2018. 11. 07.

Sajtófigyelő 2018.11.07 szerda

 

Stagnál egy ideje a munkaerőpiac

 

Az utóbbi hónapokban gyakorlatilag stagnált a hazai foglalkoztatottság, miközben minimálisan nőtt a munkanélküliek száma.
A július–szeptemberi időszakban mindössze 3 ezerrel több embernek volt munkahelye, mint a május–júliusi időszakban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, tehát gyakorlatilag stagnált a foglalkoztatottság Magyarországon az utóbbi hónapokban. Ráadásul a nyári hónapokra esik az idénymunkák dandárja. Budapesten 21 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, de nőtt a Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon, valamint a Dél- és az Észak-Alföldön.
A munkanélküliségi ráta szeptemberben 3,9 százalékon állt a 15–64 évesek körében, ez csupán 0,2 százalékpontos csökkenés az elmúlt év azonos időszakához képest, a júliusi mélyponthoz viszonyítva pedig 0,3 százalékpontos emelkedés. A munkanélküliek száma 177,7 ezer főre nőtt, miközben az új, nem támogatott álláshelyek száma 51 ezerrel bővült. Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter a Világgazdaságnak azt mondta: a némiképp gyengébb mutatók ellenére a munkaerőpiac feszessége továbbra is történelmi csúcsa közelében van. Az elmúlt pár hónap emelkedő munkanélküliségi rátájában szerepet játszhatott az is, hogy egyre többen térnek vissza az aktív álláskereséshez, a számuk pedig erőteljesebben bővül, nagyobb mértékben emelkedik, mint a foglalkoztatottság. A foglalkoztatottak száma 4 millió 486 ezer fő, vagyis éves bázison ez 36 ezer fős növekedés.
Virovácz Péter szerint a potenciális munkaerő-tartalék szűkül, a munkaerőpiac egyre telítettebb, ezért számottevő javulásra nem lehet számítani a közeljövőben. Ha a munkaerőpiacon újra megjelenők gyorsan el tudnak helyezkedni, akkor az év végére 3,6 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta.
A Takarékbank elemzője, Horváth András lapunknak jelezte: az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 97 ezerrel gyarapodott az utóbbi egy évben, közben a közmunkásoké 54 ezerrel csökkent. Mérséklődött a külföldi telephelyen dolgozók száma is, igaz, csupán
6 ezerrel. Az is tény, hogy a munkanélküliek száma 5 ezerrel meghaladta az előző három havi átlagot, és 10 ezerrel maradt el az egy évvel ezelőttitől. Az elemző a munkanélküliség minimális emelkedését arra vezeti vissza, hogy gyorsan halad a közmunkások leépítése, amit egyelőre az elsődleges munkaerőpiac továbbra is robusztus bővülése sem képes teljesen ellensúlyozni. A kulcs az oktatás és a képzés a munkaerőhiány mérséklődése szempontjából.
A 20–64 éves korosztály 74,6 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 72,2 százalékos átlagos rátáját, de például Csehországban – ahol a munkanélküliségi ráta alacsonyabb, mint Magyarországon – az arány 78,5 százalék.
(https://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagi-hirek/stagnal-egy-ideje-a-munkaeropiac-2-1185038/)

 

Gyorstalpalón képeznék informatikussá a közszférából menesztetteket

 

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint a közszférában várható tömeges elbocsátás hatására több száz, akár ezer olyan munkavállaló is lehet, akit 6-12 hónap alatt versenyképes szakmához lehet juttatni rövid ciklusú informatikai képzéssel.
A szövetség közleményében rámutatott arra, hogy a digitálisan képzett munkaerőre minden munkakörben szükség van, a súlyosbodó informatikus-hiány pedig komoly problémája a gazdaságnak.
“A digitalizáció alapjaiban változtatta meg a magyar gazdaságot és a társadalmi viszonyokat. A digitális kompetenciák nélkülözhetetlenek a munkaerőpiacon való boldoguláshoz ”
– áll a közleményben.
Major Gábor, az IVSZ főtitkára a közleményben kiemelte: mindenkinek, aki karrierváltásban gondolkodik, megfontolásra ajánlja az informatikus pályát.
Rohamosan nő az informatikus végzettséget követelő munkák száma, uniós adatok szerint Európában 600-700 ezer szoftverfejlesztő hiányzik, és 2020-ra ez a szám 900 ezerre nő. Digitális kompetenciákkal pedig már most is szinte minden munkakör betöltéséhez rendelkezni kell, és ez az igény a jövőben egyre fokozottabb lesz a munkaerőpiacon – tette hozzá a főtitkár.
(https://szakszervezetek.hu/hirek/15909-gyorstalpalon-kepeznek-informatikussa-a-kozszferabol-menesztetteket)

