2018. 10. 31.

Sajtófigyelő- 2018.10.31 szerda

 

Az Alföldön van a legtöbb munkanélküli

 
Az idei harmadik negyedévben a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 10 ezerrel, 178 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal, 3,8 százalékosra csökkent – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az idei második negyedévben a munkanélküliek átlagos létszáma 13 ezerrel kevesebb, a ráta 0,2 százalékponttal alacsonyabb volt, mint a harmadik negyedévben. A 3,8 százalékos munkanélküliségi ráta visszalépést jelent a február-áprilisi háromhónapos időszak szintjére.
A 15-24 évesek munkanélkülisége egy év alatt alig változott, létszámuk 37 ezer, munkanélküliségi rátájuk 10,7 százalékos volt, ami 0,6 százalékponttal alacsonyabb, mint a tavalyi harmadik negyedévben. A munkanélküliek több mint ötöde ebből a korcsoportból került ki.
A 25-54 éves, legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,4 százalékon stagnált, míg az 55-74 éveseké 0,7 százalékponttal, 2,7 százalékra mérséklődött.
A munkanélküliség átlagos időtartama július-szeptemberben 15,1 hónap volt, a munkanélküliek 40,4 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított – fűzte hozzá a jelentés.
A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 5 ezerrel, 86 ezerre, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,2 százalékponttal, 3,4 százalékra mérséklődött. A női munkanélküliek száma szintén 5 ezerrel, 93 ezerre csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig 0,3 százalékponttal, 4,4 százalékra esett. A változások mindkét nem esetében mintavételi hibahatáron belüliek voltak – jegyezte meg a jelentés
A munkanélküliségi ráta a 15-74 évesek körében Dél-Dunántúlon 2,0, százalékponttal 4,4 százalékosra, Észak-Magyarországon 1,0 százalékponttal 4,7 százalékra csökkent. A többi régióban a változások mintavételi hibahatáron belüliek voltak. A munkanélküliségi ráta 6,9 százalékkal Észak-Alföldön volt a legmagasabb, míg Közép-Dunántúlon a legalacsonyabb, 1,9 százalékkal.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 6,5 százalékkal, 251 ezer főre csökkent – fűzte hozzá a KSH.
(https://autopro.hu/szolgaltatok/Az-Alfoldon-van-a-legtobb-munkanelkuli/27979/)

 

3400 dolgozót kell kirúgni a közigazgatásból

 

A 6810 megszüntetendő munkakör mintegy fele most is betöltetlen, így csak körülbelül 3400 embert kell kirúgni.
Mint azt megírtuk, hétfőn közzétette a kormány, hogy hány álláshelyet szüntetnek meg a központi közigazgatásban. Eszerint összesen 6810 munkakört szüntetnek meg, ebből 2600-at a minisztériumokban (a legtöbbet az Innovációs és Technológiai Minisztériumban, 517-et), és 4210-et a háttérintézményekben (ebből a legtöbbet az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó intézményekben, 2250-et).
Az már a kormányhatározatból kiderült, hogy mindkét számba beleértik a most üres álláshelyek megszüntetését is, az RTL Klub pedig rákérdezett, hogy pontosan hány embert kell kirúgni, mire a Miniszterelnökség válaszában azt írta:
A megszüntetendő státuszok felénél kerül sor a közigazgatásban dolgozók elbocsátására.
(https://hvg.hu/itthon/20181030_3400_dolgozot_kell_kirugni_a_kozigazgatasbol?s=hk)

 

A brexit miatt új letelepedési szabályok léphetnek életbe az EU munkavállalói számára

 

Ha nem sikerül megállapodásra jutni az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről, akkor már jövőre új szabályok lépnek életbe a letelepedési és munkavállalási szándékkal Nagy-Britanniába érkező EU-állampolgárok számára, írja az MTI.
A brit belügyminisztérium jelenleg érvényes útmutatója szerint a külföldi EU-állampolgárok kétféle tartózkodási jogviszonyért – letelepedett és előzetes letelepedett státusért – folyamodhatnak. Ez attól függ, hogy a kérelmező a brit EU-tagság megszűnése (2019. március 29) után tervezett átmeneti időszak végéig (2020. december 3) eltöltött-e öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában.
Az útmutató szerint azok is kitölthetik az ötéves tartózkodási időszakot, akik az átmeneti időszak végéig még nem tartózkodnak ennyi ideje Nagy-Britanniában, utána pedig ők is végleges letelepedett státusért folyamodhatnak. A brexit-feltételekről szóló megállapodás elmaradása azonban azt is jelentené, hogy
“a brit EU-tagság megszűnése utáni napon nem lépne életbe az átmeneti időszak.”
Ebben az esetben a brit hatóságok előrehoznák az új bevándorlási rendszer meghonosítását, és az akkor érkező EU-állampolgárokat már nem illetné meg automatikus munkavállalási jogosultság, mondta Caroline Nokes, a belügyi tárca bevándorlási ügyekért felelős államtitkára. Az EU-állampolgároknak ebben az esetben ugyanúgy át kell esniük azon az elbírálási eljáráson, amelyet a brit hatóságok a világ bármely más részéről érkezőkkel szemben alkalmazni fognak.
Nagy-Britanniában becslések szerint 3,5 millió külföldi EU-állampolgár él.
(https://index.hu/kulfold/2018/10/30/a_brexit_miatt_uj_letelepedesi_szabalyok_lephetnek_eletbe_az_eu_munkavallaloi_szamara/)

