2019. 01. 25.

Sajtófigyelő 2019.01.25 péntek

Bezárt a szarvasi kávéfőzőgyár, 400-nál több ember került utcára

 
A kávéfőzők mellett az IKEÁ-nak is gyártottak lámpákat.
Befejezte a termelést az ötvenes évek óta működő Szarvasi Vas-Fémipari Zrt., ezt a cég közölte a Klubrádióval.
A cég súlyos likviditási gondokkal küzdött egyrészt a lámpagyártás piaci környezetének megváltozása miatt, amelyet még a másfél milliád forintos fejlesztésük sem tudott orvosolni.
A zrt. eddig több mint 400 munkavállalójának mondott fel, 60 dolgozót tudtak elhelyezni partnercégeknél.
A cikk szerint a dolgozókkal január 18-án közölték, hogy leáll a termelés a gyárban. A társaság azt közölte, „a vezetőség továbbra is minden erejével azon dolgozik, hogy fennmaradjon a nagy múltú Szarvasi név, folytatódjon a hagyományos termékek gyártása, és munkahelyet biztosítson az elbocsátott dolgozók egy részének.”
(http://propeller.hu/itthon/3397263-bezart-szarvasi-kavefozogyar-400-nal-tobb-ember-kerult?utm_source=hirkereso.hu&utm_medium=referral)

 

Audi-sztrájk: nem fizetik a bért, ötmilliós támogatás érkezett

 

Közösségi gyűjtést kezdeményezett a sztrájkoló audis dolgozókért, az egyebek közt a Bosch Magyarországnál aktív Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete (ÉTMOSz). A szervezet szerint, ha Győrben elbuknak a dolgozók, akkor az ország munkavállalói a teljes kiszolgáltatottság szélére sodródhatnak – tudta meg a napi.hu.
Az Audi Hungária Független Szakszervezete (AHFSZ) bérharca során olyan lépésre szánta el magát, melyre a magyar szakszervezeti mozgalom évszázados történelmében nem nagyon volt példa, a rendszerváltás óta pedig bizonyosan nem – értékel közleményében az ÉTMOSz.
Bérkövetelésük érvényre jutása érdekében a szakszervezet 168 órás általános munkabeszüntetést hirdetett 13 ezer munkavállaló, több mint 8 ezer szakszervezeti tag számára.
Az érdekképviselet szerint a tét óriási, az AHFSz „all-in”-t (mindent egy lapra) mondott, ez a küzdelem azonban nem csak az Audiról és az AHFSz-ről szól. Ez a bérharc a magyar munkavállalók általános érdekérvényesítő képességéről és a tőkeerős, a világ vezető járműgyártója erőfölényének ellensúlyozásáról szól.
Úgy látják:
ha itt elbuknak a munkatársak, akkor az ország munkavállalói a teljes kiszolgáltatottság szélére sodródhatnak.
Egy esetleges sikertelen általános sztrájk visszavetheti az egyébként sem erőtől duzzadó munkavállalói érdekérvényesítésbe vetett hitet.
A sztrájkoló dolgozók jövedelmkiesését a szakszervezetnek kell egy hétre átvállalni, amely majdhogynem lehetetlen feladat.
Az Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete szolidaritásból „AHFSz Sztrjkalap Megerősítő” akciót hirdet a folyamatban lévő egy hetes sztrájk sikere érdekében. Kezdő támogatásként 5 millió forint felajánlásával támogatja a munkabeszüntetést, illetve közösségi pénzgyűjtést kezdeményez. (https://szakszervezetek.hu/dokumentumok/akciok/17017-audi-sztrajk-nem-fizetik-a-bert-otmillios-tamogatas-erkezett)

 

Kiderült: 64 munkatársát küldi el az ELTE

 