 

A szakszervezetek a cafeteria-elemek kedvezményes adózásának visszaállítását követelik

 

A szakszervezetek a cafeteria-elemek kedvezményes adózásának visszaállítását követelik a családok támogatása, a mobilitás ösztönzése és a munkaerőhiány kezelése érdekében – hangsúlyozta Szilágyi József, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (EVDSZ) elnöke kedden, több szakszervezet demonstrációján Budapesten, a Magyar Nemzeti Bank épülete előtt.
A szakszervezeti vezető az EVDSZ, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) és a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) által szervezett demonstráción kiemelte:
ez a rendezvény pártsemleges, szakszervezeti érdekérvényesítési akció, amelynek célja, hogy felhívja a kormány figyelmét az adótörvények megváltozásának negatív hatásaira.
A szakszervezeti konföderációk egyetértenek abban, hogy a cafeteria-rendszer megváltoztatása, az egyes elemek kedvezményes adózásának eltörlése a dolgozóknak nettó jövedelemkiesést okoz – mondta.
Szilágyi József szerint mindezt az MNB is megerősítette, ugyanis a jövő évi költségvetést véleményező írásában rámutatott, hogy
több mint 2 millió munkavállalónak csökkenhet a nettó jövedelme az adótörvények megváltozása miatt, ami ugyanakkor a költségvetésnek nem jár érdemi bevételnövekedéssel.
Mindezek miatt a szervezők petícióval fordultak Matolcsy Györgyhöz, a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez, amelyben azt kérték, hogy “saját eszközeivel segítse elő a szakszervezeti konföderáció törekvéseinek teljesülését a béren kívüli juttatások vonatkozásában”.
A petíciót a jegybank részéről nem vette át senki, így a demonstráció szervezői az épület falára ragasztották.
A tüntetők innen az Országházhoz vonultak, ahol az esemény főszervezője, Hatvani Jácint, a Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezetének elnöke kijelentette, hogy sok politikus nem ismeri a munka világát, de az új adójogszabályokkal “durván beleavatkoztak a munka világába”. A fejlett munkakultúrát és juttatási rendszert biztosító, jelentős értéket előállító munkaadóknál akarnak radikális változást elérni az autóiparban, az energetikában, gyógyszeriparban vagy a vegyiparban – tette hozzá.
Hatvani Jácint, a Paksi Atomerőmű Műszakos Dolgozóinak Érdekvédelmi Szervezetének elnöke
A szakszervezeti vezető fontos gazdasági érdeknek nevezte a munkavállalók megtartását béren kívüli juttatásokkal. A munkakörülmények – mint fogalmazott – rendszerint a törvényalkotók miatt romlanak, így például megszüntették a nyugdíjkor-engedményt és szigorították a munka törvénykönyve állami vállalatokra vonatkozó rendelkezéseit.
Csóti Csaba, a KKDSZ Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének elnöke fölszólította a kormányt, hogy mutasson példát és béresítse az állami munkavállalók cafeteria-juttatásait úgy, hogy abból ne vesszen el semmi.
Szerinte az állam a legrosszabb munkáltató Magyarországon, hiszen – mint mondta – nem tárgyal a munkavállalókkal és nem fizet nekik tisztességes bért, most pedig a cafeteriát is elveszi.
Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a dolgozók helyzetét tovább rontó változásokról a kormány nem egyeztetett a munkavállalói érdekképviseletekkel.
Kijelentette, a béren kívüli juttatások rendszere nem luxus, hanem az alapvető emberi szükségleteket biztosítja, ezért azt nem szabad agyonadóztatni. A vegyipari szakszervezet vezetője azt ígérte, hogy a munkahelyeken folytatják a tiltakozást és mindenhol kiállnak a tervezett változtatások ellen.
A tüntetés végén Szilágyi József és Székely Tamás petíciót adott át a Miniszterelnökség munkatársának, a dokumentumot a szervezők Orbán Viktor miniszterelnöknek címezték és hasonló kéréssel fordultak a kormányfőhöz, mint Matolcsy Györgyhöz.
Mindkét petícióban közölték:
“a béren kívüli juttatások kiemelten fontos gazdaság- és társadalompolitikai célok megvalósulását segítik, amelyeknek a megszüntetése a munkaerő megtartása, az élet- és munkakörülmények javítása, az egészségmegőrzés és a hosszú távú öngondoskodás ellen hat. (…) A szakszervezeti konföderációk az őszi nemzeti szintű bértárgyalások keretei között a téma napirendre vételét kezdeményezik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Fóruma monitoring bizottságában valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén.”
A demonstrációt a szervező szakszervezetek mellett a Liga és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) is támogatta.
(https://szakszervezetek.hu/dokumentumok/akciok/15911-a-szakszervezetek-a-cafeteria-elemek-kedvezmenyes-adozasanak-visszaallitasat-kovetelik)

