2018. 10. 25.

Sajtófigyelő 2018.október 25. csütörtök

 

 

Meglepő, milyen sokan nézhetnek új munkahely után az LTP kivéreztetésével

 

Immár egy hete nem köthetünk állami támogatással lakástakarékpénztári szerződést, amely bár nem érinti a volt ügyfeleket, mégis rengetegen esnek el – a mai alacsony kamatkörnyezetben – a kiemelt megtakarítási lehetőségtől. A lakástakarékok megszüntetéséről és várható hatásairól mi is írtunk, kevesen beszélnek viszont az érintettek egy másik csoportjáról, az üzletkötőkről, akiknek immár húsz éve jelentett megélhetést ez a nagyon népszerű konstrukció – olvasható a Pénzcentrumon.
A lakástakarékpénztári megtakarítások kiemelten népszerűek voltak a lakosság körében, a szerződéskötések magas számának alakulásában pedig nagy szerepe volt az ügynököknek. 2017-ben összesen 56 746 darab lakástakarékpénztári szerződéskötés történt független közvetítőkön keresztül, amely a 446,1 milliárdos összes hitelkihelyezésnek több mint a fele, 247,6 milliárd forint az MNB adatai szerint. Azaz csak a közvetítőkön keresztül kötött lakástakarékpénztári szerződések összege egyedül meghaladta az ügynökök által kihelyezett összes hitelösszeg felét. A jelentés szerint
2017-ben összesen 9926 fő foglalkozott pénzügyi értékesítéssel, ami azt jelentheti, hogy a lakástakarékpénztári megtakarítások visszaesésével több ezer ember megélhetése kerül veszélybe.
Noha maga a lakástakarékpénztári megtakarítási forma megmarad,
az állami támogatás megszűnése miatt borítékolhatóan alacsonyabb lesz az érdeklődés.
Aki tehette, az utolsó nap még megkötötte a szerződést – ennek köszönhetően pedig az ügynökök is átlagon felüli jövedelemhez jutottak. Hosszú távú megélhetésük azonban kérdésessé vált. Különösen igaz ez azon ügynökök esetén, akik nem valamely nagyobb, kiterjedtebb kínálattal rendelkező bankok munkatársai voltak – esetükben az átképzés megfelelő megoldás lehet -, hanem olyan pénzintézeteké, amelyek forgalmában a lakástakarék rendkívüli jelentőségű volt.
Annyi bizonyos, hogy
azok a közvetítők, akik kizárólag a lakástakarékpénztári szerződésekből éltek, vagy pályaelhagyásra kényszerülnek, vagy más pénzügyi konstrukcióra kell alapozniuk tevékenységüket.
A reálbérek növekedése miatt a növekvő megtakarítási hajlandóság ugyanakkor bizakodásra adhat okot a tanácsadók számára, az egymással éles versenyt folytató pénzintézetek ugyanis minden bizonnyal örömmel fogadják a nagy tapasztalattal rendelkező munkaerőt – hiszen ebben a szakmában nagyon fontos az illető tapasztalata és a kiterjedt a kapcsolatrendszere. Mi is találtunk néhány hirdetést, ahol celzottan az eddig lakástakarékpénztári üzletkötéssel foglalkozó munkatársakat keresnek.
Azoknak sem kell kétségbe esni ugyanakkor, akik szakmájuk feladására kényszerülnek. Bár a lakástakarék szerződések remek többletkereseti lehetőséget jelentettek a foglalkozásukat másodállásban űző közvetítőknek, őket – főállásuk miatt – nem veszélyezteti egzisztenciális ellehetetlenülés.
Nehezebb helyzetben vannak, akik a szerződéskötést teljes munkaidőben végezték, és nem tudnak tovább dolgozni a közvetítés területén.
Esetükben szerencsés körülménynek tekinthető, hogy a gazdaságban betöltetlen álláshelyek zöme várja a munkaerőpiacon megjelenő új munkavállalókat – így aztán a lakástakarékpénztárak beszántása várhatóan nem okozza majd tömegek egzisztenciális megsemmisülését.
(https://szakszervezetek.hu/hirek/15793-meglepo-milyen-sokan-nezhetnek-uj-munkahely-utan-az-ltp-kivereztetesevel)

 

 

Nagy változás jön a magyar munkahelyeken jövőre

 

