2011. 11. 28.

A 2008-ban és 2010-ben végzett fiatal diplomások fele még első munkahelyén dolgozik

A 2008-ban diplomázott hallgatóknak munkakereséskor még elegendő volt 24-25 jelentkezést elküldeniük, 5 állásinterjú alatt pedig többnyire munkát is ajánlottak nekik. Vélhetően a gazdasági válság hatására a két évvel később végzetteknek már közel 37 helyen kellett munkára jelentkezniük és állásinterjúból is több, átlagosan 7 kellett a sikerhez. A fiatal munkavállalók közel fele első munkahelyén dolgozik, havi nettó átlagkeresetük 160 ezer forint – többek között ezekre az eredményekre világított rá a Budapesti Gazdasági Főiskola Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében végzett kutatása, melyben több mint 700, 2008-ban és 2010-ben végzett BGF-es hallgató vett részt.


Diplomás Pályakövetési Rendszere keretében 727 – 2008-ban és 2010-ben végzett – hallgató bevonásával folytatott széleskörű kutatást a Budapesti Gazdasági Főiskola. A felmérés célja az volt, hogy feltérképezze korábbi hallgatói munkaerő-piaci tapasztalatait, illetve továbbképzési terveit.

 

A 2008-ban diplomázók körében magasabb volt a végzéskor már aktívan dolgozók aránya


A megkérdezett 2008-ban és 2010-ben végzett hallgatók közel 43%-a az abszolutórium megszerzésekor már rendelkezett főállású munkaviszonnyal, 86 százalékuk a szakmájában helyezkedett el. A végzéskor még főállással nem rendelkező hallgatók munkakeresésük során átlagosan 30 helyre küldték el önéletrajzukat az abszolutórium megszerzését követően. Egy hónapon belül 18%-uk talált magának munkát, míg három hónapon belül 14%-uk, hat hónapon belül 10%-uk, egy év alatt pedig 7%-uk helyezkedett el. Egy éven túl csupán 2%-nyian kerestek állást és mindösszesen a megkérdezettek 6%-a nyilatkozott úgy, hogy azóta sem helyezkedett el.

 

Ugyanakkor a 2008-ban diplomát szerzettek körében magasabb volt a végzéskor aktívan dolgozók aránya, mint a 2010-ben végzett hallgatók körében. Ebben vélhetően a pénzügyi-gazdasági válság hatása tükröződik. A 2008-ban diplomázott hallgatóknak még elegendő volt átlagosan 24-25 jelentkezést elküldeniük, a két évvel később diplomázottaknak már közel 37 helyen kellett munkára jelentkezniük. Állásinterjúra csupán 5-6 esetben hívták be a megkérdezetteket a munkaadók – ez az átlag 2008-ban még inkább 5, 2010-ben már inkább 7 alkalom volt. A 2008-ban végzettek fele szinte azonnal talált munkát, és körükben gyakorlatilag nincs, aki ne tudott volna elhelyezkedni. A 2010-ben végzetteknél egy hónapon belül a megkérdezettek 35%-a talált munkát – 6 százaléknyian viszont nem tudtak még elhelyezkedni.

 

A 2008-ban és 2010-ben végzett fiatal munkavállalók több mint fele első munkahelyén dolgozik

 

A megkérdezettek valamivel több, mint fele végzése óta egyetlen munkahelyen dolgozik, negyedük viszont egyszer már váltott állást, ennél több helyen csak a válaszadók tizede dolgozott. A megkérdezettek átlagosan 27 hónapja dolgoznak ugyanazon a munkahelyen, és 20 hónapja, azaz közel két éve vannak jelenlegi munkakörükben. Azonos munkahelyen munkakört az egykori hallgatók 20%-a váltott. Az érintettek 86%-ának csak egy munkanélküli időszaka volt, további 11%-uknak kettő. A munkanélküli periódusok általában alig 5 hónapig tartottak.

 

A fiatal munkavállalók nettó átlagkeresete 160 ezer forint

 

Az öregdiákok jelenlegi nettó átlagkeresete 160 ezer forint – havi 160 munkaórával számolva. A férfiak mintegy 40 ezer forinttal keresnek többet, a nemzetközi gazdálkodás szakot végzettek pedig 20-30 ezer forinttal. Másodállása a megkérdezettek mintegy 9%-ának van. A mellékállásból befolyó jövedelem átlagosan 57 ezer forint havonta, amihez havi átlag 46-47 plusz munkaórát végeznek a válaszadók.

 

Az öregdiákok 57%-a kereskedelmi, szolgáltató vagy idegenforgalmi szektorban dolgozik

 

A válaszadók 88%-a a piaci szférában helyezkedett el, mintegy 8%-uk dolgozik köztisztviselőként, közalkalmazottként vagy kormánytisztviselőként, míg állami vagy önkormányzati vállalat alkalmazottjaként a végzettek 4%-a vállalt munkát.

