2018. 12. 27.

Sajtófigyelő 2018.12.27 csütörtök

 

Emberek, akik végigdolgozták a karácsonyt

 

Nem mindenki ünnepelte pihenéssel, kikapcsolódással a karácsonyt. Dolgoztak a mentők, tűzoltók, rendőrök, ügyelet volt a kórházakban, menetrend szerint kellett indulnia a tömegközlekedési eszközöknek. Sőt, stábunk olyan emberrel is találkozott, aki szellemi szabadfoglalkozásúként egy váratlan munkáért állt fel az ünnepi asztaltól.
Szinte üres volt kedden az egyik óbudai buszvégállomás. A járművezetők azonban az előírás szerint felkészültek az indulásra. Alexandra metróvezető, a hobbija miatt vállalt ünnepi műszakot.
„Muszáj, mert én is vettem kamerát, én is fotózok, videózok szabadidőmben, úgyhogy kellenek az anyagiak. Kellenek, ha az ember szeretne valami pluszt” – fogalmazott az ATV-nek.
A tűzoltóságokon is csak a díszkivilágítás emlékeztet arra, hogy karácsony van. Bent a szokásos létszámban és módon állnak készenlétben a tűzoltók. 24 órás szolgálatot látnak el, 7 órától másnap reggel 7-ig. Éjjel lefekhetnek, de 2 perccel a riasztás után az éjszaka közepén is felöltözve, indulásra készen kell állniuk.
A családosokat ilyenkor előnyben részesítjük, hogy otthon maradhassanak a szeretteik körében, aki meg egyedülálló vagy fiatalabb, őket általában a szilveszteri szolgálat alól szoktuk úgymond mentesíteni, ők akkor tudnak szabadságra menni
– mondta el Vay Gergely tűzoltó százados, szolgálatparancsnok. Az ünnepnapi munkát pótlékkal számolják el. Budapesten egyébként 240 tűzoltó áll készenlétben az ünnep alatt.
De a mentősök is dolgoznak, az ATV stábja a Józsefvárosi Mentőállomáson járt, amikor riasztották az egyik kocsit. „Gyermek rohamkocsink jelenleg épp egy gyermeknél van kint, aki diótortát evett, és mint kiderült, szegényke allergiás. Az esetkocsink egy mellkasi fájós betegnél van, a két mentő gépkocsink meg fejsérültnél” – sorolta Tóth László állomásvezető.
Itt lesz, aki este 7-kor befejezi a munkát, a 24 órázókat azonban itt találja karácsony harmadnapja is.
(https://szakszervezetek.hu/hirek/16591-emberek-akik-vegigdolgoztak-a-karacsonyt)

 

Rabszolgatörvény: sokkal nagyobb a baj, mint gondolnánk

 