A digitalizációról és a HR-szakma kihívásairól is szó volt a Napi.hu HR-vezetők Országos Konferenciája 2018 konferenciáján – írja a napi.hu.
A digitális hr-nek a gyakorlatban három fókusza van: az ember, a munkafolyamat és a platform. Ebből is leginkább az ember (45 százalék) van a központban, hiszen az ő igényeit kell kielégíteni, de ugyanennyire fontos a munkafolyamat (45 százalék) maga, így a technológia (10 százalék) csak a kisebb részét jelenti a folyamatnak – mondta a Napi.hu HR-vezetők Országos Konferenciája 2018 elnevezésű konferenciáján Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke.
A digitalizációt nem szabad muszájként felfogni, hanem úgy közelítsünk hozzá, hogy ezzel értéket fogunk teremteni – adott egy tanácsot az elnök, aki szerint amennyiben létrejön egy jól működő digitális hr-stratégia, úgy rengeteg adminisztrációs terhet meg lehet spórolni.
Mitől jó tehát a digitális hr? Felhasználóbarát, ami például munkavállalói élményt ad, költségcsökkentő tényező, értékes adatforrásokat és rugalmas menedzselést ad, illetve nem utolsósorban sokkal könnyebb lesz optimalizálni nemcsak a hr, hanem a vállalat életét is.
Fontos még a skálázhatóság is, hiszen így derülhet ki, hogy ki a jó munkavállaló, ki a jó vezető.
Éppen ezért Csaposs szerint a digitális hr nemcsak az üzletnek és a munkavállalónak jó, legalább olyan fontos a cég életében, mint például a kereskedelem, hiszen kevesebb költség által magasabb értéket tudunk ezáltal teremteni.
Ez már nem a jövő
A technológia ma már a vállalkozások rendelkezésére áll, hiszen a hr minden területén számtalan innovációval találkozhattunk az elmúlt időszakban. Ilyen a mesterséges intelligencia (AI) is – mondta Szertics Gergely, az AI Partners ügyvezető igazgatója.
Ma már lehetőség van arra például, ha valaki videóinterjúval jelentkezik egy állásra, akkor azt sok szempont szerint elemezni tudjuk, majd ezeket az adatokat össze lehet vetni a legjobban bevált dolgozókkal. A Hilton például már használja ezt a rendszert és jelentősen csökkenteni tudták vele a kiválasztással járó kellemetlenségeket – mondta Szertics.
A mesterséges intelligencia a hálózatelemzésnél is jól jöhet. Egy szociális kapcsolatokat felmérő kutatásnál például sokkal jobban lehet látni, hogy kik azok a dolgozók, akiknél érdemes elhinteni az információkat, hiszen sok kollégával vannak kapcsolatban, illetve kik azok akik vélhetően távoznak nemsokára – ők ugyanis jellemzően kevesebb interakcióval rendelkeznek.
Középpontban az egészségügy
A beteg munkavállaló kétség kívül rengeteg pénzbe kerül a cégnek, ezért a munkavállaló egészség versenyképességnövelő tényező is. Amennyiben a dolgozó nem teljesen egészségesen megy be dolgozni, úgy a teljesítménye is csökken, ami a vállalatra is hatással van – mondta Kiss András, a Budai Egészségközpont marketing és értékesítési igazgatója, aki szerint egy cégnek érdemes végiggondolnia, hogy milyen típusú veszélyek fenyegetik a dolgozókat.
“Sokan meglepődnének, hogy akár egy irodában is mennyi veszély fenyegeti a dolgozókat. És akkor még nem beszéltünk a pszichoszociális kockázatokról, a stresszről és a fokozott pszichés terhelésről” – hangsúlyozta Kiss.
A menedzserek egészségügyi vizsgálatai során kiderült, hogy a szem betegségeivel találkoznak a leggyakrabban az orvosok, de kiemelt helyen van az emésztőrendszeri, illetve a csont- és izomrendszeri betegségek, ahogy a szív és az erek betegségei is egyre nagyobb kihívást jelentenek. Ez utóbbi azért is fontos, mert egy ilyen betegség kialakulása a KSH adatai szerint akár 40 napnyi kiesést is jelenthet a cégnek.
A jövőbeli változásokkal kapcsolatban elmondta, hogy az egészségbiztosítás adómentessége valószínűleg meg fog szűnni a jövőben, akár már januártól, de például az egészségpénztárakon keresztül még mindig kedvezőbb lesz ezt nyújtani a munkavállalónak, mint a munkabért.
Átalakuló cafeteria
Az új adóváltozások után is van élet a cafeteria-piacon – indította előadását Hegedüs Sándor, az RSM Hungary Zrt. adóüzletágának vezetője, majd arról beszélt, hogy
100 forint adómentes juttatás után 181,95 forint bérköltséget fizetett a munkáltató, 134,5 forintot, ha béren kívüli juttatásról volt szó és 140,71 forintot, ha egyes meghatározott juttatásokról beszélünk.
A jövő évi változásokkal kapcsolatban elmondta, hogy
jelentősen csökkenni fognak a cafeteria-támogatás lehetőségei.
A legnépszerűbb vélhetően a SZÉP-kártya marad, hiszen például a bölcsődei, óvodai szolgáltatásokra nyújtott támogatás nem mindenkit érint, ahogy az üdülési szolgáltatás és a csekély értékű ajándék sem sokakat ér el. A munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) is egy lehetőség a cégek számára, ezzel már több magyar cég él – mondta Hegedűs, aki szerint ennek a módnak az adózása nagyon kedvező, ám az adminisztráció igen bonyolult.
Az biztos, hogy a cafeteria-rendszer kidolgozása sokkal nehezebb mint eddig, hiszen kevesebb rutinmegoldás áll rendelkezésre
– emelte ki az RSM Hungary Zrt. adóüzletágának vezetője, aki szerint érdemes figyelembe venni többek közt a helyi sajátosságokat is.
Gondok a munkaerőpiacon
2020-ra valószínűleg telítődni fog a munkaerőpiac Magyarországon, de
lesz továbbra is 2-300 ezer betöltetlen munkahely, mert nem találkozik a kereslet a kínálattal
– mondta Bauer Dávid, a Mol Magyarország HR-igazgatója.
Szerinte gyakori probléma, hogy az álláshirdetések nem egyértelműek: bruttó vagy nettó bér “Nagyon nem mindegy, mégis sokszor nem derül ki a hirdetésből. Amit a hr-es éppen ezért megtehet, hogy pontosabban kommunikál.”
Bauer szerint legalább ennyire fontos a belső és külső egyensúly. “Egy cég azt hirdette, hogy minden új belépő 500 euró bónuszt kap. A vége több hónapos sztrájk lett. Ez is mutatja, hogy ugyanúgy kell figyelni a belső és külső munkavállalókra is” – emelte ki a Mol Magyarország HR-igazgatója.
(https://szakszervezetek.hu/hirek/15784-nagy-valtozas-jon-a-magyar-munkahelyeken-jovore)

