2018. 12. 20.

Sajtófigyelő 2018.12.20 csütörtök

 

Diákok és nyugdíjasok húzzák ki a munkaerőhiány csapdájában vergődő áruházakat szorult helyzetükből

 

Az ünnepek előtti csúcsforgalomban jellemzően több diákot és nyugdíjast foglalkoztatnak a kiskereskedelmi áruházláncok, hiszen ők is küzdenek a Magyarországon jellemző munkaerő hiánnyal.
Fuldokló multik
A karácsonyt megelőző időszak a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. számára is főszezon, amelyben fokozódik a munkavállalók leterheltsége.  Ilyenkor a cégnél megnő az igény a diákok és nyugdíjasok foglalkoztatására. Ebben az időszakban  400-500-zal több diák és nyugdíjas talál munkát a cégnél, mint az év más időszakaiban. Őket főként pénztárosként foglalkoztatják, de raktári és adminisztratív munkakörökben is számítanak rájuk.
Az Auchan Magyarország Kft. az MTI megkeresésére arról számolt be, hogy ilyenkor nemcsak a diákok és nyugdíjasok, de a kölcsönzött munkaerő száma is nő a cégnél. Náluk is leginkább a pénztárosi posztra, illetve árufeltöltői feladatokra várják a legtöbb plusz dolgozót. A legtöbb kölcsönzött munkavállaló a Budapesten és környékén működő áruházaikban dolgozik.
A Tesco-Global Áruházak Zrt-nél az ünnepi forgalomban 30 százalékkal több vásárló érkezik az üzleteikbe. Nem is csoda hogy  szükség van több dolgozóra. A már említetteken túl frissáru pultos feladatokat és az online házhozszállításban kiszállítói munkát ajánlanak. Ezek mellett áru összekészítői munkákra veszik fel leginkább a diákokat és nyugdíjasokat. Az új belépők, akár diákok, akár nyugdíjasok többféle foglalkoztatási forma közül választhatnak. Dolgozhatnak például teljes vagy részmunkaidőben, de jelentkezhetnek csak hétvégi munkavégzésre is .
Egy másik csúcs időszak a nyár.
(https://varosikurir.hu/diakok-es-nyugdijasok-huzzak-ki-a-munkaerohiany-csapdajaban-vergodo-aruhazakat-szorult-helyzetukbol/)

 

Rabszolgatörvény: cselezhetnek a munkáltatók

 

Bár még nem szentesítette a köztársasági elnök a parlamentben elfogadott rabszolgatörvényt, előzetesen érdeklődtünk a magyarországi autógyáraknál működő érdekképviseleteknél, náluk várható-e a munkaidőkeret bővítése, kapott-e már erre utaló kérést a szakszervezet – olvasható a 24.hu-n.
Az Audi ezidáig egyelőre sem hivatalosan, sem nem hivatalosan nem kereste szakszervezetünket az említett témában. Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) minden tőle telhetőt meg fog tenni azért, hogy megvédje a tagjait
– írta válaszul Csalogány György elnökhelyettes.
A kecskeméti Mercedes-gyár sem kezdeményezte még a szakszervezetnél, hogy bevezessék a maximális 400 túlórát vagy a hároméves munkaidőkeretet, tudtuk meg a Vasas Szakszervezetek dél-alföldi régiójának vezetőjétől, Bere Ferenctől.
A két nagy multinál tehát még nem léptek, de a hvg.hu szerint más munkáltatónál megesett már, hogy 400 túlórát tartalmazó szerződésmódosítást dugtak a dolgozó orra alá a törvény hatályba lépése előtt.
Ha Áder János aláírja a törvényt, a Vasas szakszervezet arra számít, hogy
még ahol van kollektív szerződés, ott is inkább azzal a lehetőséggel fognak élni a munkáltatók, hogy egyesével állapodjanak meg a dolgozókkal. Hiszen ezt is megtehetik.
A Vasas csak abban tud megállapodni, amiben a tagjaitól felhatalmazást kap. Jelen állás szerint a dolgozók körében jelentős a leendő új szabályok elutasítottsága. Eddig legalábbis ilyen visszajelzést kaptak a tagoktól. Emellett a Vasas álláspontja, hogy sem a túlóra 400-ra emelése, sem a 36 havi munkaidőkeret nem indokolt szakmailag. Persze mindez nem zárja ki, hogy lesz meggyőzhető dolgozó. A munkáltatók kreativitásán múlik, hogyan próbálják majd beadni a keserű pirulát.
A szakszervezeti vezető arra számít, hogy a munkáltatók – multik, kis és közepes vállalkozások egyaránt – élni fognak a lehetőséggel. Gondoljunk csak az idénymunkákra. Szerinte nagyobb veszély a kkv-knál dolgozókra leselkedhet, egy multi cég ugyanis vélhetőleg kifizeti vagy kiadja szabadnapnak, ami jár. Hogy egy kisvállalkozás megteszi-e ugyanezt, az már erősen kérdéses. Komoly kihívás a szakszervezeteknek, mennyire lesznek képesek megvédeni a dolgozókat, vagy ha személyes megegyezésre kerül sor, a dolgozó képes-e érvényesíteni a saját érdekét.
Ahol nincs szakszervezet, ott nagyon sötét idők jöhetnek
– véli Bere Ferenc. A Vasasnak 22 ezer tagja van, segítenek nekik a tájékozódásban, az esetleges szerződésmódosítások értelmezésében. Fontos, hogy a dolgozó tisztában legyen azzal, nem kell rögtön aláírnia, amit az orra alá dugnak, elviheti egy szakszervezeti vezetőhöz, szakértőhöz, ügyvédhez, hogy tisztán lásson – hívta fel a figyelmet.
A szakszervezetek félelme az, hogy béremelésbe fogják csomagolni a cégek a szerződésmódosítást.
Mert ha valaki elé odatesznek egy többoldalas papírt, amin szerepel a béremelése is, azt minden bizonnyal aláírja. Ki ne írná alá, hogy magasabb bért kap? És tapasztalata szerint a legritkább esetben olvassák el a dolgozók az ilyen dokumentumokat elejétől a végéig. Főleg ha lehúztak egy hosszú, fárasztó műszakot.
Ezért is mondja Bere Ferenc, hogy semmit ne írjanak rögtön alá a dolgozók. Ehhez joguk van. Előbb kérjék ki hozzáértő véleményét.
(https://szakszervezetek.hu/dokumentumok/munkajog/16525-rabszolgatorveny-cselezhetnek-a-munkaltatok)

