2018. 12. 21.

Sajtófigyelő 2018.12.21 péntek

 

 

Áder János aláírta a túlóratörvényt

 
A köztársasági elnök aláírta a munka törvénykönyve módosítását – tette közzé a Köztársasági Elnöki Hivatal csütörtökön a honlapján Áder János nyilatkozatát.
Az államfő a honlapra felkerült nyilatkozatában ismerteti, hogy a módosítást – amit az Országgyűlés december 12-én fogadott el – három szempontból vizsgálta meg.
Elsőként megállapította, hogy a módosítás nem ütközik az alaptörvény rendelkezéseibe, így jogszerű keretek között, alkotmányosan nem kifogásolható. Másodszor összevetette az új túlóra-szabályozás rendelkezéseit más európai országokéval és megállapította, hogy számos országban – például Egyesült Királyság, Dánia, Írország, Csehország – a túlóra mértéke a magyarországival megegyező vagy azt meghaladó mértékű. Harmadszor megvizsgálta, hogy a munka törvénykönyvének módosítása miként érinti Magyarország négy és félmillió munkavállalóját, csökkentek-e a munkavállalók védelmét szolgáló garanciák.
A köztársasági elnök megállapította, hogy a munka törvénykönyvének a munkavállalókat védő rendelkezései nem csorbultak, sőt, az eddiginél több túlórát csak a munkavállaló előzetes írásbeli hozzájárulását követően lehet végezni; a munkaadó nem büntetheti a munkavállalót azért, mert túlmunkát nem vállal, vagy a túlmunka vállalására vonatkozó korábbi nyilatkozatát visszavonja; a kollektív szerződések csak a munkavállaló javára térhetnek el az új szabályoktól; a túlmunkáért járó díjazást ezután is változatlan feltételekkel fizethetik ki a munkaadók; nem szűkült a szakszervezetek azon lehetősége, hogy a munkavállalóknak a kollektív szerződések révén még nagyobb védelmet biztosítsanak.
“Mindezen szempontok alapján, a mai napon elrendeltem a törvény kihirdetését. A munka törvénykönyvének módosítása az aggodalmak ellenére sem lehet akadálya annak, hogy a munkavállalók karácsonya áldott, a két ünnep közötti időszak békés, az új esztendő pedig nyugodt legyen.”
– olvasható az államfő nyilatkozatában.
(https://www.penzcentrum.hu/karrier/ader-janos-alairta-a-tuloratorvenyt.1073185.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=penzcentrum_linkek&utm_campaign=hiraggregator%27..%27)

 

