Ugrás a fő tartalomhoz Betűméret növelés Betűméret csökkentés Akadálymentesítés Eredeti nézet
Menü

Országos Humánmenedzsment Egyesület

Blog

A válság HR szemmel

Hogyan látják a HR-esek a jelenlegi válsághelyzetet? Milyen kihívásokkal küzdenek, és milyen átalakulásokra számíthatunk pár hónap múlva a munka világában és a munkaerőpiacon?

Ezekre a kérdésekre kerestem a választ, és úgy döntöttem, hogy a legegyszerűbb, ha erről magukat a HR-eseket kérdezem meg. Mivel annak idején szociológusnak (is) tanultam, összeállítottam egy kérdőívet, amit 3 nap alatt 623-an kitöltöttek! HR-esek és cégvezetők, vagyis olyanok, akiknek van rálátása a most zajló folyamatok HR vonatkozásaira. Ez azért fontos, mert a mostani válság nem olyan, mint ami 2008-ban kezdődött. Az elsősorban gazdasági jellegű volt. Most viszont nem “csak” a vállalatok pénzügyi helyzete, hanem a munkatársak biztonsága, testi és lelki egészsége is kockán forog. A válságkezelésben ezért ma nem csak a CEO-k és pénzügyi igazgatók, hanem a HR-esek is vastagon szerepet kapnak.

De nézzük meg, hogyan néz ki ez a mostani válsághelyzet HR-es szemmel?

Kik vettek részt a felmérésben?

Először is pár szót arról, hogy kik vettek részt a felmérésben. A 623 kitöltőből 521 fő a HR-ben dolgozik, 53 fő vállalati vezetőként vagy tulajdonosként, 49 fő pedig az Egyéb kategóriába sorolta magát. Ide tartoznak, akik saját bevallásuk szerint “sima alkalmazottak”, vagy egyéb területeken dolgoznak. Méret tekintetében a nagyobb létszámú vállalatok az országos átlaghoz képest felülreprezentáltak, hiszen elsősorban HR-eseket kérdeztünk meg. Ez a munkakör pedig csak bizonyos létszám fölött jellemző a cégekre.

Az adatok felvétele 2020. március 30. és április 2 között történt.

Hol tartanak most a cégek?

Az első és talán legfontosabb kérdés, hogy a válság mennyire érintette a vállalatok működését az elmúlt két hétben. Jó hír, hogy a megkérdezettek több mint felénél (56%) a vállalat teljes kapacitással működik jelenleg is, viszont a maradék 44%-ban már valamilyen mértékű korlátozást vezettek be a működésben. Tehát majdnem minden második HR-esnek kell most olyan feladatokkal szembesülnie, amikkel valószínűleg még soha nem nézett szembe. Például a működés teljes leállítása (5%), korlátozott működésre való átállás (38%) vagy épp a cég teljes megszűnése (1%).

A legsérülékenyebbek a kis létszámú cégek. 5 fő jelezte, hogy cégük már megszűnt vagy folyamatban van a megszűnése. Ebből 4 esetben a vállalat mérete 1-50 fő közötti, 1 esetben pedig 201-500 fő között van a létszám.

Elbocsátásokról kevesen számoltak be, de sokan számítanak rá a jövőben. Ahogy az várható, a vendéglátás és turizmus területén a kitöltők 60%-a adott 10-es skálán 6-ost vagy annál nagyobb értéket egy jövőbeli elbocsátás valószínűségre.

Ugyanez az érték az alábbi szektorokban volt még kiemelkedően magas:

  • Média és szórakoztatóipar: 50%
  • Autóipar, ipari termékek: 44%
  • Kereskedelem és fogyasztó szektor: 39%
  • Építőipar és ingatlan: 37%
  • Tanácsadók, HR és egyéb szolgáltatók: 36%
  • Pénzügyi szolgáltatások: 33%

A legkevésbé az energia és közműveknél, a gyógyszer- és egészségiparban, valamint az agrár- és élelmiszeriparban számítanak elbocsátásokra.