 

Íme, az időrabló munkahelyi szokások

 

Életünk során átszámítva körülbelül 10,5 évet töltünk munkával, azonban az időnk maximum 60 százalékát használjuk ki produktívan. Ez azt is jelenti, hogy az öt munkanapból mindössze három telik igazán hasznosan.
Íme, azon tevékenységek listája, amelyek túl sok időt visznek el feleslegesen a munkahelyen, és néhány tipp, hogy mit tehetünk ellenük.
E-mailezés és facebookozás
Az irodai dolgozók naponta átlagosan 200 e-mailt kapnak és tizenötször ellenőrzik a postaládájukat, ezáltal mintegy 2,5 órát töltenek a leveleik elolvasásával és megválaszolásával. A postafiók gyakori frissítése, akárcsak a multitasking, visszaveti a hatékonyságot.
A Samsung európai országokat vizsgáló kutatásából az is kiderül, hogy napi szinten átlagosan 1,6 órát használjuk magáncélra a céges mobiltelefonunkat, a nyolcórás munkaidő alatt például nagyjából 32 percet szörfölünk a közösségi oldalainkon.
Az emberek mindössze 2,5 százaléka tud valóban hatékonyabban dolgozni, ha a figyelme több feladat között oszlik meg. Így a könnyebb elintéznivalók esetén 8, míg az összetettebb feladatok esetén akár 25 percre is szükségünk lehet ahhoz, hogy ugyanolyan hatékonyan végezzük a munkánkat, ahol abbahagytuk. Éppen ezért nem célszerű megszakítani a teendők elvégzését, hanem inkább tömbösítve – például a munkaidő elején, közepén és végén – érdemes átolvasni az e-maileket, és ellenőrizni a közösségi csatornákat.
Sok az ingázás
A közlekedésre fordított idő nem része a munkaidőnek, pedig egy ingázó átlagosan napi 56 percet tölt utazással. Nem szükségszerűen kell ennek az időnek kihasználatlanul telnie, a mobiltelefonoknak köszönhetően már ezeket az üresjáratokat is hatékonyan tölthetjük.
Az európai dolgozók például átlagosan 1,4 munkaórát már ingázás során teljesítenek, köztük is élen járnak a svájci munkavállalók, akik heti 1,9 órát dolgoznak közlekedés közben. A megkérdezettek 55 százaléka nyilatkozta, hogy a mobiltechnológia sokkal hatékonyabbá tette a munkavégzésüket.
Már megint meeting?
Egyes felmérések szerint a megbeszélések fele időpazarlásnak bizonyul. A hatékony meetingek előre meghatározott napirend mentén haladnak, tiszteletben tartják a kiszabott időkorlátokat, és kizárólag azok a kollégák vesznek részt rajtuk, akiknek tényleg közük van a témához.
Kutatások kimutatták, hogy 30 perc elteltével a jelenlévők több mint negyede már nem tud odafigyelni a megbeszélés témájára, ezért érdemes rövid, akár negyedórás, álló meetingeket összehívni. Ekkor nincs lehetőség elnyúlni a székben, így a résztvevők is motiváltabbak és hatékonyságra törekszenek.
(https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2018/10/24/ime-az-idorablo-munkahelyi-szokasok/)