Sztrájk, blokád: bejelentést tett a Magyar Szakszervezeti Szövetség

 
Országos munkabeszüntetést és blokádokat szervez a Magyar Szakszervezeti Szövetség – nyilatkozta a szervezet alelnöke, Székely Tamás, miután Áder János köztársasági elnök aláírta a túlóratörvényt.
„Ha megnézzük a mai miniszterelnöki megnyilvánulást, és az Áder János által aláírt törvény hatályosítását, teljesen beigazolódik az az állítás, amit az ország nyolcvan százaléka állít: ebben az országban diktatúra van” – fogalmazott az InfoRádiónak Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke azok után, hogy az államfő csütörtök délután aláírta a tiltakozásokat kiváltó túlóratörvényt, illetve Orbán Viktor egy ezt érintő kérdésre válaszolva mindössze annyit mondott, hogy most alkották meg a törvényt, és az működni is fog.
Székely úgy vélekedett, a miniszterelnök határozza meg, hogy 4 millió munkavállaló rabszolgává vált, ebből kifolyólag a szakszervezetek üzenete az, hogy
nagyon komoly ellenállás épül Magyarországon. „Sztrájkokban és blokádokban fog ez megnyilvánulni
– tette világossá a szakszervezeti vezető; Budapesten és az ország más pontjain is.
Azt mondta, a szolidaritás túlnyúlik az ország határain, azok részéről is érzékeli, akik elmentek innen azok után, hogy
ez a kormány semmiféle jövőt és jogbiztonságot nem biztosít a magyar állampolgárok számára.
Péntek este tüntetéssel kezdődnek az elhúzódó akciók,
ezt ellenzéki pártok és a Magyar Szakszervezeti Szövetség szervezi, ezen túlmenően további egyeztetések zajlanak, hogy az évet hogyan kezdjék, mindenesetre Székely „forró telet” ígért.
Székely Tamás bízott benne, hogy Áder János „inkább fog hallgatni tízmillió ember üzenetére, mintsem egy miniszterelnök utasítására”.
Félpályás közös útlezárás
Zalaegerszegen több mint három órán át tartó félpályás útlezárással tiltakoztak csütörtök délután a város déli ipari parkjánál az ellenzéki pártok és a szakszervezetek a kormány intézkedései ellen. A Jobbik, a Magyar Szocialista Párt, a Demokratikus Koalíció, a Lehet Más a Politika, valamint a Vasas Szakszervezeti Szövetség által közösen szervezett demonstráción harmincegynéhány autó sorakozott fel, a néhány perces várakozásra kényszerülő járműforgalmat a rendőrök irányították. A kocsik mellett álló demonstrálók magyar és európai uniós zászlókkal, párt- és szakszervezeti lobogókkal, illetve a követeléseiket megfogalmazó transzparensekkel tiltakoztak a kormány intézkedései ellen. Benke Richárd, a Jobbik zalaegerszegi választókerületi elnöke a helyszínen tartott sajtótájékoztatón a többi pártvezető körében és azok nevében azt mondta: Zalaegerszegen először fordult elő, hogy az ellenzék közösen vesz részt egy demonstráción. A „rabszolgatörvény” elfogadása miatt az elvi és ideológiai nézetkülönbségeket félre tudták tenni, és a munkavállalók érdekében a pártok által megfogalmazott öt pontos követeléssel tiltakoztak Zalaegerszegen is – jelezte a jobbikos politikus.
(https://szakszervezetek.hu/dokumentumok/akciok/16552-sztrajk-blokad-bejelentest-tett-a-magyar-szakszervezeti-szovetseg)

 

Miért nem sikerül összehozni a 2019-es minimálbért?

 