Összesen 64 oktató és oktatástámogató munkatársától válik meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) – derült ki az intézmény Népszava megkeresésére küldött tájékoztatásából.
Mint írták, a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Karon történő létszám-racionalizálásról január 22-én születtek meg a közös rektori-kancellári utasítások, az érintett karok vezetésével történt egyeztetések alapján.
„Ezek szerint a Bölcsészettudományi Karon a már korábban elért nyugdíjkorhatárra tekintettel 23 fő, a létszámcsökkentés keretében pedig 11 fő (oktatók és oktatástámogatók) jogviszonya szűnik meg.
A Természettudományi Kar esetében a már elért nyugdíjkorhatárra tekintettel 20 fő, a létszámcsökkentés keretében pedig 10 fő munkaviszonya szűnik meg” – írták.
Hétfőn az Oktatói Hálózat (OHA) jelentette be: a tavaly novemberben napvilágra került pénzügyi válsághelyzet következtében létszámleépítés kezdődött a két említett karon, ahol az oktatók száma 50-70 fővel csökkenhet. Az OHA szerint kapacitáscsökkentés a két kar mérhető oktatási és kutatási teljesítményét tekintve indokolatlan és káros, több tanszék és képzési program felszámolásához vezet. Az ELTE hétfői közleményében konkrétan nem cáfolta az egyetemi oktatókat tömörítő szervezet állításait, ám azt tagadták, hogy „válsághelyzet” lenne a karokon.
„Minden valóságalapot nélkülöz, hogy a bekövetkező létszám-racionalizálás miatt tanszékek vagy képzési programok szűnnének meg. Ezzel szemben a valóság az, hogy az ELTE, és ezen belül a két érintett kar képzési portfóliója folyamatosan bővül” – írták lapunknak küldött válaszukban.
Hangsúlyozták: az egyetem vezetése nem támogat olyan lépéseket, amelyek az oktatás minőségének romlásához vezetnének. Arra a kérdésünkre, ha valóban nincs pénzügyi válsághelyzet, miért kell a két karnak idén 250 millió forintos megtakarítást végrehajtania, úgy feletek: „a megtakarítást és a nyugdíjazásokat, valamint a karok oktatói létszámához viszonyítva csekély számú létszámcsökkentést a Szenátus írta elő, mivel a két kar évek óta évi milliárdos nagyságrendű belső hiányt halmozott fel. Ezt a hiányt más, kiegyensúlyozottan gazdálkodó karok bevételéből kellett keresztfinanszírozni, ez azonban jelenlegi formájában tovább nem tartható fenn.
Az intézkedéseket azért kell még januárban meghozni, hogy költségvetési hatásuk már az idei évben jelentkezhessen a karokon megtakarításként.”
Az OHA szerint az egyetem most azért kényszerül létszámleépítésre, mert a kormány szisztematikusan alulfinanszírozza a felsőoktatást.
„Követeljük a felsőoktatás finanszírozási rendszerének újragondolását – feltétlenül szakértők bevonásával és az érintettekkel történő érdemi egyeztetésekkel” – írták.
Lapunk rákérdezett az ELTE-nél arra is, igaz-e, hogy a létszámleépítés mellett területátengedéssel is csökkenteniük kell a költségeiket, vagyis kiürítenek majd bizonyos irodákat, előadótermeket, amelyeket a kancellária hasznosít majd.
Az egyetem válaszában megerősítette, a két karnak az általuk használt területből kell – a feladatok átszervezésével és átgondoltabb területgazdálkodással – leadni egy meghatározott részt, melyeket más, elsősorban egyetemen belüli szervezeti egységek hasznosíthatnak a jövőben. Mint közölték, az átadásra kerülő területekkel kapcsolatos tárgyalások és egyeztetések jelen pillanatban is zajlanak, a gyakorlati lépésekre az oktatási időszak zárása után kerülhet sor.
(https://szakszervezetek.hu/hirek/17014-kiderult-64-munkatarsat-kuldi-el-az-elte)

 

Figyelmeztetnek: országos sztrájk nem jöhet létre, mert jogellenes

 

Stratégiai és taktikai hiba volt az országos sztrájk meghirdetése a rabszolgatörvény elfogadása miatt a szakszervezeti vezetők részéről- vélekedett Böcskei Balázs az ATV Start műsorában.
A politológus szerint a szakszervezeti vezetők úgy viselkedtek, mint az ellenzék vezetői, kicsit megrészegültek a média fényében. Említette, hogy a túlóratörvény rabszolgatörvénynek hívása inkább csak politikai gondolkozást jelez, így terjedt el a közhasználatban. Tehát az úgynevezett rabszolgatörvény alkalmazása elleni tiltakozás a sztrájkjog tükrében nem lehetséges, ugyanis a kollektív szerződéseket nem módosították 2019 január 1-én, vagyis nem élesedtek a rabszolgatörvényből fakadó túlóráztatás lehetőségei a munkáltatónak, így a hatályban levő kollektív szerződés ellen tüntetni jogellenes, magyarázta a politológus. Amúgy sem a szakszervezetektől kell várni az Orbán-rezsim megdöntését, tette hozzá.
A munkavállalók nem is akartak tüntetni, folytatta, tehát a szakszervezeti vezetők úgy hirdettek sztrájkot, hogy nem volt sztrájkhangulat. Elhangzott, hogy most mindenki az Audi gyárában zajló megmozdulásokra hivatkozik, de annak semmi köze a túlóratörvényhez. Ott évek óta bérfeszültség van, emiatt van tüntetés, hangzott el. Böcskei beszélt arról is, hogy a 200 helyre meghirdetett sztrájkból csak 58 helyen volt megmozdulás. Szerinte a szakszervezeti vezetők eredménytelenül mozgósítottak, vagyis előre mentek úgy, hogy mögöttük nem volt hadtest, fogalmazott.
Említette, hogy februárra is meghirdettek egy nagyobb megmozdulást, de tud arról, hogy némelyek már tárgyalnak a kormánnyal. A törvény alapján, ha nem módosítják a kollektív szerződéseket, akkor országos sztrájk nem jöhet létre, mert jogellenes, folytatta. Úgy látja, hogy nem is a munkavállalók demonstráltak, közölte. A kérdésre, hogy hova lett a többezres tömeg, Böcskei úgy reagált: “kérdés, hogy kiket láttunk az utcán tüntetni, mert ha az antiorbánista, pártos identitású tiltakozókat láttuk, akkor a többezres tömeg nem tűnt el, hanem ott sem volt”.
(http://www.atv.hu/belfold/20190124-figyelmeztetnek-orszagos-sztrajk-nem-johet-letre-mert-jogellenes/hirkereso)

