2018. 12. 28.

Sajtófigyelő 2018.12.28 péntek

 

2018: a munkásöntudat ébredésének éve a techóriások dolgozóinál

 

2018 volt az az év, amikor a világ üzleti szféráját domináló, termékeiken keresztül pedig lassan az élet minden apró szegmensét befolyásolni képes techóriások dolgozói először mutattak igazán jelentős, kollektív kiállást azokért az értékekért, amelyeket cégeik annak idején hangzatos küldetésnyilatkozataikban rögzítettek, de azóta egyre kevésbé tisztelnek – legalábbis ezt a tanulságot vonja le a magunk mögött hagyott esztendő munkásmegmozdulásaiból a Wired.com online techmagazin egyik évi végi összefoglaló írása.
Ezek az értékek a cikk által hozott példák alapján csak részben kötődnek közvetlenül a munkások önnön érdekeihez, és legalább ilyen hangsúllyal szerepelt az elmúlt esztendő nagy volumenű tiltakozásainál a társadalmi felelősségvállalás zászlóra tűzése.
Vagyis nemcsak arról van szó, hogy a nagy technológiai vállalatok dolgozói a saját jogaikért vagy juttatásaikért aggódnának, hanem több olyan esetben is szervezett demonstrációt tartottak, amikor a kezük alól kikerülő termékek működése szerintük a felhasználók érdekeit sértette, és általában a társadalom számára okozott kárt.
Ez utóbbi, eddig szervezett formában nemigen létező ellenállásnak eklatáns példái, amikor a Google és az Amazon dolgozói felemelték a hangjukat az ellen (Google-nél többen felmondtak , négyezren pedig petíciót írtak alá), hogy mesterséges intelligenciát adjanak el a Pentagonnak, illetve hogy arcfelismerő-szoftvert készítsenek a rendőrség számára. A Microsoft és a Salesforce munkaerői pedig azt nem hagyták szó nélkül, hogy felhőalapú szolgáltatást áruljanak azoknak a hatósági szerveknek, amelyek családokat szakítanak szét a mexikói határon a Trump-adminisztráció embertelen intézkedéseinek keretein belül.
Az inspiráció a tiltakozásokhoz a techszférán kívülről érkezett, bár nem volt teljesen független a technológiai újításoktól: ez a Marriott-szállodalánc dolgozóinak mintegy két hónapos sztrájkja volt, akik a világon elsőként bevezetett arcfelismerő-recepciós technológiája ellen álltak ki a San Francisó-i-öböl városaiban (úgy mint San José vagy Oakland), amely bár radikálisan felgyorsítja a becsekkolás folyamatát, nem nehéz belátni, hogy durva visszaélésekre is lehetőséget ad a a vendégek képmásával.
A munkabeszüntetés ugyan az arcfelismerő-szoftver használatának eltörlését nem érte el, de azt igen, hogy a Marriott szabályzatában rögzítette, hogy a jövőben 150 nappal előre értesíti dolgozóit, ha valamilyen új technológia használatát vezeti be. A Wired cikkében idézett egyik Google-dolgozó szerint az olyan megmozdulások, mint a Marriott-munkásoké erős ösztönzők voltak az aktivizálódásukban.
Az adathalászatra alkalmas technológiákkal szembeni kiállás melletti másik nagyon fontos tematikája volt a munkástiltakozásoknak a szexuális zaklatás kérdése, illetve az, ahogyan a cégek reagálnak a zaklatási botrányokra. A legemlékezetesebb tiltakozó akciót a Google munkásai hajtották végre, amikor –erről a Mérce is beszámolt – november első napján több ezren egyszerre kisétáltak a cég irodáiból világszerte, hogy a munka felfüggesztésével tiltakozzanak a főként nők elleni irányuló szexuális bántalmazás és munkahelyi zaklatás ellen.
A botrányt az Android operációs rendszer atyjaként számon tartott Andy Rubin elbocsátásának körülményei robbantották ki, amikor kiderült, a vezető beosztású férfinak azok után ítélt meg a cég 90 millió dolláros végkielégítést, hogy egy korábbi alkalmazottja szexuális zaklatással vádolta meg. A Google belső vizsgálata megalapozottnak találta a vádat, ennek ellenére döntöttek az elképesztő összegű végkielégítés mellett. A BBC már akkor megjegyezte, hogy ez a típusú koordinált tiltakozás eddig példátlan volt a szilícium-völgyi cégek körében, de „az egyre eltökéltebb munkavállalói aktivizmus trendjét követi”.
Jogosan merül fel a kérdés: elterjed-e a Google dolgozóinak hozzáállása, és számíthatunk-e a közeli jövőben hasonló megmozdulásokra a többi nagy techcég munkásai részéről?
A Wirednek még egy névtelenül nyilatkozó Amazon-munkatárs – amely cég hírhedt szakszervezet-ellenes taktikájáról – is arról beszélt, hogy bár eddig abban a hitben volt mindenki a cégnél, hogy az Amazon dolgozói jóval kevésbé bátrak és sokkal pragmatikusabbak annál, mintsem a Google-munkavállalók példáját kövessék, már náluk is egyre hangosabbak és ellenállóbbak például az olyan kérdésekben, mint a rendőrség számára készítendő arcfelismerő program, vagy a hajléktalan embereket támogatására fordítandó különadó megtagadása vezetőség részéről, amelyet Seattle városa vettet volna ki az óriáscégre.
(https://merce.hu/2018/12/25/2018-a-munkasontudat-ebredesenek-eve-a-techoriasok-dolgozoinal/)

