2018. 10. 30.

Sajtófigyelő 2018. október 30 kedd

A bérfejlesztés mellett lakhatási segítséget is adnak a szakdolgozóknak

 

Bérfejlesztés nemcsak az orvosoknál valósul majd meg, hanem a szakdolgozóknál is – mondta Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára a Karc FM rádiónak. Rétvári Bence parlamenti államtitkár pedig arról beszélt egy konferencián, hogy a kormány célja az állami és a magánegészségügyi rendszer minél egyértelműbb szétválasztása, ami nem lesz konfliktusmentes.
“Folyik a párbeszéd egy új bérfejlesztésről az egészségügyben, de ez a fizetések emelése mellett a béren kívüli juttatásokat is érinti majd”
– jelentette be Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára a Karc FM-ben.
A rádió Álláspont című műsorában az államtitkár kifejtette: a bérfejlesztés nemcsak az orvosoknál valósul majd meg, hanem a szakdolgozóknál is. ­Utóbbiak esetében a lakhatást is szeretnék segíteni valamilyen formában,
“a cél az, hogy az egészségügyi alkalmazottak a munkahelyükhöz közel, elfogadható áron és jó körülmények között lakhassanak.”
Mivel sok olyan nő dolgozik az egészségügyi intézményekben, akinek egy vagy több gyermeke van, segíteni kívánnak a gyermekek elhelyezésében is. Olyan óvodák, esetleg bölcsődék kialakítását tervezik, amelyek a kórházakhoz tartoznak, hogy a női alkalmazottak nyugodtabban dolgozhassanak majd – mondta Horváth Ildikó.
Az államtitkár fontosnak nevezte azt is, hogy egyszerűsítsék az orvos-beteg kapcsolatot, bizonyos esetekben lerövidítsék a várakozási időt az intézményekben. Rámutatott: naponta átlagosan nyolcszázezer receptet kell felírni, ezen a helyzeten javíthat az e-recept-rendszer kiterjesztése és az is, ha az orvos az állandó gyógyszerek esetén soron kívül intézkedhet.
Hor­váth Ildikó beszélt arról is, hogy a felújított, illetve újonnan épülő fővárosi centrumkórházak öt, legfeljebb hét év múlva elkezdhetik a működésüket, vagyis fogadhatnak majd betegeket a kormány tervei szerint. Ahhoz viszont, hogy kiszámítható és biztonságos legyen az intézmények fenntartása, egy részletes elemzést követően egymáshoz kell igazítani a különböző finanszírozási elemeket az egészségügyben.
“A kormány célja az állami és a magánegészségügyi rendszer minél egyértelműbb szétválasztása”
– jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériu­mának (parlamenti államtitkára szombaton a dr. Batthyány László Orvoskör Közhasznú Egyesület konferenciáján.
Rétvári Bence megnyitóbeszédében úgy fogalmazott, a két ellátási típus szétválasztása az egyik legkonfliktusosabb terület lesz a következő időszakban.
(https://szakszervezetek.hu/hirek/15835-a-berfejlesztes-mellett-lakhatasi-segitseget-is-adnak-a-szakdolgozoknak)

 

Munkaerő-kölcsönző bűnszervezetet számolt fel a NAV

 

A vagyonvédelemben munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó bűnszervezetet számoltak fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-dunántúli nyomozói: a szervezet több mint egymilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek – közölte a NAV Dél-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint a szervezet irányítói olyan – főként Tolna és Pest megyében tevékenykedő – céghálózatot hoztak létre, amely alvállalkozói munkaerő-kölcsönző gazdasági társaságokból állt. A láncolat tetején lévő négy cég fővállalkozóként vagyonvédelmi és őrzésbiztonsági munkát vállalt szabályos alvállalkozói szerződések alapján. A feladatok elvégzéséhez a láncolat további cégeitől kölcsönöztek munkaerőt, és a megbízást közvetítő cégeken keresztül átszámlázták nekik. Az őrzés-védelmet ténylegesen végző munkavállalók úgynevezett „bukó cégekhez” voltak bejelentve alkalmazottként, amelyek nem fizettek utánuk járulékokat.
A munkaerőt kölcsönbe adó 20 társaság strómanok nevére, székhelyszolgáltatókhoz bejegyzett cég volt, amelyeket a háttérből a bűnszervezet vezetője és segítői irányítottak. Az adó- és járulékfizetés elkerülésével 1,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek – írták. A rajtaütés napján a NAV dél-dunántúli pénzügyi nyomozói, pénzügyőrei adórevizorokkal és informatikusokkal négy megyében, harminchárom helyszínen dolgoztak. A szervezet fő irányítójával szemben kommandósokat is bevetettek, mert az előzetes információk szerint lakóhelyén tíz – szabályosan bejelentett – vadász- és egyéb lőfegyvert tartott. Vele együtt tizenöt gyanúsítottat állítottak elő, közülük hét embert őrizetbe vettek.
A bíróság három gyanúsított letartóztatását és egy bűnügyi felügyeletét rendelte el. Az igazgatóság közölte: a kár mintegy 60 százalékának megtérülését biztosító vagyoni érték megközelíti a 700 millió forintot. A nyomozók kezdeményezték ingatlanok, gépjárművek, bankszámlán vezetett összegek, valamint a láncolatban szereplő cégek üzletrészeinek zár alá vételét, illetve lefoglalását. Emellett 47 millió forint készpénzt, 11 millió forint értékűre becsült festményt és egyéb értékes ingóságokat – ékszert, órát, érmét – is lefoglaltak.
(https://gondola.hu/hirek/230320-Munkaero-kolcsonzo_bunszervezetet_szamolt_fel_a_NAV.html)

