2018. 10. 29.

Sajtófigyelő 2018.10.29 hétfő

Több pénzt kapnak a közmunkások, ha munkát találnak a versenyszférában

A kormány november 1-jétől megduplázza az elhelyezkedési juttatását azoknak a közfoglalkoztatottaknak, akik sikeresen helyezkednek el a versenyszférában – mondta el Varga Mihály az MTI-nek. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a munkabér mellett járó elhelyezkedési juttatás ezzel havi 45600 forintra emelkedik, így még jobban motiválhatják a közfoglalkoztatottakat, hogy az elsődleges munkaerőpiacon találják meg a boldogulásukat.
Varga reményei szerint a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába programnak köszönhetően országos szinten akár 50 ezren is elhelyezkedhetnek az elsődleges munkaerőpiacon 2019 végéig. A miniszter elmondta, hogy a hatékonyabb kiközvetítés érdekében a kormány külön programot is indított Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ami a foglalkoztatási osztályok átalakításával jár.
Korábbi adatok szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a munkanélküliségi ráta a közölt 8,5 helyett 20,1 százalék lenne a munkanélküliek aránya, ha a közfoglalkoztatottakat is ebbe a kategóriába sorolná a statisztika. Ez pedig alig mutatna javulást a 2013-as állapothoz képest. Általános probléma, hogy a közmunkások túlnyomó része valójába beleragad a közfoglalkoztatásba, nem lép tovább új munkahely megszerzése felé, ami azt jelenti, hogy a Orbán-kormány korábbi terveivel ellentétben a közfoglalkoztatás nem igazán töltötte be azt a hídszerepet a piac és a munkanélküliség között, amit vártak tőle.
(https://24.hu/belfold/2018/10/28/kozmunka-munkaeropiac-varga-mihaly/)

 

Mégis marad a túlórapénz: a plusz munkáért még 4 évig kapják a rendvédelmisek
Az egyenruhások a most hatályos jogszabály szerint januártól csak szabadnapot kérhetnének a túlmunka után, pénzt nem. Viszont ehhez nincs elég dolgozó.
Teljesülhet a rendvédelmisek követelése: a plusz munkáért még 4 évig kaphatják a túlórapénzt. Ezt javasolja az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága – számolt be az RTL Híradó.
Helyszínelnek, tüzet oltanak, külföldi misszókban vesznek részt vagy rabokat őriznek. Egy a közös bennük, mind egyenruhások és gyakran többet dolgoznak napi nyolc óránál. Viszont a most hatályos jogszabály szerint januártól, csak szabadnapot kérhetnének a túlmunka után, pénzt nem.
Ezt még 2015-ben kezdeményezte a kormány. Akkor azzal indokolták, hogy mostanra feltöltik az állományt, de a szakszervezetek szerint ugyanakkor jelenleg sincs elég ember, ráadásul a dolgozók több tízezer forinttól esnének el.
Kósa Lajos, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának elnöke bejelentette, javasolják, hogy 2022 végéig a dolgozók dönthessék el, szabadnapot vagy túlórapénzt kérnek.
A szakszervezetek szerint végre fellélegezhetnek.
(https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/megis-marad-a-tulorapenz-a-plusz-munkaert-meg-4-evig-kapjak-a-rendvedelmisek/)

 

Így alakul át az autóipar

 

