2018. 05. 24.

A munkaerőhiány befolyásolhatja a fizetéseket

A keresetek emelkedésének üteme márciusban némileg elmaradt az elemzők várakozásától, aminek egyik oka a bázishatás lehet, az hogy a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelkedésének mértéke alacsonyabb a tavalyinál, összességében azonban az első negyedévi adatok kedvező munkaerőpiaci helyzetről árulkodnak – derül ki az elemzői kommentárokból.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint a márciusi 11,3 százalékos növekedéssel együtt 12,4 százalékkal nőttek a keresetek az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. A márciusban és az első negyedévben egyaránt 2,0 százalékos inflációval számolva a reálkereset emelkedése 9,1, illetve 10,2 százalékos volt éves összehasonlításban.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában megállapította, hogy a 11,3 százalékos márciusi keresetemelkedés elmaradt mind a 11,7 százalékos piaci várakozástól, mind pedig az első két hónap növekedési ütemétől. Míg a közszféra hozta, sőt túl is teljesítette a várt dinamikát – különös tekintettel a majdnem ötszörösére növekedő bónuszkifizetésekre –, addig a versenyszféra teljes bérstruktúrája alkalmazkodott az év eleji minimálbér és bérminimum emelésekhez, ami jelentősen kisebb mértékű, mint 2017-ben volt.

A munkaerő iránti kereslet tendenciája továbbra is optimizmust sugall – tette hozzá Virovácz Péter. Az elsődleges munkaerőpiacon egy év alatt 124 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, mindeközben a közfoglalkoztatottaké 17 ezerrel csökkent.

Összességében az idei első negyedév kedvező munkaerőpiaci helyzetről árulkodik, dinamikusan emelkedő bértömeggel – összegezte az elemző, és előrejelzése szerint az év hátralevő részében, a munkaerőhiány és az előirányzott állami béremelések nyomán, idén is elérhető a reálbérek kétszámjegyű éves átlagos növekedési üteme.

Horváth András, a Takarékbank elemzője a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiányát, a közszféra életpálya fejlesztéseit és a bérminimum emelések hatását emelte ki a keresetek növekedését mozgató legfontosabb tényezők közül. A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 9,5 százalékos volt az előző havi 10,5 százalék után. A közszféra bérei kiugró növekedésében jelentős szerepet játszanak az EU-pénzekhez kapcsolódó bónuszkifizetések – emelte ki elemzésében.

2018-ban 10,5 százalék körüli bérnövekedést várnak a Takarékbank elemzői. Idén a várt 2,6 százalékos éves infláció mellett ez 7,5 százalék feletti reálbér növekedést jelent. A bérnövekedésre felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban további gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a képzett munkaerőért folytatott összeurópai versenyben – tette hozzá Horváth András.
(https://autopro.hu/szolgaltatok/A-munkaerohiany-befolyasolhatja-a-fizeteseket/25692/)