Fizetések és juttatások csökkenése

Most szinte minden cégnél azt számolják, hogy mit tudnak a munkavállalóknak fizetni, és azt mennyi ideig. Jó hír, hogy a válaszadók 56%-a eddig nem nyúlt a fizetésekhez, és nem is tartja valószínűnek, hogy ezt megteszik. 12%-nál viszont már jelenleg is csökkentették a fizetéseket. Volt aki azt is megírta, hogy náluk a fizetéscsökkenés aránya azokban a munkakörökben, amiket nem lehet otthonról végezni, 20-30%-os volt. 

Azt, hogy a nehezén még nem vagyunk túl jól mutatja, hogy 25% gondolja azt, hogy vállalatuknál a későbbiekben várható valamilyen mértékű fizetéscsökkenés, amit elsősorban részmunkaidő bevezetésével terveznek (16%).

Vannak cégek, ahol nem a fizetéseket csökkentik, hanem az egyéb juttatásokat és kifizetéseket vonják meg.

Többen jelezték, hogy egyelőre csak a cafetériát, a mozgóbér vagy a bónuszok kifizetését szüneteltetik, illetve elhalasztják az esedékes fizetésemelést.

Van, ahol 3 hónap fizetés nélküli szabadságra küldték a dolgozókat, máshol munkaidő keretet vezettek be a bérköltség csökkentésére. Van, aki hibrid módszerről számolt be: mindenkinek lesz havonta 1 hét fizetés nélküli szabadsága, ami csökkenti ugyan a fizetést, de mégis lesz egy havi fix bevétel, és a munkaviszony sem szűnik meg.

Néhány válaszadó azt jelezte, hogy csökkentették ugyan a fizetéseket, de a szektor-specifikus járulék kedvezmények miatt a munkavállalók ezt alig érzékelik, sőt, akár nőtt is a nettó bérük.

Van, ahol a rendkívüli helyzetre tekintettel különböző motivációs bónuszokat vezettek be, a gyárban való fizikai megjelenés elősegítésére. Máshol 3 hónapra ideiglenes 5%-al emelték a fizetéseket, és ezt további 3 hónapig fogják biztosítani, amennyiben az értékesítési célok elérésre kerülnek az áprilisban kezdődő negyedévben.    

Mi a helyzet a toborzással?

A jelnlegi helyzet a megkérdezettek 17%-ánál nem hozott változást a toborzásban. 41%-nál viszont már teljesen leállították a munkaerő keresést, 29% aktívan toboroz tovább, de csökkentették a nyitott pozíciók számát.  

Néhány cégnél úgy is leállítotották a kereséseket, hogy a gazdasági helyzet ezt önmagában nem indokolta.

Az okok között szerepel, hogy jelen helyzetben nincs lehetőség a személyes felvételi beszélgetésre, vagy ellehetetlenült a beléptetéshez szükséges foglalkozás-egészségügyi vizsgálat. Van ahol pedig az okoz gondot, hogy a betanítás nem oldható meg online. 

Egy válaszadó szerint a toborzás “jobban pörög mint eddig”, mások pedig azt jelezték az egyéb címszó alatt, hogy csak “adatbázisba toboroznak”. Tehát továbbra is fogadnak pályázatokat, de konkrét állásajánlatot most nem fognak kiadni. Több HR-es és toborzó írta, hogy pro bono segítik az álláskeresőket. Ha neked is van egy jó jelölted, mutasd be a LinkedInen #jelöltneked hashtaggel!

Elő a Munka törvénykönyvével!

Ha megkérdeznél egy HR-est, hogy mivel töltötte az ideje jelentős részét az elmúlt napokban, nagy eséllyel azt fogja mondani, hogy a Munka Törvénykönyvét bogarászta.