 

A korábbi hallgatók 22%-a pénzügyi, biztosítási tevékenységgel foglalkozik, míg 13%-nyian dolgoznak kereskedelmi vállalkozásban, illetve ugyanilyen arányban találjuk a feldolgozóipari cégeknél elhelyezkedőket is. Közigazgatásban, adminisztratív tevékenységgel foglalkozó vállalkozásban, távközlési iparágban, valamint vendéglátással, szálláshely-biztosítással foglalkozó cégnél a megkérdezettek 8-8%-a dolgozik. Szállítási, raktározási területen 4%-uk vállalt munkát, míg 3-3-%-uk helyezkedett el az energiaiparban és az oktatásban, illetve ugyanilyen arányban foglalkoznak szakmai, tudományos tevékenységgel is. Az építőiparban 2%-nyian tevékenykednek és további 1-1%-uk dolgozik a mezőgazdasági, ingatlan, víz- és hulladékgazdálkodási, művészeti és szolgáltatói szegmensben.

 

A válaszolók közel felének munkahelye nagyvállalat: a korábbi hallgatók 47%-a legalább 250 főt foglalkoztató vállalatnál dolgozik, 19-19%-nyian 10-49, illetve 50-249 fős cégnél találtak munkahelyet, míg 13%-nyian dolgoznak kisvállalkozásnál.

A megkérdezett korábbi hallgatók 48%-a teljes mértékben magántulajdonú vállalatnál dolgozik, tizede részben magyar, részben külföldi tulajdonú cégnél, 41%-a pedig teljes mértékben külföldi tulajdonossal bíró vállalatnál.

 

Az egykori hallgatók 18%-a jelenleg is folytat felsőfokú tanulmányokat

 

A felmérés szerint tanulmányaik megkezdése után, a képzés ideje alatt, vagy azt követően az öregdiákok 14%-a szerzett további felsőfokú végzettséget. A továbbtanulók 35%-a mesterképzésen, 28% felsőfokú szakképzésben vett részt, 16% szakirányú továbbképzés keretében folytatta tanulmányait. A gazdasági tanulmányokat folytató továbbtanuló hallgatók 23%-a választott pénzügy vagy számvitel szakot, 10% vezetés-szervezést, szintén 10% nemzetközi gazdálkodást, míg 8% marketinget. A BGF volt hallgatói közül 18%-nyian jelenleg is tanulnak felsőfokú képzésben, a megkérdezett öregdiákok 44%-a pedig tervezi, hogy a jövőben részt vesz valamilyen mesterképzésen.

 

Az érvényesüléshez jó nyelvtudásra, kommunikációs készségre és az önálló munkavégzés képességére van szükség

 

A megkérdezettek 25%-a nyilatkozott úgy, hogy számukra nagy előnyt jelentett a BGF-es diploma az elhelyezkedés során, míg kismértékű előnyről a válaszadók harmada számolt be. Azok, akiknek se előnyük, se hátrányuk nem származott abból, hogy a BGF hallgatóiként végeztek, 27%-át teszik ki a megkérdezetteknek, míg egyértelmű hátrányról senki sem számolt be.

 

A BGF-es öregdiákok vélekedései szerint a munkaerő-piaci érvényesüléshez az elhelyezkedés során elsősorban jó nyelvtudás, kommunikációs készség és az önálló munkavégzés képessége kell. A diploma minősítése az egyedüli olyan szempont, amit a megkérdezettek szerint a munkaadók inkább nem vesznek figyelembe kiválasztáskor.

 

Kapcsolódó tartalmak

A Budapesti Gazdasági Főiskola honlapja

 

Intézményi információk


Magyarország legnagyobb, mintegy 20 ezer hallgatót képező főiskolája, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) 2000. január elsejétől a három jogelőd intézmény – a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, a Külkereskedelmi Főiskola, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola – összevonásával alakult meg. A jogelőd intézményekben végzettek, illetve az elmúlt években BGF-es oklevelet szerzők a hazai munkaerőpiac legelismertebb, legkeresettebb szakemberei, számosan közülük a magyar társadalom és gazdaság vezető személyiségei.

Budapesti Gazdasági Főiskola küldetése az, hogy az üzleti tudományokban, valamint a kapcsolódó tudományágak területén az alapképzés, a mesterképzés, a szakirányú továbbképzés és egyéb felsőfokú szakképzés szintjén az ország és a kelet-közép-európai térség egyik vezető gazdasági felsőoktatási intézménye legyen.

A Budapesti Gazdasági Főiskola 2010 májusában a Felsőoktatási Minőségi Díj elismerésben részesült a minőségfejlesztés terén elért kiemelkedő eredményeinek elismeréséül, míg 2011 júniusában tagságot kapott az Európai Egyetemek Szövetségében (EUA), mely Európa vezető felsőoktatási szervezete.

A Budapesti Gazdasági Főiskola a Diplomás Pályakövetési Rendszer kialakítását és az ahhoz kapcsolódó kutatások elvégzését a „TETT – A Te jövőd a Te kezedbe Téve!” elnevezésű TÁMOP projektje keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósítja meg.