 

Csattan a szociális cintányér

 

Aki tudja, az is letagadja, hány idősotthon került egyházi kézbe az utóbbi két évben. A dolgozók már a rabszolgatörvény miatt is menekülnek az ágazatból.
Az állam gőzerővel, de a nyilvánosság előtt teljes titoktartás mellett adja át szociális intézményeit az egyházaknak. A mély hallgatás annyira feltűnő, hogy idén már az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is nehezményezte, amikor az egyházi intézményfenntartók közül ellenőrizte a baptistákat, a győri római katolikus egyházmegye, a Tiszáninneni Református Egyházkerület, a Tan Kapuja Buddhista Egyház és a Hit Gyülekezete 2014 és 2016 közötti gazdálkodását. A szociális és oktatási feladatokat átvállaló egyházak gazdálkodásában gyakorlatilag nem találtak kivetnivalót a számvevők, de azt mindegyiknél megállapították, hogy nem tették közzé a közpénzekkel való elszámolás adatait. Egyedül a Magyarországi Evangélikus Egyház biztosította a nyilvánosságot és így nem kapott dorgálást az ÁSZ-tól.
Magyarországon jelenleg 56 ezer idős ember bentlakásos ellátásáról gondoskodnak állami, önkormányzati, egyházi és civil fenntartású intézmények. Arra a kérdésünkre sem a tárca, sem pedig az intézményfenntartó egyházak nagy része nem válaszolt, hogy hány idősotthont és speciális ellátást kínáló gondozóházat vagy klubot adtak át az érdeklődő egyházaknak, amióta 2017 február elején megjelent egy kormányhatározat, aminek értelmében abban az évben 8837, míg idén további 21 563 szociális férőhelynek kellett volna fenntartót váltani. Kérdésünkre a humántárca nem válaszolt, bár egyik munkatársuk nem hivatalosan azt súgta, hogy fogalmuk sincs az átadott létszámról. A katolikus egyházmegyék a Püspöki Konferenciára mutogattak, az pedig azt felelte, hogy „nem rendelkezik központi adatokkal”az átvett férőhelyekkel kapcsolatban. Nem adtak adatot a református egyházkerületek sem, a görög katolikusok pedig azt üzenték, folyamatban lévő ügyekről nem tájékoztatnak.
Több átadásra váró intézményből is kaptunk olyan jelzéseket, hogy az egyházak nem kapnak megfelelő adatokat     a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól (SzGyF), az állami szociális intézmények jelenlegi fenntartójától, hogy előkészíthessék az új szerződéseket a munkatársakkal és a gondozottakkal. A központi hivataltól nem érkezett válasz a kérdéseinkre, de a dolgozók között az a hír terjed, a szervezet a túlélésért küzd. „A két cintányér közt mi, egyszerű dolgozók vagyunk a levegő, mindenképpen mi húzzuk a rövidebbet”- írta lapunknak az egyik érintett szociális otthon alkalmazottja, aki szerint az évek óta tartó bizonytalanság és a pótlékok ellenére nagyon alacsony fizetések miatt menekülnek a szakemberek a gondozói munkától. Mennek a felkészült dolgozók az egészségügybe, a kereskedelembe, de változatlanul külföldre is. Ennek a folyamatnak újabb lökést adhat a fenntartóváltás, ami ellen a többségükben nem hívő dolgozók és gondozottak két éve még hangosan tiltakoztak.
A szociális szférában dolgozók kiszolgáltatottságát tovább növeli a rabszolgatörvény elfogadása, mert ezen a területen is érvényes a 400 óra túlmunka engedélyezése az alkalmazott beleegyezésével – erősítette meg a Népszavának a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének (SZTDSZ) elnöke. Migács Tibor kiemelte, hogy az egyházi fenntartásba kerülő intézmények munkatársaira már kizárólag A munka törvénykönyve vonatkozik. A szakszervezet alelnöke, a munkajogász Schnider Marianna ezen a ponton hozzátette, hogy az utóbbi években rohamosan nő a munkaidő és a túlmunka elszámolással, a pihenőidőkkel kapcsolatos panaszok száma, napi feladataik nagy részét már most is ezeknek a vitáknak a kezelése teszi ki. Ezért már az átszervezések megindulásakor tájékoztató anyagot készítettek az SZTDSZ blogján, amit folyamatosan frissítenek a jogszabályok változásakor.
Toborzó gesztusok
A Magyarországi Evangélikus Egyház 2018 január elseje előtt több mint 40 szociális intézményt működtetett, idén hattal bővítették a kört – derül ki az egyház honlapjáról. Az Evangélikus Élet egyik számában Gregersen-Labossa György, az egyház Diakóniai Szolgálatának elnöke azzal magyarázta a lépéseket, hogy így mérséklődhet a hívők létszámának csökkenése, mert az intézmények átvétele azt mutatja, hogy az egyház partnere a társadalomnak.
(https://nepszava.hu/3019779_csattan-a-szocialis-cintanyer)

