2018. 10. 26.

Sajtófigyelő- 2018.10.26 péntek

 

Közös gondolkodásmódot akar megvalósítani a PSZ

 

A Pedagógusok Szakszervezete új partneri együttműködésben gondolkodik a fenntartóval és a jogalkotókkal – írja a beol.hu.
“Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az oktatásban jelentkező összes gondot és bajt egy-egy problémaként kezeljük, és így meg tudjuk fogalmazni, hogy konkrétan min és miért kell változtatni a kiegyensúlyozott és nyugodt mindennapok érdekében”
– fogalmazott Szabó Zsuzsa, a PSZ országos elnöke a szakszervezet megyei szervezetének szerdai, békéscsabai tanévnyitó értekezletén. Szabó Zsuzsa hangsúlyozta, olyan közös gondolkodásmódot akarnak megvalósítani, amikor gyors válaszok születnek a felmerülő kérdésekre. Megemlítette a 22-26 órás mozgástér okozta gondokat, a túlórák, egyes helyeken a munkaszerződések, illetve a tanárhiány kérdését.
Kitért arra, hogy a pedagógusok hitetlenül leterheltek, és nagyon magas az adminisztratív kötelezettségük.
Kiemelte, folyamatosan egyeztetnek vidéki kollégáikkal, hogy képben legyenek arról, mi aggasztja, mi nyomasztja a pedagógusokat. Egyebek mellett ezt a célt szolgálta szerdai Békés megyei egyeztetésük is.
(https://szakszervezetek.hu/hirek/15801-kozos-gondolkodasmodot-akar-megvalositani-a-psz)

 

OTP, Mol, Telekom, Alteo, Masterplast – Ez a közös bennük!

 