 

Agyondolgoztatott, képzetlen boltosokra panaszkodnak

 

Hiába vásárolnak egyre többet a magyarok, egyre nagyobb a baj a bolti munkaerőhiány miatt.
Egyre nehezebb lesz fenntartani a kistelepüléseken a boltokat, ha nem kap az ágazat támogatást – írta a Népszava. A kereskedelmi forgalom ugyan növekszik az országban, de a munkaerőhiány egyre nagyobb, ráadásul a dolgozók harmada kicserélődik minden évben a boltokban.
„A szakemberhiány enyhítését akadályozza, hogy kevés fiatal jelentkezik a kereskedelmi szakoktatásra, és aki mégis jelentkezik, nem a legjobb képességű” – fogalmazott Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke. A béremelések valamelyest segítenek, de a kilépések legfőbb okaként a legtöbben a leterheltséget említik.
(https://hvg.hu/kkv/20181107_Agyondolgoztatott_kepzetlen_boltosokra_panaszkodnak?s=hk)

 

Mit tehet a munkavállaló, ha nem fizetik ki a munkabérét?

 

A munkáltató egyik legfontosabb kötelezettsége a munkaviszonyban, hogy a munkabért kifizesse. Ennek ellenére időről-időre előfordul, hogy fizetésképtelenség miatt, vagy egyéb okból nem vagy hiányosan fizetik ki a munkavállalók munkabérét. Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak az elmaradt munkabér kifizetésének kikényszerítésére? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd, a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnere válaszol.
A munkabér kifizetésének alapvető szabályai
A munkabért a tárgyhót követő 10. napig kell kifizetni, és a kifizetett bér elszámolásáról írásbeli tájékoztatást kell adni a munkavállalónak. Ha a munkavállaló kizárólag teljesítménybért kap, akkor előfordulhat, hogy a munkabér alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg. Ilyenkor a munkabért ennek megfelelő időpontban kell kifizetni, de a munkáltató köteles havonta az alapbér felének megfelelő összegű előleget fizetni.
Ha a munkabért átutalással fizetik, akkor az összeget úgy kell átutalni, hogy a bérfizetés napján már a munkavállaló bankszámláján rendelkezésére álljon.
Készpénzes munkabér fizetés esetén, ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor legkésőbb az ezt megelőző munkanapon ki kell fizetni a bért. Ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén, akkor készpénzben fizetendő bérét az utolsó munkahelyen töltött munkanapon kell kifizetni. Ilyenkor a munkáltató saját költségére a dolgozó tartózkodási helyére is megküldheti a bért. Szabadság esetén a szabadság megkezdése előtti munkanapon ki kell fizetni a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes munkabért, valamint az igénybe vett szabadság idejére járó munkabért.
Munkaügyi per
Ha a munkáltató a munkabért elmulasztja megfizetni, az a munkavállaló részéről akár azonnali hatályú felmondásra is okot adhat. Persze a felmondástól a dolgozó még nem jut azonnal az elmaradt béréhez, ha a munkáltató továbbra sem teljesíti fizetési kötelezettségét. A munkavállalónak lehetősége van arra, hogy munkaügyi pert indítson a munkáltatóval szemben az elmaradt munkabér kifizetése iránt. A keresetlevelet a munkavállaló választása szerint, a munkáltató székhelye vagy a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes munkaügyi bíróságon nyújthatja be. Ha pedig a munkavállaló ezektől eltérő helyen dolgozott, akkor keresetét annál a bíróságnál is benyújthatja, amelynek területén huzamos ideig munkát végez vagy végzett.