 

Kedvező hírek a munkaerőpiacról

 

A nyilvántartott álláskeresők száma 5,5 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a novemberi zárónapon 243 900 álláskereső szerepelt, több mint 14 ezerrel kevesebb, mint egy éve.
Az NFSZ honlapján közölte: novemberben a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,3 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 3,6 százalék. A legalacsonyabb értékekkel továbbra is Győr-Moson-Sopron megye rendelkezett.
Novemberben 37 800 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 10,3 százalékuk első alkalommal. Az új belépők száma az előző évinél 3,4 százalékkal kevesebb volt. Az álláskeresők 9,7 százaléka, 23 600 volt pályakezdő. A legtöbb pályakezdő fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar és Somogy megyében is jelentős a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma.
Az álláskeresők 27 százaléka, 65 900 ember tartósan, több mint egy éve keresett munkát, ez 8,7 százalékponttal jobb arány az egy évvel korábbinál.
Az év tizenegyedik hónapjában 36 700 volt a 25 év alatti és 61 600 az 55 év feletti álláskeresők száma, arányuk 15,0, illetve 25,3 százalékot tett ki.
Az NFSZ adatai szerint novemberben 134 100 álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 47,7 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 45,0 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.
A foglalkoztatók 29 200 új betölthető álláshelyet jelentettek be novemberben, ezek 54,2 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 15 800 volt, amelynek 66,6 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott.
Novemberben 113 300 álláslehetőség állt rendelkezésre, 80 800 maradt betöltetlen.
Az év tizenegyedik hónapjában 1884 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be a foglalkoztatók. Az elbocsátások a szektorok közül az általános közigazgatást, az egészségügyet, az oktatást, a kultúrát és egyéb szociális szolgáltatást, illetve a textilszálak fonását és a kötelező társadalombiztosítást, területileg pedig Budapestet, Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun megyét érintették.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt munkanélküliségi ráta 3,7 százalékos volt a 2018. augusztus-októberi gördülő negyedévben, a 15-74 éves népességből 172 900-an voltak munka nélkül. A ráta az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékponttal csökkent.
(https://infostart.hu/belfold/2018/12/28/kedvezo-hirek-a-munkaeropiacrol)

 

Csaknem 200 ezer vendégmunkás kell Szlovákiának

 