A rabszolgatörvény bevezetése Magyarországon azt jelzi, hogy a közép-európai régió olcsó, képzett munkaerő alkalmazására alapozott gazdasági modellje kimeríti tartalékait. Lengyelországban a bevándorló miatt nem várható hasonló jogszabály elfogadása, Csehország azonban kacérkodhat ezzel – írja a napi.hu.
A munkaerőhiány és a bevándorlás elutasítása Magyarországon szembe került azzal a törekvéssel, hogy vonzóvá tegyék az országot a feldolgozóipari beruházásokat tervező vállalatok szemében. Ezzel a felütéssel indítja a Financial Times (FT) a rabszolgatörvény elfogadása kapcsán írt cikkét, amely az egész kelet-közép-európai régió komoly gazdasági dilemmájáról szól. Az alapprobléma a jelentős munkaerőhiány, amelyre azonban más válaszokat adnak az itteni országok.
Orbán Viktor miniszterelnök 2010-es hatalomra kerülése óta két pillérre építette gazdaságpolitikáját
– folytatódik az FT cikke. Az egyik egy olyan adózási rendszer, amelyben viszonylag alacsony vállalati adók párosulnak a fogyasztás erős adóztatásával, azaz a magas áfával, a másik az autóipar bővítése. Az utóbbi az elmúlt évben az ipari termelés 29 százalékát adta, erősen hozzájárulva a gazdaság 2013 óta tartó bővüléséhez és ahhoz, hogy az ország megközelítse a teljes foglalkoztatást.
Vészjósló statisztika
Bár a régióban mindenütt egyre nehezebben tartható az a gazdasági modell, amely az olcsó, képzett munkaerő alkalmazására épül, Magyarországon nagyobb baj, mert Orbán kormányfő hevesen ellenzi a bevándorlást, miközben magyarok százezrei vándoroltak a nyugati EU-tagországokba, hogy a hazainál jobban fizetett munkát találjanak. A régiós országok közti különbséget szembetűnően mutatja egy statisztika.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2018 utolsó negyedévében az iparvállalatok 93 százaléka panaszkodott arra, hogy termelésüket korlátozza a munkaerőhiány, miközben Lengyelországban csak 51, Szlovákiában 37, Csehországban pedig 46 százalék ez az arány.
Ennek következményei Németországban is érezhetők lesznek, amelynek cégei a közelben elérhető olcsó munkaerőt kínáló gyártóbázisként tekintenek a régióra.
Elért a határához
Az egész üzleti modell, amit Közép-Európa, élén Németországgal követett az elmúlt 15 évben, kifut a lehetőségeiből – mondta az FT-nek Milan Nic, a német külügyi intézet elemzője. A munkaerőhiány csak az egyik mutatója a modell korlátainak, ami minden külföldi befektetőt érint a régióban. A németek járhatnak a legrosszabbul.
A multinacionális befektetők kíváncsian figyelik a magyarországi fejleményeket (a rabszolgatörvény bevezetését és az azzal szemben kibontakozott ellenállást) – teszi hozzá a szakértő. A kérdés az: alkalmazható-e a magyar kormány módszere, a térséget érintő nagy strukturális probléma kezelésére. Ugyanakkor a német ipari kamra visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint azért fogadták el a jogszabályt Magyarországon, hogy kedvében járjanak Orbán Viktor nagyvállalkozó barátainak és a magyarországi üzemekkel rendelkező német autógyártóknak.
A törvény csak legalizál valamit, ami már ma is gyakorlat a kis- és középvállalati szektorban
– idézi az FT Sass Magdolnát, az MTA kutatóját. Szerinte a túlórázásnak komoly hagyományai vannak az országban, mivel a szocialista rendszer idején így jutottak pluszjövedelemhez az emberek. Annak idején ez pozitív dolog volt.
Lengyel módszer
Más posztszocialista országok jelentős vendégmunkásimporttal enyhítik munkaerőhiányukat.
Lengyelországban például egy-két millió közé teszik az ukrán bevándorlók számát. A lengyel hatóságok tavaly bármely más EU-tagállamnál több tartózkodási engedélyt adtak ki külföldieknek. Szlovákia és kisebb mértékben Csehország szintén ezt a módszert választotta.
Magyarországon a bevándorlás elutasítása súlyosbítja a gondokat
– mondja Mateusz Szczurek, az EBRD közgazdásza, volt lengyel pénzügyminiszter.
Szerinte Lengyelországban várhatóan nem vezetnek be a magyar rabszolgatörvényhez hasonló jogszabályt, mivel nagyon sokan dolgoznak önfoglalkoztatóként vagy olyan szerződéssel, amely korlátozza a jogaikat, s ezért már most is kiszolgáltatottak munkaadóiknak. Piotr Arak lengyel gazdaságkutató úgy véli, hogy Csehország lehet a következő olyan ország a régióban, amely a teljes foglalkoztatottság miatt elérkezik ahhoz a határhoz, ahol megfontolhatja egy magyarországihoz hasonló rabszolgatörvény bevezetését.
Az FT cikkében megszólaló kutató szerint az itteni gazdaságok előtt álló lehetőségek igen egyszerűek: vagy több robotot állítanak a termelésbe, vagy az itteni munkavállalóknak nagyon-nagyon keményen kell dolgozniuk, vagy utat nyitnak a náluk is szegényebb országokból érkező külföldi vendégmunkások előtt.
(https://szakszervezetek.hu/hirek/16580-rabszolgatorveny-sokkal-nagyobb-a-baj-mint-gondolnank)

 

Van olyan munkahely, ahol négy napig tart egy munkahét

 

