőleg kompromisszumot sikerül kötni és indulhat tovább a gyártás. Azt gondolom, hogy nem elég ez az esemény ahhoz, hogy országos sztrájk alakuljon ki. Jellemzően a bértárgyalások minden munkahelyen külön megegyezések alapján folynak a lehetőségek és a körülmények figyelembe vételével.
– Hogyan érinti a sztrájk a magyar gazdaságot? Lehet ezt számszerűsíteni?
– Ezt nagyon nehéz meghatározni, több tényezős vizsgálatról lenne szó. Az biztos, hogy hosszabb távon nem előnyös a gazdaság szempontjából. Az Audi Hungária országos szinten nagyon magas árbevétellel rendelkezik, ami egyhetes leállás esetén nagyságrendileg 2% bevételkiesést jelent a vállalatnak. Ez a szám már GDP-szinten is érzékelhető érték. Ami még a további hatásokat erősen befolyásolja, ha a külföldi egységek is leállásra kényszerülnek. Természetesen a magyar munkaerő felértékelődése, a munkabér emelkedés pozitívan befolyásolják a gazdasági folyamatokat.
– Az Audi Hungariában motorok is készülnek, melyeket más telephelyeken építenek be. A gyártósorok állnak, így nem készülnek motorok. Hogyan orvosolhatja a VW ezt a kiesést? Ingolstadtban és Pozsonyban már termelési problémát okozott a győri motorok hiánya. Megbénulhat a teljes lánc?
– Valóban láncreakció indulhat, ami béníthatja a külföldi vállalatok működését is. A problémát nehéz orvosolni, mert az itthoni gyártási kapacitást, a sztrájkból adódó kiesést nem lehet előállítani teljes mértékben más vállalatoknál. Jellemzően alacsony készletszintek miatt a gyártás hamar megakadhat. Bízom abban, hogy a megállapodás mihamarabb megszületik és túlórázással a kiesést pótolni tudjuk. Remélem, az autópiacon minden rendben lesz és a megrendelések mennyiségében nem érzékelünk negatív hatásokat.
(https://autopro.hu/gyartok/igy-hat-az-Audi-sztrajk-a-beszallitokra/29124/)

 

Miskolcon és Debrecenben annyi a munkanélküli, mint három nyugati megyében

 

Felborult a Magyarország-térkép, legalábbis ami a munkanélküliségi adatokat illeti. A nyugati határ mentén elvétve találni álláskeresőt, az észak-keleti végeken viszont továbbra sem túl rózsás a helyzet.
December végén 241 898 álláskereső volt Magyarországon. A Napi.hu megrajzolta az álláskeresők területi megoszlási térképeit a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai alapján.
Elöljáróban a cikk megállapítja, hárommal kevesebb a munkanélküli-mentes település (52), mint egy évvel korábban – a hosszabb távú tendencia ennél jóval biztatóbb -, de nőtt azon települések száma, ahol 20 százalékos a munkanélküliség (42).
A részletes adatokból kiderül,
“a Zala megyei Iborfián összesen 6 munkaképes korú ember él, de a borsodi Debrétén is csak 12, közülük mindenkinek van munkája.”
A legnagyobb olyan település, ahol mindenki dolgozik: a 443 lakosú Püski Győr-Moson-Sopron megyéből.
A legrosszabb helyzet
A 20 százalék fölötti munkanélküliséget mutató települések közül Csenyéte teljesít a legrosszabbul – 36,81 százalékkal -, de már csak hat olyan település van idehaza, ahol 30 százaléknál is rosszabb az adat. A legtöbb, 20 százalék feletti mutatóval rendelkező település Baranyában és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, Somogy és Nógrád megyében sem rózsás a helyzet.
“A körülbelül 242 ezer munkanélküli közül 34 ezren borsodiak, csaknem 28 ezren szabolcsiak és 21 ezren hajdúságiak.”
Hogy a térkép mennyire “elbillent”, jól mutatja, hogy a Kisalföldön összesen 3017 álláskereső volt tavaly év végén, ez 0,98 százalékos adat – és csak Debrecenben kétszer annyi munkanélküli volt, mint egész Győr-Moson-Sopron megyében. Továbbá:
“Miskolcon és Debrecenben összeadva körülbelül annyi a munkanélküli, mint Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében együttvéve.”
A megyei jogú városokban egyébként alacsonyabb a százalékos érték, mint az országos átlag.
Budapesten 1,3 százalékos a munkanélküliség, a megyei jogú városok közül csak Sopron, Érd és Győr teljesít jobban.(
A fővárosi kerületek közül Zuglóban a legnagyobb a munkanélküliség,
“az itt élők közül 1,83 százaléknyian keresnek munkát. Az V. kerületben mindössze 114 álláskereső van (0,65 százalék).”
(https://infostart.hu/gazdasag/2019/01/29/harom-nyugati-megyenyi-munkanelkuli-el-miskolcon-es-debrecenben)