Az elmaradt munkabér iránti perben fontos, hogy a munkavállaló pontosan megjelölje azt a bruttó bérösszeget, amelynek megfizetésére kívánja kötelezni a munkáltatót. A munkavállaló természetesen késedelmi kamatra is jogosult az elmaradt bér után, de a keresetében ezt is kérnie kell a bíróságtól, megjelölve a kamatfizetés kezdő időpontját. A késedelmi kamat fizetésének kezdőnapja az nap, amikor a munkáltató a bérfizetéssel késedelembe esett.
Ha a munkaügyi perben a bíróság megállapítja a munkáltató mulasztását és kötelezi az elmaradt munkabér kifizetésére, akkor a dolgozó végrehajtási eljárást indíthat a munkáltató ellen, ha önként nem teljesíti fizetési kötelezettségét.
Fizetési meghagyás
A munkavállalónak munkaügyi per helyett arra is van lehetősége, hogy fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezzen a munkabér kifizetése iránt. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a munkavállaló bármely közjegyzőnél benyújthatja. Ennek közjegyzői díja a munkavállaló követelésének 3%-a. A fizetési meghagyás előnye, hogy ha a munkáltató határidőben nem él ellenmondással a meghagyással szemben – azaz nem vitatja – akkor ez a bírósági ítélettel azonos hatású, jogerős és végrehajtható határozatot eredményez. Ha viszont a munkáltató a fizetési meghagyásban foglalt munkabér követelést vitatja, akkor az eljárás perré alakul. Ebben az esetben a munkavállalónak 15 napon belül be kell nyújtania keresetét a bírósághoz, ha folytatni akarja az ügyet.
Bár a munkaügyi felügyelőség nem jogosult arra, hogy az elmaradt munkabér kifizetése iránt végrehajtható döntést hozzon, de adott esetben eredményes lehet, ha a munkavállaló a kifizetés elmaradását a felügyelőségnek bejelenti. Ugyanis, ha a munkaügyi ellenőrzés illetve bírság lehetősége felmerül, előfordul, hogy a munkáltató a kifizetést mégis teljesíti.
Felszámolási eljárás
A munkabér kifizetés elmaradásának oka lehet, hogy a munkáltató fizetésképtelen. A munkavállaló ebben az esetben felszámolási eljárást kezdeményezhet a gazdálkodó szervezet munkáltató ellen. Ha pedig már felszámolás van folyamatban, akkor munkabér igényével a felszámolásba bekapcsolódhat. Felszámolás elindítására akkor van lehetőség a munkáltató székhelye szerinti törvényszéknél, ha a munkavállaló követelése kamatok és járulékok nélkül meghaladja a 200 000,-Ft-ot. Ha már folyamatban van a felszámolás, akkor a dolgozó a követelés összegétől függetlenül bejelentheti elmaradt munkabérigényét. Ha a munkáltató felszámolása folyamatban van, akkor fontos, hogy a munkabér követelést határidőben be kell jelenteni a felszámolónál. A bejelentést felszámolás Cégközlönyben való közzétételétől számított 40 napon belül kell megtenni.
A felszámolási eljárás lényege, hogy a gazdálkodó szervezet működését megszüntetik, vagyonát értékesítik, és a hitelezők – köztük a munkavállaló – követeléseit a törvényben meghatározott sorrendben kifizetik. Előfordulhat, hogy a munkáltató vagyona a felszámolási eljárásban sem elegendő az elmaradt munkabér kifizetésére. Ilyenkor jelent segítséget az állami Bérgarancia Alap. Ha a felszámolás alatt álló adós vagyona nem elegendő a munkabér megfizetésére, akkor a felszámoló a Bérgarancia Alaphoz fordul, amelynek segítségével a törvényben meghatározott mértékig a kifizetetlen bért rendezni lehet. 2018-ban ennek felső határa egyénenként bruttó 1 316 000 forint.
(https://uzletem.hu/jogadokonyveles/mit-tehet-a-munkavallalo-ha-a-nem-fizetik-ki-a-munkaberet)

 

Lesz piros gomb, hogy a mesterséges intelligenciát kikapcsoljuk?