 

 

2 millió munkavállaló biztosítása forog kockán

 

December 31-ig meg kell kötni a szerződést azoknak a cégeknek, akik jövőre is adómentesen szeretnének kockázati biztosítást adni dolgozóiknak. Több tízezer cég érintett, és ennek a biztosításnak ráadásul gazdaságfehérítő hatása is van.
Több tízezer céget, 1,5-2 millió dolgozót és családtagjaikat érintheti a kockázati biztosításokat is sújtó adótörvény-módosítás – írja Azénpénzem.hu. Jelenleg ennyi cég adott vállalati juttatás keretében ilyen szolgáltatást, és tette lehetővé a családtagoknak a csatlakozást.
A kormány alapjaiban változtatta meg a béren kívüli juttatási rendszert 2019-től, így jövőre megszűnik a kockázati biztosítások adómentessége, azaz normál bérként kell megfizetni utána az adókat és járulékokat, és a megfelelő részt a munkavállalótól is le kell vonni.
Az átmeneti időszak 2019-ben a következő biztosítási évfordulóig, de legfeljebb 2019. december 31-ig biztosítja az adómentességet.
Azoknak a cégeknek tehát, akik a teljes 2019-es évre adó- és járulékmentesen (a minimálbér 30 százalékáig) szeretnének vállalati juttatás keretében kockázati személybiztosítást adni a dolgozóiknak, most kell szerződni, illetve a régebbi szerződéseket módosítani, felmondani.
A kockázati élet-, baleset-, és betegségbiztosítás a véletlenszerűen, váratlanul bekövetkező eseményekre (pl. halálesetre, balesetre, betegségekre, egészségkárosodásokra) nyújt biztosítási védelmet úgy, hogy ha az bekövetkezik, akkor a biztosító a nem várt esemény miatti, sokszor jelentős összegű kiadásokra fizet. Van olyan biztosítás is, ami megtéríti a felmerülő egészségügyi ellátás költségeit, előre egyeztetett időpontban végzett diagnosztikát és ellátást finanszírozhat, vagy állja a rehabilitációs költségeket.
A kockázati biztosítások 2012-től élvezték az adómentességet a munkáltatói juttatások keretében, emiatt több tízezer cég kötött ilyet dolgozóinak és családtagjaiknak is. 2015. és 2017. között mintegy háromszorosára (13-ról 27 százalékra) nőtt azon nyilatkozó cégek száma, amelyek a biztosítást is betették mint fix juttatást.
A cégek számára ez azért előnyös, mert adómentesen adhatták dolgozóiknak, kevés adminisztrációval jár, a munkavállalók értékelik a cég gondoskodását, és ezzel erősödik a lojalitásuk. Emellett az egyes cégeknél az egészségbiztosítások keretében végzett szűrővizsgálatoknak köszönhetően csökkent a táppénzes napok száma
Mivel csoportos biztosításokról van szó, azaz a vállalat együtt köti meg dolgozóinak, a munkavállalók jóval olcsóbban juthatnak hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz, mely Ezer fő felett akár 30-50 százalékos, de 200 fő felett is 10-20 százalék feletti kedvezményt jelentett.
Az új feltételekkel sok cég azonban vélhetően csökkentett szolgáltatásokat tud csak vásárolni, vagy akár fel is mondhatja a szerződéseket.
Magyarországon rendkívül alacsony az egyénileg kötött kockázati biztosítások száma, és a biztosítási összegek is elmaradnak a kívánatostól. Egyes becslések szerint a magánegészségügyben elköltött százmilliárdok harmadáról nem kérnek számlát, míg a biztosító csak számla ellenében fizeti ki a szolgáltatásokat, azaz ennek a juttatásnak jelentős gazdaságfehérítő hatása is van.
(https://hvg.hu/enesacegem/20181024_2_millio_munkavallalo_biztositasa_forog_kockan?s=hk)

 

 