 

Jó csapat a munkahelyen: csocsózzon az, akinek nincs adata

 

Nem hiszek az iroda közösségi terében felállított csocsóasztalban. Baj persze még nem volt belőle (már ha nem borult rá valakire), de ha megállunk ennél a jópofaságnál, mert feltételezzük, hogy a kollégáknak ez lesz a vonzó, akkor alaposan melléfoghatunk, és lemaradhatunk a tehetségekért folyó versenyben.
Számos Magyarországon futó toborzási videót elemezve arra a következtetésre jutottunk, hogy azok szinte kivétel nélkül azonos üzeneteket/fogalmakat használnak, kimondják, ami triviális, de ennél többet nem tesznek. Ha pedig mindenki ugyanazt mondja, akkor valójában senki nem mond semmit. Az üresen kongó üzenetek elvesznek a térben.
Márpedig szükségünk van rá, hogy üzeneteinket meghallják, mert a hazai munkaerőpiacon vadászni kell a jó munkaerőre.
Olyan átütő munkáltatói márkát kell felépítenünk, amely egyaránt áthatol a médiazajon és a bizalmatlanság falán.
Abból kell ugyanis kiindulnunk, hogy a vállalatokba vetett bizalom – miként egyébként szinte minden társadalmi szervezetbe, intézménybe, kormányzatba ‒ világszerte megingott. Magyarországon is elég rossz a helyzet, a vállalatok elfogadottsága ugyan sokkal jobb, mint a médiáé vagy a politikusoké, de így is 50% alatt van.
Ez a bizalmi válság nagyon sok frusztráció eredője ‒ mindre nem térhetünk ki. Szempontunkból most az a fontos, hogy a munkáltatóként megfogalmazott ígéreteinket munkavállalóink nap mint nap megtapasztalják-e; hogy egybecsengenek-e a sokszor hangoztatott értékek a mindennapi valósággal. És itt nem valami elvont értékméricskélésről van szó.
Nézz magadba, mielőtt kicsinál a belső terrorista!
Ha egy munkavállaló elégedetlen, senki és semmi nem fogja vissza attól, hogy elégedetlenségének a social media világában keresetlen szavakkal adjon hangot. Lehet, hogy sérelme jogos, de az is, hogy semmiben sincs igaza. Mindegy is, mert minden ellenőrzés, mérlegelés nélkül pillanatokon belül posztolja, és ezzel szinte leállíthatatlan fertőzést indíthat útjára.
A munkahelyüket aktívan utálókat valaki nagyon találóan „belső terroristák”-nak nevezte el. És bármilyen furcsán hangzik is, ők nincsenek kevesen. Világszerte átlagosan a munkavállalók 10-15 százalékát sorolják ebbe a nem túl hízelgő kategóriába, sajnos azonban Magyarország ebben is az élen jár a maga 30 százalékos arányával a Gallup „State of the Workplace” kutatása szerint. De még ha valaki nem is „belső terrorista”, egyszerűen csak nem érzi jól magát ott, ahol van, vagy új munkahelyek szebb ígéretei vonzzák – a médiatérben szinte kezelhetetlen klímát tud kialakítani.
Ebben a szemérmetlenül transzparens világban nyilvánosan meztelenre lehet vetkőztetni a vállalatot. Van persze, akinek ez jól áll – de többnyire nehéz szembesülni azzal, hogy mások hogyan látnak bennünket. Jó tehát, ha néhány kérdést felteszünk magunknak:
Mi a különbség az énképünk és a rólunk alkotott percepció között a munkavállalók körében?
A legfontosabb nyilván az, hogy a legtehetségesebb, legígéretesebb munkavállalók szemében vonzók legyünk. De vajon képesek vagyunk-e tényleg azt nyújtani, amilyen képet magunkról sugárzunk? Végül pedig elég egyediek, eléggé megkülönböztethetők vagyunk-e?