 

Minimálbér: csak annyi biztos, hogy lesz emelés

 

Megállapodás nélkül ért véget a munkáltatók és munkavállalók idei utolsó egyeztetése a legkisebb bérekről, így a pénzügyminiszterhez került a döntés joga.
Nem közeledtek az álláspontok a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) szerdai ülésén, így nem tudtak megállapodni  a munkaadói és a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek abban, hogy mennyivel nőjön 2019-ben a minimálbér, illetve a garantált bérminimum – közölte a Népszavával Sáling József, a Magyar Szakszervezeti Szövetség felügyelőbizottságának elnöke. Már az is meglepő volt, hogy újra egyeztetésre hívta a szakszervezeteket és a munkáltatókat a Pénzügyminisztérium, mivel a múlt héten volt az utolsó kormányülés és lezártnak tűnt az idei egyeztetési folyamat. Szinte borítékolható volt, hogy a megállapodásra adott utolsó esély sem hoz eredményt, miután a munkavállalók az informális tanácskozásokon sem engedtek a 13 százalékos minimálbér és a 15 százalékos garantált bérminimum követelésükből, míg a munkaadók 5, illetve 7 százaléknál álltak meg – mondta Sáling József.
Lapunk más forrásból úgy tudja, a munkaadók részéről történt elmozdulás, nem zárták ki, hogy
“meg tudnának egyezni egységesen 8 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelésről.”
A piaci szereplőknek szóló bérajánlás nem volt része a mostani egyeztetéseknek, azonban a munkáltatók arra is mondtak számot: szintén 8 százalékot. Az ezek mögött húzódó feltételekről azonban nem szivárgott ki információ.
Az egyeztetésen részt vevő szervezetek kissé furcsának tartják, hogy a Pénzügyminisztérium államtitkára passzív szemlélője volt a történetnek, s csupán azt közölte: Varga Mihály pénzügyminisztert felhatalmazta a kormány, hogy megállapodás híján maga állapítsa meg a jövő évi legkisebb kötelező béreket – tette hozzá Sáling József. Azt is megtudhatták a jelenlévők, hogy erre karácsony utánig, várhatóan szerdáig kell várni. A mértéket pedig egyelőre csak találgatni lehet, de az egyértelmű, hogy mindenképpen lesz emelés. A szakszervezetek nem zárják ki, hogy a már szinte készpénznek vett 150 ezer és 200 ezer forintos bérjóslatok válnak valóra. Ez majd’ 9 illetve 12 százalék közeli emelés lenne. Idén – amint az köztudott – 8, illetve 12 százalékkal nőtt a két bérfajta. Az mfor.hu megbízható forrásra hivatkozva 10 százalék alatti jövő évi emelésről írt, ami minimálbér esetén mindkét fél kompromisszumaként is felfogható, azonban a garantált bérminimumnál távol van mind a szakszervezetek elvárásától, mind a munkáltatók által elfogadható mértéktől. Támpontot adhat még az is, hogy a 2019-es költségvetés tervezésekor 8,8 százalékos béremelkedési ütemet vettek figyelembe.
Amennyiben a jelenlegi 138 ezer forintról 150 ezer forintra nőne a legkisebb kötelező bér, akkor 2019-ben a nettó minimálbér nagyon közel kerülne a 100 ezer forinthoz.
(https://nepszava.hu/3019232_minimalber-csak-annyi-biztos-hogy-lesz-emeles)

 

 

Túl magas a magyar fizetés? Ezért vonult ki néhány autóiparba beszállító multi

 