A nemzetközi tőzsdei cégek körében egyre népszerűbbek a dolgozóknak juttatásként részvényeket biztosító munkavállalói részvénytulajdonos programok, és az elmúlt években itthon is növekvő figyelem irányul a konstrukcióra. A Trend FM Prémium Kategóriában műsorában Túrós-Bense Levente Szalay Ritát, a BÉT Kibocsátói Igazgatóságának vezetőjét és Kurucz-Váradi Károly adószakértőt kérdezte a modell hazai alkalmazásáról.
Az utóbbi években Magyarországon is egyre népszerűbbé válnak a munkavállalói részvénytulajdonos programok (mrp), melyek révén a vállalatok a működésük szempontjából leginkább előnyös módon ösztönözhetik munkavállalóikat. Bár a magyar jogrend korábban is ismerte ezt a javadalmazási formát, az mrp szabályozása 2015-ben megújult, így jelenleg már sokkal praktikusabban beépíthető a vállalatok juttatási rendszerébe.
„A korábbi jogi keretek mellett az mrp inkább privatizációs célokat szolgált, míg a néhány éve megújított szabályozás már egy modern javadalmazási eszközként kezeli ezeket a programokat” – mutatott rá a műsor egyik meghívott vendége, Kurucz-Váradi Károly adószakértő.
Érdemes megkülönböztetni az mrp-t a hagyományos munkavállalói részvényektől is, hiszen míg utóbbiak kizárólag a társaság dolgozóinak értékesíthetőek, addig előbbiben többnyire törzsrészvényekhez lehet hozzájutni – melyek szabadon forgalmazhatóak, és szavazati jog is jár hozzájuk. A műsor másik vendége, Szalay Rita, a Budapesti Értéktőzsde Kibocsátói Igazgatóságának vezetője szerint a konstrukció lényegét épp a részvény révén megvalósuló tulajdonosi jogviszony adja.
„A munkavállalók így érdekeltté válnak abban, hogy a cég tartósan jól működjön, és folyamatosan növekedjen. Az mrp létrehozásakor lehetőség van arra, hogy a társaság egészen pontosan kijelölje, milyen célok eléréséhez köti a javadalmazást, így a dolgozók közvetlenül a cég sikeréért dolgoznak” – mondta Szalay Rita.
Fontos előnye a konstrukciónak, hogy a törvény számos adókedvezményt biztosít a társaság és a részvénytulajdonos számára. A munkavállalóknak az így szerzett jövedelmük után nem kell járulékokat fizetni, a munkáltató pedig a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, illetve a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulási adót spórolhatja meg. Kurucz-Váradi Károly ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a juttatás nem számít bele a nyugdíjalapba és a táppénzalapba sem – így a munkavállalónak nem érdemes a teljes megélhetését ilyen bevételből finanszíroznia.
Bár az mrp-ket a részvényeket kibocsátó társaság alapítja, a programot koordináló szervezetnek a munkavállalók érdekeit kell képviselnie, ezért tisztségviselőit nem a társaság jelöli ki, és a vagyonát kezelő ügyvédi irodával szemben is elvárás a függetlenség. A részvények adásvételét az alapítást követően a szervezet javadalmazási politikája szabályozza, melyben célszerű részletesen rögzíteni az értékesítés minden fontos feltételét. „Egy tőzsdei cégnél előfordulhat például, hogy egy befektető ellenséges szándékú részvényfelvásárlásba kezd. Az ilyen esetek megelőzésére előzetesen fel kell készülni” – emelte ki Kurucz-Váradi Károly.
Noha jellegéből fakadóan mrp-t leggyakrabban nyílt részvénytársaságok indítanak, a lehetőség zárt társaságok számára is adott.
Ilyen esetekben azonban a szakértő szerint vitás helyzeteket szülhet, hogy a részvények értéke csak nehezen határozható meg, hiszen míg az nyrt.-knél a piac szabja meg az árat, addig zrt.-k esetében ehhez mindig független szakértőt kell hívni.
Szalay Rita szerint a konstrukció napjainkban rendkívül népszerű a nemzetközi tőzsdei társaságok közt – számos amerikai és francia nagyvállalat törzsrészvényei vannak hasonló munkavállalói szervezetek tulajdonában.
Magyarországon egyelőre öt nagyobb kibocsátónak, az OTP-nek, a Telekomnak, a MOL-nak, az Alteonak és a Masterplastnak van munkavállalói részvénytulajdonosi programja – ám fontos részletekben ezek is eltérhetnek egymástól.
Stratégiai különbségről árulkodik például, hogy egy társaság csak a vezetői számára biztosít hozzáférést ilyen jellegű juttatásokhoz – hiszen ők tudnak közvetlen befolyást gyakorolni a dolgozókra –, vagy minden munkavállalója előtt nyitott a lehetőség.
Az mrp-t működtető hazai cégek közül a Telekom követi mindenkinek biztosítja, míg a többi társaság inkább csak a vezetőit motiválja részvénytulajdonosi programmal.
(http://novekedes.hu/otp-mol-telekom-alteo-masterplast-ez-a-kozos-bennuk/)

 

Borsodban még mindig sok a munkanélküli

 

A nyilvántartott álláskeresők száma 6,5 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint a szeptemberi zárónapon 251 000 álláskereső volt, több mint 17 ezerrel kevesebb, mint egy éve.
Az NFSZ a honlapján közölte: szeptemberben a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,4 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 3,7 százalék. A legalacsonyabb értékekkel továbbra is Győr-Moson-Sopron megye rendelkezett.
Szeptemberben 47 500 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 13,3 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző évinél 2,5 százalékkal nőtt. Az álláskeresők 10,5 százaléka, 26 300 volt pályakezdő.
A legtöbb pályakezdő fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is jelentős a számuk.
Az álláskeresők 26,4 százaléka, 66 200 ember tartósan, több mint egy éve keresett munkát, ez 11,4 százalékponttal jobb arány az egy évvel korábbinál. Az év kilencedik hónapjában 39 300 volt a 25 év alatti és 60 800 az 55 év feletti álláskeresők száma, arányuk 15,7, illetve 24,2 százalékot tett ki.
(https://borsodihir.hu/helyben-jaro/2018/10/hajdu-biharban-meg-mindig-sok-a-munkanelkuli-kapora-johet-a-debreceni-allasborze)