 

Munkanap-áthelyezések: Egy újabb hosszú hétvége előtt állunk

 

Egy újabb hosszú hétvége küszöbén állunk
Hosszú hétvégék, szombati munkanapok és munkanap-áthelyezések 2018-ban.
Hosszú hétvége és munkanap-áthelyezés novemberben

2018. november 1. mindenszentek, munkaszüneti nap.
Négynapos hosszú hétvége közeleg. November 1-je (csütörtök) munkaszüneti nap, november 2. (péntek) pihenőnap plusz a hétvége, és így jön ki a négy nap.
A november 2-i pénteki pihenőnapért cserébe, a következő szombat munkanap lesz. November 10-én a november 2-i pihenőnapot kell majd ledolgozni és az iskolákban is tanítás lesz ekkor.

Munkanap-áthelyezések decemberben 
A következő hosszú hétvége karácsonykor lesz, és ötnapos. 2018. december 22. szombat, december 23. vasárnap. December 24. pihenőnap. A december 24-i pihenőnapot december 1-jén, szombaton kell majd ledolgozni. December 25-26. (kedd-szerda) karácsonnyal együtt jön ki az öt nap.
Lesz még munkanap-áthelyezés és pihenőnap decemberben:
A december 31-i pihenőnapot 2018. december 15-én szombaton kell majd ledolgozni.
Ekkor négynapos hosszú hétvégénk lesz.
Így jön ki: december 29. szombat, december 30. vasárnap, december 31. hétfő (pihenőnap) és 2019. január 1. kedd.
Ledolgozandó napok 2018-ban, azaz ezeken a szombatokon munkanap lesz:
november 10., szombat    munkanap
november 2., péntek    pihenőnap
december 1., szombat    munkanap
december 24., hétfő    pihenőnap
december 15., szombat    munkanap
december 31., hétfő    pihenőnap
(https://www.alon.hu/orszagos-hirek/2018/10/hosszu-hetvegek-szombati-munkanapok-ledolgozando-napok-es-munkanap-athelyezesek-2018-ban)

 

Ezt minden HR-esnek tudni kell

 