Jövőre is folytatódik a szlovák munkaerőpiacot érintő tendencia, miszerint egyre kevesebb az állástalan és sok vendégmunkás érkezik az országba -írja az infostart.hu
Szlovákiában a regisztrált munkanélküliségi ráta 2018 novemberében elérte az 5,09 százalékos szintet -írja az infostart.hu. Az 5 százalék körüli mutató rekordalacsonynak számít az országban. A számok alapján két éve még 250 ezer olyan állastalan volt, aki azonnal munkába tudott volna állni, ma már csak 140 ezren vannak. Van, ahol elfogyott a szabad munkaerő.
A munkaügyi miniszter tájékoztatása szerint egyébként novemberben 1400 külföldi vendégmunkás érkezett Szlovákiába, közülük mintegy ezren úgynevezett harmadik országból jöttek. Összesen amúgy 67 ezer külföldi dolgozik Szlovákiában, akik fele uniós tagállamból érkezett.
Jelenleg 80 ezer állást kínálnak a szlovák munkaerőközvetítők, viszont a cégek már nem tudják a hazai munkaerővel feltölteni a létszámukat. A prognózis szerint a következő hónapokban egyre több vendégmunkás érkezik az országba. A Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara számításai szerint az elkövetkező öt évben nagyjából 150-180 ezer új vendégmunkásra lesz szüksége Szlovákiának.
(https://www.hrportal.hu/c/csaknem-200-ezer-vendegmunkas-kell-szlovakianak-20181227.html)

 

Hosszan tartó folyamat lesz a bérek emelkedése?

 

A bérek emelkedése hosszan tartó folyamat lehet, a munkaadók 2019-re szóló ajánlata ugyanakkor jelentősen elmarad a munkaerőpiac igényeitől – mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.
Palkovics Imre kifejtette, hogy a munkavállalói érdekképviseletek az 5 százalék körüli béremelési ajánlatnak legalább a dupláját tartják elfogadhatónak. Üdvözölte, hogy a jövedelmi különbségek országszerte csökkennek, de hozzátette, hogy a munkaerőhiány minden ágazatot elért.
A jelenség – mint mondta – csak ott nem érzékelhető, ahol a piaci elvárásoknak megfelelő fizetést kapnak az alkalmazottak.
Palkovics Imre a Munka törvénykönyve módosítására utalva megjegyezte, hogy az egyéni megállapodás lehetősége kiszolgáltatottá teheti a dolgozókat.
A munkavállalói érdekképviseletek ezért sérelmezik, hogy a túlórákról a szakszervezetek megkerülésével is lehet egyezkedni a munkahelyeken – tette hozzá.
(https://profitline.hu/Hosszan-tarto-folyamat-lesz-a-berek-emelkedese-387446)

 

Külföldiek alkalmazását mérlegelik a német hadseregben

 

Külföldiek alkalmazását mérlegeli a német haderő (Bundeswehr) vezetése a munkaerőhiány miatt – írta csütörtökön a Berliner Morgenpost című lap.
A még formálódó tervek szerint csak európai uniós állampolgárok alkalmazásáról lehet szó.
Az ügy már 2010 óta napirenden van, és a Bundeswehr fejlesztéséről szóló 2017-es koncepcióban, az úgynevezett fehér könyvben is szerepel, hogy külföldiek is szolgálhatnának a német hadseregen. Azonban az újítás előkészítése jóval előrébb tart, mint ahogy eddig tudni lehetett – írta a Berliner Morgenpost.
Értesülése szerint a védelmi minisztérium mind a 26 országgal konzultált már, amely a brit uniós tagság (Brexit) megszüntetése után Németország partnere marad az EU-ban.
A legtöbben elvetették az elképzelést, a finnek például a sorkötelezettségre hivatkoztak, a horvátok alkotmányjogi fenntartásokat hangoztattak, Bulgária, Románia, Szlovénia és Görögország részéről pedig azt hangsúlyozták, hogy a magasabb németországi zsold – katonai fizetés – elszívhatja a munkaerőt a nemzeti haderőtől. Nyitottan csak Csehország, Dánia, Svédország és Belgium fogadta az ötletet, Franciaország pedig további egyeztetéseket javasol.
A Bundeswehrnél és a védelmi minisztériumban három lehetséges modellt mérlegelnek. Az egyik a teljes körű nyitás, vagyis az, hogy a Bundeswehr bármelyik EU-s tagállamból felvehet katonákat vagy polgári alkalmazottakat. A második modell szerint csak azokból a társállamokból, amelyekkel a kormány kétoldalú megállapodással szabályozza az ügyet. A harmadik modell szerint pedig csak azokból a társállamokból, amelyek ugyancsak megnyitják haderejüket a külföldiek előtt.
(https://profitline.hu/Kulfoldiek-alkalmazasat-merlegelik-a-nemet-hadseregben-387460)