Egészen meglepő, hogy lassan vége az évnek, és nincs még jövő évi minimálbér, miközben az elmúlt két évben gördülékenyen ment a dolog: 2016-ban mindjárt két évre előre határozták meg az igen jelentős emeléseket. A helyzet pedig nem változott: nagy munkaerőhiány, bérfelzárkózási kényszer, jóval magasabb piaci bérek, így nem is kellene sokat gondolkozni egy kiadós emelésen.
Miközben az év folyamán többször felmerült, hogy a román minimálbér vészesen közelíti a hazait, nemrég elemeztük, hogy különböző, lehetőleg viszonylag objektív szempontok alapján mekkorának kellene lennie a hazai minimálbérnek. Mindenhogy az jött ki, hogy sokkal magasabbnak, konkrétan annyinak, mint a mostani bérminimum, azaz 180 ezer forint körülinek. Nem tudnának rajta akkorát emelni idén, ami túl sok lenne.
Piaci helyzet
A nagy kérdés persze nem is ez, hisz a minimálbér már viszonylag kevés embert érint, sokkal fontosabb a tényleges minimálbérként működő garantált bérminimum. Az eddig a sajtóban megjelent értesülések szerint is ez az a szám, amiben nem tudtak megállapodni a szakszervezetek és a munkaadók tárgyalásain.
A helyzet pedig egyértelmű: az Aldinál már 300 ezer forint fölött van a legkisebb bér, ráadásul ez képzettég nélküliekre vonatkozik, ami a minimálbér kategóriájába tartozik. Ha csak egy ilyen cég lenne: de a közölt 2017-es adatok szerint a többi kereskedelmi láncnál is 200 ezer forint fölött volt a legkisebb bér. Ennél olcsóbban nem is lehet munkaerőt kapni, így nagyon sok helyen csak azért annyi a bér, amennyit az állam kötelezően előír, mert a fölötti lévő részt zsebbe adják.
Ami érthetetlen
Ha viszont így van, felmerül a kérdés, hogy miért nem megy könnyedén az emelés? Úgy tűnt, hogy a munkaadók és munkavállalók vitájában a munkaadók makacsul ragaszkodtak a normál körülmények közt reális, de a mostani helyzetben teljesen irreális 5 százalékhoz, amit akkor emeltek volna 7-re, amikor megtörténik a szociális hozzájárulási adó két százalékos csökkentése, amely a hatéves adócsökkentési megállapodás része.
Ebből két újabb kérdés adódik: miért ragaszkodnak ilyen makacsul a teljesen irreális számokhoz, és hogy a kormány miért nem zárta le rég az ügyet saját hatáskörben? Olyan könnyedén hoznak meg sokkal ellentmondásosabb törvényeket: vajon miért kellett hagyni, hogy hónapokon át egy helyben topogjanak a felek, így nagy bizonytalanság alakuljon ki?
Gyenge érvek
Ami a munkaadók érveit illeti, miszerint a vállalkozások nem bírnak el többet, teljesen irreálisnak tűnik a nagymértékű munkaerőhiány, na meg az említett cégek bevallott magas munkabéreinek ismeretében. Ha 11 százalékkal emelnék meg a garantált bérminimumot, ez 200 ezer forintot jelentene, a munkaadónak bérköltséggel együtt 242 ezer forintot, a szocho csökkentés után 238 ezret. Ennyit a legtöbbjük most is kifizet, sőt jóval többet is, csak hát egy részét adózatlanul. A munkaadók jó része tehát legfeljebb azon sajnálkozhatna, hogy az összeg nagyobb hányada után kell megfizetni a járulékokat, de hát pont ez a cél, hogy kifehéredjen a gazdaság.
Százalékos meghatározás
A garantált minimálbér optimális mértékét másfelől is megközelíthetjük. Az EU-ban, ahol van minimálbér, az jellemzően az átlagbér 40 és 65 százaléka között mozog, utóbbi a mediterrán országokban, ahol ez rontja is a versenyképességet. Ha elfogadjuk, hogy a minimálbér reálisan az átlagbér fele (ebben az esetben a tegnap megjelent adat alapján, a közmunkát leszámítva, ez 170 ezer forint lenne), akkor azt is elfogadhatjuk, hogy a garantált bérminimum lehet az átlagbér 60 százaléka. Pláne úgy, hogy ez a meghatározás időpontjában érvényes átlagbérre vonatkozik, ami aztán úgyis hónapról hónapra magasabb lesz, így a hányad évközben csökken.
Nos, ha ezt vesszük figyelembe a tegnapi 337 600 forintos adattal, akkor 202 500 forintot kapunk, ami 12 százalékos emelést jelentene. Ez a munkavállalók követeléseinek alsó határához van közelebb, és úgy gondoljuk, hogy alig okozna megterhelést a munkaadók többségének. A jelen helyzetben, ha emiatt néhány vállalkozás nem bírja a versenyt, nincs jelentősége, hisz a munkaerőt azonnal felszívják más cégek. A cél végülis az, hogy felzárkózzunk, ne rekedjünk meg a közepes fejlettség szintjén, és növekedjen a termelékenység. Döntsön a kormány, lássuk a medvét.
(https://privatbankar.hu/makro/miert-nem-sikerul-osszehozni-a-2019-es-minimalbert-323577)

 

Megtudtunk: ez a multi dolgoztathatja heti 68 órát a magyar dolgozókat!