Miközben a túlóratörvény miatt tüntetések zajlanak az utcán , egy magyar cég bevezette a négynapos munkahetet.
Pócsik László autórestauráló-műhelyében már csütörtökön péntek van, pénteken pedig hét vége. Az eggyel több szabadnapot mindenki hét közben dolgozza le, amikor is nyolc helyett tízórás a napi műszak. A Blikknek adott interjújában beszámol a tapasztalatairól és az eredményekről.
“Sokkal kipihentebben jönnek dolgozni a munkatársak hétfőnként, másrészt lett egy olyan szabadnapjuk, amikor elintézhetik például a hivatali dolgokat vagy családjukkal tölthetik az időt. Tény, hogy két órával hosszabbak így a munkanapok, ám előtte is sokan rohangálással, ügyintézéssel, bevásárlással töltötték el a műszak utáni egy-két órát “– összegezte a néhány hónapos tapasztalatokat a Dakar-ralikról is ismert Sandlander tulajdonosa, Pócsik László.
“A szakmámat talán legjobban sújtja a munkaerő-elvándorlás. A versenyképes fizetés ma már kevés a munkavállalók megtartásához. Észak-Európában, valamint Amerikában több cég is átállt az új munkarendre, és nagyon kedvező volt a fogadtatás. Ezért vágtam bele én is” – magyarázta a cégvezető.
A dolgozók különféleképp töltik el a háromnapos hét vége első napját. A korábbi Dakar-pilóta, Szaller Zoltán (44) például garázsépítésbe fogott otthon, az új munkarend óta végre haladni is tud a munkával.
Vagy éppen el tudok menni a gyerekért az iskolába, elkísérem edzésre. Meg kell még szoknom, egyelőre furcsa, hogy csak úgy van ez a nap – avatta be a Blikket terveibe Szaller.
Minden munka stresszforrás, ami igénybe veszi a szervezetet. Az átlagember nehezen viseli a 10 óránál hosszabb munkát, ezen felül már több idő kell a regenerációra. Vagyis nem éri meg a túlzásba vitt túlóráztatás, mert már a hatékonyság rovására megy – hívta fel a figyelmet Hollósy-Vadász Gábor munkapszichológus. A szakember szerint egy ilyen hét után minőségi pihenésre van szükség, programot szervezni, akár többnapos kikapcsolódással.
A versenyszférában terjed a négynapos munkahét, és tíz éven belül akár általánossá is válhat. Ám a közszférában nem valószínű, hogy teret nyerhet, hiszen elképzelhetetlen, hogy pénteken zárva legyenek a hivatalok – jegyezte meg Hollósy-Vadász Gábor.
Duplázódik az időkeret
Majdnem duplájára emelné az elrendelhető túlórák számát a rabszolgatörvényként elhíresül jogszabály, amely ellen tüntetések kezdődtek Budapesten. Jelenleg 250 óra túlmunkát lehet egy évben elrendelni, az új törvény ezt 400 órára, vagyis 50 munkanapra növelné. Ehhez azonban minden esetben az kell, hogy a munkavállaló beleegyezzen a feltételekbe. A munkaidőkeretet is megemelték, ez mostantól 3 év.
Januártól jön a heti 68 óra munka
Januártól akár heti 68 órát is dolgoztathatja munkavállalóit a Henkel Magyarország Kft. Békés megyei gyárában – tudta meg a portfolio.hu. Ez azt jelenti, hogy öt napon keresztül 12 órát robotolhatnak a dolgozók, a hét végén pedig nyolc órát a szakszervezettel történő megállapodás nyomán. Ráadásul hiába dolgozik valaki hat napot egy héten, nem feltétlenül keletkezik túlmunkája, ha a következő héten kevesebbet dolgozik.
Ekkora munkaterhelés mellett egyáltalán nem marad szabadideje és magánélete a dolgozóknak – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének volt főtitkára a lapnak, aki szerint az ország számos területén nincs választási lehetőségük az embereknek, ha munkahelyet akarnának váltani a túlmunka miatt. Szerinte ebben az a félelmetes, hogy ehhez még a rabszolgatörvény elfogadására sem volt szükség.
Csak önként lehet túlórázni
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az ellenzék szándékosan félremagyarázza a túlmunkaidő bővítéséről szóló törvényt. Azt magyarázta a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában, hogy a magyar gyakorlat lehetővé teszi azt, hogy a munkavállaló – csak önként, saját beleegyezésével, írásban nyilatkozva – többletmunkával több pénzt keressen.
(http://propeller.hu/itthon/3391656-van-olyan-munkahely-ahol-negy-napig-tart-egy?utm_source=hirkereso.hu&utm_medium=referral)

 

Ridegek és kemények: ők lesznek a jövő mezőgazdasági dolgozói?

 