 

A Microsoft Magyarország hatodik alkalommal rendezte meg a jövő technológiáiról szóló konferenciáját vállalati és közigazgatási ügyfeleinek, ahol főként a mesterséges intelligencia üzleti életre, a pénzintézeti szektorra, valamint a munka világára gyakorolt hatását boncolgatták. Lassan mindenki használja majd ezeket a technológiákat, ám súlyos kérdések merülnek fel.
Mátrai Zsuzsanna, a Microsoft Magyarország vállalati kapcsolatok igazgatója arról beszélt, hogy az AI 2030-ig 13 300 milliárd euróval növelheti a globális gazdasági teljesítményt. Magyarország, különösen a magyar vállalkozások digitalizációja pedig már rövid távon is 200 milliárd forinttal gyarapíthatja a nemzeti összterméket.
Ezen a téren máris láthatók biztató kezdeményezések: a Waberer’s International például több mint évi 500 millió kilométert futó kamionflottájának fuvartervezését bízta a mesterséges intelligenciára, az OTP Bank pedig Hololens alapú intelligens banki szolgáltatást fejlesztett. Utóbbival a pénzintézet ügyfelei hamarosan emberi közreműködés nélkül is ugyanolyan szintű kiszolgálásban részesülhetnek, mintha a bankfiók ügyintézőjével vagy a privátbanki tanácsadójukkal konzultálnának.
A Digitális Európa Program 2021 és 2027 között a szupergyors számítógépek, mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, digitális képességek fejlesztésére teszi a hangsúlyt – mondta el Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár.
Emberséges intelligencia
Magyarországon megalakult a Mesterséges Intelligencia Koalíció, amelynek célja, hogy Magyarország az MI fejlesztések terén mihamarabb az élvonalba kerüljön, erősödjön a magyar vállalatok versenyképessége.
A mesterséges intelligencia az emberi képességek és kreativitás kiterjesztéséhez járul hozzá. Így inkább emberséges intelligenciáról kéne beszélnünk, de ehhez a technológiát helyesen kell alkalmazni – mondta Mátrai Zsuzsanna.
Hippokratész és kompjúter
A cég etikai alapelveket hozott létre, meggyőzése, hogy minden MI-megoldásnak társadalmilag igazságosnak, biztonságosnak és megbízhatónak, mindenki számára hozzáférhetőnek, átláthatónak, felelősnek kell lennie.
A Microsoft elsőként csatlakozott a magyar Mesterséges Intelligencia Koalícióhoz és zászlóshajó-szerepet szeretne ott betölteni. A mesterséges intelligenciához az orvosok hippokratészi esküjéhez hasonló alapelveket szeretnének kidolgozni. “Mindent elhárítok, ami árt” (do not harm) – ez lehetne az alapelv.
Gondolkodj, mielőtt cselekszel
A Microsoft éves szinten több mint egymilliárd dollárt költ biztonsággal kapcsolatos kutatás-fejlesztésre. A magánszféra védelmét nem áldozza fel a technológiai fejlődés oltárán – mondta Mátrai Zsuzsanna.
A mesterséges intelligencia a közjó szolgálatában is nagy jövő előtt áll, a bolygó védelmében, a fogyatékossággal élők segítésében, a humanitárius segítségnyújtásban is nagy szerepe lehet. “Pause. Think. Act.” – Tarts szünetet, ne siess. Gondolkodj, utána cselekedj – mondta az előadó.
Sohasem lesz vége
A cégek többsége az előrejelzések szerint nemsokára a felhőbe költözik, amihez digitális stratégiát készítenek. Ilyen például a Praktiker – hangzott el. Chatbot-szolgáltatáson dolgoznak, ami nemsokára a Viber-en és a Facebook Messengeren keresztül is elérhető lesz. A tapasztalatok szerint az emberek nem szeretnek várni az ügyfélszolgálatokra, inkább maguk intézik, amit lehet – hangzott el.
A bankokra referenciaként néznek az ügyfelek, nyomukban mások is könnyebben lépnek a digitalizálás útjára. Ám ez nem olyan művelet, amelynek eleje és vége van, folyamatosan fejleszteni kell. A digitalizálás kitört az informatika területéről, már minden területen használják.
(https://privatbankar.hu/vallalat/lesz-piros-gomb-hogy-a-mesterseges-intelligenciat-kikapcsoljuk-322644)