2018. 12. 19.

Sajtófigyelő 2018.12.19 szerda

 

Száz dolgozójától válik meg az Állami Számvevőszék

 

Az Állami Számvevőszék több ütemben mintegy száz munkavállalójának ajánlotta fel a távozást az intézménytől, negyvenen már el is fogadták az ajánlatot – közölte az ÁSZ az MTI-vel.
Keddi közleményét a számvevőszék válasznak szánta a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének nyílt levelére, amelyben az érdekvédők kifogásolták, durva támadásnak minősítették az ÁSZ eljárását.
Az ÁSZ úgy fogalmazott, hogy az együttműködési és elhelyezkedési ajánlat keretében mintegy száz dolgozójának ajánlotta fel a közös megegyezés lehetőségét, és számos eszközzel támogatja munkavállalói sikeres elhelyezkedését. “Az együttműködésre és kölcsönös párbeszédre alapozott lehetőség teljes mértékben figyelembe veszi az érintett munkatársak mentális és szakmai érdekeit, hozzájárul például a munkahelyi kiégés elkerüléséhez, valamint az új karrierlehetőségek megtalálásához” – írták.
Az Állami Számvevőszék – visszautasítva a szakszervezet vádjait – azt írta, hogy ezeket durva beavatkozásnak tekinti az ÁSZ alkotmányos alapokon álló szervezetirányítási függetlenségébe. “A szakszervezet indokolatlan és a közszféra hatékony feladatellátását teljes mértékben figyelmen kívül hagyó támadása alátámasztja az Országgyűlés december 12-i döntését arról, hogy az ÁSZ szervezeti állományára vonatkozó megfelelő intézkedések a köztisztviselőkről szóló törvényből beépüljenek az ÁSZ törvénybe” – írták.
Arra is emlékeztettek, hogy Domokos László elnök a 2019-es költségvetésről szóló parlamenti vitában jelentette be, hogy a hatékonyságnövelő intézkedéseknek köszönhetően az állami szervek közül az ÁSZ elsőként ajánlott fel tapasztalt, jó munkakultúrájú gazdasági szakembereket (munkavállalókat) a munkaerőpiacon jelentkező hiány csökkentése érdekében, az üzleti szféra számára. A mostani intézkedés a nyáron megkezdett hatékonyságnövelő szervezetfejlesztési kezdeményezés folytatása – szögezték le.
(http://www.atv.hu/belfold/20181218-szaz-dolgozojatol-valik-meg-az-allami-szamvevoszek/hirkereso)

 

Rabszolgatörvény: összehangolt sztrájkok jöhetnek

 

Ígérik, a munkabeszüntetésről nagyon precízen egyeztetnek majd.
Ha az államfő aláírja, és a munkáltatók tömegesen alkalmazzák a 400 órás túlórát az új munkaszerződésekben, megkezdődik a szakszervezetek által szervezett sztrájkok összehangolása – írja a 24.hu az az Inforádióban Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke által elmondottakra hivatkozva.
Székely közölte: a szakszervezetek egyre több helyről értesülnek ilyen munkaszerződésmódosítási tervezetekről. Azt egyelőre nem tudta megmondani, mekkora sztrájkra lehet számítani, és azt sem, hogy milyen területeket érint majd. Kiemelte: a munkabeszüntetést nagyon precízen kell összehangolni, és a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása is szükséges.
Tóth Bertalan MSZP-elnök nyilatkozatára, miszerint pártja együttműködik a szakszervezetekkel és mintegy 70 helyszínen terveznek megmozdulásokat, Székely azt mondta: ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja, de szerdán a szakszervezetek egyeztetni fognak a lehetséges sztrájk részleteiről. Azt látják, hogy a szakszervezeti törekvéseket a törvényalkotásban részt vevő ellenzéki pártok is magukévá tették.
(https://borsodihir.hu/helyben-jaro/2018/12/rabszolgatorveny-osszehangoljak-a-sztrajkokat)