A PwC és a Strategy& tanácsadó cég legújabb tanulmánya szerint a közösségi mobilitás és az automatizálás 2030-ig várhatóan forradalmat hoz az autóipari munkaerő és az autógyártás területén.
A gépjárműgyártás átalakulása – Hogyan forradalmasítja az autóipart 2030-ra a közösségi mobilitás és az automatizálás? című tanulmány a gyártók és a fogyasztók számára jelentős változásokat prognosztizál. A gépjárműgyártás kettéválik: lesznek tömegpiacra szánt, „semmi extrát” nem tartalmazó közösségi autók, amelyeket alkalmanként, egy-egy útra vesznek igénybe, illetve személyre szabott gépkocsik azok számára, akik továbbra is a saját autójukban szeretnének utazni.
A PwC Strategy& szerint mindez az eredetiberendezés-gyártók (OEM-ek) számára két különböző gyártípus gyors kialakítását teszi majd szükségessé. Az első olyan szabványosított, hálózatba kapcsolt „plug and play” járművekre összpontosít, amelyeket fiatal, városi autóvezetőknek szánnak. A második, legnagyobb rugalmasságot biztosító gyártípus – hasonlóan a mai magas presztízsű luxuscikkek piacához – személyre szabott járművek gyártásával foglalkozna.
A tanulmány szerint ez a változás gyökeresen átalakítja a munkaerő összetételét, mivel a robotok nagyobb arányban lesznek jelen mind a gyártósorokon, mind K+F funkciókban. A becslések szerint a jelenlegi felkészültségű dolgozók 40-60 százalékára lesz szükség az üzemekben, miközben az adatmérnökök és szoftverfejlesztők száma 90 százalékkal emelkedhet.
A tanulmány azt is megjegyzi, hogy a változás üteme más területeken is felgyorsul: a K+F és a gyártás közötti idő két évre csökken, szemben a mostani 3-5 évvel. Az OEM-ek számára növekvő konkurenciát jelentenek majd azok a technológiai vállalatok, amelyek közvetlenül a fogyasztók számára nyújtanak mobilitási szolgáltatásokat.
Ugyanakkor növekszik a gyártókra nehezedő nyomás arra vonatkozóan, hogy sokkal költséghatékonyabb gyártási folyamatokat hozzanak létre, melyek alkalmazkodnak az egyre változatosabb járművekhez és formatervezési mintákhoz.
(http://www.jarmuipar.hu/2018/10/igy-alakul-az-autoipar/)

 

14 százalékkal magasabbak a fizikai órabérek tavalyhoz képest

 

A harmadik negyedévben 980 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez 14 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 860 forinthoz képest. A felsőbb kategóriákban – bár gyorsul a bérnövekedés üteme – továbbra is lassan változnak a bérek: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2017 harmadik negyedéve óta mindössze 3,9 százalékos bérnövekedést tapasztalt, ugyanakkor ebben a körben a korábbinál magasabb lett a bónuszok, bérpótlékok aránya.
A fizikai dolgozók körében a szakmunkások (FEOR 8-as főcsoportba soroltak) 1020 forintos, míg a betanított munkát végzők (FEOR 9-es főcsoport) 940 forintos átlagos órabérre számíthattak. Régiók szerint ugyanakkor jelentősen, akár negyedével is eltérhetnek az órabérek: míg Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön ma 850 forint körüli átlagos órabérre számíthat egy fizikai dolgozó, ez az érték Közép-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon már jóval 1100 forint felett alakul.
„Az adatokból az látható, hogy továbbra is gyorsan emelkednek a fizikai órabérek, ami az egyre több szektort sújtó munkaerőhiány miatt nem meglepő – magyarázza Hamrák Viktor, a Trenkwalder munkaerő-kölcsönzési üzletágának vezetője. – A folyamat várhatóan a következő negyedévekben sem szakad meg: az egyre fokozódó munkaerő-kereslet hatására már az év végén újabb növekedési hullám tanúi lehetünk. Az év elején pedig a várakozások szerint mintegy 9 százalékos minimálbér-emelésre kerülhet sor, ami szintén komoly hatást fog gyakorolni az alacsonyabb fizetési kategóriák bérszintjeinek alakulására”
A BDO Magyarország ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradataitvizsgálta meg. Az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2017 harmadik negyedévéhez képest átlagosan 3,9 százalék volt. Figyelembe véve az infláció immár 3 százalék körüli szintre emelkedését, ez gyakorlatilag mindössze 1 százalék körüli reálbér-növekedést jelent ezen a vezetői szinten.
„Valamelyest javítja az összképet, hogy a középvezetők körében a kiegészítő bérelemek (jutalom, bónusz, bérpótlék, stb.) bérhez viszonyított aránya ebben az időszakban elérte a 15 százalékot, ami magasabb a korábbi évek 8-10 százalékos szintjénél – magyarázza Hajnal Péter, a BDO Magyarország könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere. – Ez azonban önmagában hosszú távon nem lesz elég a munkaerő megtartására egy olyan piaci környezetben, ahol egy jó munkahely-váltással ma akár 20-30 százalékkal magasabb bér is kialkudható hasonló munkakörben.”
(http://profitline.hu/14-szazalekkal-magasabbak-a-fizikai-oraberek-tavalyhoz-kepest-385023)

 

Tényleg elveszik-e végül a robotok a munkánkat?