Az irodai dolgozók számára kiemelt jelentőséggel bír a munkakörnyezet minősége. Olyan körülmények között dolgoznak, esznek, tárgyalnak, amely komfortos, barátságos és ergonomikus. Az ilyen munkahelyeken nemcsak a hangulat jobb, a termelékenység is magasabb.
Jutalmazó, hatékonyságnövelő és csapatépítő hatású – mondják értői, felesleges, drága, úri huncutság – vélik a munkakörnyezet tervezés ellenzői. Tény, hogy hazánkban még vita folyik arról, hogy mennyire befolyásolja a hatékony munkát, a munkaerő megtartását egy kellemes, ergonomikus, a cég igényeire szabott iroda/munkakörnyezet; addig Nyugat-Európában, a cégek többségének nem kérdés ez az összefüggés. Ezt erősíti az OFFISEVEN 2017-es felmérése is, amely a hazai munkavállalók preferenciáit összegezte.
Tech cégek az elsők, akik felismerték a megfelelő iroda toborzásban és a munkaerő megtartásában játszott szerepének kiemelt fontosságát, egy olyan területen, ahol a szakképzett munkaerőért nemcsak a hazai versenytársakkal, hanem nemzetközi nagyvállalatokkal is meg kell küzdeni, egy jól használható, a munkavállalói igényekre szabott iroda komoly fegyvertény lehet.
Ezt ismerte fel a MOHAnet, amely az OFFISEVEN irányításával alakította ki kellemes munkakörnyezettel rendelkező irodáját. A cég vezetője saját bevallása szerint nem értett a tervezéshez, de azt első pillanattól kezdve tudta, mit nem akarnak: egyterű hodályt, ahol 20-25 ember zajong egyszerre.
A munkatársakat azzal is premizálták, hogy saját igényeik szerint alakíthatták ki új munkahelyüket. A tervezők pedig szinte minden egyes dolgozóval egyeztettek arról, mi fontos számára és mi az, amit elfogadhatónak érez. Meglepő például, hogy szinte minden irodában háttal ülnek a dolgozók az ablaknak, ami ergonómiai szempontból nem éppen előnyös.
Az eredmény két látványterv lett, amiből a cég munkatársai közösen választották ki a nekik jobban tetszőt. Kisebb-nagyobb változásokkal ez valósult meg.
19 irodát újítottak fel, a folyosó dekorációja pedig önálló design elemmé vált. “Út a jövőbe” – csak így emlegetik a világító „dimenzió kapukkal” elválasztott, a cég termékeinek graffiti festményeivel díszített folyosót. Azért is fontos a közlekedő rész, mert ennél a cégnél az irodák ajtajai szinte mindig nyitva vannak. A kommunikáció ugyanis nagyon fontos számukra. Open office-t nem szerettek volna, határozottan elutasították és a cég vezetői sem erőltették, így
a kommunikáció új terepe a közösségi tér, ami a konyhával egybe nyitott étkező és pihenő is egyben.
Összességében 20 százalékkal kevesebb berendezési tárgy került be az átalakított irodai terekbe, mint amennyi a felújítás előtt volt. A jól átgondolt irodák egyik előnye, hogy a megtervezett folyamatok rámutatnak a felesleges tárgyakra és kihasználatlan terekre.
Összefoglalva tehát, nem túlzó költségvetésből is lehetséges iroda átalakítást végezni, új tereket kialakítani, ami jobban illeszkedik a munkafolyamatokhoz és a dolgozók igényeihez is. HR szempontból duplán hasznos, hiszen a dolgozók egyfelől kellemesebb körülményeket kaptak, azzal, hogy belefolyhattak a tervezésbe, sokkal inkább sajátjuknak érzik az irodájukat; másfelől pedig a munkakörükre optimalizált megoldásokkal, hatékonyabban végezhetik munkájukat.
(https://piacesprofit.hu/kkv_cegblog/ezt-minden-hr-esnek-tudni-kell/)

 

A magyarok túlnyomó többsége betegen is bejár a munkahelyére

 

Feltűnően keveset törődünk az egészségünkkel, nem véletlen, hogy honfitársaink 17 százaléka attól tart, nem fogja megérni a nyugdíjaskort.
Ellentmondásos eredményeket hozott a K&H felmérése, amely a magyarok jelenlegi és jövőbeli egészségügyi állapotát is vizsgálta – írja a Világgazdaság. Míg a 30–59 évesek 44 százaléka úgy gondolja, hogy nyugdíjasként sokkal kevesebb egészségügyi problémája lesz, mint az átlagnak, a megkérdezettek 14 százaléka teljesen biztos benne, 17 százalékuk pedig valószínűnek tartja, hogy meg sem éri a nyugdíjas kort.
A férfiak, a harmincasok és a falvakban élők különösen pesszimisták. A válaszadók 17 százaléka mondta azt, hogy rossz egészségügyi állapota miatt szinte biztosan kórházba kerül idős korára, és ugyanennyien gondolják azt, hogy elkerülhetetlen lesz az otthoni ápolás a nyugdíjas éveik során. Valamivel kevesebben, a megkérdezettek 15 százaléka tartja reálisnak, hogy az egészsége miatt idősotthonban kell töltenie nyugdíjas éveit.
A megkérdezettek a jelenlegi egészségügyi helyzetükről is nyilatkoztak: 90 százalékuk eddig megúszta komolyabb baleset nélkül, 78 százalékuknak pedig még komolyabb betegsége sem volt. A jó egészségért azonban kevesen tesznek: tízből hét ember betegen is bejár dolgozni, bár ebben a kérdéskörben megfigyelhetők regionális eltérések. A Kelet-Magyarországon élők közel 80 százaléka megy dolgozni a betegsége ellenére, a központi – Budapestet is magában foglaló – térségben azonban ennél kevesebben (66 százalék) tesznek így.
A többség ráadásul betegen sem feltétlenül fordul szakemberhez, a válaszadók 70 százaléka azt mondta, nem szívesen megy orvoshoz, inkább otthon kúrálja magát. Szűrővizsgálatokra is csak 55 százalék – és inkább a nők – járnak rendszeresen. Az idősebbek komolyabban veszik a megelőzést: az 50-es korosztály kétharmada, a fiatalabbaknak kevesebb, mint fele fordul meg rendszeresen szűrővizsgálatokon.
Tízből hatan állították azt, hogy legalább napi 7-8 órát tudnak aludni. Hetente a válaszadók kevesebb, mint fele sportol rendszeresen. Leginkább a harmincasok szakítanak időt a sportra, legkevésbé pedig a falvakban élőknek jut idejük a testmozgásra.
(https://www.nlcafe.hu/egeszseg/20181029/a-magyarok-tulnyomo-tobbsege-betegen-is-bejar-a-munkahelyere/)