A mezőgazdaságot érintő munkaerőhiányra a világ számos pontján keresik a megoldást a szakemberek. Az emberi dolgozókat kiváltó robotokban nagy lehetőségek vannak, kiváló példa erre Sweeper, amit – vagy akit – az USA kaliforniai üvegházaiban tesztelnek.
Az Amerikai Egyesült Államokban is gondot okoz a munkaerőhiány a mezőgazdaságban, legalábbis ezt mutatja az a felmérés, amelyet tavaly végzett el egy kaliforniai gazdákat tömörítő szervezet. Az ebben részt vett 762 farmer 55%-a válaszolta azt, hogy kevesebb alkalmazottat kényszerül foglalkoztatni, mint amennyire szüksége lenne. A problémára különböző nemzetek kutatói együttesen próbálnak megoldást adni – például robotok fejlesztésével.
Egy európai és izraeli kutatókból álló csoport készítette el a „Sweeper” nevű robotot, amely üvegházakban szorgoskodik: feladata az érett paprikák kiválasztása és leszedése. A fejlesztés fontosságát jelzi, hogy a prototípust az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs programja is támogatja.
Sweeper-ről érdemes tudni: feladata elvégzéséhez egy speciális kamerát használ, amellyel megvizsgálja a paprika külső jegyeit, ezt követően pedig a robot eldönti, hogy a zöldség megérett-e a szedésre, avagy sem.
Ha a paprika szüretelhető, akkor Sweeper kis borotvájával elvágja a szárát, majd elkapja „karmaival”, végül pedig kosarába helyezi.
Ez a művelet nagyjából 24 másodpercet vesz igénybe, ami soknak tűnhet, ám a kutatót azt mondják, biztonsági okokból szándékosan lassították le a robot mozgását. A kis eszközre egyébként LED-világítást is szereltek, így napszaktól függetlenül dolgozhat – összesen mintegy 20 órán át. A fejlesztés azonban még nem ért véget, hiszen Sweeper egyelőre „csak” az esetek 61%-ban talál rá az érett paprikára. Ha minden a tervek szerint alakul, az eszköz 3-5 év múlva kerülhet kereskedelmi forgalomba.
Ehhez hasonló begyűjtő robotból egyébként több is akad: a tengerentúlon tesztelnek például eper, gyapot, illetve paradicsom szedésére fejlesztett eszközöket is. Az amerikai Market Research Engine piackutató cég álláspontja szerint a robotok piaca 2025-ig elérheti a 75 millió dollárt.
(http://magyarmezogazdasag.hu/2018/12/26/ridegek-es-kemenyek-ok-lesznek-jovo-mezogazdasagi-dolgozoi)

 

2021-re kifogyunk a munkaerő-tartalékból

 

A hazai munkaerőpiacot is elemzi az MNB legfrissebb inflációs jelentése, és amint ez mostanában megszokott, a munkaerőhiány okozza a gondot.
Már ma is komoly gondokat képes okozni a munkaerőhiány Magyarországon, aminél a közeljövőben még rosszabb lehet a helyzet – legalábbis a jegybank legfrissebb előrejelzése szerint. A kormány már most is több eszközt vet be a probléma enyhítésére a közfoglalkoztatási programok szűkítésétől kezdve az ukrán vendégmunkások behozatalán át egészen a nyugdíjasok, kismamák és inaktívak munkaerőpiacra történő visszatereléséig. A Magyar Nemzeti Bank jelentése azonban arra enged következtetni, hogy mindezeknek túl nagy hatása a versenyszféra foglalkoztatására nem lesz hosszú távon. A bővülés mértéke ugyanis folyamatosan lassulni fog a következő években.
A jegybank előrejelzése szerint a versenyszféra foglalkoztatása a következőképpen bővülhet az előttünk álló időszakban:
2018: 1,4%
2019: 0,9%
2020: 0,4%
2021: 0,2%
Mindez létszámra lefordítva azt jelenti, hogy 2021-ben már 10 ezer főnél is kevesebb emberrel bővülne a versenyszféra foglalkoztatása. Vagyis lényegében tényleg elfogynának a munkára fogható magyarok, és elérnénk azt az állapotot, amit Orbán Viktor évek óta hangoztat: mindenki dolgozik, aki akar. Persze, ez a kijelentés a valóságosnál egy ideálisabb állapotra utal, amikor az alulképzettek is megtalálják a számításukat a munkaerőpiacon. Valójában azonban jelenleg ők a legnehezebben foglalkozatható rétege a társadalomnak, holott papíron a munkaerő-tartalék részét képezik, ám foglalkoztatásukhoz átképzésekre lenne szükség.
A jegybank várakozása szerint 2021-re nemcsak a hadra fogható magyarok fogynak el, de a munkaerő-tartalék is korlátja lesz a foglalkoztatás bővülésének. Mint írják, az egyre effektívebbé váló demográfiai korlátok (a munkaképes korúak összlétszámának és kor-nem szerinti összetételének változása) miatt az aktivitás emelkedése  lassul az előrejelzési időszak első  felében, 2020-tól pedig nem folytatódik a munkaerő-kínálat bővülése (1-16.ábra). A demográfiai folyamatok mellett az elmúlt évek dinamikus létszámbővülésével összhangban a potenciálisan   bevonható munkaerő-tartalék historikusan alacsony szintre csökkent, így egyre inkább effektív korlátot jelent a foglalkoztatásbővülés számára.
A  munkaerő-tartalék szűkössége és illeszkedési problémái (a munkaerő nem megfelelő  képzettsége és a munkavállalási mobilitás hiánya) jelentősen megnehezítik a vállalatok létszámbővítési törekvéseit a jegybank véleménye szerint. Noha a közfoglalkoztatottak egy része visszaáramolhat a versenyszférába, ez nemzetgazdasági szinten nem fogja növelni a számokat, a versenyszféra statisztikáját ellenben még igen.
(https://privatbankar.hu/makro/2021-re-kifogyunk-a-munkaero-tartalekbol-323579)