 

10-ből 4 amerikai fél attól, hogy jönnek a robotok és elveszik a munkájukat. És te?
A Baylor Egyetem kutatói a „The Chapman Survey of American Fears” eredményeit elemezték, ami az amerikaiak rendes éves félelemkérdőíve.
A felmérésben részt vevő 1541 főnek politikai, bűnözéssel kapcsolatos, mentális egészségre vonatkozó, foglalkoztatottságról szóló, és technológiával összefüggő kérdésekre kellett válaszolnia. A kutatók a válaszadók szorongás- és nyugtalanságszintjét is mérték, és arra is kíváncsiak voltak, milyen gondolatok gyötrik őket, min rágódnak rendszeresen, mitől nem alszanak éjjel, mi miatt nem tudnak koncentrálni.
Nyakunkon a droid korszak
Az eredmények szerint 10-ből 4 amerikai szorong amiatt, hogy ma-holnap a robotizálás és a mesterséges intelligencia miatt elveszíti a munkáját, a megélhetését és a teljes egzisztenciáját – írja a StudyFinds.
A kutatók szerint ráadásul a technofóbok háromszor nagyobb valószínűséggel rettegnek attól, hogy egy automatizált gép elveszi a munkájukat.
“Ez nemcsak valamilyen elszigetelt rétegprobléma, de egy igen komoly aggodalom az amerikai lakosság körében”
– hangsúlyozza Paul McClure, a tanulmány vezető kutatója.
A kutatási beszámoló szerint a technofóbiának más negatív következményei is vannak, ezek az emberek kevésbé képesek például uralkodni az őket elárasztó aggodalmakon és folyton olyan érzésük van, hogy valami szörnyűség van készülőben. Vagyis szorongóbbak. A technofóbia által érintetlen társaikhoz képest 95 százalékkal nagyobb azonban az esélye annak, hogy képtelenek úrrá lenni szorongásaikon, és 76 százalékkal nagyobb a valószínűsége, hogy attól rettegnek, hogy holnap nem kel fel a nap.
A félelem egyébként nem teljesen alaptalan, hiszen a technológiai fejlődés valóban sok munkahelyet darált be az idők során, a küszöbön álló technológiai ugrás, a 4. ipari forradalom pedig még több munkahelyet szüntethet meg, mint a korábbiak.
Volt már úgy, hogy lázadtunk a gépek ellen
Az első nagy ipari forradalom idején bontakozott ki a luddita mozgalom, az angol munkásmozgalom egy sajátos megnyilvánulási formája. Egyik legfőbb jellemzője a korabeli technofóbia és géprombolás volt, de mégsem volt azonos azzal. Magába foglalta a munkaadókkal folytatott harc legkülönbözőbb formáit: az illegális szervezkedést, a tárgyalásokat a munkaadókkal, a zavargásokat, esetenként a fegyveres összecsapásokat a hatóságokkal, és teljes gyárak megsemmisítését.
Névadója, Ned Ludlam – röviden Nedd Ludd vagy Ludd tábornok – eredetileg minden bizonnyal létező személy volt, de az ismeretlenség homálya miatt mitikus hőssé vált. A kezdeti luddizmus alapvető célja pedig eredetileg bér- és munkaügyi engedmények elérése volt, amiben a géprombolás csak eszközszerepet töltött be. Ez később megváltozott és a géprombolás egyre inkább a mozgalom fő céljává vált.
“Pokoli gépeidet összezúztuk a falu határában, embereid megkötözve fekszenek az útszéli árokban. Így figyelmeztetnek az éhezők, akiket tettük végrehajtása után éhező feleségük és gyerekük vár otthon. Ha új gépeket veszel, vagy ha úgy folytatod, ahogy eddig, megint hallasz rólunk. Vigyázz! Ludd tábornok.”
A ludditák elért sikerei ideiglenesek voltak, a törvényes rend megszilárdítása után a munkaadók visszavonták az általuk kicsikart engedményeket. Figyelemre méltó, hogy az államhatalom addig soha nem látott méretű – összességében 12.000 fős – katonai erőt vonultatott fel ellenük, ami annak a hihetetlen erejű társadalmi támogatottságnak volt köszönhető, ami kezdetben lehetetlenné tette a hatékony fellépést a mozgalommal szemben.
Harci robotok, önvezető autók
Ma azonban nemcsak a kék galléros dolgozók munkahelyét veszélyezteti a robotizáció, de a fehér galléros munkavállalók sincsenek biztonságban, ahogy a rendőrök és a katonák sem. Nem beszélve a sofőrökről: kettőt pislogunk, és máris önvezető autókkal furikázunk ide-oda, a gépkocsivezetők munkájára pedig nem lesz szükség.
“A különböző foglalkozású emberek jogosan félhetnek attól, hogy elveszítik a munkájukat olyan robotok és szoftverek miatt, amelyek olcsóbban és hosszabb ideig képesek dolgozni, mint ők”
– mondja McClure.
Stephen Hawking sem volt túl bizakodó a témában, decemberi, utolsó üzenetében arra figyelmeztetett, hogy a robotizálás a teljes középosztályra veszélyt jelent majd. A technofób kísérleti személyek általánosan magas szorongásszintjét is figyelembe véve azonban a tyúk-tojás sorrend mégiscsak kétséges, hiszen bár az aggodalmak valós problémára vonatkoznak, nem valószínű, hogy a pszichés tüneteket önmagában a robotizációtól való félelem magyarázná. Másképp fogalmazva: valószínű, hogy egy egyébként is szorongó ember robotok hiányában is szorongana.
(https://divany.hu/vilagom/2018/10/26/robot-munka/)