A válsághelyzet munkajogi értelmezésével ugyanis a HR-esek 61%-ának kellett foglalkoznia, és több mint fele számára ez valamilyen mértékű kihívást jelentett. Ennek nem az az oka, hogy a HR-esek nem értenek a munkajoghoz, hanem az, hogy a mostani körülmények váratlanok és extrém mód rendhagyóak.

Megszokott üzletemenetben ugyanis senki nem gondolkodik azon, hogy milyen juttatás jár vagy nem jár kijárási korlátozás vagy tilalom idején; milyen jogcímen maradhat otthon az a szülő, akinek a gyermeke otthon tanul iskolabezárás miatt; vagy hogy lehet-e és ha igen hogyan, fizetés nélküli szabadságot kiadni a munkavállalóknak munkahelymegóvás céllal.

Le a kalappal minden HR-es előtt, aki a szerteágazó és menet közben is változó szabályozásban rövid idő alatt kiismerte magát! És köszönet azoknak az ügyvédi irodáknak, tanácsadó cégeknek és HR médiának, akik segítettek a frontvonalban dolgozóknak online cikkek és ingyenes tanácsadás keretében. 

Kényszer Home Office fejfájással fűszerezve

Ahol lehetséges volt, ott a vállalatok mind átálltak a home office-ra. Nem is csoda, hiszen most ezt követelte a józan ész és a munkavállalók biztonsága.

A válaszadók 35%-nál már korábban is elérhető volt a home office minden munkavállaló számára. 41%-nál most bővítették ki a home office-osok körét.

24% pedig abszolút nulláról indult. Ők azok, akik a járvány hatására indították el a bevezetését, és akiknek pár nap állt rendelkezésükre ahoz, hogy lezongorázzák a teljes folyamatot.

A kitöltők szerint a home office-ra való átállásban sem a munkajogi háttér megteremtése (pl. home office szabályzat elkészítése), sem a technikai háttér és eszközök biztosítása nem jelentett különösebb problémát. A cégvezetők is relatíve könnyen meghozták a bevezetésről szóló döntést, bár az esetek 24%-ában (146 válasz) azért a HR-esnek valamennyire noszogatnia kellett a vezetőt.

Mi lesz a Home Office hosszútávú sorsa?

A nagy kérdés, hogy vajon vajon mi lesz a home office-szal, ha túl leszünk a világjárványon? Megy a levesbe, tehát mindenki szépen visszaáll a jó öreg irodai munkavégzésre, vagy esetleg szélesebb körben rajtunk marad, mint korábban?

A felmérés szerint a home office hosszú távú sorsa még nem egyértelmű. Lesznek olyan helyek, ahol a korábbinál nagyobb mértékben lesz elérhető, vannak olyanok is, akik inkább visszarendeződésre számítanak.

Azoknál a cégeknél, ahol a home office most újdonság, a megkérdezettek 39%-a látja úgy, hogy a járvány után vissza fognak állni az irodai munkára. 25% szerint a most kialakított home office-t csak részlegesen fogják megtartani, 25% pedig még nem látja előre, hogy mi lesz.

Ahol már eleve volt home office, de most kibővítették, 63% gondolja azt, hogy visszarendeződik a válság előttihez hasonló állapot, vagyis kevesebb munkatárs lesz home office-ban, mint most. A visszarendeződés egyik kulcs oka lehet a vezetők félelme attól, hogy home office-ban csökken a munka hatékonysága. Jól látszik a válaszokból, hogy ahol újonnan vezették be az otthoni munkavégzést, ott a legnagyobb az ezirányú félelem. Ha tehát a home office-nak nincs még a cégnél hagyománya, akkor a munkavállalóknak most lehet célja az, hogy a vezetők félelmére rácáfoljanak. Persze ez most azért nehéz különösen, mert a mostani nem egy “sima” home office. hanem egy “válság home office”, tele sok egyéni nehezítő tényezővel is.

Hogyan változik a HR büdzsé?