 

Az ipari növekedést elgáncsolta a munkaerőhiány

 

Októberben a júliusi történelmi csúcsát követő augusztus-szeptemberi esés után kissé emelkedett a GKI konjunktúraindexe, az emelkedés az üzleti várakozások javulásának köszönhető, a fogyasztói bizalmi index viszont némileg csökkent – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az EU támogatásával végzett felmérés szerint a konjunktúra index a szeptemberi 5,5 pontról októberben 7,2 pontra emelkedett. Az üzleti bizalmi index 13,1 pontra növekedett októberben az előző havi 10,4 pontról, a fogyasztói bizalmi index pedig az szeptemberi mínusz 8,3 pontról mínusz 9,5 pontra romlott.
A GKI közleménye szerint az üzleti szférán belül csak a kereskedelmi várakozások romlottak.
Az ipari bizalmi index a szeptemberi jelentős esés után visszaemelkedett augusztusi szintjére.
Az építőipari bizalmi index a szeptemberi markáns csökkenés után emelkedett. Ezen belül a magasépítő cégek kilátásai javultak, a mélyépítőké viszont romlottak az előző hónaphoz képest. A megkötött szerződésekkel biztosított termelési periódus átlagos hossza ezúttal minden korábbi felmérésnél magasabb, 8,4 hónap volt.
A kereskedelmi bizalmi index kismértékben csökkent a szeptemberi emelkedés után. Az eladási pozíció és a várható rendelések megítélése egyaránt kissé pesszimistább lett, a készletekről alkotott vélemény viszont pozitívabb. A szolgáltatói bizalmi index második hónapja emelkedik, igaz hibahatáron belül. Javult az általános üzletmenet és az előző időszaki forgalom megítélése, gyengült viszont a forgalmi várakozásoké.
A foglalkoztatási szándék az iparban és az építőiparban erősödött, a kereskedelemben gyengült, a szolgáltató cégeknél nem változott.
Az emberek munkanélküliségtől való félelme csekély, de októberben kissé nőtt.
A cégek szerint a gyorsabb növekedés fő akadálya a munkaerőhiány. Az áremelési törekvés minden ágazatban intenzívebb lett, kivéve a kereskedelmet. A fogyasztók inflációs várakozása viszont kissé erősödött. A magyar gazdaság perspektívájának megítélése főleg az iparban, de az építőiparban is kedvezőbb lett, ellenben a kereskedelemben, a szolgáltató cégek valamint a lakosság körében romlott.
A GKI fogyasztói bizalmi index a szeptemberi javulás után, annál kisebb mértékben, de csökkent. A lakosság saját pénzügyi helyzetét kissé rosszabbnak, jövőbeli megtakarítási képességét viszont enyhén tovább javulónak érezte. Ez utóbbit az emberek utoljára 16 éve érezték a mostaninál kedvezőbbnek. Érdemben nem változott a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségének megítélése – közölte a GKI.
(https://szakszervezetek.hu/hirek/15802-az-ipari-novekedest-elgancsolta-a-munkaerohiany)

 