 

Utálja egymást az Y és a Z generáció?

 

A munkaerőhiány a hazai vállalkozások fejlődésének egyik legnagyobb akadálya. Hogyan lehet megoldani ezt a problémát, és biztosítani a növekedést? Erről beszéltek az előadók a Piac & Profit Munkaerőhiány! Vészhelyzet – Válasszuk a növekedést! című konferenciáján.
„A betöltetlen álláshelyek száma 83 611, ebből a versenyszférában van 61 890, ez 30 százalékos emelkedést jelent egy év alatt” – ismertette az adatokat Andorka Miklós, a MAPI Zrt. operatív igazgatóhelyettese.
„Egy felmérés szerint a cégek 31,5 százaléka küzd toborzási nehézségekkel. Sok betöltendő állás nem jelenik meg a hivatalos statisztikákban, ahogy a hatszázezer mikrovállalkozásé sem, melyek négy főnél kevesebbet foglalkoztatnak, vagy az egyéni vállalkozók munkaerőigénye” – fogalmazott Marczinkó Zoltán István, a Pénzügyminisztérium munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.
Mégis „vannak tartalékok a munkaerőpiacon. Az egyik probléma az, hogy nem vagyunk hajlandók foglalkoztatni gyakorlat nélkül adott esetben, ezért a fiatalok munkanélkülisége majdnem a duplája az országos átlagnak. Az idősek is jobban bevonhatók lennének. Amikor egy 25 éves HR-es kezd interjúztatni, neki egy negyvenéves is öreg” – magyarázta Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke.
Az új munkatársak integrálása is rendkívül kényes folyamat. „Fontos, hogy ne legyen minden ráöntve azonnal, mert nem lesz képes egyből felfogni az egészet. Ha a betanítás nem sikerül, akkor nagy valószínűséggel az illető el fog menni. Az első három–hat hónap a legkritikusabb e tekintetben” – mondta Kelemen Viktor, a Bureau Veritas Hungary ügyvezetője.
Sokan mondják, hogy az üzleti szektor és a technológiák olyan gyorsan változnak, hogy az embernek több szakmát is el kell sajátítania pályafutása során. „A K&H Bank anyavállalata, a KBC például azt szorgalmazza, hogy egyik munkatársa se töltsön el három évnél hosszabb időt egy munkakörben. Ez állandó tanulást és továbbképzést igényel, s ettől sokkal motiváltabbak lesznek az alkalmazottak” – mesélte Kovács Zoltán Viktor, a K&H Bank kkv-marketing igazgatója.
Employer branding
Vannak beépített bombák is a munkaerőpiacon. Nem is annyira az idősek és a fiatalok közötti különbségekben mutatkozik meg. „A felmérések azt mutatják, hogy éppen az Y és a Z generáció nagyon nem bírja egymást. Az kell ezeknek a Z-generációs srácoknak, hogy meg tudják mutatni a neten, hogy hol dolgoznak. Ha ez irigységet kelt, akkor jók vagyunk” – magyarázta Borbély László, szervezetfejlesztő, az SPA Tudásbázis Kft. ügyvezetője.
Sokat számít tehát, hogy milyen kép alakult ki a munkaadóról mint cégről a köztudatban. „Ma már mindenkinél van okostelefon. És használják. Ha hazudsz a cégedről, úgyis kiderül. Rendbe kell tennünk a saját portánkat, mielőtt employer brandinggel foglalkozunk. Mondj igazat, ez legyen az alapelved” – tanácsolta Lakatos Zsófia, a Magyar PR Szövetség elnöke.