Ezekre a dilemmákra jóval nehezebb választ találni, mint hogy az leegyszerűsíthető lenne egyetlen toborzási stratégiára. Olyan értékajánlatot kell a munkavállalók asztalára tennünk, amelyik egyszerre konzisztens és betartható. Értékajánlatunk pedig akkor válik ilyenné, ha tényeken alapul. Csak a munkavállalóink tényleges véleményének és a többi iparági szereplő helyzetének pontos ismeretében tudunk olyan munkavállalói márkát felépíteni, amely valódi vonzerőként hat majd a megszerezni óhajtott tehetségekre.
Mi kell valójában az elégedettséghez?
Az adatok jelentőségében mindannyian hittünk, amikor összegyűltünk egy asztal köré az Ipsos kutatóival, hogy kitaláljunk egy új mérőeszközt. Valós képet akartunk kapni a munkavállalók érzületeiről. Viták, ötletelések és aprólékos szakmai előkészítés után végül megszületett egy meglepően új megközelítésű kutatási termék. A kutatási módszertan és az adatok elemzése Dr. Geszler Nikolett szenior kutató szakértelmét dicséri. Az első, 18-65 év közötti munkavállalók körében 1000 fős mintán végzett kutatásunk teljes egészében visszaigazolta, amit Margaret Heffernan sztár-vezérigazgató, szervezetfejlesztési szakember egy TED-es beszédében így fogalmazott meg: „A habarcs legalább annyira fontos, mint a téglák”.
Vagyis hiába ültetünk össze egy irodában kiemelkedő tehetségeket, jó munkatársakat és felkészített beosztottakat, ez önmagában még nem válik olajozottan működő, a munkavállalók számára vonzó szervezetté. Kell valami kötőanyag, ami összefogja ezt az egészet, és amelynek definiálása olyannyira nehéz. Önmagában a versenyképes fizetés nem minden, bár nyilván egyetlen alkalmazott esetében sem elhanyagolható körülmény.
Kutatásunkból például világosan kiderült, hogy a vezető személyiségének a szerepe kulcsfontosságú. Azon senki nem csodálkozik, ha egy cégen belül kisebb-nagyobb súrlódások is kialakulnak.
A munkavállalók azonban elsődlegesnek tartják, hogy a vezető tesz-e erőfeszítést a konfliktus feloldására, és mennyire eredményes ebben.
A vezetői hozzáállás tehát meghatározó eleme a munkavállalói elkötelezettségnek: a közvetlen főnökkel kialakított jó kapcsolat 26 százalékkal növeli az elkötelezettséget, míg pusztán az a tény, hogy a főnök igyekszik megoldani a problémákat ‒ tehát még arra sincs feltétlenül szükség, hogy sikerüljön is neki ‒ önmagában 65 százalékkal megnöveli a munkavállalók elkötelezettségét. Ez még annál is fontosabb, mint az, hogy biztonságos, hosszú távú munkalehetőséget kínáljon a cég.
Egy cégen belüli felmérésből éppenséggel az is kiderülhet, hogy a fiatalok csocsót szeretnének a büfébe – főleg, ha éppen ezt a kérdést tesszük fel nekik. A munkavállalói elégedettséghez azonban ennél bizonyosan sokkal többre van szükség. Pontosan tudnunk kell, hogy kik az elégedettek, kik azok, akik adott esetben eltéríthetők, és kik azok, akik szinte biztosan elvándorlók lesznek. Tudnunk kell, hogy miért maradnak, és miért mennének el; hogy mivel tudnánk döntéseiket kedvezően befolyásolni. Mi ebben a kutatáson alapuló, a munkavállalók valós igényeire és értékeire alapozott employer brandingben hiszünk. Van hozzá módszertanunk, és nem félünk használni!
(https://forbes.hu/legyel-jobb/jo-csapat-a-munkahelyen-csocsozzon-az-akinek-nincs-adata/)