2017. 08. 22.

Informatikusok képzésével lehetne tovább növelni a foglalkoztatást

Hiába áll a foglalkoztatottság évtizedek óta nem látott magasságban, még mindig lenne tere a bővülésnek. A munka világába való csatlakozást segítő átképzési programok közül több is jelentősen növelhetné a dolgozó magyarok számát – olvasható a Világgazdaság cikkében.

A hazai foglalkoztatottság folyamatosan emelkedik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szezonálisan igazított adatai szerint. Igaz, hogy a közfoglalkoztatottak is segítették a növekedést, ám még a tavaly májusi csúcsponton is csak 218 ezer közmunkást tartott számon a KSH, ami a legfrissebb, ez év májusi adatok szerint 171 ezer főre csökkent. A foglalkoztatottság viszont 2011 óta 677 ezer fővel nőtt, ami 18 százalékos bővülés.

A növekedésben jelentős szerepe volt a válság utáni gazdasági fellendülésnek, de még a közfoglalkoztatottak nélkül számított adat is meghaladja a válság előttit, sőt az ezredforduló óta nem dolgoztak ennyien Magyarországon. Ez részben az adók csökkenésének köszönhető: az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) adatai szerint az ezredfordulós 54,7 százalékról mostanra 48,2 százalékra mérséklődtek az adóterhek. A KSH legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a foglalkoztatottság jelenleg 68,1 százalékos, vagyis még lenne tere a bővülésnek, ám jelentős javulást már csak átfogó átképzési programokkal lehetne elérni.

Az eddig futó programok közül elsőként az EU által támogatott Ifjúsági garancia, illetve az Út a munkaerőpiacra programokat érdemes kiemelni. Ez utóbbi ugyan már lezárult, ám később célszerű lehet újraindítani, uniós forrás helyett akár költségvetési pénzből is. Ezek a programok a kifejezetten nehezen állást találók munkához jutását támogatják, egyes esetekben úgy, hogy segítik a továbbképzésüket. Az alacsonyan képzettek, a fiatalok és az 50 év felettiek foglalkoztatottsági aránya ugyanis elmarad az átlagtól. Az átképzés idejére a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás (köztehercsökkentés) vagy bérköltség-támogatás is adható a munkáltatónak. A fiatalok továbbá jelentkezhetnek olyan támogatásért, amely a kieső bérüket pótolja azon idő alatt, amíg alapfokú vagy középfokú képzésben vesznek részt. Ez utóbbinál 90 napos és 45 hónapos támogatási időszakból lehet választani, illetve a lakhelytől legalább 100 kilométerre lévő munkavállalás esetén egyéves albérlet- vagy bérletvásárlási támogatás is igényelhető.

Égető szükség lenne például sok új informatikusra. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint akár több mint 20 ezer betöltetlen állás is lehet országszerte, ám a szövetség által felvázolt módszerrel évente akár ezer fő is beléphetne a szakmába úgy, hogy korábban más területen dolgozott. Az egyik módszer a foglalkoztatásba ágyazott képzés, amely „on the job”, vagyis munkavégzés közbeni tanulást jelent. Ekkor már a képzés idején megkezdődik a munka, amely már betanulásnak számít. Nagy előnye, hogy a képzésen részt vevők csak naprakész, valóban hasznos információkat kapnak, és ezeket azonnal fel is használhatják a munkájukban. A másik út a rövid ciklusú képzés, amely azért lehet előnyös az informatikában, mert a gyorsan változó iparág tananyaga akár néhány hónap alatt is elévülhet. E képzési formákat egyébként állami támogatással lehetne igazán hatékonnyá tenni, amit egy rugalmasan kezelhető képzési alap segíthetne.
(https://szakszervezetek.hu/hirek/11350-informatikusok-kepzesevel-lehetne-tovabb-novelni-a-foglalkoztatast)