Hamarosan bezárja gyöngyösi, autók kábelkorbácsait előállító üzemét az amerikai Lear Corporation, így körülbelül 500 ember veszíti el az állását. A cég azzal indokolta a lépést, hogy a nagy élőmunka-igény miatt nem éri meg Magyarországon termelni, ezért áttelepülnek oda, ahol olcsóbb a munkaerő.
Ugyanez a cég bocsátott el tavaly év végén 800 embert Móron, ahol autók üléshuzatait varrták. Az indok is hasonló volt. Mindkét üzem több mint 20 éven keresztül termelt, bezárásuk tehát korszakváltást jelezhet a hazai gazdaságban. Főleg, hogy tavaly egy másik hasonló profilú vállalkozás is befejezte magyarországi tevékenységét. Az autók belső borításait és üléshuzatait gyártó Prevent Premium és Interior Kft. három nyugat-dunántúli telephelyéről 300 embert bocsátott el, majd a gépeket Bosznia-Hercegovinába telepítette- írja a G7.
Arra a textilipar 90-es évekbeli leépülése óta nemigen volt példa, hogy a bérköltségek miatt zárjanak be gyárak hazánkban. A jelek szerint tehát a magyar gazdaság kiemelt ágazatán, az autóiparon belül vannak olyan tevékenységek, amelyeket a mostani bérszinten már nem éri meg Magyarországon tartani.
A Prevent Kft. utolsó teljes évében, 2016-ban 229 fizikai dolgozót foglalkoztatott, akiknek átlagosan havi bruttó 144,6 ezer forintot fizetett. Ha a személyi jellegű egyéb kifizetéseket (cafeteria, esetleg bónuszok és hasonlók) is figyelembe vesszük, akkor 165,5 ezer forint volt az átlag. Munkáltatói járulékokkal együtt pedig a cégnek fejenként 207,7 ezer forintba került a foglalkoztatásuk. Ez alapján valószínűnek tűnik, hogy a cég a minimálbér és a garantált bérminimum 2017 elején életbe lépett emelése miatt vitte el a tevékenységet az országból. Az előbbi ekkor 15 százalékkal 127,5 ezer, az utóbbi 25 százalékkal 161 ezer forintra emelkedett. Az pedig éppen ma dől el, hogy jövőre mekkora lesz a minimálbér.
(https://hvg.hu/kkv/20181219_Tul_magas_a_magyar_fizetes_Ezert_vonulhatott_ki_nehany_autoiparba_beszallito_multi?s=hk)

 

A fél életét utazással tölti, pedig nem is ingázik?

 

Számos budapesti dolgozónak több idejébe kerül a városon belüli munkába járás, mint azoknak a munkavállalóknak, akik két település között ingáznak minden nap.
A karácsonykor megerősödő forgalom ráadásul még ront is ezeken az értékeken – derül ki a Profession.hu országos reprezentatív kutatásából.
A kutatás szerint a fővárosiak több mint fele legalább 45 percet tölt utazással, máshol csak a dolgozók 37 százalékának kell hosszabb időt erre szánnia.
A kutatásban résztvevők 75 százaléka Budapesten vagy városokban él, nekik az esetek többségében nem kell ingázniuk más településekre a helyi munkalehetőségeknek köszönhetően.
A megkérdezetteknek mindössze a 25 százaléka dolgozik a lakóhelyétől eltérő településen, ugyanakkor az ingázók nagy része nem Budapestre és nem is megyei jogú városokba, hanem egyéb városokba jár át dolgozni. Minél nagyobb lélekszámú településen él valaki, annál inkább jellemző rá, hogy nem ingázik – például a budapestiek csupán 6 százaléka nem dolgozik Budapesten, míg a falusiak, községbeliek 47 százaléka jár át máshova dolgozni.
A felmérésben résztvevők 31 százaléka használ csak autót, többségük, közel 70 százalék más közlekedési formát választ. Közülük a budapestiek választják legnagyobb arányban, 67 százalékban a tömegközlekedést. A kisebb településeken sokan azért nem járnak tömegközlekedéssel, mert nincs megfelelő járat a munkahely és lakóhely közt.
A válaszadók közel felének kevesebb mint 30 percet vesz el az idejéből a napi munkába járás. Egyharmaduk számára ez az idő akár 45-120 perc is lehet, míg 5 százalékuk kénytelen 3 óránál is többet utazni nap mint nap, függetlenül attól, hogy ingázónak számít, vagy sem. A Budapesten élők számára több időt vehet igénybe a munkába járás, mint a kisebb városokban, községekben élőknek, de ez nem meglepő, hiszen nem csak a távolságok lehetnek nagyobbak, de a haladást akadályozó forgalom is.
(http://csalad.hu/2018/12/19/a-fel-eletet-utazassal-tolti-pedig-nem-is-ingazik)
A Budapestiek 56 százaléka minden nap 45-120 percet tölt utazással, közel olyan arányban, mint az ingázók, akiknek szintén ennyi idő szükséges az út megtételére. A kisebb településeken élők 50-60 százaléka ezzel szemben maximum 30 perc alatt megjárja a munkahelye és az otthona közötti távolságot – közölték.