 

Kiderült: ennyiért keresnek eladókat a Fornetti pékségbe

 

A  munkaerőhiány ma már szinte minden szektort érint, az elmúlt években egyre nagyobb gondot okoz ez a kereskedelemben is. Becslések szerint legalább tízezer eladó hiányzik a hazai boltokból. Több Fornetti üzlet is munkaerőt keres, mutatjuk, mennyit fizetnének a leendő munkavállalónak.
Óriási a munkaerőhiány, becslések szerint legalább tízezer bolti eladó hiányzik az üzletekből. Nem meglepő tehát, ha a legnagyobb pékségláncok is munkaerőhiánnyal küzdenek. Hétvégén számoltunk be arról, hogy a Lipóti pékségbe eladókat és üzletvezetőket is keresnek.
A Fornetti néhány üzletébe is keresnek eladókat. Az egyik szentendrei egységbe bruttó 190 ezer forintért kerestek eladót, középsikolai végzettség is elég.
Egy budapesti, harmadik kerületi üzletbe szintén eladót keresnek, a hirdetés szövege szerint két műszakban kell dolgozni: hétköznap 13-17-ig és minden második szombaton reggel 5 órától 17-ig, a másik műszak pedig délelőtt 11-től 19-ig tart. A bruttó bér a hirdetés szerint 230 ezer forint.
(https://www.penzcentrum.hu/karrier/kiderult-ennyiert-keresnek-eladokat-a-fornetti-peksegbe.1073093.html)

 

Rabszolgatörvény: tényleg hatnapos munkahetek jöhetnek

 

A tüntetéssorozatot elindító rabszolgatörvény alapján lehetséges évi maximális 400 túlóra a hetente a ledolgozott normál munkaidőn, 40 órán felül átlagban 8 túlórát jelent. 50 héttel számolva, hiszen két hét szabadságot egyben kell kiadni. Ez kijöhet úgy, hogy ötből négy napon tízórás munkanapok lesznek, az ötödiken nyolcórás – olvasható a 24.hu írásában.
De kijöhet úgy is, hogy beiktatnak egy hatodik munkanapot, nyolc órában. Vagyis
jöhetnek a hatnapos munkahetek
– erősítette meg megkeresésünkre Vida Sándor munkajogász.
Tízórás munkanapra, hatnapos munkahétre eddig is volt lehetőség, de nem folyamatosan, hiszen eddig kevesebb túlóra volt megengedett, legfeljebb 250, illetve kollektív szerződéssel 300 óra.
A kormányzati érvelés szerint a dolgozókra nem lehet ráerőltetni a 400 túlórát, mert a jogszabály szerint csak kollektív szerződés alapján vagy egyéni munkáltatói-dolgozói megállapodásra rendelhető el. Utóbbi esetben azonban
kérdéses, hogy egyenrangú felekről van-e szó, van-e választása a dolgozónak.
A munkajogász szerint érdemes azért alkuval próbálkozni, és például a pihenőnapok kiadásánál engedményt kérni.
Pihenőnapot így kaphatunk
Ami a pihenőnapokat illeti, az idevágó passzusok alapján sincs akadálya annak, hogy bizonyos esetekben egész évben hatnaposak legyenek a munkahetek. Főszabályként pihenőnapokból alapesetben heti kettő kell. Az elfogadott összegző módosító javaslat szerint a heti pihenőnapok helyett (szombat-vasárnap) hetenként a beosztás szerinti napi munkaidő befejezésétől a következő beosztás szerinti napi munkaidő kezdetéig tartó, legalább 48 órás megszakítás nélküli pihenőidő osztható be.
A heti pihenőidő azonban egyenlőtlenül is beosztható. Ilyenkor hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot kell beosztani. Egyenlőtlen beosztás esetén legalább 40 óra tartamú és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidőt kell beosztani. Megszakítás nélküli, több műszakos és idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóknak viszont havonta legalább egy heti pihenőnapot kell beosztani. Az mindenkire igaz, hogy havonta legalább egy heti pihenőnap vasárnapra kell, hogy essen.
A munkaidőkeret (maximum 12 hónap) átlagában a heti munkaidő a túlórával együtt nem lehet több, mint 48 óra.
A túlóra számítson bele a nyugdíjba
Aki részmunkaidőben dolgozik, annak a nyugdíj szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje is csak tört idő. Ezen az elven Vida Sándor azt vetette fel, hogy a túlórákat figyelembe kellene venni a szolgálati időnél, pluszban. Ez a munkavállalók érdekét szolgálná.
Az ötlet egyáltalán nem a valóságtól elrugaszkodott, hiszen van is, ahol már bevezették. Németországban pontosan ez a helyzet, számolt be róla a Napi.hu.
A túlórákból felhalmozott munkaidőegységeket a dolgozók kétféleképpen használhatják fel:
mondhatják, hogy „lepihenik” a túlórát, azaz a túlórás időszak után kevesebbet dolgoznak. Ezt választják kevesebben.
Vagy a nyugdíjkorhatár előtt nyugállományba vonulhatnak úgy, hogy a plusz ledolgozott időt levonhatják a nyugdíjba vonulás alapjául szolgáló munkaviszony időtartamából/vagy más esetben a vállalati nyugdíjalapban így felhalmozott megtakarítást előnyugdíjként használhatja fel. A többség ezzel a lehetőséggel él.
Cikkük szerint német modellre készülhetett a magyar rabszolgatörvény. Csak
míg Németországban kifejezetten a munkavállalókat védi, addig nálunk ez a szempont nem érvényesül a törvénymódosításban.
(https://szakszervezetek.hu/dokumentumok/munkajog/16508-rabszolgatorveny-tenyleg-hatnapos-munkahetek-johetnek)