A válság elkezdte érzékeltetni hatását a HR büdzséken is. Bár a válaszadók 36%-ánál még nem módosították a HR büdzsét, 19%-nál már csökkent, 20%-nál pedig teljes költségstoppot vezettek be.

Jó hír viszont, hogy a megkérdezettek 2%-ánál növekedett a HR-esek költségkerete, vagyis nagyobb anyagi mozgásteret kapott a munkatársak egészségének és motivációjának fenntartására.

Ami a jövőt illeti, 27% gondolja azt, hogy a HR büdzsé nem fog változni. 29% gondolja azt, hogy csökkenni fog, 12% pedig teljes költségstopra számít. 

HR prioritások változása

A jövőbeli HR feladatok tekintetében 2 területen számíthatunk látványos változásra.

A jövő egyik legfontosabb témája a belső kommunikáció, ennek javítása lesz. A HR-esek több mint fele (55%) nyilatkozott úgy, hogy ez a terület az eddigieknél fontosabb lesz! Valószínű, hogy a válsághelyzet kommunikálása és a home office-ra való átállás felszínre hozta a belső kommunikáció gyengeségeit, és ezeken a HR-esek szerint muszáj lesz a jövőben javítani.

A másik fontos terület a HR digitalizációja lesz. A HR-esek 43%-a nyilatkozott úgy, hogy a válságot követően cégük számára ez fontosabb lesz, mint eddig. Nem meglepő, hiszen most szembesül sok cég azzal, hogy nem tud munkaszerződést aláírni vagy módosítani csak személyesen, nincsenek meg az online interjúztatás, onboarding és betanítás feltételei. Egyáltalán hiányoznak a szoftverek, amelyek gyorsabbá és automatikusabbá tehetnék a munkaerő felvételt és a szokásos HR folyamatokat.   

A többi HR terület prioritásai várhatóan nem fognak jelentősen változni.

A megkérdezettek szerint a válság előtti időszak sláger témája, a toborzás valamelyest veszíteni fog a jelentőségéből. 

A válaszadók 62%-a szerint a jövőben valamivel könnyebb lesz munkatársakat felvenni, és a meglévő munkatársak váltási (felmondási) hajlandósága is alacsonyabb lesz. Tehát azon túl, hogy valamivel könnyebben találunk majd új kollégákat, kevésbé kell tartani attól is, hogy a meglévőket elcsábítják máshova. A megkérdezettek 50% gondolja azt, hogy a jövőben az emberek a korábbihoz képest valamennyivel nehezebben fognak kilépni a jelenlegi munkahelyükről.

A képzések helye nem változik a prioritás listán, nagyobb érdeklődésre még a szervezetfejlesztés és a wellbeing számíthat.

Ezekkel kapcsolatban több mint a megkérdezettek egyharmada gondolja azt, hogy fontosabbak lesznek, mint korábban. Nem csoda, hiszen a belső kommunikáció, ami várhatóan TOP prioritássá válik, csak megfelelő vállalati kultúrában működik. A munkatársak testi és lelki egészségéről (wellbeing) pedig most tanuljuk meg, hogy mennyire fontos és sebezhető.

A fentiekből látszik, hogy a HR a válságkezelés aktív szereplője, és a folyamatban lévő változások gyökeresen átrendezik a munkaerőpiacot és a HR prioritásokat.

Forrás: Élmény HR

Ajánló

2020. szeptember 16.

Meghívó OHE Közgyűlésre

Hogyan látják a HR-esek a jelenlegi válsághelyzetet? Milyen kihívásokkal küzdenek, és milyen átalakulásokra számíthatunk pár hónap múlva a munka világában és a munkaerőpiacon? E...

2020. május 13.

SZÉP Kártya változások

Hogyan látják a HR-esek a jelenlegi válsághelyzetet? Milyen kihívásokkal küzdenek, és milyen átalakulásokra számíthatunk pár hónap múlva a munka világában és a munkaerőpiacon? E...