 

Van olyan vállalat Magyarországon, ahol egy héten akár 68 órát is dolgoztathatnak egy munkavállalót. Erre lehetőséget ad, hogy heti öt napon keresztül 12 órát dolgozzanak, a hatodik napon pedig 8 órára be lehet hívni túlórázni.
A Henkel Magyarország Kft. körösladányi gyárában akár heti 68 munkaórára is kötelezhetik a dolgozókat – derült ki a Portfolio birtokába került dokumentumokból. Egy megállapodás alapján – amit a szakszervezet is aláírt – három hónapos munkaidőkeret bevezetéséről állapodtak meg, ami jövő januárban kezdődik. Az időtartam legfeljebb 12 hónap.
Félelmetes, hogy ehhez még a rabszolgatörvény sem kellett
– kommentálta a Portfolio kérdésére a 68 órás munkahét lehetőségét Dávid Ferenc, aki arról beszélt, hogy a Munka Törvénykönyvének jelenlegi keretei is mennyire kiszolgáltatott helyzetbe hozza a munkavállalókat. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) volt főtitkára egyértelműen úgy ítélte meg, hogy ekkora munkaterhelés mellett egyáltalán nem marad szabadideje és magánélete a dolgozóknak.
Ezzel kapcsolatban felkerestük a Henkelt is, hogy elmondják, miért volt szükség ezekre a lépésekre. “A Henkel Magyarország Kft. hatályban lévő kollektív szerződésének megfelelően a körösladányi gyárvezetés, a Henkel Magyarország Operations Kft. Körösladányi Gyárának Henkel Munkás Érdekvédelmi Egyesülete (szakszervezet) munkaidőkeretben állapodtak meg, mely a munka törvénykönyvének megfelelően lehetővé teszi az egyenlőtlen munkabeosztást és a hat nap munkavégzést” – közölte a Portfolio kérdésére a Henkel Magyarország.
“A munka törvénykönyve ide vágó rendelkezései szerint hat nap munkavégzést követően egy pihenőnapot kell kiadni, valamint egy pihenőnapnak a hónapban vasárnapra kell esnie. Ezzel szemben a Henkel Magyarország Operations Kft. vezetése a munkavállalók érdekében több védelmi pontot épített be a szabályozásába, ezáltal a törvény adta lehetőségeket nem használjuk ki” – magyarázza a vállalat.
Ilyenek többek között
–    a 12 órás munkanapok maximum 5-re való korlátozása,
–    a minden hónapban szombatot és vasárnapot magába foglaló, két egybefüggő pihenőnap biztosítása,
–    a rövidváltások,
–    valamint a munkaszüneti napok előtti éjszakai műszakok kizárása,
–    illetve a munkaidőkeret három hónapra való korlátozása a törvény szerinti, maximum 1 éves munkaidőkerethez képest.
“Amennyiben bárki elérné a maximális túlórakeretet, azon felül rendkívüli munkavégzést elrendelni nem lehet” – tette hozzá a Henkel.
Dávid Ferenc az ATV-ben beszélt arról először, hogy egy 4500 fős településen nincs túl sok lehetőségük a dolgozóknak arra, hogy másová menjenek dolgozni.
Dávid Ferenc a Portfolio-nak nyomatékosította, hogy a 400 órát lehetővé tevő friss törvénymódosítás (amit Áder János köztársasági elnök már alá is írt) kihasználására még nem is volt szüksége a cégnek ahhoz, hogy ilyen mértékű heti óraszámra kötelezze a dolgozókat.
A Henkel közölte: munkaidőkeretben – a munka törvénykönyvének megfelelően – az öt nap munkavégzés utáni hatodik napon nem okvetlenül keletkezik túlóra, itt a munkaidőkereten belüli egyenlőtlen munkaidőbeosztásról beszélünk. “Amennyiben a munkavállaló például az egyik héten 68 órát dolgozik, ellenben a következő héten csak 12 órát, míg a többi napon pihenőnapokat kap, két hét alatt az óraszám kiegyenlítésre kerül, azaz nem keletkezik rendkívüli munkavégzés. Esetünkben a ledolgozandó óraszámoknak és a pihenőnapoknak három hónapon belül kell kiegyenlítődnie” – fejtegette a cég.
Dávid Ferenc azt mondta, hogy az ország számos területén nem lehet megtenni azt, hogy új munkahelyet keres magának az ember, ha váltani szeretne. Egyrészt területi, másrészt képzettségi problémák is nehezítik ezt. Utalt arra, hogy az ország keleti régióiban gyengébben teljesít a gazdaság, továbbra is magasabb a munkanélküliségi ráta és alacsony a képzettségük az embereknek. “Ők nem nagyon tudnak új munkahelyet találni, sokszor örülhetnek, ha kikerültek a közfoglalkoztatásból” – tette hozzá.
És a 400 túlórát lehetővé tevő törvény még nehezebb helyzetbe hozza majd a dolgozókat. Várhatóan számos vállalat rendeli majd el a túlmunkát a fokozódó munkaerőhiány miatt, amely még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza a munkavállalókat. A törvénymódosítás miatt országos tiltakozások zajlanak, a szakszervezetek sztrájkokat szerveznek, és az Európai Bizottság is vizsgálja a törvényt. Azonban Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata szerint
Most fogadtuk el és működni fog.
(https://www.portfolio.hu/gazdasag/megtudtunk-ez-a-multi-dolgoztathatja-heti-68-orat-a-magyar-dolgozokat.308559.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator)