Verseny ahttps://piacesprofit.hu/kkv_cegblog/utalja-egymast-a-y-es-a-z-generacio/z agyakért
Hogy boldog-e egy cég, hogy öröm-e bejárni a munkahelyre, az sokat nyom a latban, főleg ha a munkaerő válogathat a munkalehetőségek között. „2030-ra a Világegészségügyi Szervezet szerint világszinten vezető betegség lesz a depresszió és a stressz. Az EU-ban jelenleg 56 millió embert érint, Magyarországon 1,1 millió embert” – mondta Hegedűs Márta, CMC, a Homo Regius Tanácsadó Iroda ügyvezetője.
A munkavállalókért folyó versenyben természetesen fontos eszközök a különböző juttatások. „2019-ben a legtöbb juttatásnak az adókedvezménye megszűnik, és bérként adózik. Felmérésünk szerint 5 százalék döntött csak úgy, hogy megszünteti, 58 százalék azonban nem változtat rajta” – mondta Balázs Krisztián, az Edenred Magyarország Kft. ügyvezetője.
A munkáltatást támogató „Ifjúsági Garancia Programba gyakorlatilag mindenki bevonható. A rendszer utófinanszírozást biztosít” – mondta dr. Varga Katalin, a Pest Megyei Kormányhivatal projektvezetője.
A munkareőhiány leküzdésének egyik módja az automatizáció és a mesterséges intelligencia igénybevétele. „Folyamattámogató szoftverekkel kell dolgozni, amiben a munkafolyamatok lerajzolhatók, ábrázolhatók, sok álláshirdetésben már benne van, hogy ilyen szoftverkezelési képességet igényelnek a munkáltatók” – mondta Szederkényi Zsolt, a xFLOWer Group Kft. ügyvezetője. „Vannak olyan GINOP pályázatok, például a K+F+I vagy az infokommunikációs és mobilfejlesztési pályázat, amikkel lehet optimalizálni” – hangsúlyozta Rostás Krisztián, a Goodwill Consulting Fejlesztési Tanácsadó Kft. vezető fejlesztési tanácsadója.
A rendszerváltság utáni kényszervállalkozó generáció nyugdíjba vonulásának ideje is elérkezett, ami szintén meghatározó tendenciája napjaink munkaerőpiacának. A cégutódlás kidolgozására „sok nyílt kommunikáció szükséges, objektív és nehéz döntéseket kell meghozni a tulajdonosoknak. Családi alkotmány megszövegezése szükséges, ebben az értékekről, a cégirányításról és a vagyoni felosztásról is rendelkezhetünk” – magyarázta Drahos Gábor, a Magyarok a Piacon Klub szervezetfejlesztési igazgatója.
A tehetségekért folytatott versenyben mindenféle eszközt be kell vetni, ilyen például a munkakörnyezet vagy éppen a levegő minőségének javítása. „Egy ötszáz főre kiterjedő felmérésünkben, melyben 25-39 éveseket kérdeztünk meg, azt láttuk, hogy 77 százalék a harmadik legfontosabb tényezőnek tartja a munkahely-választásnál a munkakörnyezetet” – mondta Fodor Dániel, az ingatlan.com és Az Év Irodája verseny projektmenedzsere.
„Naponta 10 800 lieter levegőt lélegzünk be. Egy irodaházban a szellőzőrendszer a levegőben szálló kórokozók szétszórásával akár egy egész emelet dolgozóit is meg tudja betegíteni” – hívta fel a figyelmet Pataki Gábor, a Fellowes Hungary Kft. üzletfejlesztési vezetője.
(https://piacesprofit.hu/kkv_cegblog/utalja-egymast-a-y-es-a-z-generacio/)