Megelőzhetőek a munkahelyi megbetegedések

 
Egyetlen ágazat sem mentes a veszélyes rákkeltő, mutagén anyagoktól, a helyes gyakorlat alkalmazásával azonban megelőzhetőek a munkahelyi megbetegedések. A munkavédelemre fordított befektetések megtérülnek, hozzájárulnak a vállalkozások versenyképességéhez – hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium (PM) munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Marczinkó Zoltán elmondta, az EU munkavállalóinak 18 százaléka kitett veszélyes anyagoknak – Magyarországon 22 százalékuk -, amelyekkel munkaidejük legalább negyedében érintkeznek. Az Európai Unió Munkavédelmi Ügynökségének (EU-OSHA) a veszélyes anyagok helyes munkahelyi kezeléséről szóló kétéves kampánya – amelyhez Magyarország is csatlakozott – elősegítheti a rosszindulatú, daganatos megbetegedések és halálozások jelentős csökkenését.
Hozzátette, a követendő, jó gyakorlatokat, pozitív példákat szeretnék fókuszba állítani az EU OSHA nemzeti fókuszpontja által kiírt Helyes gyakorlat díj pályázattal is, amelyre december 15-ig pályázhatnak két kategóriában – a 100 főnél kevesebb, illetve a 100 főnél többet foglalkoztató – vállalkozások a saját megoldásaikkal.
Mint elmondta, a munkavédelmi hatóság 2017-ben több mint húszezer ellenőrzést végzett a vállalati telephelyeken, melyeket követően 7200 intézkedést tett, amelyek kapcsán felhívta figyelmet a helyes gyakorlat betartásának szükségességére. Hangsúlyozta: a cél az, hogy egyre több cég teljesítse a munkavédelmi szabályokat, hiszen ezzel tehetik a legtöbbet dolgozóik egészségének védelmében.
A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy az Európai Bizottság hozzákezdett a leggyakrabban előforduló, legveszélyesebb anyagok munkahelyi expozíciós határértékének felülvizsgálatához. A sajtóanyag szerint a keményfaporok és 13 vegyi anyag határértékének módosításával a 2069-ig tartó időszakban mintegy 100 ezer – munkahelyi daganatos megbetegedésből eredő – haláleset előzhető meg. Az Európai Bizottság további rákkeltő anyagoknál is felülvizsgálja a határértékeket, jelenleg a második és harmadik módosítási csomag egyeztetése folyik.
Az Európai Unióban a munkavégzéssel összefüggő leggyakoribb halálozási ok a rák. Az európai vállalkozások 38 százaléka rendszeresen használ veszélyes anyagokat, melyek évente több mint 120 ezer daganatos megbetegedést és 80 ezer halálesetet okoznak. A legveszélyesebb anyagokra megállapított új határértékek bevezetése több mint 1 millió uniós munkavállaló munkakörülményeit javítja majd, és 22 ezer, a foglalkozással összefüggő betegség kialakulását előzheti meg.
A veszélyes anyagok munkahelyen történő kezelésére szigorú munkavédelmi előírásokat kell alkalmazni, ezek betartása általában megfelelő védelmet nyújt az ártalmakkal szemben. Jellemzően a nagyvállalatok szabálykövetőbbek, a kis- és középvállalkozások azonban gyakran elhanyagolják, pedig sok szakmában, ágazatban (például a hegesztők, autószerelők, szobafestők, fodrászok, pékségek) használnak vegyipari termékeket, veszélyes anyagokat.
Az EU-ban a foglalkozási eredetű halálesetek 53 százaléka a rosszindulatú daganatos megbetegedéseknek tulajdonítható. Becslések szerint az unióban évente 91 ezer-150 ezer új rákos megbetegedést diagnosztizálnak olyanok körében, akik korábban a munkájuk során rákkeltő anyagokkal érintkeztek. Kutatások szerint az összes daganatos megbetegedés 8-16 százalékáért a munkahelyi kitettség felelős. Azok közül, akik tartósan karcinogén anyaggal érintkeztek, sokan belehalnak a rákbetegségbe, számukat évente 57 ezer és 106 ezer közöttire becslik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2017 című összefoglalója szerint a magyarok 26 százaléka is daganatos betegségben hal meg.
Az anyagi veszteség is jelentős, szakértők szerint évente 4-7 milliárd eurót emésztenek fel közvetlenül a munkával összefüggő rosszindulatú daganatos megbetegedések. Ennek döntő részét a termelékenység csökkenése és a magas egészségügyi kiadások jelentik.
(https://www.lokal.hu/2018-10-megelozhetoek-a-munkahelyi-megbetegedesek/)