 

A fitt munkahely igazi nyertesei a munkavállalók

 

Az ULYSSYS, az Acelity és az MKK lettek idén A Legfittebb Munkahely Díj büszke tulajdonosai. A 2013-ban privát kezdeményezésre megalapított díj nem titkolt célja a munkavállalói jóllét és a vállalati kultúra emelése a céges sportprogramokon keresztül.
Idén három kategóriában ítélték oda A Legfittebb Munkahely Díjat. Az induló középvállalatok között az ULYSSYS Számítástechnikai Fejlesztő és Tanácsadó Kft., a nagyvállalatok sorából az Acelity – KCI Hungary; a közigazgatási szférából pedig a Magyar Követeléskezelő Zrt. lettek 2018 legfittebb munkahelyei.
Az elbírálás szempontjai a jelentkezők között a rendszeresen sportolók aránya, a vállalati sporttámogatás mértéke és ennek munkavállalói megítélése voltak. A nyertes cégeknél átlagosan 60 százalékos a rendszeresen sportolók aránya és átlagosan 80 százalékos a munkavállalók elégedettsége munkahelyének sport támogatásával.
A Legfittebb Munkahely Díj mögött komoly szakértői munka és egy mélyen humánus jövőkép húzódik meg. A program missziója az, hogy a munkavállalók életének természetes része legyen a rendszeres sport. „A mozgás lételemünk, mégis idő hiányában sokak számára elérhetetlen, hogy rendszeresen sportoljon. Látványos eredményeket a tudatos munkaadók és a jól megszervezett munkahelyi sportprogramok segítségével lehet elérni ez ügyben. A motiváció szerencsére nem marad el a munkáltatói oldal részéről sem, hiszen a fitt munkaerő számokkal kimutathatóan is hatékonyabb munkaerő.
“Jó hír, hogy egyre erősödik ez a szemlélet! Hat éve még utópisztikusnak tűnt az, amit képviselünk. Akkoriban még ’jófejségnek’ számított, ha egy vállalat sportprogramot indított. Mára ez evidenciává vált, és ez már paradigmaváltás„ – fejtette ki Czakó Márton, a Legfittebb Munkahely Program projektvezetője.
A Legfittebb Munkahely 2018 Díj tulajdonosai a titulus mellett kapnak egy 100.000 forint értékű sporteszközbérlést a Team Rekreáció jóvoltából, valamint egy éves Battlejungle előfizetést, ami egy felhasználóbarát munkahelyi sportprogram applikáció. A nyeremények között válogatva a hagyományos sport programok mellett, akadnak igazi különlegességek is.
Tízméteres Bagjump, melyben ki lehet próbálni a szabadesés élményét; de választható egy óriási mászófal is a cég udvarára; vagy esetleg egy kirándulás a virtuális valóságban az Icaros VR virtual trainer eszköz segítségével… Rengeteg hagyományos és akár extrém módja van annak, hogy a mozgáson keresztül épüljünk és építsük a munkahelyi közösségünket, amelyben végül is életünk legnagyobb részét töltjük el.
(https://piacesprofit.hu/kkv_cegblog/a-fitt-munkahely-igazi-nyertesei-a-munkavallalok/)