A nyugdíjasok többsége nem szeretne munkaerő-tartalék lenni

 

Bár sokak idősnek csak álom az átlagnyugdíj elérése, a legtöbben nagyon nem szeretnének visszatérni dolgozni. Pedig ez csak az egyik lehetőség, a másik a nyugdíjkorhatár jelentős emelése.
– Eszemben sincs visszamenni, még ha vörös szőnyeget gurítanának a volt munkahelyemtől a kapumig, akkor sem! – tiltakozott Kovács István Róbertné. – Negyvenkét évet húztam le a pult mögött, éppen elég volt. Ha a propagandára gondolok, már legalább kétszer felépítettem ezt az országot, a következőt meghagyom másnak. Csak annyit kérek, hagyjanak békén! Mert ezek még arra is képesek, hogy előbb csak ajánlgatják, aztán majd kötelezővé teszik a nyugdíjasoknak a munkába állást – mondta.
A 68 éves kaposvári asszony arra a hírre reagált ilyen feldúltan, hogy – mint arról a Népszava is beszámolt – a kormány jelentős munkaerő-tartalékot lát a nyugdíjasokban: Varga Mihály pénzügyminiszter egy korábbi konferencián arról beszélt, a jelenlegi 30-40 ezer helyett – egyebek mellett a foglalkoztatottságuk adó- és járulékkönnyítése miatt – akár 300-400 ezer nyugdíjas dolgozhat a jövőben.
– A nagyobbik gyerekem még mindig a lakáshitelét nyögi, az unokám pedig most kezdte az egyetemet, így anyagilag nagyon csehül állnak – tárta szét a kezét az egyik kisboltban Feledi Ferencné. – Öt éve mentem nyugdíjba, de tavasszal visszajöttem dolgozni. Csak annyi a könnyítés, hogy nem a hipermarketbe, ahol az utolsó évékben voltam, hanem ide. Ott műszak szerint kellett volna dolgoznom, itt igazából besegítő harmadik vagyok, és hétvégén nem kell jönnöm. Persze a fizetés sem ugyanaz, de 64 évesen már nem akartam újra beszállni a taposómalomba – mondta.
A többség egyébként ennyi idősen már nem szeretne dolgozni: egy felmérés szerint, ha tehetné, a magyarok nagy része 57 évesen nyugdíjba vonulna. Ennek ellenére komoly nyugdíjkorhatár-emelés várható a jövőben a rohamosan emelkedő időskori függőségi ráta – a 65 év felettiek aránya a dolgozó, 20-64 évesekre vetítve – miatt: a mutató 1980 óta 20-ról 28-ra, azaz 40 százalékkal emelkedett. S mivel a hazai népesség az öregedés mellett folyamatosan fogyatkozik is, így a gazdasági és szociális stabilitás érdekében emelni kell a nyugdíjkorhatárt – a jelenlegi állapot szinten tartásához hét évvel.
– Ez teljességgel elfogadhatatlan! – jelentette ki Stikel János, a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy megyei Szövetsége elnöke. – Egy drasztikus emelés inkorrekt lenne a mostani középgenerációval szemben, ráadásul sokak számára azt jelentené, nem érik meg a nyugdíjas éveiket: ne feledjük, a születéskor várható élettartam idehaza ugyan 76 év, de a férfiaké csak 72. Hozzátette, azokkal sem ért egyet, akik a mostaninál korábban szeretnének nyugdíjba vonulni – leszámítva a nehéz fizikai munkát igénylő szakmákat. – A jelenlegi korhatár megfelelő – állította Stikel János. – Ha pedig valaki tovább akar dolgozni, tegye, bár én nem látom azt a gigantikus munkaerő-tartalékot, mint a kormány. Egyfelől nem mindegy, milyen szakmába kellene visszatérni, mint ahogyan a bérezés sem.
Komoly visszatartó erőt jelenthet az egészségügyi helyzet is, a hazai szépkorúak ugyanis rosszabb állapotban vannak, mint nyugat-európai kortársaik. Az sem mindegy, hol él a nyugdíjas, a kistelepüléseken még az aktívaknak sincs munkalehetőség.
A számok és a valóság közötti nagy különbséget egyébként jól mutatja, hogy az átlagnyugdíj idén 128 ezer forint, de egy felmérés szerint a többség már 102 ezerrel is megelégedne. A nyugdíjasok kétharmada tehát bőven az átlagnyugdíj alatti járandóságot kap, közel felük havi juttatása pedig a 90 ezer forintot sem éri el.
(https://nepszava.hu/3013039_a-nyugdijasok-tobbsege-nem-szeretne-munkaero-tartalek-lenni)