 

MTA-s kutatók: A gyermekvállalás szakítja be a nők bérét

 

,,Egy átlagos nő 34 évesen keres életében a legtöbbet, bruttó 245 268 forintot. Egy férfi 29 évesen keres ennyit” – ilyen számokkal és tényekkel van tele a most megjelent Munkaerőpiaci Tükör 2017, amelynek idei témája a nők munkaerőpiaci helyzete.
A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézete, az MTA KRTK KTI által kiadott, a Pénzügy-minisztérium által is támogatott kötet szerzői az utóbbi években olyan kérdésekre fókuszáltak, amelyek közvetlen hatással vannak a kormányzati politikára. Tavaly a munkaerőhiánnyal foglalkoztak, idén pedig a nők munkaerőpiaci helyzetével. A kötet 12 fejezetből áll, és idén először egy 32 oldalas kivehető füzet is jár hozzá – a Munkaerőpiaci Zsebtükörben csak ábrák találhatók, leírással. A 12 fejezetben a KTI-ben és más kutatóintézetekben dolgozó kutatók olyan kérdéseket vizsgálnak, mint hogy miként változott a nők munkaerőpiaci helyzete, van-e üvegplafon Magyarországon, milyen a nők helyzete a tudományban, vagy például mennyire volt jó ötlet a Nők 40 program.
A gazdasági növekedés szempontjából is fontos
Szabó-Morvai Ágnes, a kötet egyik szerkesztője bemutatójában elmondta, hogy a nők munkaerőpiaci helyzete rendkívül fontos a gazdaságpolitika és a népesedéspolitika szempontjából is. Nemcsak erős kapcsolat van ugyanis a nők helyzete és a születések száma között, de a nők helyzete a gazdasági növekedés lehetőségeit is befolyásolja. A következő évtizedek egyik legfontosabb gazdaság- és társadalompolitikai kihívása a nyugdíjrendszer fenntarthatósága, amire szintén nagy hatással van, hogy mennyire aktívak a nők.
Szabó-Morvai elmondta: a közgazdaságtudomány mai állása szerint a nők karrierje és a gyermekvállalás nem állnak éppen ellentétben, sőt, ott születik több gyerek, ahol a nőknek lehetőségük van összehangolni a családi és munkahelyi kötelezettségeiket, és a gyermekvállalás nem jelenti a szakmai céljaik feladását. A magyar állam rengeteget költ a születésszám növelésére, de ezt gyakran nem hatékonyan teszi, bár vannak előrelépések, például a GYED melletti munkavállalás lehetősége.
Ugyanakkor a gyermekszüléskor beszakad a nők bére, és a nyugdíjig sem érik utol a férfiakat. Még mindig nincs megoldva a 3 év alatti gyermekek elhelyezése, korán kell menni a gyerekekért az óvodába és az iskolába, és ez a teher leggyakrabban a nőkre hárul. Ez nem magyar, inkább régiós jelenség: keleti és déli országokban a nők naponta egy-két órával többet dolgoznak összesen fizetett és nem fizetett munkában, mint a férfiak, míg az északi és nyugati országokban mára elhanyagolható ez a különbség. A kutatók néhány konkrét eszközt is kiemelnek, amelyekkel ösztönözni lehetne a nők korai munkaerőpiaci visszatérését és azzal párhuzamosan a gyermekvállalást:
–    a bölcsődei férőhely-ellátottság 50 százalékra növelése;
–    a családi napközik állami ellátóhelyekkel egyenrangú támogatása, adminisztratív terheik csökkentése;
–    a családi adókedvezmény rendszerének eltolása az egyénileg igénybe vehető kedvezmények irányába;
–    az apák szülés utáni távollétének meghosszabbítása, ösztönzése;
–    a társadalmi nézetek formálása az anyák munkavállalásának, illetve az apák gyermeknevelésben való aktívabb szerepvállalásának érdekében;
–    az újonnan bevezetett szakpolitikai elemek hatásának vizsgálata a család és munka összeegyeztethetőségére.
A nők keresete felzárkózott a férfiakéhoz
A népesedési problémák mellett kevesebbet beszélünk a nők aktivitásának gazdasági növekedésre gyakorolt hatásáról és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról. Becslések szerint  ha nők aktivitási rátája felzárkózna a férfiakéhoz, az európai gazdaság teljesítménye 12 százalékkal volna magasabb a következő 15 évben. Ami jó hír: az elmúlt időben a nők és a férfiak foglalkoztatottsága is jelentősen növekedett, ugyanakkor ez csak részben köszönhető a piaci munkahelyek bővülésének; szerepet játszott a közfoglalkoztatás, a külföldi munkalehetőségek és az aktív korú népesség csökkenése is. Eközben a rendszerváltozás után a nők keresete jobban felzárkózott a férfiakéhoz, a férfiak átlagos keresetének 75 százalékáról 90 százalékára növekedett. A legnagyobb probléma a gyermekes nők fent említett foglalkoztatása.
A kötetben négy fejezet is az emberi tőkével foglalkozik. Az emberi tőke, a tudás a modern gazdasági növekedés alapja, és egyre inkább felértékelődnek a kognitív és az interperszonális képességek, amelyeket nem lehet számítógéppel helyettesíteni. A nők helyzete ebből a szempontból jobb, mint a férfiaké: jobban teljesítenek az iskolában, kisebb arányban morzsolódnak le, és nagyobb arányban kerülnek be egyetemre. Ugyanakkor Adamecz-Völgyi Anna elemző üvegplafonnal folglalkozó fejezetéből az derül ki, hogy talán meglepő módon a magasabb iskolai végzettségűek között nagyobbak a bérkülönbségek a férfiak és a nők között, mint az alacsonyabban végzettek között.
(https://qubit.hu/2018/12/18/mta-s-kutatok-a-gyermekvallalas-szakitja-be-a-nok-beret?fbclid=IwAR1P49BaK7IGy85xOkjgwReJkGk0SZbpXGPoM6XAJ_Lc-TnhmPoafSxCJsk)