 

11 ezer milliárd forintot nyert Magyarország az uniós belépéssel

 

A közösségi források legalább 150 ezer új munkahelyet teremtettek.
Az EU-csatlakozás óta 2017-ig Magyarország több mint 11 ezer milliárd forinttal nagyobb összeget kapott uniós támogatásként, mint amennyit befizetett a közösségnek – mondta a Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője.
Zupkó Gábor a képviselet csütörtöki közleménye szerint a Magyarország EU-csatlakozásának 15. évfordulóján rendezett sajtóeseményen kiemelte, hogy a tagság kezdete óta 200 ezer projekt és projektgazda kapott uniós támogatást. A közösségi források – mint mondta – legalább 150 ezer új munkahelyet teremtettek és 170 ezernél több ember szakmai képzését biztosították, az Erasmus és Erasmus+ programokban pedig több mint 200 ezren vehettek részt.
Az uniós források erősítik a magyar gazdaságot és versenyképességet, hozzájárulnak a fogyasztás, a beruházás és a foglalkoztatás bővüléséhez, a vállalkozói kedv javulásához – hangsúlyozta  Zupkó Gábor. Hozzátette, hogy a támogatásokból a közlekedési és infrastrukturális beruházásokon kívül egyebek közt kulturális tevékenységgel foglalkozó cégek, hátrányos helyzetűeket foglalkoztató és képző szociális társaságok, startup vállalkozások is részesülnek.
(https://mfor.hu/cikkek/makro/11-ezer-milliard-forintot-nyert-magyarorszag-az-unios-belepessel.html)

 

A munkaidőről dönt az EU – pofont kaphat a rabszolgatörvény is

 
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa megállapodásra jutott az Európai Bizottság által előterjesztett, a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséről szóló új irányelvjavaslatról – írja az MTI.
Az uniós parlament és a tanács közös csütörtöki tájékoztatása szerint az új szabályoknak köszönhetően a dolgozó nők és férfiak egyenlően kivehetik majd részüket a gyermekek és a rokonok gondozásával kapcsolatos teendőkből.
A megállapodás szerint az apa gyermeke születésekor legalább 10 munkanapos apasági szabadságot kaphat, amely időre a táppénznek megfelelő díjazás jár. A megállapodás rögzíti továbbá, hogy az eltartott hozzátartozókat gondozó munkavállalók évente legalább öt munkanapos gondozói szabadságot kaphatnak.
Az új szabályok emellett megerősítik valamennyi szülő és eltartott hozzátartozókat gondozó jogát arra, hogy rugalmas munkafeltételeket kérelmezzenek munkáltatójuktól.
A munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelv számos új vagy magasabb szintű követelményt határoz meg a szülői, apasági és gondozói szabadságra, valamint a rugalmas munkafeltételek kérelmezésének jogára vonatkozóan. Figyelembe veszi a kis- és középvállalkozások igényeit, és biztosítja, hogy az új szabályok ne érintsék aránytalanul őket.
Az irányelvet szakpolitikai és finanszírozási intézkedések egészítik ki, támogatva a tagállamokat az elbocsátás elleni védelemre vonatkozó hatályos jogszabályok végrehajtásában, hivatalos gondozási szolgáltatások kialakításában, valamint a második keresőket a munkavállalástól visszatartó gazdasági tényezők kezelésében.
A létrejött megállapodást ezt követően az Európai Parlamentnek és az uniós tanácsnak hivatalosan is el kell fogadnia.
(https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/a-munkaidorol-dont-az-eu—pofon-kaphat-a-rabszolgatorveny-is.677468.html)