 

Ha nem égsz, kiégsz! Egy fontos kérdés, amit fel kell tenned magadnak

 

Csak egy kérdést kell megválaszolnod magadnak, és talán máris elkerülted a munkahelyi kiégést.
Képzeljétek magatokat a helyembe, ülök egy belvárosi menő co-working helyen az indián nyár napos napjainak egyikén. Körülöttem 10-12 ember, kedves arcok, okosak, kicsit cinikusak. Érezhetőek a kiégés jelei közülük azokon, akik már jó pár éve ott dolgoznak.
Mesélnek a munkájukról. Elmondják, hogy számokat kell nekik behozni. Ezt el tudjátok képzelni. Vannak a számok, kint, és be kell hozni őket. Ez az ő munkájuk tehát. Hozni-vinni a “számokat”.
Mit is jelent a kiégés?
Talán azt, hogy már nem találják meg azt a munkájukban, amit régen megtaláltak? Nem látják már a magasabb értelmét a melójuknak.
Tekintve, hogy ők egy nemzetközi tulajdonú, itthon piacvezető vállalat értékesítési osztályának vezetői, felvetem nekik, hogy volna itt egy szereplő, akiről eddig nem esett szó.
A vevő! A digitális termékek, amiket ők árulnak, a vevőik életét teszik jobbá és egyszerűbbé. Tényleg.
Magyarán rámutattam, hogy volna itt egy ún. purpose. Egy magasabb rendű cél. Egy küldetés. Emberek életét, munkáját ténylegesen jobbá, egyszerűbbé tenni… és ezt ők már csinálják. Évek óta! Csak valahogy ez nincs fókuszban. Mintha vakfolt lenne.
Körbejárjuk a nap folyamán a purpose, a küldetés, a magasabb rendű cél kérdéskörét olyan gyakorlatokkal, amikről a végén hálával nyilatkoznak. Segítek nekik önmagukat és egymást új színben megismerni és értékelni, egymásért és a munkájukért hálásnak lenni. Sőt, a nap végére átverekedjük magunkat a másik oldalra, és megfogalmazzuk a küldetésüket!
Ahogy haladt előre a nap, megfigyeltem, hogy egyre többen közülük kezdték megérezni, meglátni, hogy talán tényleg van összefüggés:
Ha elvész, vagy talán sosem lett megfogalmazva a küldetés, akkor könnyen jöhet a kiégés.
A számok elgurítanak pár évig, de ha nem égsz, kiégsz!  Te miért égsz? Mi lobbant lángra? Megfogalmaztad már magadnak a saját Személyes Küldetésed? Lehet, hogy még nem. Vagy gondolkodtál már ezen, vagy nem. Van viszont egy izgalmas felvetésem számodra:
Ha még nem, akkor mi hajt?
Ha még nem fogalmaztad meg a küldetésed, akkor is hajt valami. Emberként fontos számunkra egy magasabb rendű cél, ha nincs, akkor helyettesítjük valamivel. Úgy vélem: érdemes átgondolni, hogy megfogalmazott, kimondott küldetés helyett mi az az implicit, ki nem mondott küldetés, program, pálya, ami visz előre? Mik ennek az elemei? Családi tradíció? Gyerekkorból jövő hiedelmek? Korai ifjúkori elhatározások? Érdemes néha tartani egy küldetés-önauditot: merre is megyek?
(https://forbes.hu/legyel-jobb/kieges-munka-karafiath/)