 

El sem hiszi, mennyivel többet kereshet a fővárosban

 

2018 első félévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szinten átlagosan
–    bruttó 324 400 forintot kerestek, 11,9 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.
–    A nettó átlagkereset családi adókedvezménnyel korrigált összege 224 300 forintra becsülhető,
–    míg a kedvezmény nélküli nettó kereseti átlag szintén 11,9 százalékkal, 215 700 forintra emelkedett,
derül ki a KSH jelenti című összeállításból.
A reálkereseteknél viszont megtört a lendület:
Az ábra megtekinthető a www.24.hu oldalon
A vizsgált időszakban mindegyik régióban jelentősen, 10,9-12,9 százalékkal emelkedtek a nettó átlagkeresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A legdinamikusabbban a Közép-Dunántúlon nőttek a bérek, ugyanakkor a növekedés Budapesten, Pesten és Nyugat-Dunántúlon elmaradt a nemzetgazdaság 11,9 százalékos átlagától.
Ám hiába a látványos növekedés, a nettó kereset csak Budapesten volt kiemelkedő, 272 300 forint. Ez amúgy 105 ezer forinttal több, mint a legalacsonyabb, észak-alföldi régiós érték, ami mindössze 166 800 forint volt. Ha a 215 700 forintos országos átlagot nézzük, az is nyilvánvaló, hogy a nettó átlagkereset csak Budapesten volt az országos átlagnál magasabb. Vagyis a fővárosi bérek nélkül sokkal gyatrább lenne az országos mutató is.
Ráadásul éves összehasonlításban
a kereseti különbség nemhogy csökkent volna a két végletnek számító régió között, hanem még nőtt is, 8300 forinttal.
A legmagasabb a nettó átlagkereset a nemzetgazdasági ágak közül változatlanul a pénzügyi szolgáltatások, valamint az információ és kommunikáció területén volt. A 411 ezer és 374 ezer forintos kereset 91, illetve 74 százalékkal haladja meg a nemzetgazdasági átlagot. A legkevesebbet továbbra is a szálláshely-szolgáltatásban, a vendéglátásban és a humán-egészségügyi, szociális ellátásban dolgozók kerestek, a 138 ezer és a 141 ezer forintos nettó bérük az átlagnál 36, illetve 35 százalékkal volt alacsonyabb.
(https://24.hu/fn/penzugy/2018/10/31/atlagber-atlagkereset-budapest-videk/)

 

Minden munkakörben szükség van a digitálisan képzett munkaerőre

 

Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének főtitkára mindenkinek, aki karrierváltásban gondolkodik, megfontolásra ajánlja az informatikus pályát.
Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint a közszférában várható tömeges elbocsátás hatására több száz, akár ezer olyan munkavállaló is lehet, akit 6-12 hónap alatt versenyképes szakmához lehet juttatni rövid ciklusú informatikai képzéssel.
A szövetség MTI-hez eljuttatott keddi közleményében rámutatott arra, hogy
a digitálisan képzett munkaerőre minden munkakörben szükség van, a súlyosbodó informatikus-hiány pedig komoly problémája a gazdaságnak.
A digitalizáció alapjaiban változtatta meg a magyar gazdaságot és a társadalmi viszonyokat. A digitális kompetenciák nélkülözhetetlenek a munkaerőpiacon való boldoguláshoz – áll a közleményben.
Major Gábor, az IVSZ főtitkára a közleményben kiemelte: mindenkinek, aki karrierváltásban gondolkodik, megfontolásra ajánlja az informatikus pályát.
Rohamosan nő az informatikus végzettséget követelő munkák száma, uniós adatok szerint Európában 600-700 ezer szoftverfejlesztő hiányzik, és 2020-ra ez a szám 900 ezerre nő.
Digitális kompetenciákkal pedig már most is szinte minden munkakör betöltéséhez rendelkezni kell, és ez az igény a jövőben egyre fokozottabb lesz a munkaerőpiacon – tette hozzá a főtitkár.
(http://www.dehir.hu/belfold/minden-munkakorben-szukseg-van-a-digitalisan-kepzett-munkaerore/2018/10/30/)